Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-24 / 266. szám

1942. HOVEMBEU 24 5 1 KáKvr min 2 szí erein i>lc t „Az írók igazi hivatása altkor leghatalmasabb, amikor a politikusnak jobb hallgatói!“ Yifés itogybacoiti Hagy Vilmos honvédelmi miniszter is felszólalt a lillafüredi írói találkozón Bensőségqel ülte meg Kolozsvár katolikus társadalma a Piarista-rend működésének 300. évfordulóját I/üiű füved, november 23. (MTI) A lilla­füredi Írói találkozóra szombaton este meg­érkezett Kállay Miklós miniszterelnök és Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter, valamint vitéz nagybaconi Nagy Vilmos honvédelmi miniszter és Zsindely Fe­renc miniszterelnökségi államtitkár. A mi­niszterelnök a pályaudvarról nyomban Lilla­füredre hajtatott, ahová akkor érkezett meg, amikor az Írói megbeszélések első napja véget ért. Az Írók nagy szeretettel vették körül a miniszterelnököt és a többi minisz­tert, akik hosszasan elbeszélgettek az Írók­kal. A közös vacsorán résztvett a miniszterel­nök minisztertársaival, valamint vitéz Szom­bathelyi Ferenc, a honvédveeérkar főnöke is, aki a vacsora alatt érkezett meg. Va­csora után Harsányt Zsolt köszöntötte az irók nevében a miniszterelnököt, aki a me­leghangú üdvözlésre Így válaszolt: — Meg vagyok győződve arról: legna­gyobb panasz a gondolkodni szabadon akaró irók körében, hogy olyan tragikus megkö­töttségben élünk és élnek elsősorban a mű­vészek és irók a mostani világban. De ha visszanézünk kissé a múltba, akkor azt látjuk, hogy a mi magyar irodalmunk min­dig az ilyen megkötöttség korszakában volt a legcsodálatraméltóbb, nagy és erős. Olyan­kor, amikor küzdeni kellett a magyarság­nak, amikor a magyar írónak áldozatot, szenvedést jelentett hivatása az érvényesü­lés lehetőségei nélkül. Megint Ilyen korban éltek ti, magyar irók. Meg van kötve a kezetek a sajtócenzurával és más hasonló rendszabályokkal. De* ezt a súlyt nem mi helyeztük reátok, hanem a megkötöttségnek és határozott céloknak az a korszaka, amely­ben él ma az egész világ. írónak lenni eb­ben a csúnya, negatívumokból álló világban, magyar szívvel és lelkesedéssel motívumo­kat teremteni: ez a legnagyszerűbb kincs, ami Írónak, elsősorban általában magyar Írtnak adatott. Az irók igazi hivatása akkor a leghatalmasabb, amikor a politikusnak jobb hallgatni. Ha valaha volt a magyar Írónak jelentősége, akkor most kell, hogy jelentősége legyen. Ezt ti vagytok hivatot­tak megteremteni. A nemzeti összefogásra soha sem volt nagyobb szükség, mint ma. Ha rájöttök az itt folytatott vitában ennek ae összefogásnak szükségességére, akkor a har­cos és építő magyarság fogalmát dolgozzá­tok ki és adjátok tovább az egész nemzet­nek. írásaitokban világítsátok meg, mit je­lent magyarnak lenni. Ezeket a szemponto­kat szem előtt tartva, kérlek benneteket, szenteljétek magatokat a mai idők nagy nemzeti feladatai szolgálatának. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Makkai Sándor köszöntötte Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminisztert, mint házigazdát, Szinyei-Merse Jenő kultuszmi- ' nisztert, vitéz nagybaconi Nagy Vilmos honvédelmi minisztert és vitéz Szombathelyi Ferenc- vezérezredes, vezérkari főnököt. Az üdvözlőszavakra vitéz nagybaconi Nagy Vil­mos honvédelmi miniszter válaszolt. — Számítunk a magyar irók munkájára — mondotta. — Reméljük támogatásukat a nemzet mostani nagy küzdelmében, a ránk­szakadt háborúban, amelyben teljes oda­adással kell résztvennünJc. Ma mindenkinek át kell éreznie azt a benső lelkiparancsot, hogy hazájával szemben kötelességét híven teljesítse és ennek a lelki átérzésnek szó­szólói mindig az irók kell, hogy legyenek. Szent meggyőződésem, hogy a magyar irók összessége a .katonákkal együttérezve meg Is fogja tenni kötelességét. A honvédelmi miniszter keresetlen szavait nagy lelkesedéssel fogadták. Vasárnap dél­előtt folytatták az irók tanácskozásaikat változatlanul nagy érdeklődés mellett. A va­sárnapi megbeszélések előadója vitéz Szom­bathelyi Ferenc vezérezredes, vezérkari fő­nök volt, aki a magyar Íróknak a honvéde­lemben betöltendő feladatairól tartott elő­adást. Kolozsvár, november 23. A kegyestanitő- rend magyarországi működésének három­századik évfordulóját országszerte megün­nepelte a katolikus társadalom. Az ünnep­nek a kolozsváriak szempontjából külön, bensőséges, családi jellege voR: a város történelmi múltú, hírneves tanintézete, a Zágoni Mikes Kelemen római katolikus fő­gimnázium nemzedékeken keresztül a sze­rény és nagytudásu „piarista atyák“ veze­tésével bocsátotta és bocsátja napjainkban Is útnak az ősi iskola mindenkor nemzeti szellemben nevelt tanítványait. A soha nem múló kegyelet jeleképpen az Iskola és annak régi tanulóiból alakult Pia­rista Diákszövetség háromnapos ünnepség­gel hódolt a kegyesiskolák elhunyt és élő jótevőinek. A naponkénti szentmise soroza­tot vasárnap délután műsoros ünnepély zárta be a főgimnázium Jósika dísztermé­ben. Reggel 9 órakor ezúttal is szentmise volt, amelyen Te Deumot Sándor Imre püspöki helytartó mondott. Délután fél 5 órakor Kolozsvár katolikus társadalmának valamennyi vezetőtagja és a tágas termet zsúfolásig betöltő közönség előtt, a magyar színekben és magyaros dí­szítéssel pompázó színpadon az intézet ve­gyeskara, Szántó Béla gimnáziumi tanár vezényletével, H. L. Hassler „Ünnepre jöt­tünk“ szerzeményének eléneklésével kezdte meg a változatos műsort. A jubiláló rendet az „osztatlan" gyulafe­meg — mondotta — a szellem előtt, amely­nek, mint egykori részese, Isten és szüleim után a legtöbbet köszönhetem. A rendalapitő Kalasanzi Szent József és az első kolozsvári piarista házfőnök-igaz- gatő, „nemes tudományok", a drámairás és fordítás buzgó művelőjének: Pálira István­nak működésén Xivü! kedveseh emlékezett meg a helybeli intézet kitűnő professzorai­ról. Jó- és balsorsban eggyé forrt a ma­gyarsággal e rend s annak három nagy in­tézmény: az Oltáregyesület, a budapesti Katolikus Kör és a hazai Legényegyletek köszönhetik alapításukat. Szántó Béla tanár vezényletével az inté­zet zene- és énekkara szerepelt ezután ki­tűnő eredménnyel. A közönség véget nem érő tapsviharral még „ráadást" is kikény- szeritett. Majd Pállja István emléktáblájának lelep­lezésére került sor. A sikerült mü Fülöp István szobrász alkotása. A lépcsőházi fel­járat emeletén elhelyezett bronz dombor­művű márványtáíjlát Alton*« Miklós, az Olasz-Magyar Bank kolozsvári intézetének főnöke, a Diákszövetség ügyvezető elnöke adta át az Iskolának. Leleplezés után Boga Alajos dr. prelátus-kanonok áldott? meg a dombormüvet s azt Kart János igazgató vette át az intézet nevében. Végül az „öreg“ diákok, az iskola jelenlegi tanulói és ön­képzőköre megkoszorúzták az emléktáblát. A műsort Sík Sándor egyfelvonásos szin­GUMMIHULLADEK GYŰJTÉSI HÉT: november 23.—28-ika között. Késrilsülí ©fő a hó«, «ewrcfpő, lőmlő, műszalil *lh. hulladékot levenlóink érte jönnek. UH Az alföldi magyarság sorsával és az ipar kérdéseivel foglalkozott Varga miniszter a MEP dunaszentmár- toni választmányi ülésén Dunaszentmárton, nov. 23. (MTI) Varga József kereskedelem- és iparügyi miniszter vasárnap megjelent a kerületi MÉP szerve­zet nagy választmányi ülésén. Beszédében foglalkozott az ipar- és az iparosság kérdé­seivel, valamint az alföldi magyarság sorsá­val. Kiemelte, hogy a múltban helytelen, idegen szellemű vezetés következtében elha­nyagolták az Alföldet, a magyarság bölcső­jét. — Sokszor hallani — mondotta — hogy az ország megerősödésének egyetlen útja az iparosodás. Mint iparügyi miniszter hangoztatta, hogy a megerősödés nem kizárólag iparosodással oldható meg, hanem elsősorban a mezőgaz­dasági termelés jövedelmezőségének megja­vításával. Hiába kapcsolunk be még egy-két millió embert az ipari munkába.. Azok ellá­tását ez a föld csak úgy tudja biztosítani, ha mezőgazdasági termelésünket fejlesztjük és ezzel a mezőgazdasági lakosság vásárló­képességét növeljük. A mezőgazdaság ilyen irányú fejlesztésé­nek egyik feltétele a közlekedés megjaví­tása. A jó közlekedés lehetővé teszi a mező- gazdasági terménj’ek jó és gj’ors hasznosítá­sát. A mezőgazdaság fejlesztésének másik alapfeltétele munkaerőről való gondoskodás, mégpedig nemcsak az emberi munkaerőről, hanem az energiáról való gondoskodás. Nem csak az ipar van rászorulva az energiára, hanem a mezőgazdaságnak is szüksége van rá. A gazda annál könnyebben tud termelni, minél inkább tudja gépesíteni termelését. Ezért mint iparügyi miniszternek egyik fő törekvése, hogy az energiaforrások felkuta­tása érdekében — ahol arra lehetőség kínál­kozik — mindent elkövessen. Mint iparügyi miniszter először mindig a mezőgazdaságra tekint, mert fejlődő mezőgazdaság mellett lehet rátérni fokozottabb iparosításra, s ha jobban él a gazda, ennek az iparos és a ke­reskedő is hasznát látja. A mai időben az a legfontosabb, hogy a mezőgazdaság és az ipar minél többet termeljen. MeqalaliulV a csertés* naijylan^ c*s Budapest, november 23. (MTI) A cser­kész nagytanács vasárnap délelőtt tar­totta Fáy István dr. államtitkár elnöklé­sével a nagytanács alakuló ülését a Tu­dományos Akadémián. Az alakuló ülés­ből az államtitkár indítványára hódoló táviratot intéztek a Főméltóságu Kor­mányzó Úrhoz, majd az államtitkár meg­emlékezett a magyar cserkészmozgalmat ért súlyos veszteségről, Teleki Pál gróf volt főcserkész elhunytáról. Utána kis- barnaki Farkas Ferenc főcserkész mon­dott beszédet, majd pedig Kosztersitz Jó­zsef dr. az uj próbarendszerről, vitéz Temesy Győző a kis cserkészetről és dr. Borsitzky Sándor a férfi cserkészetről tartottak előadást. — Hatalmas vihar és felszőszakadte pusz­tított Isztanbulban. Isztanbu'ból jelenti az MTI: Szombaton felhőszakadás zudult Isz- tanbulra, amely helyenként árvizeket oko­zott. Isztanbul kikötőjében a vihar több gő­zöst letépett láncairól. A Márvány-tengeren egy motoros-hajó elsüllyedt és több hajó ve­szélyes helyzetbe került. hérvári római katolikus egyházmegye ko­lozsvári általános helytartósága s a terüle­tén lévő katolikus intézmények és szervek nevében Sándor Imre püspöki helytartó, felsőházi tag üdvözölte „hálaadásként azért a 300 éves munkáért, amelyet a rend atyái a magyar művelődés szolgálatában felmu­tattak". A három évszázad dicsőségére utalva a püspöki helynök vázolta a kegyes iskolák nevelési elvét, amely a most annyi szellemi forrongást okozó „kitűnőek isko­lájáénak elgondolásával szemben, a nem­zeti munka derékhadát alkotók nevelésének jelentőségét már a múltban felismerte és megvalósította. Ezután a Piarista Diákszövetség főtit­kára, Waiter Gyula szerkesztő olvasta fel nagy hatást keltő alkalmi, ünnepi ódáját, „hálás véndiák lélekkel" azért a szépségért és hitért, amire az iskola kegyes atyái taní­tották. Kovrig Béla dr., a kolozsvári Ferenc Jó­zsef Tudományegyetem Rector Magnificusa a piarista-rend és a Tudományegyetem XVIII, századbeli kapcsolatairól szólott. Ér­dekesen fejtegette az egyetemi gondolat múltját Erdélyben. Katolikus és protestáns fejedelmek törekvése öltött itt testet, Ber­lin és London előtt századokkal. A megvaló­sításban szerepet kapott kegyesrend célja volt kulturértékekkel telítve szolgálni a köznek s elindulásukkor a dinasztikus szel­lemet katolikummal és magyarsággal töl­tötték be. 1848—49-ben mér politikailag megbízhatatlanoknak tekintette Bées a ke­gyesrendi atyákat s megvonta tőlük a főis­kola jogát. A hatalomnak megfelelőbb Nagyszebenbe helyezett Akadémia helyett igy épült ki a mai nyolcosztályos liceum. Nemzeti életre, magyar hazafiságra nevel­tek ebben Is az egyetemi gondolat és a ma­gyar tudományosság lelkes képviselői: a kegyes tanltórend tanárai. A mindvégig élénk figyelmet keltő elő­adást Farsang Endre dr. Ítélőtáblái tanács­elnök, a Piarista Diákszövetség elnökének ünnepi beszéde követte. — Az öreg diákok prömtüaét ggnjtom müvének, a , .Podilini Ihákoü" nak sikerült előadása fejezte be. A (Mákazee^hök minde­nike kitűnő alakítást nyújtott Pénteken kezdődik Kolozsváron a Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Orszáqós Egyesületének közgyűlése Kolozsvár, nov. 23. A Kereskedelmi iskolai Tanárok Országos Egyesülete e bár végén, pénteken és szombaton Koloasvéiw tartja évi közgyűlését. A közgyűlésre a* or­szág egész területéről sereglenek a réartws- vök Erdély fővárosába. A vidéki résztvevők pénteken délután ér­keznek Kolozsvárra. Délután 5 órakor, szak­osztályi előadások lesznek a Mariánum tan­termeiben, 6 órakor a választmány taet ülést, ugyancsak a Mariánumban. A mfc- osztályt előadásokat megelőzően a résztve­vők Mérei Ferenc dr. tanár, képesített ide­genvezető vezetésével Kolozsvár nevezetes­ségeinek egy részét tekintik meg. Szombaton már reggel félnyolc órako« folytatják a kolozsvári körsétát, 9 órakor s temetőbe vonulnak s ott Vaska Dezső igaz­gató megkoszorúzza Kiss Sándornak, az er­délyi kereskedelmi szakoktatás megterem­tőjének sirját. Tiz órakor Mátyás király szobra előtt tisztelegnek, amelyre Havad! Barnabás igazgató helyezi el az egyesület koszorúját. A közgyűlésre 11 órakor kerül sor a Mátyás király Diákházban. Délután a résztvevők folytatják Kolozsvár nevezetessé­geinek megtekintését, 6 órakor pedig meg­jelennek a Nemzeti Színház előadásán. Vasárnap, felekezeteik szerint istentiszte­leteken vesznek részt, majd Kolozsvár to­vábbi nevezetességeinek megtekintése után délelőtt háromnegyed 12 órakor befejeződik a többnapos összejövetel programja. A szakiskolai tanárok parlamentje egyéb­ként most másodszor ülésezik Kolozsváron, E:söizben még az első világháború előtt, Kiss Sándor akadémiai igazgató idejében vi­tatták meg Erdély fővárosában időszerű kér­déseiket a kereekedelnri ewkiekolai tanárok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom