Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)

1942-12-16 / 284. szám

Könyvek ko^otf PAVELICS ANTE: A FORRADALOM LEÁNYA Pavelics Ante, az európai háború vér- fcivatarából megszületett független Horvát­ország államfője regénnyel jelentkezett az európai könyvpiacon. A horvát usztasa moz­galom szabadságharcának egy izgalmas fe­jezetét irta meg „A forradalom leánya“ cimü regényében. A Poglavnik pompás mese­szövőnek és elbeszélőnek bizonyult ebben az érdekfeszitö kalandregényben. Dulibics Krü- noszlávnak, az usztasa mozgalom kipróbált harcosának és egy horvátszármazásu bécsi tábornok szép szőke lányának tiszta szerel­me bájos regényébe szövi be’e a szerb elnyo­más ellen egy emberként küzdő horvát nép öntudatos és halálra elszánt ellenállásának folyamatát. Ez a nagyvonalú titkos szabad­ságmozgalom a marsell'e-i merénylethez ve­zet, amelyben Sándor szerb király é’etét vesztette. Csupa érdekfeszitö izgalom, rejte­lem és kaland váltja egymást a könyv lap­jain. Megkapó és mély hatást kiváltó részek azok, amelyek a horvát nép hazaszeretetét és szabadságvágyát ecsete' ik s közben a ma.gyar-horvát viszonyt is szép, meleg sza­vakkal méltatják. Pavelics Ante könyve ne- j künk magyaroknak is nagyon tanulságos. 5 Egy maroknyi nép öntudatának és sors- válialásának eiöte'jes dokumentuma. Â vaskos kötet Pappné dr. Tarczay Gizella hü fordításában jelent meg a Centrum gon­dos kiállításában. KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL: TEGNAP A modern magyar regényírás egyik leg­markánsabb egyéniségének. Kolozsvári Grandpierre Emilnek ez a könyve irodalmi életünk komoly eseménye. Hőse a gyermek­kor első emlékeitől a férfikorig egész életét elbeszéli, és nyomonköveti mindazokat a kül­ső és belső hatásokat, amelyek leki fejlődé­sét módosították. E kérdésekhez ebben a for­májukban még nem nyúlt magyar iró, senki nem tárta fel ilyen részletesen és izgalmasan a család, az iskola hatását az egyéniségre, senki nem rajzolta meg ilyen élénk színek­kel a lélek harcát az egyéni életért. Az iró a pályaválasztás sokat emlegetett problémá­járól épp oly mély ismerettel beszél, mint arról, milyen felfogás alakul ki az ifjúban a körülmények nyomására a szerelemről. Egy lélek fejlődésének magávalragadó története e különösen éles lélektani érzékkel, bátran és könyörtelenül megirt könyv. De nemcsak egy lélek története: a hős életének és lelkivilá­gának elemzésével párhuzamosan a szerző a középosztály annyira időszerű kérdését is boncolókés alá veszi. Megrázó irás, mely bra­vúros formájával is uj utak felé mutat. ZADOR I. ISTVÁN : ALMODŐ OÁZISOK Napjainkban egyre divatosabbakká és köz­kedveltebbekké lesznek azok a könyvek, amelyek utleirásszerüen színes, eleven képét adják a távoli egzotikus világok ismeretlen Szépségeinek és ősi misztikumának: Zádor István cisztercita tanár szerzetes „A modó Oázisok" cimü könyve elvezet bennünket Tunisz, Libia, Egyiptom és Nubia sejtelme­sen szép tájaira, ahol az iró nem a luxus­hotelek összkomfortjából f'gyelte az esemé­nyeket, hanem együtt élt a földdel, a tájjal, a néppel, a beduinok közt lakott és a nu- biaiak sátrában a'udt. Nem rendszeres, utinaplószerü irás, ha­nem az egymásból folyó napok krónikájából szakítja ki az iró egy-egy élményét, amelyek az utcáról nem látható élet titkos mélyébe vezetnek, ősi szenvedélyek hullámzása, a mágia vi lódzása csap fel a könyv minden lapjáról. Ezzel a könyvvel nemcsak érdekes, de tanulságos és újszerű Írást adott a ma­gyar közönség kezébe a Stádium. WASS ALBERT: MIRE A FÁK MEGNŐNEK — Révai kiadás, Budapest — Wass Albert az erdélyi irodalom újabb nemzedékének kimagasló alakja. E’ső regé­nye, a kü'földön is nagy sikert aratott „Farkasverem" óta kivételes figyelemmel kiséri pályáját a kritika és a közönség. Re­gényeiben sikerült megteremtenie azt az egyensúlyt, amelyben egyéni és nemzeti sors egyesül, úgyhogy az egyén sorsában, életé­ben a nemzeti élet hordozója. Uj regénye a Bach-korszakbeli Erdély világába vezet. Le- rombo't udvarházak körül, földult otthonok­ban kezdődik el újra a magyar élet, mint a történelem folyamán már annyiszor. A ma­gyarság egyszerre két ellenfelei küzd és mégis dolgoznia kell, felépítenie az ottho­nokat, visszaszerezni a közösségi é'et mele­gét. Valahogyan úgy, ahogyan a mi időnk­ben indult meg a magyar élet fölépitése Er­délyben. A regény minden egyes lapján a történelmi idők súlyát, mély feszültségét érezzük. 4 194%. DECEAí/íEK 16 Karácsonyi ajándéknak Mesés'tönyvek, regények, imakönyvek, karácsonyi albumok és operák, gyönyörű levélpapírok dobozban nagy fAlSSZfókbfin kapható KIRÁLY JÁNOS könyvkereskedésében Náíuás Ktráiii-íer 16 Aîlacf 60 szazalekBcal emelf© a kormány a muntásoSt ; fjyermelcoeveSésE póSlélcáf Messzemenően gondoskodnak a katonai szolgálatra behívott munkások g érmékéiről is 1 raknak a rendelkezés érte'méhen oda kell hatniok, hogy a gyermeknevelési pótlékot az uj alapon az arra jogosult munkásoknak még a karácsonyi ünnepek előtt kézhez kap­ják. Figyelembevéve a munkások gyerme­keinek . számát és családonként való meg­oszlását a szakmai családpénztárak — az előzetes számítások szerint — 1543-ban, leg­alább 35 millió pengőt fizetnek ki gyermek- nevelési pótlék cimén, ami négy év múltán több, mint kétszerese az intézmény indulási évében folyósított összegnek. A szociális gyámolitásnak ilyen általános jellegű fokozásán kívül külön gondoskodott a kormány azoknak a munkásoknak gyer­mekéről, akik katonai szolgálatot teljesíte­nek. Edd'g az volt a helyzet, hogy a kato­nai szolgálatra behívott munkások behívásá­tól számítva csupán három hónapig részesül­tek gyermekneve ésí pótlékban, feltéve, hogy a katonai szolgálat megkezdését közvetlenül megelőzően legalább három hónapon keresz­tül élveztek munkaviszonyuk alapján ilyen pótlékot. A kormány most úgy határozott, hogy ezek a munkások a törvényben előirt három hónapon túl is mindaddig megkapják a gyermeknevelési pótlékot, amíg katonai szolgálatot teljesítenek. Nehogy pedig az ed- < digi és most megszüntetett állapot folytán I kirívóbb méltánytalanság essék, azok a ka­tonai szolgálatra már régebben behívott munkások, akik az említett háromhavi igény jogosu tságukat már kimerítették, megfelelő g Igazolás benyújtásával 1342. juüus 1-ig visz- I szamenőieg igényelhetik a megállapított g gyermeknevelési pótlék utólagos kifizetését, j ALGÍR, Franciaország legrégibb gyarmata Algír, december 15. A Földközi-tenger mentén élő keresztény népek valamennyien fe lélekzettek, amikor a franciáknak 1830- ban végre sikerült elfoglalniok Algírt. A tö­rök janicsárok által megválasztott Deis-ek ugyanis, akik ezen a földön már a 16. szá­zad óta uralkodtak, innen vezették gyakori kalóz-hadjárataikat a Földközi-tenger kör­nyékén élő nem izlám népek ellen. A fran­ciáknak Algír elleni további hadműveleteik során először Abd el Kader mascarai emir j fanatikus elszántsággal küzdő hadai jelen­tettek komoly akadályt, ugyannyira, hogy Algír nyugati fe ének legnagyobb részét egyelőre meg kellett hagyniok a harcias exnir birtokában. A franciák közben, 1381-bsn el­foglalták Oránt, 1882-ben Bonét, 1837-ben pedig Constantlnet. 1847-ben végre Abd el Kader Is megadta magát, ami ugyan még nem jelentett békességet és nyugalmat, mer; az ^elégedetlen törr-eknek az ország meg­hódítása után is nem egy véres felkelést si­került még szitanlok. • Algír, Franciaországnak ez az úgynevezett mellékállama, amelyet a franciák, bár a szó szoros értelmében csak 1923-ban foglaltak el, de legrégebbi északafrikai hód fásuknak neveznek, 2.2 mi liő négyzetkilométer kiter­jedésű. Az anyaország valóban mindent megtett, hogy ennek az afrikai biroda'om- nak páratlan fejlődési lehetőséget biztosít­son. Korszerű kikötőket épített, több, mint négyezer mérföld vasutat fektetett le, a víz­hiányban szenvedő mezőgazdaság termelő- képességének javítása érdekében pedig egyik hatalmas vízmüvet a másik után létesítette. 1938 óta már rendszeres autóbusz vezetett a Szaharán keresztül és a transz-szaharal vasút építkezései is évek óta folynak. 1919 február 4-én hozott törvénnyel mindazoknak a bennszülötteknek megadták a francia ál­lampolgárság jogát, akik 25. életévüket be­töltötték, egynejü házasságban élnek, a had­seregben szolgáltak, önálló foglalkozást űz­nek vagy földbirtokkal rendelkeznek, írni és olvasni tudnak, végül valamely francia ki­tüntetés birtokosai. A hét és fél millió lakost számláló országban a legfőbb hatalmat a főkormányzó gyakorolta. Algír Franciaor­szág szamára gazdasági tekintetben felbe­csülhetetlen fontossággal birt. Borkivitele az egész világon a legnagyobb, de nem jelenték­telen o lva termelése sem. A Metidia-lapály egyetlen hatalmas déligyümölcs-kert. Igen jelentős volt azonban gabonakivitele is. Talajkincsekben való mérhetetlen gazdagsá­ga miatt bátran lehet Algírt Franciaország ipara egyik fő hajtókerekének nevezni. Bő- j ségesen rende kezik vasércekkel, cinkkel, | ólommal, foszfáttal, antimónnal, rézzel és I higannyal, hasonlóképpen szénben Is igen ] gazdag. Legjelentősebb szénterülete a ten- ; gerparttól körülbelül 600 ki ométerre fekvő 8600 négyzetkilométer kiterjedésű Ham- Ratna medence. Az utóbbi években olajat Is találtak Algírban. Az elmúlt 70 esztendőben kitermelt vasércmennyisége 58 miliő tonna volt. Algír ásványkincseinek élén feltét'enül a mészfoszfát áll, amelyet nem kevesebb, mint 1 milliárd tonnára becsű nek. Ebből évente 600 ezer tonnát termelnek ki. Az egyéb ásványok termelési kapacitása ezzel szemben a piac állásához mérten igen inga­dozó volt. Franciaország büszkesége a kék tenger partján Az Algiri-öböl nyugati oldalának meredek, sziklás partjához ragasztva fekszik, pazar festői képet nyújtva, Algír hasonnevű fő­városa, egyetlen szikrázó fényfolt — a fran­ciák büszkesége. A tarajos hullámok fehé­ren tajtékzó habja mossa szakadatlanul a csillogó partokat, amelyek mögött a mosók karcsú tornyai büszkén és fehéren törnek I az afrikai ég végtelen kékségébe. Káprázó j szemmel nézi az idegen a fénynek ezt a pa- 1 zár pompáját, valósággal fáj az ember sze- jj me, a nap azonban könyörte'enül Izzik és | konok fénnyel borltja a fehér meg kék szlm- ? főniájának ezt a csodás varázsát. Révedezve mered a tekintet a távolba. Hatalmas termés­kövekből épült citadellán pihen meg. Rég­múlt idők romantikus emléke, a híres Kas­balt. A város két részre oszlik. Az európai alsóvárosra és a felső, mór-városra. Arabok alapították 923-ban. Algír ma Afrika leg­modernebb városai közé számit. Egyetem­mel, kereskedelmi főiskolával, archeológiái múzeummal, korszerű csillagvizsgáló-intézet­tel rendelkezik. A fökormányzó székhelye, va'amlnt egy gyarmati hadtest állomáshelye volt. Kikötőjét, amelyben tarka össze-vlsssa- ságban horgonyoztak a foltozott vitorláju arab dzsunkák, ormótlan kereskedelmi hajók és karcsutestü luxusgőzösök, a világ leg­büszkébb hadihajói is meglátogatták. Ez a kis darabka fehér föld 257 ezer lakost szám- iá', ebből 177 ezer európai. A lakosság többi része a hamita-berber, illetőleg kabyl fajhoz tartozik. Hogy az utcák színes és mozgal­mas mindennapi élete teljesen magán viseli a város karakterének minden bélyegét, az egészen természetes. A bazárok végelátha­tatlan során és az utcákon egyaránt hami­sítatlan ke’etl szokás szerint hihetetlen lár­ma és szemkápráztató hadonászás közepette folyik az alkudozás minden elképzelhető, sőt el nem képzelhető árura. Az Algír fölött keresztben áthuző nap, va­lahol messze, lassan belecsúszik az At anti- óceán végtelenségébe, fis a váratlanul elő­bukkanó hold, a „fehér városból" óriás ék­szert varázsol. Mint valami platinából ötvö­zött végtelen lánc szemel sorakoznak a vá­ros házai egymás mellett és ifjúságunk ré­gen elfelejtettnek hitt, titokzatos arab me­sélnek emlékeit idézik. Távolból agyagslpok fájdalmas da'lamának hangfoszlányait űzi felénk a szél és a varázsos őrát, csupán a viz és szél, a két kérlelhetetlen elem vitája zavarja. Békés csendben alszik és álmodik Algír. A csillagok pajkos játékot űznek a hu’lámokkal, de játékukat csak a komor né­maságba burkolózó citadella nézi, amely sö­tét árnyékával, mintha az elmúlt idők har­caira és a városért kiontott vérre emlékez­tetne. A Salamon pecsétjével ékesített vörös lobogó birodalma A Biblia irja, hogy senki sem szolgálhat egyszerre két urnák, a marokkói szultánnak mégis meg ke'lett tennie. Birodalmán ugyanis mint protektorátuson a franciák és spanyolok osztozkodnak. A franciáknak 450 ezer, a spanyoloknak azonban csak 29 ezer négyzetkilométer jutott. Ez az ország, a Sa­lamon pecsétjével ékeskedő vörös lobogó ' rodalma csak 1912-ben került francia véd­nökség alá. A Marokkói-szultánság, vagy ahogyan az arabok hívják, A1 Maghreb ui Akzd 1850-ben még teljesen szétzü'lött or­szág benyomását keltette. Egyetlen vasúttal, távirővonallal, újsággal vagy bankkal sem rendelkezett. Csak egy büszkesége volt: egy ócska hadihajó, amely egy szép napon az egész lakosság szemeláttára a kikötőben sü'lyedt el. így festett az a birodalom, amely­nek a Földközi-tenger környékén élő keresz­tény államok adót fizettek, hogy ilyenfor­mán a szultán merész kalózai megkíméljék hajóikat. Ma már Marokkótól Marakesen át Tuniszig kényelmes, gyorsvonatösszeköttetés van, a sürgős postát pedig repülőgépek szál­lítják. Mindezektől eltekintve, itt terülnek el a világ legnagyobb foszfát-telepei. Több, mint 6 millió ember, legnagyobbrészt moha­medánok, 240 ezer európai és körülbelül 120 ezer zsidó él Marokkóban. A szultán csodá­latos pompájú rezidenciája Fezben vaui. 350 méterrel a tenger színe felett, a termékeny Sebu partján terpeszkedik a büszke Fez, az ország egyházi, politikai és gazdasági köz­pontja. Festői falaktól körülvéve a Qued- Fez völgyben húzódik meg az ó-város, >nig az uj város, amelyet szintén hatalmas falak vesznek körül, a szultán pazar palotájával, hatalmas kaszárnyáivá', európai- és zsidó­negyedével valósággal uralkodni látszik az elöbbin. Fez már 808-ban a Trisiden ural­kodóház, egyben Mekka mellett az izlám második fővárosa volt. A franciáknak csak 1011-ben sikerült elfoglalniok. Marokkóban még a legutóbbi Időkben la számtalan felkelést kellett a franciáknak le­verniük. Egy alkalommal még Fezben Is vé­res események robbantak ki, amelyek során nem egy fiatal idegen'égionista került szo­morú titkával és hazája utáni sajgó vágya­kozásával Marokkó forró homokjában őrei* * nyugalomra. Ha most valahol egy ércharang zúgva és reszketve uj órát jelez, az csak a világtörté­nelem számoló, ócska órája lehet, amelynek hatalmas acé'mutatója Afrikában Is fordult egyet — és ha az izlám minaretteknek nin­csen is harangjuk, a sivatagi szél lágy fu­vallata az örökké nyugtalan dünákat oda sodorja, ahova akarja. Uj órát ütött a világ- történelem ócska órája és zugó hangja ott reszket minden igazhivő vágyakozó szivében Marokkótól Indiáig. T. I. B. 31IKHT 111111} ESSEN M A KELETI f ÚJSÁGBAN B Men ezt « lapot a?. Őrszag egüsz VFVOKRPES KÖ­ZÖNSÉGÉ olvassa Budapest, dec. 15. Köztudomású, hogy a kormány 1939. január ,1-ével megindította a szakmai családpénztárak működését, ame­lyek az ipar, a kereskedelem, valamint a bá­nyászat és kohászat körében dolgozó mun­kásokat minden gyermekük után gyermek- nevelési pótlékban részesítik. Ez a pótlék eddig gyermekenként és havonként 5 pengő volt. Az intézkedés szociá is jelentősége leg­szemléletesebben abból tűnik ki, hogy az összmunkásságnak ilyen címen már az első esztendőben 15 és fél millió pengőt fizettek ki. A kormány most a törvény hatá'ya alá tartozó gyermekes munkások fokozottabb megsegítése érdekében több nagyfontosEágu intézkedést tett, amennyiben a gyermekek számához mérten emelkedő és az eddiginél lényegesebb, magasabb gyermeknevelési pót­lékokat állapított meg. Az egygyermekes munkások a havi 5 pengő helyett ezentúl 7 pengő, a kétgyermekesek havi 10 pengő he­lyett 16 pengő, a háromgyermekesek havi 15 pengő helyett 27 pengő, a négygyermeke­sek havi 20 pengő helyett 40 pengő, a négy­nél több gyermekes munkások minden gyer­mek után 10—10 pengő gyermekneve’ési pótlékot fognak kapni. Egy nyolcgyermekes munkás részére tehát az eddigi 40 pengő he­lyett havi 80 pengőt folyósít az illetékes tzakmai családpénztár. A gyermeknevelési pótléknak átlag 60 szá­zalékkal történt feleme' ésőt a kormány már tíz idei év decemberével hatályba léptette, vagyis a felemelt összegek kiutalása 1942. évi november hónapi munkateljesítmény alapján kezdődik. A szakmai családpénztá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom