Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-17 / 13. szám
1943. J a N V Jtn 17 \ románság ulja a Balkániól Transnistriáig Irla í Dr. Balás Gábor A Külügyi Szemle 19 jő. 'januári számából vettük át ast alábbi értékes tanulmányt, ame lyet érdemesnek, és szükségesnek vélünk Erdély magyarságának közvéleményével is megismertetni. Ma, amikor az áttelepítések nagy tömegek megmozgatásával szinte modem nép- vándorlást indítottak meg, a településtörténet fiatal tudományának eddigi eredményeit különleges érdeklődéssel tekinthetjük. Az egyes népek által lakott területek az idők folyamán változnak. Amig azonban némelyik nép a talajhoz, amelybe gyökerezett, erősen ragaszkodik, vannak olyanok is, amelyek mozgékonyabbak. Nem minden nép olyan, mint a magyarság, amely bár kialakulása helyén, az Ural vidékén félnomád életet élt, mégis félévezredig egy helyen kitartott és dontövi hazájában is több mint 400 évig maradta Már innen is csak erős nyomás tudta a magyarságot kimozdítani, a Kárpátok öblében azonban már 1000 éve állja a viharokat. A szomszéd román nép azonban nem tudott ilyen állandó települési területen elhelyezkedni s úgy látszik, még ma is mozgásban van. A románság pályafutását a Balkánon kezdte- Azt biztosan tudjuk, hogy nem Tra- ianus Dáciájában kell keresni őshazájukat. Újabban az a felfogás van elterjedve, hogy a Dunától délnyugatra Dacia Ripensis, Dacia Mediterranea és Dardania területéről erednek. Ennek a területnek magja a Szófia, Nis és Szkoplje közti háromszög volt. Mások szerint még délebbről jöttek. A legelterjedtebb vélemény szerint ellatinosodott thrákok alkotják népi alapjukat. Ez ellen azonban olyan ellenvetést is hallottam, hogy a régi leirások szerint a thrákok világos- hajú lovas«* voltak js ez a jellemzés a románokra nem illik. Vannak, akik Délolasz- országből átvándorolt pásztorok leszármazóinak tartják őket. Gondolhatunk még a régi illyr népekre is, akikben az albánok őseit is sejtjük. Végleges megoldás ugyan még nincs, de már elég szűk körben folyik a keresés. Ami azonban településtörténeti szempontból elsősorban érdekes, az világosan áll előttünk. Az ősrománság úgynevezett kispász- tor nép volt, amely elsősorban juhok, majd kisebb mértékben sertések nevelésével foglalkozott: A juhog legeltetése volt az, amely elsősorban befolyásolta a nép életét. Amig a városi és földműves újlatin réteg a Balkánon elszlávosodott, addig a pásztorkodó ösrománság megtartotta nyelvének latinos alapszerkezetét. A szláv befolyás ugyanis nem érte őket olyan közvetlenül, mert telepeik1 a szláv települési központoktól távolabb, a hegyekben voltak és életük nagy részét téli: és nyári szállásaik közt vándorolva töltötték. A vándorló románság nem szívesen tűrte a korlátokat, a földműves szlávság viszont művelés alá fogott földjére féltékenyen vigyázott. Bizonyára az ennek következtében beállott súrlódások késztették a románok legnagyobb részét az északfelé vándorlásra. Bár nagyrészük az 1200 körüli években még az Asen család bolgár-vlach birodalmában élt, lassan a Dunától északra levő területre tolódott át tömegük. A későbbi Havasalföld előbb besenyő, majd kun uralom alatt álló gyéren lakott terület volt és a Kárpitok déli lejtői is alkalmas szállásul kínálkoztak a pásztoroknak. A románok elsősorban a dús havasi legelőket igyekeztek elfoglalni s a román nép súlypontja lassan ide tolódott. A dunamenti hatalmas árterületek és szteppék még viszonylag lakatlanok maradtak. A románság már az 1200-as századforduló táján Erdélyben is megjelent. Ennek és nyugati peremvidékének hegyei a legeltetésre szintén igen alkalmasak voltak s mig a termékenyebb völgyeket a magyarok és szászok már megszállták, a hegyek majdnem lakatlanok voltak. A románók a magyar birodalommal líj hazájukban már a Kárpátoktól délre is érintkezésbe kerültek. A magyar birodalom ugyanis a Kárpátok geiincén túl is védelmi rendszert akart kiépíteni. A tatárjárás ugyan egyideig visszavetette ezeket a magyar terjeszkedési műveleteket, de. utána lseiét feléledt a védelem biztosításának gondolata. Erdély déli határát nyugatról a Szörényi bánság biztosította. Ehhez néhány kisebb telep csatlakozott, amelyeket már román vezetők szerveztek a magyar király védnöksége alatt. A havasalföldi Cámpo- lungban királyi ispán is székelt 1300 körül, Háromszéktől délre pedig egy székely megye nyomai mutathatók ki. Ezeknek az egységeknek keretében helyezkedett el a románság, amely a természettől védett hegyi lakhelyén az ellenséges támadásoktól kevesebbet szenvedett, mint a töljbi itt lakó népek. A románságnak hegyi lakóhelyén különben is szerencséje. volt, mert később, a török időkben is, főként Erdélyben kevésbé szenvedtek, mint a nyíltabb vidéken lakó magyarok. A Kárpátok mentén sorakozó román telepekből akkor sikerült országot teremteni, amikor a tatárjárás már elseperte a kunok országát. A románság életének kezdetén nem sok szervezkedési hajlamot árult el. A törökös népekkel való együttélés azonban megtanította őket az államalkotásra. Első szervezett csoportjaiknak vezetői szláv, vagy törökös nevüek s valószínűleg ilyen eredetűek is voltak. Hihetőleg kun eredetű volt Baszarab is, aki Károly Róbert magyar király hübéruri igényeivel szembeszállva, megalapítja a havasalföldi vajdaságot. A román nép alapvető egysége a „neam", a nemzetség volt, amely tulajdonkép a család bővülése. Egy-egy nemzetség tagjai szorosan együtt tartottak a vándorlásban is és közösen legeltették nyájaikat. Szállásuk Is együtt volt. A nemzetség lett a letelepüléskor a földterület birtokosa és annak hasznaiból a tagok egyformán részesedtek. Bar az elvándorlással a közösségi vagyonból való részesedés ellenérték nélkül elveszett, a nagy szaporaság sokakat rábirt arra, hogy uj települési helyet keressenek. Ott, ahol a vajdák bojárjaiknak földet adományoztak, a jobbágyi sors kiszolgáltatottsága volt igen terhes. így a nép egészének mozgékonyságához az egyének költözködési készsége is megvolt. Erdélyben a magyarok és szászok főként pásztoroknak fogadták meg a románokat, majd mint igénytelen munkaerőt, földjeik niunkálására Is fogták őket. így terjesztették köztük a földművelő életformát. A románság Havasalföld után még egy másik nagy, gyérlakosságu területet is meghódított. A moldvai település azonban a hávasláföldi után több, mint száz évvel indult meg. A magyar birodalom itt is megkísérelte előretolt állások kiépítését. A magyar védelmi rendszer valószinüleg* a Szerétig terjedt. A moldvai magyar telepek létezése most már átment a müveit magyar rétegek tudatába, de ezeken kívül a magyar királyok román telepeket Is létesítettek. A Radnával szemben levő moldvai Cámpolung és a Háromszékkel szemben levő Vrancea vidékének szabadparaszti közösségei ilyen határvédő telepek maradványai voltak. A legnagyobb jelentőségre azonban a Mára- marossal szemben, a Moldva folyó völgyében létesített telep emelkedett, amely Bogdán vajdának a magyar királyságtól való elszakadása folytán lett önálló országgá. Ebből a magból kiindulva terjedt ez a települési terület dél és kelet felé, amig össze nem ért Havasalfölddel és át nem nyúlt a Pruton. A későbbi Besszavábia a régi moldvai vajdaság ’szerves része lett. A románság súlypontja tehát még egy központot kapott. A török idők a románoknak sok nyomorúságot hoztak. A török által szedett adók, a bojárok földesúri követelései és a fanarióta hospodárok kiszipolyozták a népet. Ez újabb és újabb vándorlási folyamatot Indított meg. Többnyire Erdély felé menekültek az elnyomott románok, de eljutottak a Kárpátok galíciai lejtőire, sőt a Krim félsziget felé is. A pásztorkodó románság közben lassan kezdett a földműveléshez is lassan hozzászokni. Ezzel együtt járt az is, hogy a hegyektől távolabb eső lapályos területek felé kezdett a népesség súlypontja tolódni. A régi keretek azonban csakhamar szükeknek bizonyultak és a parasztság eddigi sanyarú helyzetén javítani kellett. Amikor az 1830-as években az orosz megszállás idején létrejöttek a két vajdaság alkotmányát szabályozó Szervezeti Szabályok, ezekkel kapcsolatban már az agrárviszonyok szabályozására is ki kellett térni. Igazi agrárreformot azonban csak Cuza Sándor 1883. évi rendelkezései jelentettek. A nyugati haladó szellem befolyása alatt felszabadították a parasztságot a jobbágyi sorból és megszüntették az eddig egyes rétegeket illetett kiváltságokat. A Cuza-féle idők a két fejedelemség egyesítésével Bukarestbe helyezték a közös központot és a földreformmal a románság települési súlypontját tovább távolították a hegyektől. Ekkor kezdték ugyanis nagyobb mértékben betelepíteni a nagy szteppevidékeket és a dunamenti területeket is fokozottabb gazdasági művelés alá vették. A parasztkérdést azonban ez a reform nem oldotta meg kielégítően. Az elégedetlenség végül 1907-ben olyan magasra hágott, hogy lázadás tört ki, amelyet Ave- rescu marsai fegyverrel tudott csak leverni. Az agrárkérdések azonban teljesen ezután sem kerülhettek le a napirendről és végül is a mult világháború után újabb földreformmal kellett a parasztság igényeit kielégíteni. Minthogy az államter ület a kisebbségek által lakott vidékekkel jelentősen nőtt. a földreformot egyéb nemzetpoiitikai célokra is felhasználták. Hogy ezek milyenek voltak, azt Erdélyben lehetett különösen tapasztalni, ugyanis ennek legnagyobb részét román települési területté akarták tenni. Hogy a román nemzet súlypontját Erdély bekebelezése után mennyire el akarták tolni, arra jellemző, hogy sokáig volt‘szó arról, hogy Bukarest helyett Brassóba tegyék át az állam székhelyét. 1940. évi események a románság életében újabb fordulópontot jelentettek. A Szovjet elvette a cári birodalom által is annyiszor igényelt Besszarábiát s ezenkívül még Északbukovinát is. Erdély jelentékeny részét és Déldóbrudzsát is ' ki kellett a románoknak ürltenlök. A Szovjet már régebben alapított a roxiym határ mentén egy úgynevezett moldáv köztársaságot. Ettől a részben román lakosságú területből kommunista kiindulási pontot épitett ki Románia ellen. Besszarábla megszerzésekor ennek északi részét is ehhez kapcsolták. A déli két megye, amelyben jelentékeny az ukrán lakosság, közvetlenül az ukrán szovjethez került. 1941-ben a német és román csapatok a szovjet hadsereget a megszállott területről kiverték. Ezzel kapcsolatban a románok egészen a Búgig rendezkedtek most már be. A Bug és Dnyesz- ter közötti területet, amely a volt moldáv köztársaságnál jóval nagyobb, bekebelezték és most Transnistriának nevezik. Ez a mintegy 50.000 km- terület egyelőre katonai kormányzat alatt áll. Lakosságának jelenté-, kény része nem román eredetű ugyan, de az egész, szovjet uralom alatt volt területen a román elem megerősödését áttelepítés utján is előmozdítják. A Búgon túl szétszórt román telepek lakóit külön kormánybiztosság telepíti át Transnistrigba, melynek lakói száma az ideiglenes adatok szerint 2.300.000 körül van. A terület fővárosa Odessza, amely a békeévekben mintegy 70.000 lakosú volt. Ez az újonnan szerzett terület a' többi román államterület egyötöd részét teszi ki s Így elég jelentékeny területnövekedést jelent. Még jelentősebb a mezőgazdasági területnek ezáltal való növelése, mert Trans- nistria kétharmada mezőgazdaságilag hasznosítható s igy Románia mezőgazdasági területe ezáltal egy harmaddal nőtt.' Ipari szempontból ez a terület nem olyan fejíett, PÁNIM BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Bqjjdqyas szobdk 6*— P-töl 12' F-iti Kétdayas szobák =>•— P—töl 18*— P-ia Éttermében Veres Kéroty és c gány- zenekara muzsikál Elismerten k ívd ló konjha. Polgárt drako k mert legfeljebb a konzerv- és cukorgyártás terén jelent'komolyabb nyereséget, nem számítva a tiraszpoli pezsgőgyárat. Jelentős nyereség, mirit tengeri kikötő, Odessza, amelyet kulturális és gazdasági központtá igyekeznek kiépíteni. Román egyetemet ég színházat létesítettek már és., tőkeerős román, pénzintézetről is gondoskodnak. Transnistria bekebelezése a román népi súlypontnak kétségtelenül újabb eltolódását eredményezi. Amíg Bukarest vezető szerepe, födrajzilag inkább a Dobrudzsa felé való terjeszkedést indokolta, amely mellett az erdélyi aspirációk is megférnek, addig az. ál# lamterületnek északkeleten viiyen tetemes mértékben való megnövekedése már más irányú érdeklődést hozhat létra. A háborús idők még nem zárultak le s Így korai volna jóslásokba bocsátkozni, kétségtelen azonban, hogy európai szempontból Romániának a Dnyeszter és Bug között való területnyeresége figyelemreméltó jelenség. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA Január 17. Vasárnap d. u. %3 órakort A sevillai borbély. Opera előadás. Olcsó helyárak. Január 17. Vasárnap este %7 órakor: A szabin nők elrablása. Napi bérlet A. 19. szám. Re'hdes helyárak. Január 18. Hétfő este %7 órakor: Vén diófa. 25-szpr. A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond Márton Sámuel tanár, fötizedes. Jegyeket a pénztár nem áru-, sit. - ‘ ' Január 19. Kedd este %7 órakor; Bohémélet. Bérletszünet. Opera helyárak. * Január 20. Szerda este %7 órakor: Csalóka szivárvány. Kiss Ferenc, a budapesti Nemzeti Szinház örökös tagjának vendégfellépésével. Bemutató bérlet 17. sz. Bemutató helyárak. Január 21. Csütörtök este fél 7-kor: Csalóka szivárvány. Kiss . Ferenc a budapesti Nemzeti Színház örökös tagjának Vendégfellépésével. Napi bérlet A. 20. szí Bemutató nelyárak. » ' Január 22. Péntek este %7 órákor: Csalóka szivárvány. Kiss Ferenc, a budapesti Nemzeti Színház örökös tagjának vendégfellépésével. Napi bérlet B. 20. szám,' Bemutató helyárak. Január 23. Szombat d. ü. %3 órakor: A kolozsvári Levente Egyesület disze’öadá- sának főpróbája leventék Vészére. Jegyeket a pénztár nem árusít. Január 23. Szombat este % 7 órakor: Csalóka szivárvány. Kiss Ferenc, a budapesti Nemzeti Szinház örökös tagjának vendégfellépésével. Bérletszünet. Bemutató helyárak. Január 24. Vasárnap d. e. % 11, órakor: Csalóka szivárvány. Kiss Ferenc, a budapesti Nemzeti Szinház örökös tagjának . venciégfellépésével. Az Erdélyi Gyáriparosok Országos Szövetségének munkás- előadása. Jegyeket a pénztár nem árusit. Január 24. Vasárnap d. u, %3 órakor: Csalóira szivárvány, kiss Ferenc, a budapesti Nemzeti Szinház örökös tagjának vendégfellépésével. Rendes helyárak. Január 24. Vasárnap este %7 órakor: A kolozsvári Levente Egyesület díszelőadása a „Mátyás király kiképzési év“ ünnepségeivel kapcsolatban. Jegyeket a pénztár nem árusit. A SZÍNKÖRBEN Január 17. Vasárnap d. u. fél 3-kor: Tokaji aszú. Mérsékelt nelyárakkal. Január' 17. Vasárnap este fél 7-kor: Gyér- gyói bál. Mérsékelt helyárakkal. ÁRPAD-filmsztnház: Rózsafabot. Főszerepben: Szeleczky, Rózsahegyi, Timár József, Gőzön, Berki Lili. Vasárnap d. e. %12-kor matiné. .> CORVIN-mozgó (volt Royal): Csókolj meg! - Vasárnap d. e. 11 órakor is vetítjük. EGYETEM-rhozgö: Egy szív megáll. (Ka- rády Katalin, Uray Tivadar. Nagy István.) Vasárnap d. e. 11-kor és d. u. fél 2-kor: Egy szív megáll. ERDBLY-mozgó: t'zerret a Volga-partról. Főszereplők: Sárdy János, Tóth Julia, Bihary József, Pethes , Ferenc, Vágóné Margit, K. Boócz Lajos. Előadások kezdete 3, 5 és 7 órakor. Vasárnap d. e. 11 órakor matiné. MÁTYÁS KIRALY-mozgó: Férfihuség. Főszereplők: Tólnay, Páger, Bulla. Előtte legújabb magyar és Ufa híradók. Vasárnap d. e. 11 órakor matiné. RÁKÓCZI-filmszinház: Gentry fészek. Fősz.: Totaay, Hajmássy, Csortos, Vaszary, Petfcee. Vasárnap d. e. 11 órakor matiné.
