Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)
1942-12-19 / 287. szám
4 ■ « IrczédyToksman Ödön dr. főispán és Keledy Tibor dr. poloármester megtekintette a Zöldkereszfes Egészségvédelmi Szolgálat kolozsvári intézményeit A Táros vezetői mindenütt példás rendet és odaadó munkát tapasztaltak Kolozsvár, december 18. Inczédy-Joksman Ödön dr. Kolozs-vármegye és Kolozsvár főispánja és Keledy Tibor dr. Kolozsvár polgármestere Sólyom Sándor dr. tisztiföorvos vezetésével a városi sajtóelőadó kíséretében megtekintették a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat intézményeit. A látogatás nem volt formai jellegi!, mert a város vezetői behatóan felülvizsgálták az alig másfél éve működő Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat intézményeit. Ezek az intézmények, mint ismeretes, az általános egészségvédelem céljait szolgálják, feladatuk a betegségek terjedésének, illetőleg egyes esetekben azok elhatalmasodásának meggátlása, szakszerű tanácsadás, amelynek alapján mindenki a betegsége szerinti szakorvoshoz fordulhat. Az anyaországban kiválóan működnek ezek az intézmények s hogy már itt is felbecsülhetetlen eredményeket értek el egészségügyi szempontból, az Sólyom Sándor dr. tisztifőorvos érdeme, aki az intézményeket nemcsak szaktudásával, hanem az ügy iránt érzett lelkesedésével úgyszólván a semmiből teremtette meg. A megszállás alatt ugyanis ilyen intézmények nem voltak, ezeket részben Kolozsvár város támogatásával, nagyobb mértékben a magyar állam áldozatkészségéből létesítették. A megszállók a kivonuláskor a meglévő egészségügyi berendezéseket is magukkal vitték, úgyhogy nem,- csak minden orvosi műszer és berendezés, hanem minden asztal és szék, minden pohár a felszabadulás utáni időkben került a maga helyére. Hatalmas összeget képviselnek az intézmények berendezései, de hatalmas és fárasztó volt az a munka is, amellyel ezt sikerült létrehozni. 1941-ben a város öt kerületében öt Zöld- keresztes Tanácsadót létesítettek: az I. kerületben Bolyai-utca 1 szám alatt, a IX. kerületben Györgyfalvi-ut 75 szám alatt, a III. kerületben Honvéd-utca 31 szám alatt, a IV. kerületben Gyufagyár-utca 18 szám alatt és az V. kerületben Trefort-utca 7 szám alatt. Ezekben a Tanácsadókban a hét különböző napjain csecsemők, kisgyermekek és terhes anyák részesülnek orvosi vizsgálatban, a rászoruló szegény gondozottak pedig ingyen cukor-, tápszer és gyógyszersegélyt kapnak. 1942 április 1-én Sólyom Sándor dr. tisztiföorvos megszervezte — a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat keretében — a Trefort-utca 7 szám alatti helyiségben a házasság'előtti orvosi tanácsadót. A tanácsadó a mai napig, tehát alig háromnegyed év alatt ISI,5 házasulandót vizsgált meg. A törvény úgy intézkedik, mint ismeretes, hogy a házasulandók tisztiorvosi bizonyítvánnyal kötelesek kifogástalan egészségi állapotukat igazolni. Ezt a munkát könnvitette meg a Kolozsváron létesített házassági tanácsadó, amely, mint ilyen, első egész Magyarországon. A jelentkezőket — külön osztályban a nőket és külön a férfiakat — szakorvos vizsgálja felül, akinek igazolását a tisztiföorvosi hivatal elfogadja, tehát újabb vizsgálatnak nem vetik alá őket. A vizsgálat tapintatos, előzékeny és a szakorvos az esetleges beteget ellátja a szükséges tanácsokkal. Az intézmény sok házasulandó szégyenkezését, hatósági orvosi vizsgálat alól való idegenkedését szüntette meg. Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán és Keledy Tibor dr. polgármester a Zoldkereşztes intézményekben mindenütt példás tisztaságot és rendet találtak. Megállapították, hogy az intézményeket kifogástalanul felszerelték és a zöldkeresztes nővérek odaadóan teljesitik kötelességüket. A Györgyfalvi-uti tanácsadót most bővítették ki és hatalmas kertjét is megfelelően hasznosítani fogják. Nagy elismerés illeti a főorvost a Trefort-utca 7 szám alatt létesített iskolai fogászatért, ahol a jövő év január 1-én megkezdik az iskolás gyermekek fogápolását. Az iskolás gyermekeket szakorvos vizsgálja meg és a rzülőket felhívják, hogy jelentsék be anyagi helyzetüket: vállalják-e gyermekük fogainak rendbehozását? Amely szülő nincs abban a helyzetben, hogy magánfogorvoshoz forduljon, gyermekét teljesen díjtalanul kezelik. A város vezetői nagy megelégedéssel látták, hogy a járványkórházban milyen gondos ellátásban részesülnek a betegek. Ezidősze- rint 83 betege van a járványkórháznak. Meglátogatták a Honvéd-utcai tanácsadó mellett működő iskola orvosi vizsgáló-állomást, a tüdő és nemibetegek gyógyintézetét, amelyet a volt Vörös Kereszt kórházban helyeztek el, majd az anya és csecsemővédő intézetet. Mindenütt meggyőződtek arról, hogy mind az orvosokat, mind a zöldkeresztes nővéreket a legodaadóbb munka jellemzi és mindenki hivatásának magaslatán áll. Különösen megnyugtató látvány volt a csecsemők ápolási termeiben tett látogatás és megható volt a vezető orvosnak az a kijelentése, hogy itt magyar életeket adnak vissza a magyar hasának. A város vezetői mindenütt kifogástalan légkört tapasztaltak és elismerésüket fejezték ki az egyes intézmények vezetőinek és mindazoknak, akik ott szolgálatot teljesítenek. A főispán részletesen érdeklődött minden intézmény látogatottsága iránt és átvizsgálta az intézet könyveit. A látogatás a főorvosi hivatal Bolyai-utcai helyiségében ért véget, amely egyben elsőszámú tanácsadó. A város vezetői további támogatásukat helyezték kilátásba Sólyom Sándor dr. tisztifőorvosnak, hogy módjában álljon a város intézményeit a követelményeknek megfelelően tovább fejleszteni. A hazának sok női munkaerőre van szüksége a po^hári munka arcfona Ián!... Komo’y fe'odafok várnak a mai időket átérxő magyar nőkre PHILIPS RADIO Országos művészi pályázatot frtak ki a sepsiszentgyörgyi Gábor /írón szoborra , Sepsíszentgyörgy, dec. 18. (MTI) A Gábor Áron szoborbizottság a Sepsiszentgyörgyön felállítandó Gábor Áron, a legendás székely hős emlékét hivatott megörökíteni. A pályázó művész teljesen szabadon tervezheti meg szobrát, figyelembe kell azonban vennie, hogy művészi alkotásának legfőképpen a székely öserőt, a .keleti végvárok vitéz 48- as honvédhatárörét kell kidomborítania. A páyázat díjazására 11.000 pengőt irányoztak elő. Az első dij 3000, a második 2000, a további 6 dij pedig egyenként 1000 pengő. A pályamüveket Budapesten 1943 március 31- ig kell benyújtani. A pályázat részletes feltételeit Sepslszentgyörgyről a Szoborbizottságtól lehet megtudni. Megmentette a »béfte- egi/ezméni/°azólompiu/kés kukor icatolvajt Kolozsvár, december 18. ölompitykékkel diszitett mellényben, bozontos üstökü, olajbarna férfi hajlong a büntetöbiró előtt. Mély alázattal ismétli meg a teremszolga által imént kikiáltott nevet: —* Én vagyok Szimirnyik Sárdor, instá- lom álásan. — Foglalkozása? — Ami csak lehet, kérem szépen — feleli ismét mélyet hajolva Fáraó korcs utóda. — „Alkalmi munkás“ — diktálja Lehner Richárd dr. tanácselnök a jegyzőkönyvvezetőnek, majd újabb kérdést szegez az izgatottan izgő-mozgó vádlott mellének: — Mondja csak mi történt azzal a tiz kiló csöveskukoricával, amit a mult év novemberében lopott Prodán György gabonásából? A. cigánynak felvillan a szeme. Keze-lába mozgásba kezd, amint zsir-itatta mellényének belső-zsebéből elékotorász egy gondosan ösz- szehajtogatoţt tintafoltos Írást. — Ehun van a „békeegyezmény“, nagyságos törvénybiró uram! — teregeti az elnök elé a megváltó tartalmú iratot. — Benne van, hogy ötven pengő kártérítést fizettem Prodánnak. Nem is kéri már a megbüntetésemet — lelkendezik az ólompity- kés Szimirnyik. A „békeegyezmény“ valóban erről szól. Alatta a dátum, a helység neve, Magyarköblös, valamint Prodán gazda két tanú jelenlétében alácirkalmazott kezejegye. Az ügyész is betekint a szövegbe s helyeslőén bólint. A büntetöbiró erre felemelkedik helyéről, hogy kihirdesse az Ítéletet: — A Magyar Szent Korona nevében... Szimirnyik az elhangzott felmentésre megelégedetten somolyodik el. — Köszönöm álásan, úgyis elegembe kérőit, Lr‘Kolozsvár, december 18. A ma hábórujá- • ban mindenki résztvesz, mindenki katona: * a honvéd és a polgár, a harctéren küzdő és az itthon dolgozó, a férfi és a nő egyaránt. A férfi fegyverrel kezében küzd a haza határaiért, de a nőre is nagy és komoly feladat hárul: helyettesítenie kell azokat a férfiakat, akiket a műhelyekből, a gyárakból és az Irodákból szólított el a munkánál Is nagyobb kötelesség. A honvédelmi törvény lehetőséget nyújt arra, hogy elrendeljék a nők kötelező honvédelmi munkaszolgálatát és igy töltsék be az üresen maradt munkahelyeket. Eddig azonban nem került sor a kötelező női honvédelmi munkaszolgálat bevezetésére, hanem önkéntes jelentkezés alapján kezdődött meg a női munkaerők toborzása, nyilvántartásba vétele és részbeni munkába állítása. Az önkéntes női munkaerők toborzása egyre szélesebb körben indult meg országszerte. Báró Karg Györgyné, a Női önkéntes Honvédelmi Munkaszervezet popaganda osztályának vezetője, a napokban sajtófogadáson ismertette a most Budapesten meginduló toborzó munkát és Sturm Dénes m. kir. ezredes országos felügyelő külön hangsúlyozta azokat a körülményeket, amelyeket a toborzást végző hölgyeknek munkájuk során figyelembe kell venniők. A NöHM hölgyei a legközelebbi napokban megindulnak és sorra járják a budapesti lakóházakat, mindenkit felkeresnek, feljegyzik az önként jelentkezők adatait és megadják a szükséges felvilágosításokat. Ezt a nehéz és felelősségteljes honvéde’mi szémpontból annyira fontos munkát önzetlenül és önként vállalták a megbízott hölgyek, akik a mult szombaton tettek esküt ünnepélyes külsőségek között a budapesti Újvárosházán. Az esküt tett toborzó hölgyekhez Sturm Dénes ezredes, országos felügyelő intézett beszédet. Vitéz Xeresztes-Fischer Ferenc be'ügyminiszter felesége, az Egyesült Női Tábor országos elnöke meleg hangon emlékezett meg a magyar asszonyok kötelességvállalásáról. Sturm Dénes ezredes, a NÖHM országos felügyelője különben hétfőn este 7 óra 50 perckor rádióbeszédet intézett a magyar nőkhöz s hangsu'yozta azokat a nagyfon- tosságu hazafias feladatokat, amelyek a most dúló háború folyamán rájuk várnak. . — A hazának a polgári munka arcvonalán sok női munkaerőre van szüksége — mondotta többek között az országos felügyelő — mert a férfi munkaerőt helyettesíteni kell. A háború kedvező befejezésének a termelés zavartalan folytonossága ugyanolyan előfeltétele, mint a fegyveres döntés. A magyar honvédelmi törvény felhatalmazza a kor1942. DECEMBER 19 mányt, hogy háború idején minden 14—70 év közötti férfit vagy nőt munkaszolgálatra, kötelezzen. A nőket kötelezhetik tehát a hon. védelmi munkára, azonban erre mindeddig nem került sor, hanem sajátos magyar el. gondolás és szervezési elvek szerint kezdő, dött meg a női munkaerők toborzása. — A toborzás most indult meg. Az ered. mény jelentős, de még nagyon sok jelent, kezöre van szükség. Budapesten a napokban a NöHM toborzó hölgyei sorrajárják a lakó. házakat, mindenkit felkeresnek, önzetlenül, önként vállalták a fontos, fele’össégteljes munkát ezek a hölgyek, akiknek soraiban ott látjuk j, legelőkelőbb társadalmi osztá- lyok képviselőit, ’ mint a szerényebb sorsua- kat. Nincs közöttük más különbség, mint a hazáért végzett munkában elért teljesítmény. Magyarországon most kel életre az á nagy női sereg — fejezte be beszédét Sturm ezredes — amelyre a XX. század háborújában döntően fontos hivatás vár. A totális háború első, polgári erötartalékának megszervezés kezdődött meg ezzel a táborozással. T&bE» boszniai faluból Horválorsiágba lelepililc a laliossáqoi Zágráb, dec. 18. Az orvlővészektöl veszélyeztetett boszniai falvakból Horvátországba telepitik a lakosságot. Annak ellenére, hogy a telepítettek ellátása és elhelyezése nagy nehézségbe ütközik, a menekültek nem zúgolódnak, mert tudják, hogy Boszniában nincs biztonságban az életük. (MTI) ítéletet hirdettek Bernárd Ágoston budapesti macán- tisztviselő és társai bünperében Budapest, dec. 18. (MOT) A büntetőtörvényszék pénteken délelőtt hirdetett Ítéletet ifj. Benárd Ágoston magntisztviselő és társainak bünperében. A törvényszék Benárd Ágostont közokirathamisitásban, csalásban, bigámiában, magánokirathamisitásban mondotta ki bűnösnek és ezért két és fél évi börtönre Ítélte. Felesége egy évi és kéthavi börtönt kapott, a többi vádlott közül özv. Garat Gyulánét három és fél évi fegyházra, Pick Adolfot másfélévi börtönre, Nemes Sándort pedig nyolchavi börtönre ítélte a törvényszék. Könyvek között KADAR LAJOS: KUJTORGATÓ LELKE,* «— Regény. A Stádium kiadása — Egy halott ember lelke mondja el ezt az izekben, színekben s meleg emberi érzésekben gazdag népi regényt. Eredeti a nyelve, eredetiek ,a gondolatai. Belső riadalmai, külső mórikái úgy egyéniek, hogy egy egész népréteget jellemeznek. Egy eszes, eleven kedélyvilágu népréteget. A regény meséje: A halott ember lelke végignézi a saját temetését. (Mindent úgy örökített meg az iró, ahogyan a nép hiszi a túlvilágot.) óriási vagyont hagyott a lélek a családjára. Most pisztolyszóval osztozkodnak a gyerekei. Szinte tobzódnak a drámai indulatok. Aztán felvidul az egész, mint egy vadbazsalikomos, szedervirágos kacagó rét. Felmegy a lélek a Menyországba is, de onnan azonnal kiteszik a szűrét. Ráolvassák, hogy aljas ember volt földi életében. Visszasuttyan a földre. Nyitott szemmel járkál a faluban. Mindenüvé bekukkant. S mindenkiről szigorú bírálatot mond. Senkit se kiméi. Sajátmagát ostorozza legszigorúbban, amiért ocsuember volt földi életében. Ezt a ténykedését bizony nem jó szemmel nézték a gonosz lelkek, azaz: az ördögök uszujai. Elhatározták, hogy világgá üldözik a kujtorgó lelket, hogy védelmük alatt a gazemberek továbbra is folytathassák aljas cselszövéseiket. Kegyetlen orkánt zúdítanak a falura s le akarják dönteni a templom tornyát. S végül már majdnem minden falusi embert a jerikóiak szektájába csábítanak. A lélek most már munkában van. Társat is szerez magának. Egy falubéll ember lelkét. Kegyetlen harcot Indítanak a pokolbéliek ellen. Eljárnak titokban a boszor- kánygyülésre is. Kihallgatják titkaikat, cselszövéseiket. Végül a törvény kezére juttatja a szerencsétlen falu gaz piócáit és az azokat fedező „jő"-embereket is. JÖ ABU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK
