Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)
1942-12-30 / 293. szám
5 Gy. Szabó Béla székelyföldi képeinek kiállítása a vármegyeház üvegtermében 1942. DECEMBER 30 19W február 28-íg meg beli uiitani a közszolgálati alkalmazottak vasúti igazolványait Budapest, december 29. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az Államvasutak igazgatósága közli, hogy a közszolgálati alkalmazottak arcképes igazolványainak általános érvényesítési határidejét 1943. évi január 31. helyett 1943. évi február 28-lg állapította meg, s az 1942. évre kiállított arcképes igazolványok érvényének tartalmát is eddig az időpontig meghosszabbította. 1943 február 28. után az arcképes igazolványok kiállításáért, illetőleg érvényesítéséért a rendes 2.50 pengő, illetőleg 1 pengős díjon felül még külön 3—3 pengő pófdijat is meg kell fizetni. Mífidén fémre szüksége van az emberi szervezetnek Az utóbbi időben a legkülönbözőbb területeken működő tudósok sorra lépnek elő olyan felfedezésekkel, hogy az emberi, állati vagy növényi szervezetben erre vagy arra a ritka fémre bukkantak. A legnagyobbrészt véletlen fe'fedezések alapján ma már jogosnak látszik a feltevés, hogy — legalább is nyomokban — a szervezet minden ismert fémet tartalmaz. Alig fedezték fel például az északeurópai tengerek algáraiban az uránt, az amorganikus anyagok bécsi technológiai intézete jelenti, hogy az ember pajzsmirigye ebből a legnehezebb fémből kereken tízmillió grammot, aránylag tehát egész tekintélyes mennyiséget raktároz fel. Az, hogy az urán a csontokban és izmokban is előfordul, már régóta ismeretes, a százszázalékos arány azonban itt sokkal csekélyebb, mint a pajzsmirigyekben. Az első fém, amelynek a tudomány a szervezetben, mégpedig a vesében a nyomára jött, a vas volt. Azóta nyomokban már minden ismert fém Jelenlétét sikerült kimutatni, még az aranyat is. Ezeket a fémeket ‘a táplálékkal, mindenekelőtt pedig a vízzel vesz- szük magunkhoz. A vízre eszerint a szervezetnek még nagyqbb szüksége van, mint eddig tudtuk. A testben felraktározott fémek rendeltetéséről a tudomány egyelőre még alig tud képet, alkotni magának. Ehhez elsősorban azt kellene tudni, hogy az egyes fémek mely' szervekben raktározódnak fel, mint ahogy most legutóbb az urán letelepülési helyére derült fény. Az azonban máris bizonyos, hogy a test fémtartalma és egészségi állapota között szoros összefüggés áll fenn. És éppen ez az, ami a kísérleteket rendkívül megnehezíti. A Liebig-féle alapvető é'ettani törvény, amely szerint a szervezet életereje mindig a legkevesebb mennyiségben szükséges kémiai építőanyagok előfordulásától vagy hiányától függ, a fémekre is érvényes és Így az élő test túlságosan kényes ahhoz, hogy a szokásos kísérleti módszereket elviselhesse. Ebben a nehéz helyzetben a fémnyomok élettani szerepének vizsgálatában egészen váratlanul az atomrombolás sietett az orvos- tudomány segítségére. Ismeretes, hogy egy nehéz atom neutronlövedéktöl telibe találva két alacsonyabb rangsoru uj atomra bomlik, amelyek bizonyos körülmények között maguk Is neutronsugarakat bocsátanak ki, azaz rádióaktivakká válnak. Ez a mesterséges rádióaktlvitás napokig, sőt hónapokig is eltarthat és éppen ezért ezek a fémek alkalmasak élettani kísérletek céljaira. Annak a kérdésnek megvizsgálására, hogy például az aluminium milyen szervekben rakódik le, elegendő a fémet rádlóaktiv aluminium alakjában beadni és miután a vér odaszállította, ahol a szervezet háztartásában a helye van, elektromos vagy fotografikus sugárzás- megáliapitő módszerekkel a letelepülés helyét nem nehéz már megállapítani. A következő lépés most már a szervezet megfigyelése az illető fém hatásmódjának kinyomozására. Ez a módszer elég biztos alapokon nyugszik ahhoz, hogy jogos legyen a remény, hogy az orvostudomány ezen az egészen uj területen " is hamarosan olyan eredményekkel fogja a világot meg’epni, mint néhány évvel ezelőtt a vitamin- és hormonkutatás terén. (MN) Kolozsvár, december 29. Gy. Szabó Béla az egyéni utakon járó, kiváló fiatal grafikus és festőművész magas színvonalú kiállítással lépett újból a kolozsvári müértö közönség elé. A kiállítás, amely pontosan 67 pasztellt, szénrajzot és fametszetet ölel fel, a művész székelyföldi barangolásának beszédes kivetülése s ottani termésének legjavát mutatja be ... Már elöljáróban meg kell állapítanunk, hogy a különleges élményt jelentő kiállítás egy teljesen uj Gy. Szabó Bélát ismertet meg a közönséggel, még a fametszetek terén, a művész legrégibb terrénumán is... Nem Is szólva arról, hogy a művészt, mint festőt, talán most van először alkalmunk értékelni... Grafikai munkái már eddig is külön helyet jelöltek ki számára Erdély művészetében s a most kiállított pasztellképek csak megerősítik helyét szükebb hazánk művészeinek rangsorában. Gy. Szabó Bála pasztellképei nem a színek orgiájával, hanem tökéletes anyagsze- rüségükkel, kompoziciós megoldásukkal megrajzoltságukkal és térkitöltéseikkel vonják magukra a figyelmet. Anyagszerü- ség... Ez dominál valamennyi pasztellen s legjobban talán az „Árvíz után“ cimü képen érvényesül, amely „mosott“ színfoltjaival megtévesztésig követi a tárgyhoz talán inkább illő akvarell-technikát... így emelkednek ki a képek közül a vörös és zöld színekben tartott „Szilvaizfőzés“, „Máriskó néni“ és jlóka Eszter“ színekben és formákban megdöbbentő realizmussal megalkotót arcmásai. De gyönyörködve állunk meg a székelyföldi tájak előtt is... Előttünk magaslik a bözödi Pipehegy, zöldéi a Hagymás-szöllő, integet a madarasi erdő... Levegője van a képeknek s egyik táj sem törekedik arra, hogy „szebb legyen, mint az életben"... Gy. Szabó Béla nem ad a természethez, de nem is vesz el belőle semmit. Szénrajzai, amelyeken főként az említett tájak között élő öreg és fiatal, mindkét Kolozsvár, december 29. A kolozsvári Nemzeti Színház együttese már hetek óta készül a nagy szilveszteri „kivánság-kaba- réra". Ezekben a napokban két próbát is tartanak a vidám esten közreműködő színészek, Kertesei Ferenc irányításával, akit az igazgatóság a hangulatos, egész estet betöltő vidám műsor összeállításával bízott meg. Szilveszter estéjén — amint az már hagyományos is — két előadást tart a szinház. Egy-egy előadás — azonos műsorral — előreláthatólag 2 és fél órát tart. A műsort úgy állították össze, hogy minden szerepel benne, airii szórakoztatni tud. Ezen az estén egyetlen cél: a szórakoztatás érdekében fejti ki minden színész tehetségét. Magyar nóták, vidám és időszerű bakanóták, operett- és filmdalok, tánc-dalok töltik ki a nagyszerű műsort. Nagy szerep jut természetesen Szilveszter estéjén a balettegyüttesnek, amely vidám táncszámokon kivül klasszikus balettszámokkal szórakoztatja majd a mulatnivágyó közönséget. Szóhoz jut ezen az esten a próza Is, de abból is csak a vidám, könnyed műfaj. Humoros egyfelvonásosok, bohózatok tarkítják a szilveszteri „kivánságkabaré" műsorát. Szilveszter estéjén mutatják be Nagy Elek, a „Keleti Újság“ belső munkatársa játszunk valami mást“ cimü, rendkívül érae- kés és ötletes egyfelvonásos bohózatát. A fiatal, tehetséges újságíró, akit a nagyközönség pompás tanulmányai, mulatságos szatirikus Írásai és nagy felkészültségre nembeli magyarokat vonultatja fel a művész, művészi értékükön túl bizonyos szempontból dokumentáris jellegűek is. Egy nép arcát lehet megismerni belőlük, akár a disznópásztor fiúcska mongolos vágású szemel hunyorognak ránk, akár a libákat őrző leányka gyermekes tekintete. De meg kell nézni Derzsi Zsuzsát, a kisdedét féltő gonddal szoptató Linát, Gyuri bá’t, aki megadással vegyes önérzettel viseli a Kossuth kalapot 8 a vén Bágyi Jánost, amint talán éppen kifogyhatatlan és elapadhatatlan meséinek egyikén tűnődik... Fametszetei — et nunc venió ad fortissimum — ugyancsak a művész rohamos fejlődéséről adnak számot. Körösi Csorna Sándor fába metszett arcképét, „Ruhamosás" cimü képét és egy téli táját már régebbi kiállításokról ismerjük. Újabb képei közül két biblikus témájú metszetet kell elsősorban megemlítenünk, krisztus a vakot gyógyítja" cimü fametszete, központjában a fénylő árnyékot vető, fehérleplü, glóriás Üdvözítővel, két oldalán a csodátváró tömeggel egészen transzcedentális érzésekre ragadja a nézőt. Hasonló erő csap felénk ,jz ördöngösök gyógyítása“ cimü képről is. A székelyföldi tárgyú ,japraforgó- verő", dekorativ hátterével, a többi metszettől elütő technikájával ismét uj oldaláról mutatja be a kitűnő művészt... Meg kell emlékeznünk végül a írmas önarckép“-röl is, amely tükrös megoldással három nézetben vetiti elénk a művész arcát ... Illik ez a hármas önarckép a kiállításhoz, amelynek anyaga szintén a művész hármas arcát tükrözi: mint egyaránt kitűnő pasztellfestöét, szénrajzolóét és fametszőét ... Az értékes kiállítást szerencsésen egészítik ki Fuhrmann Károly ötvösművész finom műtárgyai. A nagy műgonddal megtervezett és tökéletesen megalkotott ötvösművészeti munkákkal, érdemüknek megfelelően, legközelebbi számunkban külön beszámolóban foglalkozunk. (—) valló szinikritikái révén előnyösen ismer, ezúttal mint színpadi szerző mutatkozik be. A játszunk valami mást' bemutatja a színészeket, amint mindenképpen arra törekszenek, hogy „hétköznapi" szürke emberekké váljanak. Ebben a törekvésükben annyira jutnak, hogy még a szerzőkre is „tört fognak" s elhatározzák, hogy többé nem játszanak holmi drámákat, színdarabokat, hanem csakis magát az életet, a maga valóságában... És itt derül ki, hogy a színész nem tud már szürke, hétköznapi ember lenni... Mert a színésznek dráma, Játék kell, „más valami“,' mint az élet... Dráma nélkül, színpad nélkül, nem is élet a színész élete... ’ Ugyancsak Szilveszter estéjén mutatják be Kenesei Ferencnek, a Nemzeti Szinház fiatal rendezőjének egyfelvonásos bohózatát, egy vidám katona. cigány-tréfát. Célja bemutatni és bebizonyítani: egyszer életében mindenki el tudja hinni magáról, hogy bátor ember volt... Még egy érdekessége lesz a szilveszteri kabarénak: az egész vidám műsor tréfás rádióközvetités formájában játszódik le s az előadás alatt a közönség is szerepelni fog, anélkül, hogy a színészekkel való együttes szereplését észrevenné... • Amint a vidám szilveszteri műsor összeállítói hangsúlyozzák, az előad ..mák nincsen más célja, mint a szórakoztatás. Mint a próbák résztvevői, nyugodt lellftlsmerettel állíthatjuk, hogy a Nemzeti Szinház szilveszteri kabaréján a közönség meg is találja KjetmUfs** majd a maga szórakozását. A szilveszteri kabaré műsorán egyébként a pesti szerzők közül Kőváry Gyula és Vaszary János Is szerepelnek egy-egy bohózattal. Harc a horkolás ellen A horkolók története rendszerint nagyon kedélyesen kezdődik: X. ur maga is megelégedetten mosolyog, amikor e’öször hallja, hogya hortyogásával még a falakat is meg- reszketteti. Lassankint azonban lefagy a hozzátartozók, vagy a szomszédságban alvók arcáról a mosoly és X. urnák hamarosan rá kell ébrednie a szomorú valóságra, hogy a szó szoros értelmében kiblrhatatlanná vált. Ha legalább ettől a pillanattól kezdve nem veszi komolyan a dolgot, számolnia kell azzal, hogy esetleg még családi életét is veszély fenyegeti, nem is szólva az egészség- ügyi hátrányokról, amelyek hurutok, gyulladások, túlságos fogkőképzödés, rossz lehellet, az izlelöképesség romlása és a nyálkahártyák kiszáradása alakjában együttjárnak a horkolással. Ha a horkolást nem is lehet betegségnek tekinteni, mindenesetre rendellenes formája a lélekzési tevékenységnek s megérdemli, hogy az orvostudomány is foglalkozzék vele. Az orr- és szájüreg közötti összeköttetést tudvalevőleg az úgynevezett inyvitorla szabályozza, amely belélekzéskor önműködően megnyitja az utat az orrüregen át beáramló levegő számára, evéskor vágy beszéd közben pedig elzárja. Ha az alsó ajak leejtésével a nyelvhát nem nyújt már támasztékot az iny- vitorlának, akkor ez az izmoknak az alvással égyüttjáró petyhüdtsége következtében be- és kilélekzett levegő hatására mozgásba jön és előidézi a hortyogás jellegzetes hangját. A horkolás feltétele tehát a leesett alsó ajak, azaz a nyitott száj. Erről bárki maga is meggyőződhet, ha éber állapotban próbál meg horkolni: minden nehézség nélkül sikerül, de csak nyitott szájjal. Ezzel most már az is világossá lett, hogy a horkolás orvoslásának nyitját a szájnál kell keresni. Ka a horkoló hozzászokik, hogy csukott szájjal aludjék, sohasem lesz hangos alvásával embertársai terhére. Erre támaszkodva régebben azt ajánlották, hogy a horkoló lefekvés előtt egy szalaggal kösse fel állát. Ennél a nagyon kényelmetlen módszernél most Kersting dr. a ,jippokratesn cimü orvosi folyóiratban a kérdés beható tanulmányozása után sokkal elviselhetőbb eljárást hozott javaslatba. Kersting dr. valamikor maga is „félelmefr- horkoló“ volt és mint mondja, módszerével tökéletesen sikerült a horkolástól megszabadulnia. A legkedvezőbb fekvési helyzet az oldalvást való alvás, ez a javaslat azonban ma- gábanvéve természetesen még nem hozhat megoldást, hiszen az alvó öntudatlanul hamarosan ismét hanyatfordul. Az oldalt való alvásnak legnagyobb akadályai a mi háromszöges keresztmetszetű vánkosaink. A fej és az alacsonyabban fekvő váll közötti teret ezek az egyébként is túl puha vánkosok nem tudják kitölteni s igy a hányatt- fekvés kényelmesebb. Sokkal célravezetőbbek a négyszögletes keresztmetszetű kemény vánkosok, amilyenek Kínában már évezredek óta divatban vannak. Ezek a fejet, még abban az esetben is, ha valaki hanyatt fekszik, annyira előrenyomják, hogy a száj csukva marad. Aze oldalt való fekvés a legtöbb esetben magában is célravezető, teljes biztonságot azonban nem nyújt a horkolás ellen. Aki megfigyelte a kis angyalkákat Raffael „Madonnáján" és követi példájukat, az biztosan nem fog horkolni. Az egyik könyökén nyugvó kezével támasztja alá alsó ajkát, a másik keresztben fekvő alsókarjával. Ol- daltfekve ezt az igen Célszerű helyzetet nagyon könnyű utánozni. Csak az alul fekvő karral, illetőleg kézzel kell a másik vállat megfogni és az ajak az alsókaron vagy könyökön kényelmes és biztos támasztékot kap. Kersting doktor ezzel a módszerre! szokott le a horkolásról. Ha pedig valaki álmában ezt a helyzetet nem tudná megtartani, még mindig van egy megoldás, amely biztosan célhoz vezet: a hason való fekvés. Az említett lehetőségek közül mindenesetre mindenki megtalálhatja maga számára a legkényelmesebbet. (MN.) Koloisvári szerzőket avat a Nemzeti Színház szilveszteri „kivánsácjkabarépa“ Hacy Elek és Kenesei Fetenc bohózatai szerepelnek a vidám műsoron í Elismert és engedélyezett kiilönle !““‘9*lnk Szittya keserű, Mocca - griotte, Half om half, orosT állás likőreink árus tási 1942. január l*ével megkezdjük. Szidna Erüé'ui nogqar Kereskedelmi Reszflngiarsaság Kolozsvár. Telefon: 20 72.
