Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)
1942-11-12 / 256. szám
CattförfVU 1949, november 19 * * OK 32,í GO VUL.: é p v i j o JL <3 h a 2 parlament EXIS-ö.WTAr-<Ö:ty VL áv ÖÜDA ?2G2 RN A ■ V ira íz fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 3.70, NEGYE» ÉVBE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE S3 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 256. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAITOK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA 'tiffing?.' A TENGELYCSAPÁTOK MEGSZÁLLJÁK FRANCIAORSZÁG DÉLI PARTVIDÉKÉT ÉS KORZIKA SZIGETÉT 1*élain tábornagy formális iilíabossásí jelöniéit be a tengelyHatalmak lépése ellen Á francia kormány internáltatja az angolszász alattvalókat Ésxalmfrílca több pontján ellenállának a francia A honvédcsapatok a Donnál újabb bolsevista átkelési kísérleteket hiúsítottak meg GYORS CSELEKVÉSRE határozták el magukat a tengelyhatalmak az északafrikai angolszász hadműveletekkel, az angolok és amerikaiak további háborús szándékaival kapcsolatban. Szerdán hajnalban a német és olasz csapatok Hitler vezér és Mussolini parancsára átlépték a fegyverszüneti szerződésben megállapított demarkációs vonalat és megindultak, hogy’ megszállják Francia- ország Földközi-tengeri partvidékét és igy megelőzzék az angol és amerikai csapatok partraszállását ezen a területen. Hitler vezér egyidejűleg levelet küldött Pétain marsaihoz, a francia államfőhöz és kiáltványt intézett a francia néphez. Mindkettőben hangsúlyozza, hogy a német birodalom a fegyverszünet megkötésekor a legyőzött Franciaországgal szemben sem akarta érvényesíteni a nyers erőszakot s Európa népeinek jövendő együttműködése reményére való tekintettel lehetőséget nyújtott a francia nép gyógyulására és a francia gyarmatbirodalom érintetlenül hagyásával biztosítékot nyújtott arra is, hogy’ nem akarja megfosztani Franciaországot nagyhatalmi állásától. A franciák régi szövetségesei, az angolszász hatalmak viszont támadást intéztek Északafrika ellen és a német birodalom vezetőinek határozott tudomása szerint partra akarnak szállani Délfranciacrs/.ág- ban és Korzika szigetén. Ezzel teljesen uj helyzet állott elő; a fegyverszüneti megállapodások tehát érvényüket vesztették, mert a franciáknak nincs elegendő erejük az angolszász támadás kivédésére és ezenkívül egy francia tábornok esete is bizalmatlanságot kelt, — Hitler vezér Giraud tábornokra célzott — a német csapatok utasítást kaptak a terület megszállására. Egyben közölte Pétain marsallal, hogy most már semmi akadálya a francia kormány székhelyének Versaillesbe való áthelyezésére. Minelyt a Földközi-tengeri helyzet tisztul, a fegyverszüneti szerződés határozmányai újból életbe lépnek s a tengelyhatalmak csapatai visszavonulnak a demarkációs vonal mögé. A levél vétele után a francia államtanács azonnal összeült, megbeszéléseiről azonban hivatalos jelentés a jelen pillanatig még nem érkezett. A legújabb liirek szerint Pétain francia államfő a német kormánynál tiltakozott a fegyverszüneti szerződés határa/,atainak megsértése miatt, egyben azonban közölte, hogy’ a hatóságoknak és a francia csapatoknak parancsot adott, hogy a német intézkedésekkel szemben ne tanúsítsanak semmi ellenállást. A Franeia-Északafrika elleni angolszász támadás, amely a volt szövetséges kárára akar előnyöket szerezni, újabb megpróbáltatást idézett fel az alig újjáéledő Franciaország részére. A tengelyhatalmak kénytelenek voltak ellenintézkedéseket tenni és meg- f szállásuk alá vonni az egész francia földet. Az angolszász lépés rendkívül megnehezetí Franciaország ellátást helyzetét, mert a franciák az északafrikai területekről nagymennyiségű élelmiszert kaptak. Az angolszászok tehát ismét önmagukhoz híven cselekedtek és tovább taszították a romlásba azt a népet, amelyet Dlinkircheimél egyszer már olyan csúfosan cserbenhagytak. Az angolszász magatartást egyébképpen jól jellemzi Roosevelt elnöknek a hétfői sajtófogadáson tett nyilatkozata, amelyben többek között kijelentette, hogy a francia birtokok elleni támadás részletei, az erre vonatkozó terveket Roosevelt és Churchill már két héttel a Pearl-Harbour-i események után beszélték meg. Churchitl amerikai tartózkodása idején közölték azt Molotowal s a részleteket azután az angol miniszterelnök Moszkvában tárgyalta le Sztálinnál is. A támadás tehát határozott része az angolszászok haditervének. így hát maga Roosevelt minősítette hazugságnak a Pétain marsallhoz intézett saját izenetének azt az állítását, hogy „az afrikai partraszállással a német—olasz megszállást akarták megelőzni.“ Rossevelt egyébként óva intette hallgatóságát a túlzott derűlátástól, s a továbbiakban azt a véleményét nyilvánította, hogy az északafrikRi támadás második arcvonalá- nak tekintendő, viszont az európai második arcvonal megteremtését ebben az évben a szövetséges vezérkar nem tartja lehetségesnek. Az északafrikai helyzetről a legújabban érkezett hírek szerint a kővetkező kép alakul ki. Francia-Marokkóban több helyen még folynak a harcok, Casablanca szakaszán azonban háromnapi elkeseredett küzdelem után Michelier tengernagy’ kénytelen volt az ellenségeskedés beszüntetését kérni, miután az ellenállás minden módja és lehetősége kimerült. Órán vidékén a francia csapatok elkeseredetten védekeznek és megtartották állásaikat, noha az amerikai páncélos haderő erős nyomást fejt ki. Algír vidékén a helyzet nem változott, a várostól keletre a francia védekező csapatok érintkezésben vannak az ellenséggel. Constantine -negyéből nem jelentettek támadást. Egyelőre még nem részletezett hírek szerint szerdán reggel az amerikai csapatok megtámadták Tuniszt. Az ottani francia csapatok erélyes ellenállást fejtenek ki. A tengely repülőrajai állandóan támadják az afrikai partok előtti amerikai cs angol hajókat. A német hadijelentés szerint találatok értek egy repiilőgépanyahajót és egy nagy kereskedelmi hajót, az olasz jelentés pedig egy ellenséges cirkáló elsüllyesztését, egy másik cirkáló megrongálását és több más hadi és kereskedelmi hajó bombával való eltalálását jelenti. Egy olasz repülőalakulat sikeresen bombázta az algíri repülőteret s a bombázás itt nagy tüzet okozott. A nemzetközi tájékoztató iroda Víehy-i jelentése érdekes értesüléseket közöl Darlan tengernagy magatartásáról. Darlan már vasárnap azt táviratozta Vichybe, hogy dein tábornokkal, az afrikai szárazföld parancsnokával együtt kilátástalan helyzetben van és számolni kell azzal, hogy fogságba esnek. Juinnek sikerült idejekorán elhagynia a várost, mielőtt a helyőrség egy részének árulása fegyverszünetre kényszeritette a franciákat az amerikaiakkal. Darlanról azóta Franciaországba nem érkezeit hír. A brit híriroda azonban azt közölte, hogy Dar- lan az egyik amerikai tábornok vendegeként Algírban tartózkodik. Ekkor vette át Pétain a főparancsnokságot, úgy, hogy Darlant tisztétől fölmentette, óriási csalódást keltett, jelenti a nemzetközi tájékoztató iroda Vichy- böl, hogy éppen az a férfiú nem vált be, akinek erélyére és lojalitására Pélain feltétlenül számított. Vichy-i körökben azt mondják, hogy Darlan az északafrikai ügyet személyi ügyévé tette és régi bosszúja kitöltésére használta fel. Nem tudta megbocsátani Lavalnak, hogy áprilisban az ö közbenlépé- sére voit kénytelen átengedni a miniszterelnökséget. Német és oiasz Jelentés a demarkációs vonal átlépéséről BERLIN, november II. (MTI.) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: A német csapatok november 11-én átlépték a meg nem szállt Franciaország határán a demarkációs vonalat, hogy megvédjék a francia területet a Dél-Franciaor- szágban küszöböli álló angol-amerikai partraszálló kísérletek ellen. A német csapatok mozdulatai tervszerűen folynak. KÓMA, november 11. (MTI.) Szerdán déli 12 óra 30 perckor a következő hivatalos jelentést adták ki: Csapataink a német főparancsnoksággal való egyetértésben, szerda reggel átlépték a meg nem szállt Franciaország határvonalát, hogy biztosítsák a Földközi-tenger partvidékének védelmét. Hitler vezér levele Pétain francia áflamfof&öz Berlin, november 11. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A Führer Pétain tábornagy, francia államfőnek levelet irt, amelyet szerdán reggel a francia rádió is ismertetett. A levél igy szól: „Tábornagy Ur! Ama nap óta, amelyen népem sorsa erre a helyre állított, őszinte. igyekezetem volt őszinte viszonyt teremteni Franciaországgal, még Németország súlyos lemondása árán is. Ha ezek a kísérletek sikertelenek maradtak, nem az én hibámból történt. Angliának és Franciaországnak 1939. szeptember 9-án. Németországhoz intézett hadüzenete engem és a német népet annál mélyebben érintett, mert, erre sem Anglia, sem pedig Franciaország számára nem volt semmiféle, még oly kevésbbé helytálló ok sem. A Franciaország számára oly szerencsétlenül végződött hadjárat nem tudott attól a gondolattól eltéríteni, hogy legalább a jövő számára nyitva hagyom az utat as európai összetartás megteremtésére. Ebben a szellemben a fegyverszüneti feltételekbe semmilsem vettem bc} ami ellentmondott volna a fegyverszüneti szerződés bevezetőjében bejelentett céloknak, vagy ami ezek értelmében ne lett volna feltétlenül szükséges. A Német Birodalom ezért nem aknázta ki Franciaország akkori gyengeségét sem arra, hogy zsarolásokat hajtson végre, hanem csak azt követelte, amit a győztes ilyen esetben kénytelen követelni, nevezetesen a siker biztosítását, azaz garanciát arra, hogy a fegyverszünet nem átmeneti epizódot, hanem a háború gyakorlati befejezését jelenti és végül, hogy ez a fegyverszünet semmi körülmények között se vezessen túlzott engedékenység következtében a birodalom katonai helyzetének rosszabbodására abban, az esetben, ha Franciaország korábbi szövetségesének hajthatatlamága miatt a háború tovább tart. Németország ebben az időben semmiféle követelést sem támasztott a francia hajóhadra, egyáltalán nem avatkozott be a francia kormány gyarmatbirodalmi működésébe sem. Anglia és Amerika abban a reményben, hogy a háborút mégis Európába hozhatja.
