Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)

1942-12-30 / 293. szám

1942. DECEMBER 30 3 Mkemrilr&jm A Fomélfóságu Asszony Szilveszter estéjén adakozásra szólítja fel a magyar társadalmat honvédeink javára Höszerü életrajz A meggyilkolt Darlan tengernagy pályafutása Darlan Jean, az Északafrikában politikai hátterű merénylet áldozatául esett francia tengernagy és politikus, az összeomlás utáni Franciaország legérdekesebb alakja. 1897-ben született. A harmincas években az Atlanti-óceáni francia flotta vezetését bízták rá. Pétain- tábornaggyal őszinte ba­rátságban élt. Angolellenes magatartásának alapja családi hagyomány volt: nagyapja, mint Napoleon admirálisa Trafalgárnál esett el Nelson diadalmas flottájával vivott tengeri csatában. Az is az angolok ellen hangolta, hogy lealázónak tartotta az 1921. évi washingtoni leszerelési konferencia ha­tározatát, amely a francia hadiflottának csak a negyedik • helyet utalta ki és igy aránytalanul kisebb lehetett csak, mint az USA és Nagybritánnia hadiflottája. A fran­cia összeomlás után Pétain egyre nagyobb hatáskört bízott Darlanra. Mint helyettes miniszterelnök, külügyminiszter, belügymi­niszter, hadügyminiszter és tengerészet- ligyi miniszter Darlan 1940 junius Ití-töl 1942 április 14-ig Pétain marsall után a legnagyobb politikai és katonai hatalmat jelentette Franciaországban. Ezt a hatal­mát különösen fokozta a francia-német fegyverszüneti szerződés ama pontja, amely meghagyta Franciaország birtokában a ha­diflottát. A francia kétkulacsos politika irá­nyitó személye volt: Weygand tábornok az ö beleegyezésével kötött szerződést a Casa­blanca! USA főkonzuliad amely lehetővé tette az afrikai partraszállást. De elment â Führerhez is Berchtesgadenbe. Kétszínű já­téka megbosszulta magát, egy politikai el­lenfelének golyója kioltotta életét. Kagy It {tüntetésben részesültek az erdélyi magyar egyhaza!« vezetői Kolozsvár, december 29. A hivatalos lap ünnepi száma közli, hogy Magyarország Kormányzója gróf Apponyi Károly felső­házi tagnak, dr. vitéz baráti Huszár Aladár, az OTI elnökének, Soldos Béla Gömör-vár- megye főispánjának, Hedry Lőrinc hevesi főispánnak, Tusnádi Szűcs András állam­titkárnak a magyar királyi titkos tanácsosi méltóságot, adományozta. Vitéz Simon Ele­mér, a Vöröskereszt elnökének, Kelemen Krizosztom panonhalmi főapátnak, báró Apor Gábor rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszternek, Varga József keres­kedelmi miniszternek, Radochay László igazságügyminiszternek, Fiedler István ló­mai katolikus, Vásárhelyi János református és Józan Miklós unitárius püspöknek a Ma­gyar Érdemrend nagykeresztjét adományoz­ta a Kormányzó. Sándor Imre kolozsvári püspöki helynök a Magyar Érdemrend kö­zépkeresztjét a csillaggal kapta. Az emberi könny C^ire^íő bats»«« Berlin, december 29. Német tudósok vizs­gálatai bebizonyították, hogy au emberi könny néhány óra alatt megöli a bakttriu- mokat. Kísérletek azután világosan igazol­ták, hogy ezt a baktériumölő hatást nem a könnyben lévő 0.5%—1.8% közötti sótarta­lom, hanem egy cslraölö hatású anyag okoz­za, Ez az anyag a lysozym, mely azonban csak kis mértékben fordul elő a könnyben. Az ember ugyanis csak szellemi megráz­kódtatások következtében sir és Ilyenkor a szervezet biológiai védtelenség állapotában van, ezért gondoskodott tehát a természet a Könnynek baktériumölő hatásáról, (MNK) Budapest, december 29. A Budápesti Ér­tesítő jelenti: Kormányzó Urunk hitvese, vi­téz nagybányai Horthy Miklósné Ofőméltó- sága Szilveszter napján felhívással fordul a magyar társadalomhoz s a harctéren küz­dő honvédeink családtagjainak támogató.- sara megindítandó országos gyűjtés kereté­ben adakozásra szólítja fel a magyar társa­dalmat. A hadbanálló Magyarország Nagy­asszonya nemegyszer fordult kérő szóval a magyar társadalomhoz. Szava ' nyomán mindannyiszor megnyittok a magyar szivek és a Főméltóságu Asszony jósága könnyek áradatát törölte le a legszenvedőbb arcok­ról, hogy helyükbe a boldogság és az öröm mosolyát varázsolja. Legutóbb a kemény hidegben harcbanálló magyar honvéd szá­mára kért téli meleg holmit a nemzet első asszonya és. felhívására mintegy varázs­szóra hosszú vasúti szerelvények, indultak a Zágráb, december 29. (MTI) Az 1942. február 25-én összeült Szábort eredetileg csak ideiglenesen erre az évre választották. A Szábor közigazgatási bizottságának hét­fői ülésén megjelent Pavelics államfő §s hosszabb beszédben méltatta a Szábor mun­kásságát. Bevezetőben a horvát nemzeti ál­lam fontosságát hangsúlyozta a horvát tép fennállása és jövője szempontjából és an­nak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy még húsz év s Jugoszlávia teljesen elpusztította, vagy legalább is megmérgezte volna a horvát népet. A független horvát (*) Az Országos Néptanulmányi Egyesület folyó évi december hó 8-án Vikár Bélának, a magyar tudományos élet köztiszteletben álló Nesztorának elnöklésével nagyfontos- ságu ankétszerü gyűlést tartott Budapesten. Az összejövetelen egybegyült a magyar tár­sadalom szine-java s különösen nagy szám­ban jöttek el a magyar pedagógia kiváló­ságai. Vikár magasszárnyalásu elnöki meg­nyitójában egy finn példára hivatkozott. A finn mecénás, akit gálád kezek öltek meg, egész vagyonát egy róla elnevezendő és a finn ifjúság érdekeit szolgáló nevelőintézetre hagyta. E sorok Írója ehhez az érdekes analógiához hadd fűzze hozzá, hogy Zilahy alapítása idörendbelileg egybeesik Thököly Szávának, a hazai hazafiasán érző szerbek nagy jóttevöjének centenáriumával (t 1842- ben). Thököly fejedelmi ajándékával 1838- ban vetette meg a róla elnevezett Thökölya- num alapját. Ez a nagyszerű intézet 1838-tól 1918-ig Budapest szivében, a Belvárosban adott hajlékot a tanulni vágyó hazai szerb ifjúságnak. Világhiresség azonban egy sem került ki istápoltjai közül, mert abban az î időben a kiválóak szelektálására még nem gondolt senki, se nálunk, se máshol. Zilahy Lajos az ankéten érdekes előadás­ban ismertette nemes adományának első csiráit, amelyek még egyetemi hallgató ko­rában ébredeztek lelkében, amikor egy vizs­gálata alkalmával először keresztezte útjait a politika. Zilahy előadását számos hozzá­szólás követte. Elsőnek Lukács György dr. v. b. t. t., nyug. kultuszminiszter, a nagy magyar kulturpolitikus állott fel szólásra és meggyőző okfejtéssel hangoztatta, hogy az alapítványnak eredeti célkitűzései mellett kell maradnia s nem szabad eltolódnia attól kizárólagosan a technikai tudományok ja­vára. Az érdekes eszmecserén erdélyiek is szép számmal jelentek meg. Ott volt Pávai Vájná Ferenc, országos főgeológus, a magyar hévizek (Hajdúszoboszló!) szerencséskezü feltárója, Benedek Marcell, a jeles iró. Zilahy Farnos Eszter, a jeles erdélyi dalszerző, aki­nek hazafias dalaiban ott él és lüktet a mai magyar élet minden öröme és bánata. Ebben a meghitt körben az ankét egyik felszólalója. Balassa József dr., a jeles nyel­vész, a „Magyar Nyelvör“-nék szerkesztője szóvá tette az elkallódott és a szerencsésen felismert magyar tehetségek kérdését, ö mondotta el osztatlan figyelem közepette az itt következő érdekes és figyelemreméltó tör­ténetet, amelynek hőse ki is lehetne más, keleti arcvonal felé, megrakva meleg, hi­degtől biztosan óvó felszereléssel. Ismét hallatja szavát Kormányzó Urunk Hitvese. Felhívással fordul a magyar társadalomhoz, kérve, hogy siessen azok családjai támoga­tására, akik sokszáz kilométerre otthonuk­tól ■ fegyverrel kezükben védik ennek az or­szágnak a jelenét és harcolják ki boldogabb jövendőjét. A hadbavonultak családtagjaiért emel szót a Főméltóságu Asszony, szól a szegényekhez és a gazdagokhoz, szól min­den szivhez és a magyar társadalom ezút­tal is bizonyára hivő lélekkel és áldozatos készséggel fogja kitárni a szivét. A Főmél­tóságu Asszony szózata december 31-én, Szilveszter napján 18 óra 35 perckor és né­hány perccel éjfél után hangzik el a rádió­ban. Kormányzó Urunk Hitvesének a gyűj­tést megindító felhívását vitéz Náray Antal nyugalmazott vezérőrnagy olvassa fel állam visszaállítása után ő, a Poglavnik, rögtön létrehozta a horvát közigazgatást, majd ideiglenes megbízatással összehívott egy átmeneti Szábort is. Pavelics megálla­pította, hogy a Szábor minden tekintetben teljesen megfelelt a rábízott fontos feladat­nak és mindent megtett, amit háborús idő­ben és ilyen rövid idő alatt meg lehetett tenni. A Poglavnik ezután a horvát kor­mány és az egész horvát államszervezet két legnagyobb feladatáról: az ország megvédé­séről és a lakosság élelmezéséről beszélt. mint egy nagyon elmés székely ifjú, aki vagy tiz év előtt indult el Erdélyből, a ma­gyar őstehetségek földjéről, hogy nevét Is­ten segedelmével egykor tán felírják majd a Bólyaiak és Brassaiak neve mellé. Most pedig elmondom ezt az érdekes és tanulságos történetet úgy, amint hallottam. Ha valahol, úgy Erdéyben tarthat számot a legnagyobb érdeklődésre, különösen pedig Kincses Kolozsvárt. Vagy 10 évvel ezelőtt történt, hogy Kolozsvárról meglepő értesítés érkezett tudós budapesti matematikusokhoz. Egy épülő kolozsvári ház állványán az épí­tést vezető mérnök a frissen vakolt falakon geometriai rajzokat és számításokat fedezett fel, amelyek rendkivü! tehetséges matema­tikai érzékkel megáldott elmére vallottak. Nagy meglepetéssé! értesült arról, hogy eze­ket a számításokat üres perceiben az egyik gyereksorban levő kis kömüvestanonc ve­tette a falra, aki bizony az elemi iskola né­hány osztályánál több iskolát nem látoga­tott. A székely csodagyereket felfedezője rövi­desen útnak indította Budapestre, hadd győ­ződjenek meg ottan a tudós professzor urak bámulatos matematikái érzékéről és rendkí­vüli ismereteiről a számok bonyolult vilá­gában. így került fel a kis Kun-Kuti Márton a fővárosba, ahol három nagy matematikus: Beke. Kövestigethy és Suták vizsgálták meg tudását. Kiderült, hogy a csodálatos ifjú szé­kely, aki soha középiskolát nem járt, ín- tegrálszámitási problémákkal is foglalkozik. „Hogyan volt ez lehetséges?“ — kérdezték a tudós tanár urak. — Megtanultam“ —' hangzott az önérzetes válasz a fiatal szé­kely emberke ajkáról. Elmondta, hogy ke­zébe került egy integrálszámítással foglal­kozó szakmunka és ö bizony azt töviről- hegyire „megtanulta“.- „Retidkivüli matematikai tehetség — de rendszertelen előképzettségű“ — ez volt a tudós tanárok szakvéleménye a székely if­júról. Ezen pedig segíteni kellett. A kis szé­kelyt legott beíratták magántanulónak a budai II. kerületi Taldy Ferenc-utcai állami föreáliskolába. Ez a hires intézet, amelyben egykor e sorok írójának édesatyja is taní­tott, mindig arról volt nevezetes, hogy ki­váló tanári kara sok jeles ifjút adott a ha­zának. é Itt történt az újabb meglepetés. A székely csodaemberke egy év alatt játszi könnyed­séggel elvégezte a főreáliskola nyolc éves anyagát és, kitűnő eredménnyel tette le az érettségi vizsgálatot, ö volt talán az egyet­len maturáns, akinek érettségéről, még kö­zépiskolai tanulmányainak megkezdése előtt, állítottak ki bizonyítványt magyar tudósok. Ennyi siker joggal felkeltette az illetékes szakkörök figyelmét: Gondos kezek kezdték egyengetni a kis székely földi útját. Csak­hamar a m. kir. József Nádor Műegyetemre került. Ezt is kitüntetéssel végezte el. Ko­moly tehetsége, geniális meglátásai, végte­lenül szerény, erdélyi úri modora ott is csak barátokat szereztek neki. Térüli-fordult az idő és egy szép napon a felcseperedett kis székely legénykéből a gé­pész- és vegyészmérnöki karon komoly tanársegéd lett. Most már ott dolgozott az egykori kolozsvári kis kömüvestanonc a ma­gyar technikai tudományok fellegvárában, mint egy uj Kőműves Kelemen, hogy építse és gyarapítsa a magyar tudásnak és akarat­erőnek évezrede készülő magyar csodavárát és beléje adja szent áldozataként minden magyar reményét: szivét és lelkét a nagy magyar feltámadás élökészitésére. Kun-Kuti Márton műegyetemi tanársegéd ur hol is lehetne most máshol, mint a félelmes csa ták zajától, az ércmadarak motorzugásától hirtelen oly hangossá lett „csendes Don“ véráztatta partján, ahol szövetségesei olda­lán ősi ellenségével: a keresztény civilizá­cióra végveszélyt jelentő keleti barbarizmus­sal és fanatizmussal harcol a hős magyar honvéd. Amikor az első világháború elmúltával vi­lágszerte számbavették a háború kulturális veszteségeit, Németországban egész irodalma támadt egy ifjú hősi halottnak, mert iro­dalmi hagyatékából kitűnt, hogy egy második Goethe válhatott volna belőle, ha a Sors kiszámíthatatlan keze oly hamar el nem vágja életének fonalát. Adja a Magyarok Istene, hogy Kun-Kuti Már ton műegyetemi tanársegéd ur, akinek ősi szé­kely nevében ott él égy, a tatár betörések alkalmával nyomtalanul eltűnt székely falu neve, minden veszedelemmel igaz székely­ként hősiesen dacolva, babérral homlokán térjen haza és neve egykoron ott ragyogjon majd a magyar világhirességek sorában a szegedi Pantheon falán. P- E. Érdekes ügyek a kolozsvári uzsorabiróság előtt Kolozsvár, december 29. Sándor Lajos kolozsvári kereskedő a hónapokkal ezelőtt városszerte érezhetővé vált borshiány ide­jén a bors kiszolgálását egyéb fűszeráru vásárlásához kötötte. Eljárásáért Vitos Pál dr. törvényszéki tanácselnök, mint egyes uzsorabiró 200 pengő pénzbüntetést szabott ki jogerősen Sándor Lajosra. Uzsorabiróság elé került Bene Béláné ko­lozsvári asszony ügye is. aki a Szamosba dobált állati hulladék-részeket kihalászta és abból szappant főzött. Az igy nyert árut 2 pengőjével hozta forgalomba kilogramon- ként a megszabott 1 pengő 69 fillér helyett. Jogerősen száz pengő pénzbüntetéssel súj­tották. Milliós Istvánná bánffyhunyadi korcsmá­jában a „Diadal“ cigarettapapírt 24 fillérért hozta forgalomba 23 fillér helyett. Ötveti pengő pénzbüntetéssel sújtották. Az ítélet jogerős. Tej- és tejtermékdrágitókat ítélt el az uzsorabíróság A kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság egyesbirája, Vitos Pál dr. törvényszéki tanácselnök kedden ismét tö­megével ítélkezett tej- és tejtermékdrágitók felett. Jucau Miklós szamosszentmiklósi lakos a tehéntej 36 fillérben megállapított literjét hónapokon keresztül 50 fillérére hordta rendes vevőinek. Az uzsorabiró Albrecht Zoltán dr. ügyész vádbeszéde u*án üzlet­szerű árdrágítást állapított meg Juca,n Miklóssal szemben, s ezért negyedévi fog­házra, 100 pengő pénzbüntetésre és 3 évi jogvesztésre Ítélte. Stupan Demeterné szamosfalvi asszony a- bivalytejet 10 fillérrel drágábban árusí­totta literenként a hatóságilag megállapí­tott árnál. Egyhavi fogházra, 100 pengő pénzbüntetésre és 1 évi jogvesztésre Ítélték. Ugyancsak egyhavi fogházbüntetést és 100 pengő pénzbüntetést kapott Angyal Dávidné nádasbereki asszony is, aki 48 fil­lér helyett 80 fillért vett el a biva'ytej li­terjéért. Egyhavi fogházbüntetéssel lakóit Kovács János vistai gazdálkodó is vaj- és tejdrá- gitásért. Kovács Istvánná vistai asszony a tehén­tejet mérte hatósági áron felül: kétszáz pengő pénzbüntetéssel sújtották. Fekete István bogártelkl gazdát vajdrá- gitásért büntették meg 100 pengőre. Valamennyi Ítélet jogerős. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜXLE1MENETNT» A jugoszláv kormányzat ufsbb busz év alatt tejesen tönkretette volna a horvát népet A keleti fronton harcol Kun-Kuti Márton műegyetemi tanársegéd, az egykori „kolozsvári kis kőműves“

Next

/
Oldalképek
Tartalom