Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)

1942-12-05 / 276. szám

MhzjsrriFg&Jxa 1942. DECEMBER 5 BURGONYÁT TÉLIRE! Rendeljen szári tolt burgonyát 15 kg-os csomagolásban Á. O. K. árban 2.80 Pengő kilogramonként kovAcs ődön kereskedő Kézdivá*#rhely Kolozsvári postatisztvfselö- nök és postások — a honvédekért I Kolozsvár, december 4. Bár a kolozsvári posta alkalmazottainak úgyszólván minden idejük le van kötve, hogy fokozott munká­jukat el tudják végezni, mégis időt tudtak szakítani arra, hogy a postaalkalmazottak bajtársi szolgálatának keretében fronton küzdő katonáink számára meleg alsóruhane- mtikét készítsenek és különböző más szere- tetadományokat gyűjtsenek össze. Malakka Ferenc postahivatali igazgató kezdeményezésére a kolozsvári postások minden negyedik hónapban, íilstnélkiiii na­pot tartanak és az igy összegyűlt cigaretta- mennyiséget a Vörös Kereszt, utján kato­náinkhoz juttatják. A tisztviselőnők cso­portja Benkel Béláné postatlsztviselönő ve- íetésével „kaláka“ formájában dolgozták fel i melegruhám összeadott gyapjufonalat Nemrég készültek el munkájukkal. Hetven­hét meleg nyaksált, két pár kesztyűt, egy pár érmelegitöt és két darab szörmekarman- tyut kötöttek. Az egyes számú postahivatal viszont 12.000 darab cigarettát és 7 szivart gyűjtött össze, a karácsonyi szeretetcsoina- gok formájában Ízlésesen becsomagolva ez­zel a fölirattal küldik ki a fronton harcoló honvédeknek: „Kegyeleniteljes karácsonyi ünnepeket kiván a kolozsvári első számú postahivatal személyzete.“ Minden sálban ugyancsak ez a szöveg van, de a hölgyek még mellékeltek egy-egy protestáns és ka­tolikus imakönyvet is. A postahivatal alkalmazottainak áldoza­tos ajándékát Malakka Ferenc postaigaz­gató levél kíséretében juttatta el pénteken Jelen Gyula dr.-hoz, a Mii gyár Vörös Ke­reszt erdélyi fömegbizottjához. A posta- alkalmazottak többek között a kővetkezőket írják: „Szivünk szeretetének egy darabját küld­jük drága honvédünknek. Érezzék azt, hogy a belső front is önfeláldozással, becsületes munkával és mindenek!elett szeretettel áll mögöttük és aggódó gonddal igyekszik arra, hogy nehéz megpróbáltatásaikon, szenvedé­seiken könnyítsen. niDDAE ÖN?... . , , hogy o szamuráj sohasem hagyja el otthonát kard nélkül? A múlt század második felében a szamurájgyermekek még az isko­lába is félövezett karddal mentek. Magán­lakásba vagy hivatalos helyiségbe azonban a szamuráj sem léphetett be fegyveresen, s ezért a japán házakat a kardok elhelyezésére a mi ernyőtartóinkhoz hasonló bútordarabbal látták el. . , , hogy a géppuska őse már 600 évesÎ A. géppuska első előfutára az úgynevezett „ribaudequin“, 1342-ben bukkant fel. A fegy­ver több kisebb csőből álló ágyú volt, amely­nek csöveit akár egyszerre, akár pedig egy­más után el lehetett sütni. János burgundi herceg 1415-ben állítólag több, mint kétezer ribaudequvnt vetett harcba Anglia ellen. A különös ágyú hatása az egykori tudósítások szerint meglehetős nagy volt, töltése azonban oly sok időt vett igénybe, hagy egy egész napos csatában csak kétszer lehetett elsütni. Harci értéke igy mégis csak csekély maradt és lassanként egészen feledésbe merült. A mai értelemben vett géppuskát, azaz a visszalökö- erö elve alapján megszerkesztett gyorstüzelő- puskát. egyébként csak 1883-ban találták fel. ... hogy a norvég halászh a jócskák, ame­lyeken eddig a világ legkitűnőbb vitorlázói termettek, általános átállítást hajtottak vég­re? Németországban feltaláltak egy parányi gázgenerátort, amely 3—10 lóerőt szolgáltat. Nyugodt tengeren ennyi energia teljesen ele­gendő ahhoz, hogy a hajócskak dolgozhassa­nak. A kis gépezet még a hálók beemelését is elvégzi. A norvég halász társaságok és tár­sulatok ezerszámra vásárolják az elmés gé­pet és igy a halászhajók Vitorlái lassan el­tűnnek az északi zöld vizekről. ... hogy Magyarországon rövidesen meg- indulnak a légcsavarral hajtott folyami hajók bevezetésére irányuló kiséri etek Î 120—300 tonnás hajókat akarnak légcsavarokkal fel­szerelni. Egyik hajózó társaságtól k mar ki is adta a modellekre vonatkozó rendelést. A lég- csavaros hajónak előnye a többivel szemben a sokkal nagyobb sebesség, ennek folytán az alacsonyabb merülés és különösen a bíz sod­rával szemben hajózásnál elérhető hatalmas sebességjavulás. További előny az, hogy a légcsavaros hajó sokkal kisebb hullámokat vét, mint a propelleres ? igy a hullámzás nem okoz annyi kárt a folyamparti építmények­ben és kertgazdaságokban. Leleplezték I a „Sztalin-orgona“ titkát... —■ A honvéd haditudósító század közlése —■ , Valahol a Don mellett, 1942. A junius végén megindult általános nagy támadás óta egyre visszatérő jellegzetessége a magyar arcvonalon dúló szovjet támadá­soknak a sürü tömegben bevetett nehéz gyalogsági fegyverek használata. A vörös hadsereg nagymértékben alkalmazza a kis-, közép- és egészen nagy kaliberű aknákat, amellett, hogy védekezésében igen sok nehéz géppuskára támaszkodik, a géppisztolyok tömegéről és a könnyű golyószórókról nem le beszélve. Van azonban az oroszoknak egy nemrég használatos uj és veszedelmes fegyvere, az úgynevezett „Katyuska“, amelyet a baka­humor „SztaUn-orgoná“-nak nevezett el Sokszor hallhattuk emlegetni a „Sztaliu- orgoná“-t, haditudósitásokban sokszor olvas­hattunk róla, részletek azonban mindeddig nem váltak ismeretessé erről az újfajta vörös fegyverről. Ennek meg la van a magyarázata. A „Katyuskát“ ugyanis kezelőszemélyzetével együtt a legáthatolhat atlanabh, legsűrűbb titokzatosság veszi körül. Működése, be­rendezése még a vörös hadsereg vezéi'kari tisztjei előtt is hétpecsétes titok. Tabu a „Katyuska“, amelyet nemcsak hogy érinteni, nézni, de megközelíteni sem szabad, sem tisztnek, sem legénységnek. Aki a könyör­telenül szigorú tabu-törvényt megszegi, azonnal a helyszínen, minden külön bírás­kodás nélkül halállal bűnhődik. Hogy a „Katyuska“ titkát megőrizzék, a vörösök elképzelhetetlenül messze mentek az óvatos­ságban. Kezelőszemélyzetét a legnagyobb titokban képezték ki és az embereket a kommunista párt legmegbízhatóbb, hétprft- bás tagjaiból válogatták össze. Kiképzésük során valamennyiüknek külön esküt kellett tenniük s megfogadták, hogy inkább elpusz­tulnak, alávetik magukat a legnagyobb kínzásoknak is, de a „Katyuska“ titkát el nem árulják. Abban az esetben pedig, ha „Katyuska“ közvetlen veizedelembe kerül­ne. a náluk levő robbanóanyaggal felrob­bantják, mielőtt az ellenség kezébe Kerül­hetne. Annyira féltették a vörösök ezt a fegy­vert, hogy a terepen is, a külön-.ózd erevo- nalszakaszokon csak a legv.Jságosaofe hely­zetekben alkalmazták, akkor ts csak szór­ványosan. A „Katyuska" például cgy-két sorozatnál többet nem Igen szokott lőni egy-egy helyen. Az illető arcvpnalszakasz parancsnokának sines tudomása arról, hogy a „Katyuska“ tüzelöállásba érkezett, ha­nem legtöbbször ő is csak a „Kátyúkká“ lövedékeinek jellegzetes robbanásaiból tudja meg, hogy a nehéz fegyver munkában van. Pár percnyi tüzelés után a „Katyuskát" épp olyan gyorsan, ahogy hozták, elviszik tüzelőállásból, nehogy az ellenség bemér­hesse a tüzelőállást és igy megsemmisít­hesse a féltett és drága fegyvert. Hiába volt azonban minden óvatosság, körültekintés és titokzatosság, a „Katyus- kából“ két példány mágis csak magyar kézre került az egyik ütközetben. Az előre­tolt bolsevista gárdaezredeket — a vörös hadsereg elitjeit — a megsemmisítés ve­szélye fenyegette az elszántan és keményen előretörő honvéd csapatok rohamvállalko- ’ásat után. Mint utolsó mentség érkezett állásba két „Sztalin-orgona". Egy önfelál­dozó őrmester mit sem törődve a rendkívül heves tüzeléssel, a szinte záporozó aknák­kal, kis csapatával bátran előretört az Itt keletre hajló Don mentén, a dombok oltal­ma alatt és oldaltámadással rajtaütöttek a két „Sztalin-orgonán“. A ’ meglepett vörö­söknek a védekezésre sem volt Idejük már és Így a két veszedelmes fegyver épen és sértetlenül került magyar kézre. Lássuk ezek után mi Is az a „Sztalin- orgona". Lényegében véve ujrendszerü aknavető, amelyből rakétaszerűén, egy sín­rendszerről több aknát lőnek ki. A csövet tehát sin helyettesíti. Nyolc ilyen sin van egymás mellett a „Sztalin-orgonán“, de vannak két-, három- és négysorosak is, vagyis tizenhat, huszonnégy és harminckét- lövetüek Is. Az egyes lövedékeket gyors egymásutánban sütik el különleges beren­dezés segítségével, a robbanások tehát gép- puskaszerüen követik egymást. Egy har- minckétlövetü „Sztalin-orgona“ körülbelül 200—250 méter sugaru körben fejti ki hatá­sát, amely az aknáéval teljesen megegye­zik, Itt azonban meg is állapíthatjuk, hogy erkölcsi hatása jóval nagyobb a valóságos hatásánál, tel)át inkább kellemetlen hang­jával, mint szilánkjaival hat. Ma, hogy a „Katyuska“ körül terjengő titokfátyol szétfoszlott, szétfoszlottak azok a legendák Is, amelyek a „Katyuskáról“ a harcoló csapatok között keringtek. A „Ka­tyuska“ ma már sokat veszített varázsere­jéből és nem is okoz különösebb meglepe­tést, ha egyik-másik arcvonalszakaszon fel­hangzik a „Sztalin-orgona“ rekedt ugatása. Legfeljebb, ha valamelyik öreg harcos oda- dörmögi társának: — Orgonáinak már Sztálin elvtársék ... ■■.-.■■I. nun. I, ■ TWtt/ntkrtfírr'—' —— _______ Hatvanötéves a telefon Nehéz manapság már a szemeink előtt születő legnagyszerűbb uj találmányokat is úgy beállítani, hogy azok valóban megérde­melt csodálatot váltsanak ki az emberekben. Pedig a technika valóban csodálatos vilá­gában élünk és mindez nem is olyan régen, vagy éppen a mi időnkben született. Az a kis boszorkányos, sokszor oly idegesitöen és türelmetlenül, de annál kitartóbban .csengető gép, ame'y a maga igénytelenségében egyik legnagyobb segítőtársunk, mindössze két rö­vid emberöltővel előbb lépett az emberiség életébe és nagyapáink bizonyára sokat tud­nának még a telefonnélküli Időkről mesélni. Hatvanöt esztendővel ezelőtt kereste fel a londoni fötávirdairoda egyik tisztviselője a berlini posta vezérigazgatóját, névszerlnt Heinrich von Stephant és átnyújtotta neki a Bell-féle akkor még ismeretlen szerkezet egy példányát. A postavezér ugyanis hallott már erről va'amit és előzőleg Írásban érdek­lődött a dolog felöl. Stephan energikus és gyorsancselekvő ember volt és ennek kö­szönhető, hogy pár nap múlva már megszü­letett az első távbeszélő vezeték Németor­szágban. A közben hamarosan szárnyrake't hírekre a tartózkodó és óvatos berliniek nem sokat adtak, annál nagyobb meglepetéssel olvasták azonban 1877 november 8-án az újságokban közzétett közleményeket, ame­lyek szőszerint igy hangzottak: „Tegnapelőtt óta az első telefon itt való­ban szolgálatba állíttatott és pedig a posta­vezérigazgató Leipziger Strassei dolgozószo­bájában, összeköttetésben a főtávlró-lroda igazgatójának Frazözische Strasse-1 dolgozó- szobájával. A beszélgetés a két kilométer hosszú drótvezetéken át tökéletesen érthető volt. A postavezérigazgató belebeszél az asz­talán lévő készülékbe, szóbeli intézkedéseket és megbízásokat ad, meghallgatja a főtáv- irda-igazgató jelentéseit és feleleteit, akinek az aszta’án a másik készülék található. A szóbeli érintkezés a legközvetlenebb, mintha csak a két ur egy és ugyanazon szobában ülne. Nyilvános bemutató Bizony akkor is értettek a gyors cselek­véshez. fis csöppet sem kérkedhetünk nap­jaink sokat em’egetett szédületes iramával, ha meggondoljuk, hogy a fenti közlemény után egy nappal már a Wilhelm Strassen levő építészeti kiállításon a nyilvánosság előtt Is bemutatták a „csodák éazttíéket“ olyan formában, hogy két egymástól 50 méter tá- vo'ságban levő szobát telefonnal kötöttek össze és a jó berliniek gyakorlatilag is tu­domást szerezhettek a távbeszélés lehetősé­géről. Lehet, hogy a gondolat mögött a kor szel­lemében rejlő fej'ödési lehetőségek meglátá­sán kívül jó üzleti érzék Is rejtőzött a sok­oldalú vezérigazgatóban. Mert minden ta­nácskozás, bizottsági ülések és hasonló elő­készületek nélkül a már akkor is híres Sie­mens és Halske müveknél egy egész sorozat ilyen készülékeket rendelt meg. Ugyanak­kor megindu’tak a kísérletek távolabbi ösz- szeköttetések megteremtésére. Egyelőre — * ezt megcsinálták napok alatt — Postdamig minden nehézség nélkül, tökéletesen ment a dolog, Magdeburgig azonban még nem si­került. Stephan minden gondolkodás nélkül leve­let irt Varzinba az ott tartózkodó Bismarck­nak a „te1efont illetőleg" és három nap múl­va már a Vaskancellár rende'kezesére állott egy ilyen „távbeszélő“ készülék, ahogy azt Stephan az első hivatalos közleményben már elnevezte. Bismarck első telefonbeszélgetése 1877 november 12-én a telefon nyilvános szolgálatba lépett. Ekkor történt Bismarck első hivatalos telefonbeszélgetése. Erről az első beszélgetésről maga Bismarck jelen­tette ki, hogy „fö’öttébb kedvezően sikerült“. Varzin ettől kezdve állandó telefonösszeköt­tetésben állott a külügyminisztériummal. Ennek az összeköttetésnek a megteremtésé­nél már újításokat Is vezettek be. Mindössze arról volt ugyanis szó, hogy földfeletti és­I Disznó.óros § vacsorával várta vendégeit szom- , baton és vasárnap I Szilágyi János vendéglős Erzsébet és Kőmá> aljai ut sarok ílekkeneZő pedig kettős vezetéket használtak. A föld- feletti vezetés technikai fejlődést jelentett, addig ugyanis azt hitték, hogy csak a föld­alatti, kábelszerű vezeték alkalmas a célra: A kettős vezeték pedig már a „tempó“ for­radalma, hogy egyidejű beszélgetések ne akadályozzák egymást és emiatt ne kelljen esetleg várakozni. December 6-dn Kolozsváron tartja meg vándorgyűlését az Erdélyi Kárpát Egyesület Kolozsvár, december 4. Az Erdélyi Kárpát Egyesület ezúton értesíti tagjait, hogy de­cember 6-án, vasárnap délután 4 órakor, a* EKE Jókai-utca 2. szám alatti helyiségében turista-vándorgyűlést tart. A vándor-gyűlé­sen egész Erdély turistaságát érintő kérdé­seket beszélnek meg és azon a Magyar Tu­risták Országos Szövetségének vezetősége, valamint az egyesület vidéki osztályának képviselői is résztvesznek. A vándorgyűlés fontosságára való tekintettel ezúton kéri az EKE az egyesület minden egyes tagját és a turistaság iránt érdeklődő közönséget, hogy a vándorgyűlésen jelenjenek meg. Negi/ediziglen Ha vége lesz a második világháborúnak, akkor, akár az első világháború utáni Idő­ben, bizonyára egyre-másra fognak megszü­letni az úgynevezett háborús regények és háborús filmek. Az is lehet, hogy nem less türelmük az Íróknak és filmíróknak meg­várni a háború végét s már most igyekeznek kihasználni a háboru-adta lehetőségeket re­gény- és filmtémák feldolgozására, mint aho­gyan a „Negyediziglen* esetében is tapasz­taljuk... A közönség pedig valósággal „falja“ a hasonló időszerű háborús-témákat, mint ahogyan a „Negyediziglen“, a legújabb há­borús film ünnepi bemutatóján is tette. Állapítsuk meg mindenekelőtt, hogy al „Negyediziglen“ megérdemli a népszerűsé­get. Nemcsak Időszerű, hanem a legkénye­sebb igényeket is kielégíti. Meséje és rende­zése egyaránt. Az ember szinte csodálkozva kérdezi: — Lehetséges az, hogy a filmet Hosszú Zoltán, a rádió által népszerűsített „Dani bá'" Irta?... Emlékezzünk csak vissza, mit „kellett“ nevetnünk a nem is olyan régi „békevilágban", ha Hosszú Zoltán (Dani bá’) megjelent a színen. Az volt ő a színház vi­lágában eddig, aki Göre Gábor egykor a magyar irodalomban. Pedig egyebet Is tud Hosszú Zoltán. Tud mindenek előtt komoly, szép magyar filmszöveget iral s tud ebben a szép, komoly magyar filmben — mint ami­lyen a „Negyediziglen" — kitűnő alakítást nyújtani! A „Negyediziglen", amely nemcsak a leg­sikerültebb magyar háborustárgyu film, ha­nem általában is a legjobb magyar filmalko­tások között van, mintegy összekötő kapocs az elmúlt és a most dúló világháború között. Keresztes a magyarországi kommün bukása után csere utján a Szovjetbe kerül. Ott szü­letik meg a lánya, Vera, aki már szovjet nevelést kap s annyira eldurvul, hogy minden kihull belőle, ami születésére és magyarsá­gára emlékeztette. Vakon hajtja végre a népbiztos parancsát, felrobbantja egy kis orosz városka hatalmas benzintartályát s ezzel együtt az uj világháborúban, ott küzdő édes testvérbátyját is, aki, mint szakaszve- zetö édesapját, édesanyját s éppen az öt meggyilkoló édestestvérét, Verát akarja fel­kutatni. .. A Keresztes-család újból haza­kerül Magyarországra, mert hazahozzák a magyar honvédek s Vera ekkor ébred rá rettenetes cselekedetére... De számára már nem lehet bocsánat s éppen azért bosszúból újból fegyvert fog, de most már nem véreire, hanem a magyar területre csempészett orosz ejtőernyősökre lődöz, amíg el nem esik. Ez volna a film magja s meséje, de közben egymást érik a meglepő, életteli fordulatok. Hosszú Zoltánon kívül szép szerepet játszik a ,,Negyediziglen“-ben Eszenyi Olga, Sulyok Mária, Nagy István és Mály Gerő is. Ró JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom