Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-14 / 258. szám

1942. NOVEMBER 14

3

Auf al István nemzetvédelmi propaganda miniszter >

Minden okunk megvan, hogy emelt fővel haladjunk tovább szövetségeseink oldalán

Szoros együttműködést határoztok @1 a nagyváradi társadalmi egyesületek

Nagyvárad, november 13, (MTI.) A városháza közgyűlési termében csütörtökön déli 12 órakor 48 nagyváradi társadalmi egyesület kiküldötl jel értekezletre ültek össze. Elhatározták a nagyváradi társadalmi egyesületek együttműködését. Az értekezletnek az adott jelentőséget, hogy az országban elsőnek valósult meg Nagyváradon ez az együttműködés, amelynek célja a társadalmi erők céltudatos megszervezése, » magyar közvélemény helyes nemzetpolitikai szemléletének kialakítása, a keresztyén gondolat és erkölcs állása. Az egyesülés különösen részt kíván venni ünnepségek, társadalmi megmozdulások célszerű megszervezésében.

Az értekezleten megjelent Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter, továbbá Donáth György dr. és Padányi- Gulyás Jenő országgyűlési képviselő, a város és a vármegye hatóságainak vezetői, az egyházi, katonai és polgári előkelőségek. Hlatky Endre dr. főispán nyitotta meg az értekezletet. Ismertette Nagyvárad társadalmi életének fejlődését és az együttműködés megoldásának nagy jelentőségét. Utána Donáth György országgyűlési képviselő a fővárosi egyesületeknek az együttműködés érdekében eddig végzett munkáját ismertette. Thury Kálmán nyugalmazott Ítélőtáblái elnök, a biharvármegyei és nagyváradi Nemzeti Kaszinó elnöke terjesztette ezután indítványát, amely szerint a nagyváradi egyesületek képviselő"! elhatározták, hogy az ismertetett célok érdekében és szolgálatában együtt akarnak dolgozni. A közös munkát a nagyváradi egyesületek a nemzeti együttműködés keretében valósítják meg. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Tripso Sándor nyugalmazott táblai tanácselnök ismertette az egyesületek működési ügyrendjét. Ezután Padányl-Gulyás Jenő beszélt. Áldozatkész kitartásra és céltudatos gondolkodásra hívta fel az értekezletet.

Ezután Antal István dr. miniszter emelkedett szólásra:

— Azért van szükség — mondotta — a céltudatos társadalmi munkára és evégből a társadalmi egyesületek tevékenységének összehangolására, mert a nemzet életét veszedelmek környékezik és nekünk a veszélyeken nemcsak keresztül kell magunkat vágnunk, hanem legyőzésükkel meg kell valósítanunk jogos nemzeti törekvéseinket. Három magyar erőforrás céltudatos és tervszerű kiépítésére van szükség: katonai ütőképességünk, politikai energiánk és mindezek mögött egységes egészséges társadalmi közszellem kialakítására. Katonai erőnk kiépítését tervszerűen kell tovább folytatnunk. Ezen a téren aem lehet megállás, amíg a nemzet a maga védelmét a fizikai teljesítőképesség és erkölcsi eltökéltség elérhető legmagasabb fokára nem emelte. Bár ezért eddig is sok áldozatot adtunk, a jövőben talán nagyobb áldozatokra lesz szükség, mert a világháború most kezdődő kibontakozásában a nemzet számára csak fizikailag és lelkileg teljesen fegyverbenáUó magyarság fejtheti ki biztonsága érdekében politikai cselekvőképességének teljességét. Országunk politikai ereje rendíthetetlen, egy re erösbödő és a társadalmi megmozdulásokban is megnyilvánul. A magyar politika minden számottevő tényezője — ideértve a pártokat is — a mai nehéz időben komoly felelősségérzetről és lelkiismeretességről tanúskodik. Valóban megnyugvással tölthet el mindnyájunkat a magyar politika alkotó szelleme a nemzet alkotó erényei iránt. De a magyar alkotmányosság is kiállotta a történelmi próbát. A céltudatos, nagyvonalú magyar államvezetés ez ősi eszköze újra bebizonyította, hogy a nyomasztó idők és veszélyek ellenére teljes mértékben be tudja tölteni feladatát a nemzet, a társadalom, a magyarság égető nagy kérdéseinek megoldása, általában a nemzet sorsának körültekintő irányításában. Mi az utóbbi idők összes nagy újításaival — amelyeknek európai jelentőségét is el kell ismerni — a jogfolytonosság vonalán, a törvények rendes utján, a hagyományos magyar államvezetői elv épségben- tartásávaíl, a sajátos magyar államvezetés módszerével érintetlen társadalmi erőt szerveztünk meg a nemzet és a jövö számára. A magyar alkotmányosság egyik alapvető megnyilvánulása az önkormányzat gondolata. Amit az államvezetés vonalán az alkotmányosság jelent, azt jelenti a társadalmi szervezés vonalán az önkormányzat elve. Ezért ragaszkodunk mi is a mi társadalmi szervezkedésünk alapvető gondolatául az abban résztvevő egység, egyesületek és más szervezetek önkormányzatának épségben tartásához. De egyben fontosnak tartjuk a társadalmi önkormányzatok munkájának a nagy nemzeti célok jegyében való összeegyeztetését, mert ezzel a módszerrel a társadalom mélyén rejtőző életképes és eleven népi és szociális érőket könnyebben tudjuk felszínre hozni, megsokszorozni, szervezni és az ilyen módon felsorakoztatott öntevékeny társadalmi munkát a nemzet szolgálatába állítani. És eredményeire — ismétlem — azért van szükség, mert az európai és világháború most szemmel láthatóan iij szakaszába lépett, ami igényelni fogja minden rendelkezésünkre álló gazdasági, szellemi, erkölcsi erő céltudatos, pontos számbavételét, éberségét és az idők által esetleg követelt feladatok megoldására készenlétben tartását, A társadalmi egyesületek együttműködése megteremtésének egyik legfontosabb feladata a kieslnyhitliség, a esiiggedés és a homlasztás szellemének kiküszöbölése. Ezek az alacsony érzések olyan léggömbökhöz hasonlíthatók, amelyek esetleges fel- pukkantásáról ellenségeink hírverése gondoskodik. Ezt a bomlasztó szellemet minden eszközzel le kell küzdeni, ki kell irtani és helyre kell állítani a kitartás, a bizalom, az eltökétségnek fenntartását. Nincs semmi okunk a pesszimizmusra, csüggedésre, ki- csinyhitüségre. Még csak kedvetlenségre sem, sőt minden okunk megvan, hogy egyenes gerinccel, emelt fővel haladjunk tovább rfzon szövetségeseink oldalán, akikhez — ha ez még egyáltalán lehetséges — fokozottabb

Paulini Béla vezetésével 120 bokrétás érkezik Kolozsvárra. Egyrészük pénteken este, a másik részük szombaton reggel érkezik- Délben fél 1 órakor nemzetiszinü és bokrétás zászló alatt felvonulnak a főtérre, ahol megkoszorúzzák Mátyás király szobrát. Egy óra és 3 óra között próbálnak a Magyar Művelődés Házában, ahol 3 órakor a honvédség részére bemutatót rendeznek, majd este 7 órakor a bemutatót megismétlik a polgárság részére.

Az immár világhíres magyar Gyöngyös-Bokréta ellátogat Kolozsvárra is. A magyar tájak népének viseletben, dalban, szóban megőrzött üde szépségei vonultak fel előttünk és bizonyos, hogy a Magyar Művelődés Házában kivételes gyönyörűségek részesei leszünk. A bokrétások bemutatkozása azonban elsősorban a magyar katonának szól. Kolozsvár és Északerdély néhány nagy városának helyőrségeiben állomásozó honvédéinek lelki ajándékként szánta ezt a látogatást a Bokréta Szövetség vezetősége. Elsősorban Paulini Béla, a bokréta-mozgalom életrekeltője, megszervezője és mozgató ereje.

Paulini Béla a napokban itt járt Kolozsváron a Gyöngyös-Bokréta előadásainak előkészítésére. Rengeteg feladatát, részletmunkáját elvégezve, kolozsvári ismerősei társaságában vacsorázott. A nehéz nap'után egyenes derékkal, mosolyogva ült a fehér asztal mellett és frissen, fiatalos tűzzel, kimondhatatlan kedvességgel bölcs és komoly dolgokról beszélt. Szavaival, gondolataival elragadta hallgatóit, mosolyok nyíltak az ajkakon, fölharsantak a kacagások, s néha fátyolosak lettek a szemgolyók.

Egy hosszú, szép, színes magyar élet, telve ezer és ezer olyan eseménnyel, amilyent sehol á világon másutt átélni nem lehet és ezer meg ezer ember és életsors, akikkel Paulini Béla halvan esztendő alatt összetalálkozott, mind együtt azt jelenti: a legnehezebb, ie a világon a legszebb és legnagyobb dolog — magyarnak lenni!

így mondja és igy érzi. Nagy. tömött s dús bajuszát félre törli. Mozdulatában benne van egy jó nagy darabja a múltnak.

hűséggel és megbecsüléssel, mgaazkodáBsal viseltetünk.

— A magyar politikát, amióta megvan, mindig magäsabbrendü erkölcsi szempontok irányították és szellemétől semmisem állott, és nem áll távolabb, mint az önzés, az anyagiasság. A ml politikánkban megnyilatkozó hűséget és barátságot őszinte érzések jellemzik, amelyek sohasem változtak még a legnagyobb válságok idején sem, sőt akkor mutatkoztak meg igaz formájukban. Azok az erkölcsi erők, amelyek magatartásunkat jellemzik, a jog, az Igazság, az emberiesség erénye, lenyűgöző fölényben van ellenségeinkkel szemben. A legnehezebb próbatétel, amely minden bizonnyal most is elkövetkezik az emberiség számára, erős, lelkileg, fizikailag jól felfegyverzett erőt kell, hogy itt találjon, mert csak a hősi magatartás, áldozatkészség* kemény helytállás biztosíthatja a nemzet, életének, sorsának nagy kérdéseiben az egyedüli megoldást. A mai magyar politikai irányításnak is ugyanaz az eszköze, amit Zrinyi Miklós határozott meg egykor: „Fegyver és jó vitézi rezolu- ció“. A fegyvert szünet nélkül jól kovácsoljuk tovább, a jó vitézi rezolnciót íredig a magyar célok elérésében jólszervezett társadalmi erőink munkája adja meg.

A miniszter beszédét többször szakította meg a lelkes tetszésnyilvánítás. Hlatky Endre főispán köszönte meg a beszédet. Az értekezlet a Himnusz eléneklésével ért véget. A miniszter ezután egytál-ebéden vett részt az egyesületek vezetőivel, majd délután a gyorsvonattal visszautazott Budapestre.

Krúdy Gyuláról beszél elmerengve. Szavaiból alakok, jelenetek, mintha ködből bontakoznának ki és kíváncsian kérdeznék: ki beszél itten az ő hangjukon?

— Senki, soha úgy nem beszélt, olyan zengőn s igazán magyarul mint Krúdy Gyula — mondja Paulini Béla. — Megér ezzük, hogy a magyar beszédnek örök rajongó szerelmese. Melegség önti el az ember szivét, ha hallgatja az ő népi nyelvszépségekkel telt beszédét.

A magyar nyelv szépsége kapta el és sodorta magával a polgári életformáról Paulini Bélát. Mérnöknek készült. Németországban is tanult, festő is akart lenni, de a magyar nyelv csengő muzsikája megbabonázta s annak lett alázattal teljes szolgája, munkása.

Sokat irt, sokat dolgozott, mint újságíró és sokat, mint író is. Igazi nagy sikere a ..Háry János" opera szövegkönyve. Kodály muzsikája ezt a munkáját szerte vitte az egész világon. Szivébe zárta ezt az operát a rtiagyar nép is, mert megérezte, hogy minden szava a maga hangja. A csákvári műkedvelők is eljátszották. Ezt a hihetetlen teljesítményt Paulini Béla bemutatta a főváros közönségének is. Nagy sikere volt. De még nagyobb következménye. Az tudniillik, hogy ebből a sikerből született még a Gyöngyös Bokréta megalakításának gondolata. A szervezésnek és országos mozgalommá való kiépítésnek nagy munkáját is magára vállalta és meg is valósította. Ennek pedig csak az a titka, hogy ilyesmit csak olyan ember tudhat megcsinálni, akinek olyan erős az akarata és olyan tiszták a szándékai, mint neki.

— Még annyi rettenetesen sok teendőm van, — mondja Paulini Béla --- még oly nagy feladatok várnak rám és nincsen időm! — Már nincs időm!

„Rég volt, hogy voltam fiatal, pedig még úsznék mint a hal árral szemben..." — mondom, csak úgy inkább magamnak.

Szavamra, mintegy felhorkan, s rámkiált:

— Ki mondta ezt? Ki irta ezt?.

Megmondom, hogy a mi kisebbségi

életünk egyik legegyéhibb s legtisztább hanga poétája.

— Ez az — kiáltja— ez ami ide hozott! A ti igazi hangotok, a szenvedés kínjában fogant őszinte s igaz sikoltásotok. Ezt kelesem?. Meg kell ismerjem,

Százhúsz „bokrétás ' játszik ma este

Kolozsváron

aki ezt s a többieket is, akik hasonlókat Írtak! Ebből kell megcsinálni az uj magyar élet erjesztő kovászát. Most kell, mert már dagasztják a tésztát: A magyar megújulás szellemi kenyere, kovász nélkül soha meg nem kelhet.

Az őszi ég szürke sátora borult a város [elé s az éjjel sötétje beburkolta fekete leplébe az ódon köveket, melyek tövén még soká barangoltunk s néha megpihentünk s szünetet tartottunk a vita ban, mert megfogott a kibukó hold fényében megjelenő körvonalak fenséges szépsége ahogy felmeredtek a távolból régi, régi tornyok és tetők.

TUKÁN LAJOS

Papén német nagykövet a tengelyhatalmak és barátaik nevében koszorút helyezett el Hemal Atatürk síremlékén

Isztanhul, november 13. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: ,

Kemal Atatürk halálának 4. évfordulóján, szerdán Papén német nagykövet az ankarai néprajzi múzeumban lévő síremléken koszorút helyezett el. A koszorút a tengely és a vele szövetséges államok szalagjai díszítették. A koszorú elhelyezésekor Papén nagykövet a következőket mondotta:

— A tengelyhatalmak és barátainak nevében van szerencsém Atatürk, a nagy államférfi kiolthatatlan emlékének jeléül ezt a Ifoszorut letenni.

Szerb rombolókat Ítéltek halálra Horvátországban

Zágráb, november 13. (MTI) A Nemzetközi Tájékoztató Iroda közli:

A rögtönitélö biróság csütörtökön halálra Ítélt 20 szelhet, akik Draga Mihajlovics bandavezér utasítására szándékos rombolásokat idéztek elő. A halálos ítéletet Belgádban falragaszokon és a sajtóban is közölték. Az Ítéletet végrehajtották.

Tizenháromhónapos börtönbüntetést mértek a kolozsvári kispapok fosztogatójára

Kolozsvár, novemher 13. A bécsi döntés után Gyulafehérvárról Kolozsvárra költözött római katolikus papnevelde bennlakó papjelöltjei az idei tanév elején kínos meglepetésben részesültek: október 2-ától kez- dödöleg egy héten át nap-nap után eltűnt vadamelyikük ruhatárából valamilyen holmi, összesen öt papnövendék károsodott meg igy. Ruha, fehérnemű, lábbeli, sőt óra és egyéb értéktárgy is szelepeit az eltűnt holmik között. A már-már rendszeressé vált tolvajlások tettesét végülis sikerült lefülelni az intézet volt alkalmazottjának, Gombos Józsefnek személyében.

Lehner Richárd dr. törvényszéki tanácselnök. mint büntető egyesbiró pénteken Ítélkezett ügyében. A vádat Szacsvay László dr ügyész képviselte. A biróság egy évi és egy havi börtönbüntetésre Ítélte el bűncselekményéért Gombos Józsefet. Az ítélet jogerős.

A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA

Nov. 14-én, szombat este -6-kor: Vén diófa. (Bérletszünet. Rendes helyárak.)

Nov. 15-én, vasárnap este 6-kor: Bánk Báli. Tragédia. Díszelőadás a kolozsvári magyar nemzeti színjátszás 150 éves évfordulója alkalmából. (Bérletszünet. Bemutató helyárak,)