Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)
1942-12-01 / 272. szám
1942m DECEMBER 1 Szósz Lajos közellatasügyi miniszter Kecskeméten nagy beszédben vázolta a közellátás uj rendjét és a takarékossági programot Kecskemét, november 30. (MTI.) Szász Lajos közellátásügyl miniszter vasárnap Kecskemétre érkezett, ahol résztvett pártjáénak körzetvezetöi értekezletén. Felszólalt és többek között ezt mondotta: — őszintén megvallom, megnyugtató hatással volt reám, amikor azt hallottam, hogy Kecskemét népe nem fogadta kitörd Örömmel és lelkesedéssel miniszteri kinevezésemet, hanem komolyan mérlegelte azt a sok nehézséget, amelyet meg kell oldanom. E nehézségek mérlegelése alapján nem ékes szavakkal üdvözölt, hanem támogatását ígérte. — A miniszterelnök ur a legutóbbi napokban részletesen nyilatkozott a külpolitika kérdéseiről. Erről tehát nekünk ma nem kell sokat beszélnünk. Egy eseménytől akarok csak megemlékezni, amely azóta következett be. A touloni eseményekre célzok, a francia hajóhad sorsára, amit a győztes ellenfél szó nélkül meghagyott Franciaországnak. A francia gyarmatokat az angol és amerikai csapatok a közelmúltban megtámadták. Szövetségesek támadták meg azokat a francia gyarmatokat, amelyet a győztes ellenfél sem kívánt érinteni. De nem elégedett meg ezzel, hanem amikor azt látta, hogy ennek a támadásnak nincs meg a várt hatása, hogy a bolsevista Oroszország egyidöben nem tud megfelelő eredményt kivívni, hogy nem borul lángba a Balkán, nem tör ki a forradalom Európában, tovább ment és az angolszász uszítás földalatti izgatása megkezdte munkáját Franciaország szemefényéyel, a hajóhaddal szemben. A szövetségesek jóvoltából Franciaország elvesztette hajóhadát, amelyhez a győztes ellenfél egy ujjal sóm nyúlt. Akadtak francia férfiak, akik a francia kormány különböző utasításait szinleg vállalták, de magas és nagy befolyást jelentő megbízatásukat, amellyel a kormány felruházta őket, arra használták fel, hogy alattomosan összcszürjék a levet az ellenséggel. Látszólag a francia kormány politikáját folytatták, de titokban más vasat tartottak a tűzben, hogy saját szerencséjüket kovácsolhassák. Mit mutat az eredmény: azt, hogy az ilyen kétirányú ut követése biztosítja a háború elvesztését. Elmúlt az idő, amikor nem lehetett megmondani az igazságot — Ami a belpolitikát illeti, annak előterében a közellátás, áll. Megállapítom és most sem mondhatok mást, mint azt, hogy igen súlyos helyzetben vagyunk. Számokat mondtam egészen nyíltan, számokat, amelyek különböző irányokban hiányok mértékét jelzik. Nem titkolok el semmit, mert ha a közeilátás helyzetéről rózsás képet festenék, joggal kérdezhetnék tőlem, mi Igaz. Az, amit mondok, vagy az, amit teszek? Teljes őszinteséggel tárom fel a helyzetet. Elmúlt az az idő, amikor egy pillanatig is féltem attól, hogy ezzel rémületet keltek. Elmúlt az az idő, amikor igy gondolkoztak, amikor nem lehetett megmondani az igazságot. — Azt, hogy a kenyérellátás biztosítása érdekében Magyarországon, ahol — valljuk be — mindnyájan úgy gondolkoztak, hogyha más nem is, kenyerünk lesz, ilyen intézkedéseket kellett tennem, le kell vonnunk azt a következtetést, hogy az ország közellátá- sának biztosítása érdekében nem mehetünk továbbra Is azon az utón, amelyen eddig haladtunk. Uj útra kellett lépnünk. Ezért adtuk ki azokat az intézkedéseket, amelyek az uj rendszer alapelvét alkotják. Nem lehet a közellátást olyan bizonytalan tényezőre alapozni, mint aminő a termésfelesleg. Az uj beszolgáltatási rend alapja ■— Az uj beszolgáltatási rendszernek egyetlen alapja a kataszteri tiszta jövedelem. Természetesen ugyanakkor, amikor elvileg mindenki helyesli, hogy ezen az alapon kívánjuk biztosítani az ellátatlanok szükségletét, megindultak a támadások is, a suttogások is, mert a vonatkozó intézkedések az egyéni érdekekbe vágnak. Mindenki kiszámította, mennyit kell beszolgáltatnia és azt megállapítván, arra gondol, nem lehetne-e csökkenteni a kötelezettséget. Ismerjük azt a nagy terjedelmű munkát, amit a kataszteri jövedelmek megállapítása jelent. Ebben kétségtelenül vannak Özv. Dr. Toczöghy Andorn« és leánya Dr. Potxler Lászlón«, | szül. Tószöghy Margit legmé lyebb fájdalommal tudatják,! hogy forrón szeretett fia, ill. | testvére Dr. Tószöghy Áladár| a szegedi belgyógyászati klinika tanársegéde, tartalékos oivoszászlós, életének 38.-ik évében 1942. november hó 17.-én a keleti | fronton elhunyt. hibák épugy, mint minden emberi munkában, az azonban kétségtelen, hogy ha a kataszter tiszta jövedelme nem is mutatja a birtok végleges x jövedelmét, az itt-ott előfordulható hibákat leszámítva megmutatja a különböző földek jövedelmezőségét. Azok a suttögások, amelyek a kataszteri tiszta jövedelemről szólnak, lassan furcsa irányba csúsznak és úgy állítják be a kérdést, mintha ezzel kedvezni kivánnánk a nagybirtoknak a kisbirtokok rovására. Éppen ezért feldolgozzuk a kataszteri tiszta jövedelmeket. Mindig azt állítják, hogy a kis- birtok kataszteri tiszta jövedelme magasabb, mint a nagybirtoké. Én ezt mindig természetesnek is tartom és mindig azt mondom, hogy nem jól nézi a kérdést az, aki a kisbirtok kataszteri tiszta jövedelmét szembe állítja a nagybirtokéval, mert a párhuzamot a nagybirtok szántóterületének tiszta jövedelmét véve alapul kell szembeállítani a kisbirtok szántóterületének kataszteri tiszta jövedelmével. Ezen az alapon véve számításba a kérdést, csak rossz- indulattal lehet beleinagyarázni az uj rendszerbe azt, mintha bármilyen mértékben is kedveznénk a nagybirtokoknak.-— Termésaetesen, amikor ilyen tárgyilagos szempontok alapján megfontoljuk, hogy az egyes birtokoknak milyen terményeket és milyen mennyiségben kell beszolgáltatni, ezzel irányítón nyúlunk bele a termelésbe is. Be kell nyúlnunk a termelésbe és valóban azt kell termelnünk, amire az országnak szüksége van. Ellenőriznünk kell azt is, hogy mit vetnek és mennyiben tesznek eleget az irányított gazdálkodás feltételeinek. Elmúlt az a világ, amikor mindenkire rá lehetett bizni, hogyan gazdálkodjék, amint azt egyéni érdekei kívánják, amint abból neki a legnagyobb haszna van. A haszon kétségtelenül nagyon fontos tényező, de nem az egyedüli. Az ország termelését és közellátását nem lehet tisztán arra alapozni, hogy az egyénnek minél nagyobb haszna legyen, hanem irányítani kell. Azt kell termelnünk, ami nagyon hasznos és nem azt, amin nagy a haszon. Emellett azonban természetesen megtalálhatja mindenki számítását. Ez vezetett bennünket, amikor különböző terményeink beszolgáltatandó mennyiségét úgy irtuk elő, hogy értékben azonosak legyenek és cserélhetők is legyenek. Ha valaki például kukoricát szolgáltat be, vagy sertést juttat, ugyanazt a gazdasági eredményt biztosítja. Meggyőződésem, hogy csak a gazdasági élet Irányításával lehet nem csak most, hanem a háborús idők után is biztosítani a magyar közgazdasági életej. Csak a gazdasági irányítással lehet újból felépíteni az uj Európa gazdasági életét és biztosítani a már bekövetkezett és már előreláthatóan bekövetkezendő hiányok pótlását. Azoknak, akik a gazdasági életnek ilyen irányításától — hogy úgy mondjam — félnek és a teljesen szabad gazdálkodást és kereskedelmet kívánják s ugyanakkor a demokrata államokra hivatkoznak, figyelmükbe ajánlom az angolszász hatalmak közgazdasági politikáját, amely a leghatározottabb lépésekkel halad az irányított gazdálkodás felé. Ha utána néznek e hatalmak legutóbbi gazdasági vonatkozású intézkedéseinek, úgy meggyőződhetnek róla. Ez az állami irányítás természetesen nem jelenti azt, hogy nem hagyjuk szabadon érvényesülni az egyéni munkát és kezdeményezést. Az állam csak Irányit, utat mutat, a végrehajtás az egyén kötelessége. A takarékosságnak két irányban kell megnyilvánulnia ;— Egy másik kérdéssel akarok foglalkozni, ami közellátásunkat érinti. Ma szerte az országban mindenütt üléseznek a takarékosság érdekében. Eddig nem nagy megértést tapasztaltam az országban a takarékosság gondolata iránt. Sokat beeeéinek róla, de keveset cselekednek megvalósítása érdekében. A takarékosságnak két irányban kell megnyilvánulnia. Takarékoskodni kell a pénzzel és az anyaggal. Ma már mintegy 700.000.000- ra lehet becsülni a Magyarországon félretett pénzösszegeket. A Magyar Nemzeti Banknak azért kell annyi bankjegyet kibocsátani*. mert az emberek félnek a befektetéstől, megtakarított pénzük észszerű elhelyezésétől, de ugyanakkor jogtalan méltntlankodás- sal beszélnek a bank jegy szaporodásról. Gondoljon mindenki arra, milyen nagy hatással lenne a gazdasági életre, ha ez a 700.000.000 pengő visszatérne az ország gazdasági vérkeringésébe és csökkentené a forgalomba hozott bankjegymennyiséget. — Engem közelebbről voltaképpen az anyaggal való gazdálkodás érdekel. Ennek is két vonatkozása van. Egyfelől abban nyilvánul meg, hogy kevés lévén a rendelkezésre álló anyag, kénytelenek vagyunk azt, ami van jobban fe’használni. Hogy az ország népe. minél jobban takarékoskodjék a szűkösen rendelkezésre álló anyaggal, az szintén egyik fontos teendő és hiszem, igen hatásosan fog közreműködni abban az irányban is, hogy ne pazaroljunk. Kétségtelen, hogy mindenkinek egyéni háztartásában is nagyon kell ügyelnie arra, hogy csak annyit fogyasszon, amennyi szükséges, hogy a rendelkezésre álló anyagot ne pazarolja, hanem gazdaságosan, minél nagyobb eredménnyel felhasználja. De van a takarékosságnak egy másik jelensége is, nevezetesen az, hogy a háztartásban olyan anyagok halmozódnak fel, amelyek közvetlen felhasználására nincs lehetőség. Elsősorban arra a sok ócska anyagra gondolok, ami összegyűl egy-egy liáztartásban és ami idővel nyomtalanul elkallódik. Ezeknek az anyagoknak, mennyiséA tisztán tartott száj meggátolja fogai romlását. A mindennapi fogápolás tehát az eg '.szség fontos parancsa. Chio radont fogpaszta ge háztartásonként talán igen kevés, de tömeges összegyűjtésük már igen jelentős értéket képvisel. A mát viszonyok között az értéktelennek látszó apró dolgok összegyűjtésével a legnagyobb szolgálatot tesszük az ország gazdasági életének. A miniszter beszéde után Jurcsek Béla államtitkár szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a fogyasztó legnagyobb ellensége a zugkereskedelem, az áruhalmozás. Ma mindenki az állam segítségét várja. Ehelyett álljon be maga abba a rendszeres munkába, amely egyedül járhat eredménnyel az ilyen jelenségek letörésében. A gazdatársadalomnak saját tagjaival kell megvalósítania a megfelelő ellenőrzés megszervezésének kérdését. Zárja ki soraiból azokat, akik külön utakon akarnak járni. Az értekezlet az államtitkár beszéde után Hegedűs Ferenc dr. indítványára elhatározta, hogy táviratilag üdvözli a miniszterelnököt, majd Kiss Endre főispán zárószavat- val véget ért az értekezlet. A kolozsvári egyetem tudományos rendszerén kezdett az erdélyi románság az európaiság felé emelkedni A „Külügyi Szom’e" Balkán-Bizottságának előadása Kolozsváron Kolozsvár, november 30. Vasárnap a vármegyeháza dísztermében a Magyar Újságírók Egyesülete erdélyrészi tagozata meghívására a Külügyi Társaság Balkán Bizottsága „Balkán-matinét“ rendezett. Nagyszabású érdeklődő közönség előtt dr. Vásárhelyi László polgármesterhelyettes üdvözlő szavai után Baross-Drucker György miniszteri titkár, a „Külügyi Szemle“ felelős szerkesztője ismertette a két esztendővel ezelőtt alakult Balkán Bizottság célkitűzéseit és működését. Hangsúlyozta, hogy a bizottság kapcsolatokat tart fenn és mélyít ki hasonló Balkán-intézményekkel. Célja, hogy a balkáni államok népeire, azok kulturális, politikai és gazdasági viszonyaira vonatkozó adatokat feldolgozza. A bizottság mindent elkövet, hogy a magyar társadalom érdeklődését a balkáni népek iránt felkeltse és ebben a vonatkozásban a különféle kormányzati intézkedések számára a megfelelő légkört megteremtse. Bejelentette, hogy o jövő év januárjában Budapesten Balkán-kiállítást rendeznek, mely az egész balkáni kérdéskomplexumot szemléltető módon mutatja be. Ezután Nemeskéri Kiss Sándor ny. rk. követ és meghatalmazott miniszter, volt szófiai követ o magyar—bolgár történelmi kapcsolatokról beszélt. Előadásában érdekes párhuzamot vont a kétbaráti nemzet egyes történelmi korszakai között és rámutatott arra, hogy a két rokonnép — ha voltak is közöttük a történelem folyamán politikai ellentétek — mindig a kelet felöl rájuk leselkedő hatalmi törekvések ellen küzdött. Ezután a magyar—bolgár kulturális kapcsolatok fejlődésének történetét ismertette, s kifejtette, hogy ezek a kapcsolatok mind a tudomány, mind a művészet terén állandóan mélyültek és ma már olyan szoros együttműködésben jelentkeznek, amelyet az egymással időtálló barátságra hivatott két nép között semmi meg nem ingathat. A harmadik előadó, Gáldi László dr. egy. ny. rk. tanár „A kolozsvári egyetem hatása a román kultúrára“ címmel mondott előadása valóságos úttörő tanulmánynak tekinthető az« ilyen vonatkozású adatgyűjtések terén. Mint a kérdés alapos ismerője, nagy felkészültséggel vázolta a legszemléltétöbb módon azt, hogy tudományegyetemünk, mint a beszivárgott különféle nemzetiségek által sűrűn lakott országrész kulturköspont- ja, milyen óriási hatással volt a román kultúrára, amely ennek az intézetnek tudományos rendszerén keresztül kezdett emelkedni az európaiság felé. A magasszinvonalu előadásokat a közönség igen nagy érdeklődéssel hallgatta es a végén melegen ünnepelte a Balkán-bizottság előadóit. A Balkán-matiné előadói: Baross-Drucker György miniszteri titkár, Nemeskéri Kiss Sándor ny. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter és Gáldy László dr. egyetemi tanár. (Finta Zoltán riportf elvétele) Korlátozások az Olaszotszágba irányuló posfaforgalomban Budapest, november 30. A posta vezérigazgatóság a következőket közli: Az Olaszországban életbelépett háborús korlátozások miatt ezentúl Olaszországba nem lehet olyan postai küldeményeket küldeni, amelyeken láthatatlan Írás, vagy különleges vegyi tintával •irt szöveg van. Nem továbbíthatók Olaszországba kockás papíron, vagy kereskedelmi rovatolt papíron irt küldemények, használatlan vagy használt levélbélyegek gyűjteményekben sem, felragasztott fényképek, ujságkivonatok, cikkek, végül koitapapirok, sem üresen, sem megírva.
