Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)
1942-12-30 / 293. szám
1942. DECEMBER 30 3 Mkemrilr&jm A Fomélfóságu Asszony Szilveszter estéjén adakozásra szólítja fel a magyar társadalmat honvédeink javára Höszerü életrajz A meggyilkolt Darlan tengernagy pályafutása Darlan Jean, az Északafrikában politikai hátterű merénylet áldozatául esett francia tengernagy és politikus, az összeomlás utáni Franciaország legérdekesebb alakja. 1897-ben született. A harmincas években az Atlanti-óceáni francia flotta vezetését bízták rá. Pétain- tábornaggyal őszinte barátságban élt. Angolellenes magatartásának alapja családi hagyomány volt: nagyapja, mint Napoleon admirálisa Trafalgárnál esett el Nelson diadalmas flottájával vivott tengeri csatában. Az is az angolok ellen hangolta, hogy lealázónak tartotta az 1921. évi washingtoni leszerelési konferencia határozatát, amely a francia hadiflottának csak a negyedik • helyet utalta ki és igy aránytalanul kisebb lehetett csak, mint az USA és Nagybritánnia hadiflottája. A francia összeomlás után Pétain egyre nagyobb hatáskört bízott Darlanra. Mint helyettes miniszterelnök, külügyminiszter, belügyminiszter, hadügyminiszter és tengerészet- ligyi miniszter Darlan 1940 junius Ití-töl 1942 április 14-ig Pétain marsall után a legnagyobb politikai és katonai hatalmat jelentette Franciaországban. Ezt a hatalmát különösen fokozta a francia-német fegyverszüneti szerződés ama pontja, amely meghagyta Franciaország birtokában a hadiflottát. A francia kétkulacsos politika irányitó személye volt: Weygand tábornok az ö beleegyezésével kötött szerződést a Casablanca! USA főkonzuliad amely lehetővé tette az afrikai partraszállást. De elment â Führerhez is Berchtesgadenbe. Kétszínű játéka megbosszulta magát, egy politikai ellenfelének golyója kioltotta életét. Kagy It {tüntetésben részesültek az erdélyi magyar egyhaza!« vezetői Kolozsvár, december 29. A hivatalos lap ünnepi száma közli, hogy Magyarország Kormányzója gróf Apponyi Károly felsőházi tagnak, dr. vitéz baráti Huszár Aladár, az OTI elnökének, Soldos Béla Gömör-vár- megye főispánjának, Hedry Lőrinc hevesi főispánnak, Tusnádi Szűcs András államtitkárnak a magyar királyi titkos tanácsosi méltóságot, adományozta. Vitéz Simon Elemér, a Vöröskereszt elnökének, Kelemen Krizosztom panonhalmi főapátnak, báró Apor Gábor rendkívüli követ és meghatalmazott miniszternek, Varga József kereskedelmi miniszternek, Radochay László igazságügyminiszternek, Fiedler István lómai katolikus, Vásárhelyi János református és Józan Miklós unitárius püspöknek a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozta a Kormányzó. Sándor Imre kolozsvári püspöki helynök a Magyar Érdemrend középkeresztjét a csillaggal kapta. Az emberi könny C^ire^íő bats»«« Berlin, december 29. Német tudósok vizsgálatai bebizonyították, hogy au emberi könny néhány óra alatt megöli a bakttriu- mokat. Kísérletek azután világosan igazolták, hogy ezt a baktériumölő hatást nem a könnyben lévő 0.5%—1.8% közötti sótartalom, hanem egy cslraölö hatású anyag okozza, Ez az anyag a lysozym, mely azonban csak kis mértékben fordul elő a könnyben. Az ember ugyanis csak szellemi megrázkódtatások következtében sir és Ilyenkor a szervezet biológiai védtelenség állapotában van, ezért gondoskodott tehát a természet a Könnynek baktériumölő hatásáról, (MNK) Budapest, december 29. A Budápesti Értesítő jelenti: Kormányzó Urunk hitvese, vitéz nagybányai Horthy Miklósné Ofőméltó- sága Szilveszter napján felhívással fordul a magyar társadalomhoz s a harctéren küzdő honvédeink családtagjainak támogató.- sara megindítandó országos gyűjtés keretében adakozásra szólítja fel a magyar társadalmat. A hadbanálló Magyarország Nagyasszonya nemegyszer fordult kérő szóval a magyar társadalomhoz. Szava ' nyomán mindannyiszor megnyittok a magyar szivek és a Főméltóságu Asszony jósága könnyek áradatát törölte le a legszenvedőbb arcokról, hogy helyükbe a boldogság és az öröm mosolyát varázsolja. Legutóbb a kemény hidegben harcbanálló magyar honvéd számára kért téli meleg holmit a nemzet első asszonya és. felhívására mintegy varázsszóra hosszú vasúti szerelvények, indultak a Zágráb, december 29. (MTI) Az 1942. február 25-én összeült Szábort eredetileg csak ideiglenesen erre az évre választották. A Szábor közigazgatási bizottságának hétfői ülésén megjelent Pavelics államfő §s hosszabb beszédben méltatta a Szábor munkásságát. Bevezetőben a horvát nemzeti állam fontosságát hangsúlyozta a horvát tép fennállása és jövője szempontjából és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy még húsz év s Jugoszlávia teljesen elpusztította, vagy legalább is megmérgezte volna a horvát népet. A független horvát (*) Az Országos Néptanulmányi Egyesület folyó évi december hó 8-án Vikár Bélának, a magyar tudományos élet köztiszteletben álló Nesztorának elnöklésével nagyfontos- ságu ankétszerü gyűlést tartott Budapesten. Az összejövetelen egybegyült a magyar társadalom szine-java s különösen nagy számban jöttek el a magyar pedagógia kiválóságai. Vikár magasszárnyalásu elnöki megnyitójában egy finn példára hivatkozott. A finn mecénás, akit gálád kezek öltek meg, egész vagyonát egy róla elnevezendő és a finn ifjúság érdekeit szolgáló nevelőintézetre hagyta. E sorok Írója ehhez az érdekes analógiához hadd fűzze hozzá, hogy Zilahy alapítása idörendbelileg egybeesik Thököly Szávának, a hazai hazafiasán érző szerbek nagy jóttevöjének centenáriumával (t 1842- ben). Thököly fejedelmi ajándékával 1838- ban vetette meg a róla elnevezett Thökölya- num alapját. Ez a nagyszerű intézet 1838-tól 1918-ig Budapest szivében, a Belvárosban adott hajlékot a tanulni vágyó hazai szerb ifjúságnak. Világhiresség azonban egy sem került ki istápoltjai közül, mert abban az î időben a kiválóak szelektálására még nem gondolt senki, se nálunk, se máshol. Zilahy Lajos az ankéten érdekes előadásban ismertette nemes adományának első csiráit, amelyek még egyetemi hallgató korában ébredeztek lelkében, amikor egy vizsgálata alkalmával először keresztezte útjait a politika. Zilahy előadását számos hozzászólás követte. Elsőnek Lukács György dr. v. b. t. t., nyug. kultuszminiszter, a nagy magyar kulturpolitikus állott fel szólásra és meggyőző okfejtéssel hangoztatta, hogy az alapítványnak eredeti célkitűzései mellett kell maradnia s nem szabad eltolódnia attól kizárólagosan a technikai tudományok javára. Az érdekes eszmecserén erdélyiek is szép számmal jelentek meg. Ott volt Pávai Vájná Ferenc, országos főgeológus, a magyar hévizek (Hajdúszoboszló!) szerencséskezü feltárója, Benedek Marcell, a jeles iró. Zilahy Farnos Eszter, a jeles erdélyi dalszerző, akinek hazafias dalaiban ott él és lüktet a mai magyar élet minden öröme és bánata. Ebben a meghitt körben az ankét egyik felszólalója. Balassa József dr., a jeles nyelvész, a „Magyar Nyelvör“-nék szerkesztője szóvá tette az elkallódott és a szerencsésen felismert magyar tehetségek kérdését, ö mondotta el osztatlan figyelem közepette az itt következő érdekes és figyelemreméltó történetet, amelynek hőse ki is lehetne más, keleti arcvonal felé, megrakva meleg, hidegtől biztosan óvó felszereléssel. Ismét hallatja szavát Kormányzó Urunk Hitvese. Felhívással fordul a magyar társadalomhoz, kérve, hogy siessen azok családjai támogatására, akik sokszáz kilométerre otthonuktól ■ fegyverrel kezükben védik ennek az országnak a jelenét és harcolják ki boldogabb jövendőjét. A hadbavonultak családtagjaiért emel szót a Főméltóságu Asszony, szól a szegényekhez és a gazdagokhoz, szól minden szivhez és a magyar társadalom ezúttal is bizonyára hivő lélekkel és áldozatos készséggel fogja kitárni a szivét. A Főméltóságu Asszony szózata december 31-én, Szilveszter napján 18 óra 35 perckor és néhány perccel éjfél után hangzik el a rádióban. Kormányzó Urunk Hitvesének a gyűjtést megindító felhívását vitéz Náray Antal nyugalmazott vezérőrnagy olvassa fel állam visszaállítása után ő, a Poglavnik, rögtön létrehozta a horvát közigazgatást, majd ideiglenes megbízatással összehívott egy átmeneti Szábort is. Pavelics megállapította, hogy a Szábor minden tekintetben teljesen megfelelt a rábízott fontos feladatnak és mindent megtett, amit háborús időben és ilyen rövid idő alatt meg lehetett tenni. A Poglavnik ezután a horvát kormány és az egész horvát államszervezet két legnagyobb feladatáról: az ország megvédéséről és a lakosság élelmezéséről beszélt. mint egy nagyon elmés székely ifjú, aki vagy tiz év előtt indult el Erdélyből, a magyar őstehetségek földjéről, hogy nevét Isten segedelmével egykor tán felírják majd a Bólyaiak és Brassaiak neve mellé. Most pedig elmondom ezt az érdekes és tanulságos történetet úgy, amint hallottam. Ha valahol, úgy Erdéyben tarthat számot a legnagyobb érdeklődésre, különösen pedig Kincses Kolozsvárt. Vagy 10 évvel ezelőtt történt, hogy Kolozsvárról meglepő értesítés érkezett tudós budapesti matematikusokhoz. Egy épülő kolozsvári ház állványán az építést vezető mérnök a frissen vakolt falakon geometriai rajzokat és számításokat fedezett fel, amelyek rendkivü! tehetséges matematikai érzékkel megáldott elmére vallottak. Nagy meglepetéssé! értesült arról, hogy ezeket a számításokat üres perceiben az egyik gyereksorban levő kis kömüvestanonc vetette a falra, aki bizony az elemi iskola néhány osztályánál több iskolát nem látogatott. A székely csodagyereket felfedezője rövidesen útnak indította Budapestre, hadd győződjenek meg ottan a tudós professzor urak bámulatos matematikái érzékéről és rendkívüli ismereteiről a számok bonyolult világában. így került fel a kis Kun-Kuti Márton a fővárosba, ahol három nagy matematikus: Beke. Kövestigethy és Suták vizsgálták meg tudását. Kiderült, hogy a csodálatos ifjú székely, aki soha középiskolát nem járt, ín- tegrálszámitási problémákkal is foglalkozik. „Hogyan volt ez lehetséges?“ — kérdezték a tudós tanár urak. — Megtanultam“ —' hangzott az önérzetes válasz a fiatal székely emberke ajkáról. Elmondta, hogy kezébe került egy integrálszámítással foglalkozó szakmunka és ö bizony azt töviről- hegyire „megtanulta“.- „Retidkivüli matematikai tehetség — de rendszertelen előképzettségű“ — ez volt a tudós tanárok szakvéleménye a székely ifjúról. Ezen pedig segíteni kellett. A kis székelyt legott beíratták magántanulónak a budai II. kerületi Taldy Ferenc-utcai állami föreáliskolába. Ez a hires intézet, amelyben egykor e sorok írójának édesatyja is tanított, mindig arról volt nevezetes, hogy kiváló tanári kara sok jeles ifjút adott a hazának. é Itt történt az újabb meglepetés. A székely csodaemberke egy év alatt játszi könnyedséggel elvégezte a főreáliskola nyolc éves anyagát és, kitűnő eredménnyel tette le az érettségi vizsgálatot, ö volt talán az egyetlen maturáns, akinek érettségéről, még középiskolai tanulmányainak megkezdése előtt, állítottak ki bizonyítványt magyar tudósok. Ennyi siker joggal felkeltette az illetékes szakkörök figyelmét: Gondos kezek kezdték egyengetni a kis székely földi útját. Csakhamar a m. kir. József Nádor Műegyetemre került. Ezt is kitüntetéssel végezte el. Komoly tehetsége, geniális meglátásai, végtelenül szerény, erdélyi úri modora ott is csak barátokat szereztek neki. Térüli-fordult az idő és egy szép napon a felcseperedett kis székely legénykéből a gépész- és vegyészmérnöki karon komoly tanársegéd lett. Most már ott dolgozott az egykori kolozsvári kis kömüvestanonc a magyar technikai tudományok fellegvárában, mint egy uj Kőműves Kelemen, hogy építse és gyarapítsa a magyar tudásnak és akaraterőnek évezrede készülő magyar csodavárát és beléje adja szent áldozataként minden magyar reményét: szivét és lelkét a nagy magyar feltámadás élökészitésére. Kun-Kuti Márton műegyetemi tanársegéd ur hol is lehetne most máshol, mint a félelmes csa ták zajától, az ércmadarak motorzugásától hirtelen oly hangossá lett „csendes Don“ véráztatta partján, ahol szövetségesei oldalán ősi ellenségével: a keresztény civilizációra végveszélyt jelentő keleti barbarizmussal és fanatizmussal harcol a hős magyar honvéd. Amikor az első világháború elmúltával világszerte számbavették a háború kulturális veszteségeit, Németországban egész irodalma támadt egy ifjú hősi halottnak, mert irodalmi hagyatékából kitűnt, hogy egy második Goethe válhatott volna belőle, ha a Sors kiszámíthatatlan keze oly hamar el nem vágja életének fonalát. Adja a Magyarok Istene, hogy Kun-Kuti Már ton műegyetemi tanársegéd ur, akinek ősi székely nevében ott él égy, a tatár betörések alkalmával nyomtalanul eltűnt székely falu neve, minden veszedelemmel igaz székelyként hősiesen dacolva, babérral homlokán térjen haza és neve egykoron ott ragyogjon majd a magyar világhirességek sorában a szegedi Pantheon falán. P- E. Érdekes ügyek a kolozsvári uzsorabiróság előtt Kolozsvár, december 29. Sándor Lajos kolozsvári kereskedő a hónapokkal ezelőtt városszerte érezhetővé vált borshiány idején a bors kiszolgálását egyéb fűszeráru vásárlásához kötötte. Eljárásáért Vitos Pál dr. törvényszéki tanácselnök, mint egyes uzsorabiró 200 pengő pénzbüntetést szabott ki jogerősen Sándor Lajosra. Uzsorabiróság elé került Bene Béláné kolozsvári asszony ügye is. aki a Szamosba dobált állati hulladék-részeket kihalászta és abból szappant főzött. Az igy nyert árut 2 pengőjével hozta forgalomba kilogramon- ként a megszabott 1 pengő 69 fillér helyett. Jogerősen száz pengő pénzbüntetéssel sújtották. Milliós Istvánná bánffyhunyadi korcsmájában a „Diadal“ cigarettapapírt 24 fillérért hozta forgalomba 23 fillér helyett. Ötveti pengő pénzbüntetéssel sújtották. Az ítélet jogerős. Tej- és tejtermékdrágitókat ítélt el az uzsorabíróság A kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság egyesbirája, Vitos Pál dr. törvényszéki tanácselnök kedden ismét tömegével ítélkezett tej- és tejtermékdrágitók felett. Jucau Miklós szamosszentmiklósi lakos a tehéntej 36 fillérben megállapított literjét hónapokon keresztül 50 fillérére hordta rendes vevőinek. Az uzsorabiró Albrecht Zoltán dr. ügyész vádbeszéde u*án üzletszerű árdrágítást állapított meg Juca,n Miklóssal szemben, s ezért negyedévi fogházra, 100 pengő pénzbüntetésre és 3 évi jogvesztésre Ítélte. Stupan Demeterné szamosfalvi asszony a- bivalytejet 10 fillérrel drágábban árusította literenként a hatóságilag megállapított árnál. Egyhavi fogházra, 100 pengő pénzbüntetésre és 1 évi jogvesztésre Ítélték. Ugyancsak egyhavi fogházbüntetést és 100 pengő pénzbüntetést kapott Angyal Dávidné nádasbereki asszony is, aki 48 fillér helyett 80 fillért vett el a biva'ytej literjéért. Egyhavi fogházbüntetéssel lakóit Kovács János vistai gazdálkodó is vaj- és tejdrá- gitásért. Kovács Istvánná vistai asszony a tehéntejet mérte hatósági áron felül: kétszáz pengő pénzbüntetéssel sújtották. Fekete István bogártelkl gazdát vajdrá- gitásért büntették meg 100 pengőre. Valamennyi Ítélet jogerős. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜXLE1MENETNT» A jugoszláv kormányzat ufsbb busz év alatt tejesen tönkretette volna a horvát népet A keleti fronton harcol Kun-Kuti Márton műegyetemi tanársegéd, az egykori „kolozsvári kis kőműves“