Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)

1942-12-24 / 291. szám

1942. K AH ACS O S V FÜSTBEMENT ROKONSÁG Irta: Biró János A társaságban, ahova úgy véletlenül ke­rültem, volt egy öregur is. Egyedül ült az asztalnál. Szép fehér haja volt, amely úgy borította be boltozatos koponyáját, ^íint a hó a hegyet. Engedélyt kértem tőle s leül­tem asztalához. Vártam, hogy kérdezzen, mert előbb nem tartottam illőnek megszó­lalni. Végre csakugyan megszólalt: — Mondd csak mégegyszer a nevedet, kér­lek, mert nem értettem egészen tisztán. Ki­csit nagyothalló, vagyok, hogy ne mondjam: süket. Közelebb hajoltam füléhez s újból meg­mondtam a nevem. — Biró ,.. Biró, — tűnődött magában pil­lanatig az öregur — hiszen én is Biró va­gyok. Talán még rokonok is lehetnénk. Bár úgy szegröl-végröl. ahogyan itt Erdélyben mondani szokás. Én is idevaló vagyok, de már régen elkerültem közületek. •. Valaki az asztalhoz jött s megzavarta az öregurat. ö már tudhatta, hogy kissé nagyot hall, mert egyenesen a fülébe kiáltotta: *— Méltóságod kíván vacsorázni?!... ~ Mi a csoda, még méltóságos rokonom van, anélkül, hogy tudnék róla — gondol­kozom el magamban... — Nem, egyelőre nem vacsorázom, köszö­nöm — mondotta udvariasan az öreg méltó­ságos ur — hagyj egy kicsit magamra, ma­gunkra, az én fiatal barátommal s talán ro­konommal. Aztán újból hozzám fordult: t— Mondd csak, te melyik Bírók közül yagy? — kérdezte — mert sokféle Biró- nemzetség van. — Azok közül a Birók közül, akik kará­csony szombatján nem fogják be a jószágai­kat. Sem ökrüket, sem tehenüket, sem pedig lovukat. — Hogy mondtad?... Elmondtam újból, de az öreg méltóságos most sem értette s éppen ezért közelebb húzta székét s aztán úgy figyelt. — Hogy érted? — Története van ennek, ha meghallgatná, bátyám — mondtam. — Hogyne, hogyne. Mondd csak. Roppant érdekel. Hol lakik a nemzetséged?... — Kidében! — kiáltottam a fülébe. — Most Kidében lakik. De már századok óta ott lakik, amióta Aranyosrákosról cda ván­doroltak, mert onnan származnánk s egy ki­csit székelyek is volnánk. — Jó, jó, — bólogat az öreg méltóságos. — De van annak már több, mint három­Az ország legrégibb szarvasbőrgyára. őz-szarvas rjömvaaboröket, kestlyü. ru­T.. ° ‘ * a*> hazait., bútor- és mosóbőrre, vaddisznó- róka-, vadmacska és egveb állati bő­röket szőrmére kikészítésre elvállal Mehlschmidt Gyula u'óda: vitéz Fejér András FlnombSrgyára, Tatstóváros. Legmagasabb napiáron veszek: őz, szarvas, dámvad, vaddisznó, farkas, róka, borz, vad macska, vidra, nyeti, hörcsög, görény és KUTYÁÉ Oaö KÉT. AlAPITVAi 1730. száz esztendeje, hogy oda vándorolt egyik apai ősöm. Van nagyapámnak egy megva­salt ládája s abban van egy latin Írása levél. Abból pontosan meg lehet állapítani, hogy az első ősünket, aki Aranyosrákosról Kidébe jött „Cogramini Sigismundis Biró de Aranyos- rákos“-nak hívták... — Mi az előnevetek? — kapta fel szép fehér fejét az öregur. — Mert engém az ér­dekel. Abból sokmindent meg lehet állapí­tani. — Nem tudom, — vallottam be. — Csak azt tudom, hogy ez a Cogramini Sigismundis Bíró de Aranyosrákos már kidéi birtokos volt, amikor egy karácsony szombatján hat ökör­rel, szánnal az erdőre ment fáért, övé volt az egész Burzuk-erdö s volt vagy négy szol­gája is, igy mondja a hagyomány s nagy­apámtól is igy hallottam. Megrakta a szánt fával s a szán elé fogott hat ökörrel lassan, lassan ereszkedett lefelé a Dani-dombján. Ez egy magas hegy. Az ut erősen sikos volt. Az ökrök előtt haladt, megsikamodott s az ökrök elgázolták. A három cseléd a szán után haladt, nem láttak az egészből sem­mit, csak amikor a szán a hegy aljára ér­kezett ... De akkor ez az ősöm már halott volt... Mert az ökrök összetaposták, halál­ra, a fa pedig magával húzta le, az aljig. Holtan, véresen. — Két fia maradt neki. Egyik János, a másik pedig Zsigmond. Megfogadták, hogy karácsony szombatján többet soha nem fog­ják járomba marháikat, szekérbe lovaikat 6 átokul hagyták meg, hogy minden utódjuk Igy cselekedjék. Azóta az én nemzetségem is igy cselekszik, —- bizonygattam az öreg méltóságosnak. im— Hát aztán? •—- nézett rám csodálkozva. i— Hát aztán úgy volt tovább, hogy az a két ősöm, János és Zsigmond, az osztozko­dáson összevesztek. Nem tudtak sehogy megosztozni. Zsigmondnak eszébe jutott, hogy Aranyosrákosra kéne visszamennie, mert úgy hallottá valakitől, ott még van va­lami a régi vagyonból. Ott akart meghú­zódni. De már nem volt semmi. Azt mondták neki, hogy menjen Isten hírével másfelé sze­rencsét próbálni, mert itt a Bíróknak már nincs mit keresniök. Menjen inkább vissza Kidébe s éljen meg, ahogyan tud. Hát ö visz- sza is ment s azóta ott él minden utódja, úgy, ahogy tud ... — Érdekes, érdekes, — tűnődött el az öreg Biró méltóságos ur. — Nagyon érdekes. De úgy.látom, hogy mégsem vagyunk rokonok. Pedig azt hittem. Na, nem baj. Szervusz. Megyek vacsorázni, mert még kihűl a va­csorám. Legdcgűirabb euerem es szdrafcoióhelii a ag©Iyvé r étterem Kolozsvár, Rózsa-utca 8. Kolozsvár időszerű kérdéseiről beszél az ünnepvárás csendjében Keledy Tibor dr. polgármester A sétatéri Műcsarnokot és a korhűen he'yreá litott Mátyás-házat már a jövő evoen átad:ák rendeltetésének — Az uj városház fel­építésére csak a háború után kerülhet sor Kolozsvár, december 23. Karácsony szom­batjának délelőttjén még élénk élet ural­kodik a városházán. A polgármesteri elő­szoba, mint mindig, most is tele van vára­kozókkal. Még csak néhány perc van hátra a hivatalos időből s a hivatalnoksereg szét­széled a városházáról — ünnepelni. Keledy Tibor dr. polgármester azonban türelmesen fogadja a kihallgatásra jelentkezőket. Meg­hallgatja a kérvényezőket, panaszokat,' elő­terjesztéseket. Mindenkihez van néhány kedves, közvetlen szava. Senki sem távozik a polgármester szobájából keserű szájízzel, hogy ügye nem oldódik meg, vagy nem kapott útbaigazítást, Ígéretet. így van ez már két éve, amióta Keledy dr. a város élére került. A város polgárai megtanulták becsülni, tisztelni ezt a markáns arcélű. tetterös férfit, aki rövid két év alatt töb­bet tett Kolozsvárért, mint a letűnt gyá­szos két évtized polgármesterei együtt­véve... »'óv«.V»é. á ..'Y'< '*>' »V I * . r.V-fiV JV'/ííVl'* wY-'.tY európai viszonylatban is számottevő közművelődén központtá emelte. Emellett nem feledkezett meg az épitömunkáról sem. Amit huszon­két év alatt a városvezetők elmulasztottak. Keledy dr. két év leforgása alatt a viszo­nyokhoz mérten pótolta. A gázgyár, a vá­góhíd, a hütöház korszerűsítése, az utcák rendbehozatala, mind olyan időben történt, amikor a város vezetőinek legfőbb gondját a közellátás jelentette. A nehéz anyagbe­szerzési lehetőségek, korlátozások ellenére azonban nem állt meg az épitömunka, s to vábbra is olyan lendülettel halad, amilyen­nel Keledy dr. polgármester két évvel ez­előtt, hivatalbalépése idején elindította Villanyszerződés, városházaépités, társasgépkocsi-ügy... Ketedy dr. polgármester hamar végez a kihallgatásokkal s időt szakit arra Is, hogy tájékoztasson a város időszerű kérdéseiről. A tisztviselők már mind elhagyták hivata­laikat, ünnepi csend honol az ősi városhá­zán s ebben az ünnepvárásos hangulatban boncolgatjuk a kérdéseket: a villanyszerzö- dés ügyét, a társasgépkocsi-közlekedés ren­dezésének kérdését és a városházépités ügyét. Mind olyan kérdés, amely közelről érinti a város lakosságát, hiszen fontos vá­rosi érdekek fűződnek ahhoz, hogy ezek a kérdések megnyugtató módon és a közön­ség érdekeinek megfelelően oldódjanak niég.‘ A villanyszerzödés körül különösen íelfö-. kozódott az érdeklődés, mert a város román vezetősége annakidején Kolozsvár jogos ér­dekeinek figyelembevétele nélkül juttatta Idegen kézre a villamosmüveket, amely a város legjobban jövedelmező üzeme volt. Joggal várja ezekután minden polgár, hogy a város vezetősége „modus vivendi“-t talál a kérdésben és minden tekintetben bizto­sítja Kolozsvár érdekeit. — A villanyszerzödés ügyét — mondja kérdésünkre Keledy dr. polgármester — a törvényhatósági bizottság legutóbbi köz­gyűlése elé terjesztettük és ebben pontosan körvonalaztuk a város jelenlegi álláspont­ját. Természetesen, a főszempont az, hogy a város érdekeit maradéktalanul megvéd- jük. Hasonlóképpen előterjesztést tettünk a törvényhatósági bizottságnak a társasgép­kocsi-közlekedés kérdésének gyökeres meg­oldására is. Mindkét kérdés tehát a meg­oldás felé halad. A városháza-épités ügyére tereljük a be­szélgetést. — Erről sajnos, semmi határozott dolgot nem mondhatok. A háború és aje. ezzel pá­rosult anyaghiány, a beszerzési nehézségek lehetetlenné teszik, hogy az uj városházi felépítésének kérdését napirendre tűzzük. A városház-épités ügyét azonban a háború alatt megfelelő módon előkészítjük. Egyik korábbi törvényhatósági bizottsági közgyű­lésen bizottságot küldtek ki az uj városház helyének kijelölésére. A tervek is készül­nek s amint a háború befejeződik és a vi­szonyok megengedik, nyomban hozzálátunk PANNÓNIA BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Ecrjíáq^as szoba’? 6*—F-től 12* P-ig Kétágas szobái? <?■— P-től 18*—P-iq Éttermében Veres Kóro’y és cgány- zenekara muzsikál Elismerten kiváló konyha. Polgári árak. FOGORVOSOK FIGYELMÉBE! PLASZI1V - VIT ALLIUM váz és lemez KUFOG&K A LEGJOBBAK Lakatos Lázár artrnykoszorus fogtech­nikus-mester utóda, Lakatos Manó, Budapest, VII. Wesselénji-utca 51. A Krupp-gyár (Essen) liszcnc tulajdonosa. Prceliánszlnii koronák és hidak az új­szerű PALAPONT és egyéb műanyag­ból. Pia szín féininüntkáink a megbízható régi anyagból készülnek. Fogtechnikus segédeket felveszünk. a városháza felépítéséhez. Erre annál is inkább szükség van, mert a jelenlegi város­háza szűknek bizonyul az összes ügyosztá­lyok és városi hivatalok elhelyezésére. Közművelődési kérdések... Keledy dr. polgármester hivatalbalépése óta szivén viseli a közművelődési kérdése­ket s fáradtságot nem ismerő munkával el is érte, hogy Kolozsvár ismét közművelődési gócpont lett. így nem is meglepő, hogy amikor a közművelődési kérdésekre terelő* dik a szó, valósággal felragyog az arca: — Közművelődési téren —■ mondja — a jövő évben folytatjuk a megkezdett mun­kát. Újabb iskolákat építünk, hogy a tanu­lók elhelyezését biztositani tudjuk. Tervbe­vettük újabb kiállítások, közművelődési előadások rendezését is. A jövő évben ad­juk át rendeltetésének a sétatéri Műcsar­nokot, a kolozsvári művészek uj otthonát, amely bizonyára lehetőséget nyújt képző­művészetünk további fejlődésére. Ennek ér­dekében újabb pályadijakat tüzűnk M, hogy ezzel is ösztönözzük művészeinket ké­pességeik kifejtésére. Ugyancsak a jövő év­ben adjuk át rendeltetésének a korhűen helyreállított Mátyás-szülőházat is. Ez egy­beesik Mátyás király születésének 500. év­fordulójával. Az ünnep — Erdély ünnepe lesz, mert a csonka-országban tudvalévőén már a mult évben megünnepelték az igaz­ságos király születésének ötévszázados for­dulóját. Az ünnepség keretében nyílik meg a Mátyás király emlékmúzeum is, amely magában foglalja a nagy király emlékeit és a korabeli, becses értékeket. Ezenkívül még egész sereg tervünk van a közművelő­dés emelésére. Sajnos, azonban minden energiánkat a közellátás kérdése köti le s egyelőre nem tudjuk terveinket megvalósí­tani. Amikor búcsúzunk, a polgármester még ezeket mondja: » — Amit ezelőtt egy évvel terveztünk, az ma már az álmok birodalmába tartozik. Egyelőre nem gondolhatunk a tervek va-* lóraváltására. Háborúban élünk s alkal­mazkodnunk kell a körülményekhez és a lehetőségekhez... ^ j ' VARGA LÁSZLÓ A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA December 24. Csütörtök: Nincs előadás. December 25. Péntek délután fél 3 órakor: A vig özvegy. Olcsó helyárak. December 25. Péntek este %7 órakor: Lu­xemburg grófja. Bérletszünet, Rendes helyárak. December 26. Szombat délután %3 órakor; Téli zsoltár. Olcsó helyárak. December 26. Szombat este %7 órakor: Száz piros rózsa. Bérletszünet. Rendes hely­árak. December 27. Vasárnap délután %3 órakor; A Mosoly országa. Olcsó helyárak. December 27. Vasárnap este %7 órakor; Luxemburg grófja. Bérletszünet. Rendes helyálak. December 28. Hétfő este %7 órakor: Téli zsoltár. A Tizes Szervezet előadása. Be­vezetőt mond: Cselényi Béla tanár, fö- tizedes. Jegyeket a pénztár nem árusít. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ KARÁCSONYT ELŐADÁSAI A SZÍNKÖRBEN December 25. Péntek délután %3 órakor: A szabin nők elrablása. Mérsékelt hely­árak. December 25. Péntek este V27 órakor; Vén diófa. Mérsékelt helyárak. December 26. Szombat délután V43 órakor; Vén diófa. Mérsékelt helyárak. December 26. Szombat este %7 órakor: A Szabin nők elrablása. Mérsékelt hely­árak. December 27. Vasárnap délután fél 3-kor: A Szabin nők elrablása. Mérsékelt helyárak. December 27. Vasárnap este fél 7-kor: Vén diófa. Mérsékelyt helyárak. Jegyek a Színkör karácsonyi előadásaira délelőtt 10 órától válthatók a Színkör elő­vételi jegypénztáránál. .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom