Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-11 / 255. szám

4

Azok, akik vasárnap, ä kora hajnali örák- jbekapcsolták; rádiókészülékeiket, fűlikul lehettek annak a támadásnak, amelyet )az éter hullámain át intézett az angol-amerikai flotta a hajdan boldognak mondott pallia gyarmatainak lakossága ellen. Itt is, ptt is, a legkülönbözőbb hullámhosszokon titokzatos rádióállomások sugároztak szét egy tört franciasággal beszélő férfihangot, amely Fa flottát és a légihaderőt az engedelmesség megtagadására, a polgári lakosságot pedig a támadókhoz való csatlakozásra szólította fel.

Ezekben a pillanatokban még nem lehetett tudni, merre robog ismét Mars hadi- szekere, de az a néhány ember, akiket rá- Vliójuk mellett talált a vigasztalanul borús ["novemberi hajnal, érezték, hogy ismét törli énelemformáló erők vajúdnak az éter végtelenjében.

Aztán tudtuk meg, hogy a francia gyarmatbirodalom mik talán legértékesebb gyöngyszemeit: Marokkót és Algírt érte a támadás. Ez az időszerűség alkalmat ad íirra, hogy néhány odavetett vonással megrajzoljuk a két gyarmat jelentőségét a 3 'anc!a nemzettest kereteiben.

A francia nép és a francia föld mindenkor íkettő3 fogalmat jelentett mind politikai, földrajzi, mind néprajzi szempontból. Jelenhette magát a szükebb hazának vallott Gálját. de a gyarmatbirodalmat is, a tágabb I kereteket, amelyeken át messzetekintőn tárult fel a francia kontinentális politika. Jíéprajzilag franci aoi-szág jelentette azt a ^sorvadó életfát, amelyet állandóan táplálni kellett a gyarmatok kimerithetetlennek Iát- }szó biológiai tőkéjével: az emberanyaggal.

! A francia gyarmatosítást az olasz és német gyarmatosítással ellentétben mindig az 'jellemezte, hogy nem emberfölösleget akart felhelyezni, hanem ellenkezőleg, emberre — katonára volt szüksége.

Ami a francia gyarmatosítást illeti, ott is megnyilvánul ez a kettősség. A „kétarcú Gallia" egyik szemével mindig az Atlanti- Óceán felé tekintett, bár ezt a horizontot .erősen megszükitette az 1763. évi párisi béke, amikor Anglia megszerezte magának Francia Észak-Amerikát.

Az ömnagát kereső Gallia tekintete ekkor a Földközi-tenger felé fordult s ezzel megindult gyarmatosításának második fejezete:

B. Középtengeri-Franciaország megteremtése.

A Dél-Franeiaországgal szemben fekvő afrikai part mindenképpen alkalmas volt arra, hogy beleilleszkedjék a francia nemzettest kereteibe. Algír, Marokkó és Tunisz a Földközi-tenger déli peremvidékét alkotják s bár Afrikában vannak, inkább déleurópai jellemvonásokat mutatnak. Helyesebben Dél-Eu- rópa és Észak-Afrika egyaránt magukon viselik azokat a fizikai, földrajzi és éghajlati jellemvonásokat, amelyeket egy szóval földközitengerieknek nevezhetnénk. A táj roppant kohója összeolvasztja a két kontinens peremtájait s biztosítja Franciaország számára az anyaország és a gyarmatok harmóniáját.

Az Atlasz-hegység, amely mindhárom gyarmatot beágazza, szerves része az eurá- ziai lánchegységnek, amely innen kiindulva óriás kapocsként köti össze Afrikát, Európát és Ázsiát. Spanyolország, vagy akár Szicília is az Atlasz-hegyrendszer szerves folytatása. Algír, vagy Órán ege sem kékebb mint a „Cöte d’Azure", vagy Nápoly horizontja s a Földközi-tenger nem alkot akadályt Európa és Afrika között, hanem összeköt és ellentéteket old fel.

A Szahara peremén homokba temetett romvárosok is arról beszélnek, hogy a klasz- szikus ókor görög-római-föniciai kultúrája is utat talált ide s éppen úgy életterének vallotta Észak-Afrii át, mint Galliát vagy Spanyolországot. Az újabb régészeti kutatások, amelyekben oroszlánrésze van Almási Lászlónak, a világhírű magyar sportembernek és kutatónak is, arra mutatnak, hogy ezen a tájon kell keresnünk azt a kultúrkört, amely az Atlantisz műveltségét Egyiptomnak adta át.

Ma Tunisz csak 8 órai távolságban van a szicíliai Trabanttól és huszonhat órányi hajó- utra Marseille tol. A légiközlekedés ezt az időt is negyedére csökkenti. Dél-Franciaor- szág sajátosan kedvező szemközti (visávis) helyzetet foglal el Észak-Afrikával, amelyet szilárdan magáénak, vall, hiszen átvonuló utat jelent számára Madagaszkár és Közép- Afrtka, sőt Indo-Kina felé is. Ezenkívül sorozóterületet is jelent, mely már a világháborúban is 362.000 katonát adott az arc- vonalnak. Biztosítja a francia tőke érvényesülési lehetőségeit s most a háborús korlátozások világában az élelmezés utánpótlását — a kenyeret, gyümölcsöt, zöldséget, stb.

Az északafrikai „Ids Gallia" legszebb gyöngyszeme Algír. Nem gyarmata, hanem tartománya az anyaországnak s nem a gyan.iatÜgyi minisztérium, hanem a belügyi tárca hatáskörébe tartozik.

\lgir 1830-ban lett francia birtok. Elfoglalására jó ürügy volt az ottani kalózok garázdálkodása. Közben az uralkodó bej is o'- | követte, azt az udvariatlan bajlégést, hogy ■

bizonyos üzleti tárgyalás során Ingerült szóváltásba került a francia konzullal s a hlr- telenkezü uralkodó a kezébe® tartott légy- csapóval arculütötte a konzult. Válaszul a sorozatos Inzultusokra a francia hadsereg néhány hét múlva napiparancsban közölte: „Húsz nap alatt széttörtünk egy olyan országot, amely három évszázada fenyegette Európát.,

A franciák azonban nem állottak meg a partvidéken, hanem Abd el Káder seregeit is leverték s a 207.000 négyzetkilométernyi területet s az ehhez csatlakozó 1.600.000 négyzetkilométer szaharai területet Is meghódítottak. Egy évszázad alatt Gallia leg- virágzóbb gyarmatává vált Algír. Az ókori öntözőmüvek helyreállításával a pihent föld valósággal ontotta magából a búzát, árpát, bort, faolajat, zöldségféléket, narancsot, fügét és gránátalmát. Vasérce a francia nehézipar fontos nyersanyagforrása, 500 millió tonnára becsült foszfátkészlete pedig valóban számottevő kincsesbánya. A francia külkereskedelmi mérleg harmadik helyén szerepel közvetlenül Német- és Olaszország után. A tartomány fővárosa, Algír a Földközi Tenger festőién szép öblében épült. A benszülött-negyed szűk sikátorai felkusznak a környező dombokra, eltűnnek, majd ismét előbukkannak az olajfa- és narancs-szigetek közül. A mór művészet csipkefinomságu kőcsodál, a mecsetek és minarettek keleties bája valóban a Földközi Tenger gyöngyévé avatják Algirt. Két egyeteme is van, egy európai és egy'arab. Mindkettő magas színvonalú tudományos intézetekkel büszkélked- hetik.

Öran á külkereskedelem, Constantine inkább a szárazföld karaván- és gépkocsi- utain lebonyolódó forgalom középpontja.

A francia gyarmatpolitika következő állomását Tunisz jelzi. 1881-ben került francia fennhatóság alá. Úgyszólván az olaszok orra elöl kaparintotta meg Gallia ezt az aránylag kis területű (125.000 négyzetkilométer), de rendkívül gazdag vidéket. Itáliá- hoz nagyon közel fekszik. Ez magyarázza meg azt a rendkívüli kivándorlást, amely olasz többséget eredményezett Itt az uralkodó francia lakossággal szemben. Az olaszok nehéz anyagi viszonyok között élő kisemberek, akiknek szegényes életmódja élénk

ellentétben áll a francia nagybirtokosok, kereskedők és állami tisztviselők fényűzésével. Az Ittélő olaszok kulturális autonómiája csak előjátéka a politikát önállóságnak, amelyet olasz nacionalista körök egy negyedik pún háború lehetőségével támasztanak alá. Jól megművelhető földje gabonát, faolajat és gyümölcsöt terem, ásványi kincset (foszfát, vas, ólom) különösen a hadi- gazdálkodásban játszanak nagy szerepet. Karthago romjainak közvetlen közelében épült fel fővárosa, Tunisz, 190 ezer lakossal. Bizerta mint hadikikötő, Kalruan mint a mohamedán világ egyik zarándokhelye ismeretes.

Észak-Afrikának harmadik francia gyarmata Marokkó. Nagyrészt az Atlanti-Óceánra tekint. Franciaország mintegy kárpótlásul kapta azért, hogy Anglia javára fel kellett hagynia az Egyiptom felé történő előnyomulással. Az 1904-ben megkötött „entente oordiale" szentesítette az egyezményt. 1911-ben már mint francia protektorátus szerepelt, bár pacifikálása nehéz munkát adott a francia hadseregének. Sok ember élénk emlékezetében élhet még Abd el Krim zseniális hadvezetése, amellyel megsemmisítette a húszezer főből álló spanyol hadsereget. A riffek fanatikus vezérét csak 1936-ban tudták megadásra kényszeríteni.

Marokkó különösen földrajzi helyzete miatt fontos pillére a gyarmatbirodalomnak. Európa kapujában fekszik, de értékéből sokat levon az a tény, hogy éppen a Gibraltárral szemben fekvő El Rif s újabban Tanger, a hajdani nemzetközi város is Spanyol- ország birtokában van. Algir szomszédsága javit ugyan ezen a politikai földrajzi hibán, de nem hozza helyre teljesen. Állattenyésztése, gabona- és gyümölcs kivitele jelentős. Az arab háziipar különösen a bőrcserzés és diszmüárukészités terén ért el művészi eredményeket. Fővárosa, Fez ma már csak a hajdani dicsőség sápadt visszfényét tükrözi, éppen úgy, mint Marokkó (Marrakes), az „ékes város", amelynek romjai egy milliós város hajdani létét bizonyítják.

Virágzó mult és vajúdó jelen találkozik itt a Középtenger partjain, amelynek sorsa még az istenek térdén nyugszik, de amelynek kavargó eseményei beigazolják a klasz- szikus tételt: „In Africa semper aliquid növi" — azaz „Afrikában mindig van valami újság".

If j. XANTUS JANOS Dr.

PWov. 19-én, V-’8 őratsor VármeQyeiiázá*!

DÄMMERT EDO

Műsoron:

BEETHOVEN,

SCHUBERT,

DOHNÁNYI

művek.

üioiiqoraeslíe

Jegyelővétel: Ibusz menet,jegyirodában

Esős időben drágábban mérte a kristálycukrot a

Fogyasztási Szövetkezet

Érdekes órdrágitósi per o kolozsvári uzsorabiróság előtt

Kolozsvár, november 10. volesik a fő közlekedési utvor.f nősen a falubeli kereskedőknek okoz minden szállítás gondot és még annál is löbb költséget. A falu Fogyasztási Szövetkezetének igazgatósága éppen ezért elhatározta, hogy a túlzott kiadások megtérítéseié bizonyos felárat számit minden, a Szövetkezetben for- galo;mbahozott cikkhez. így a : izs kilogramméért 1.35 pengő helyett másfél pengőt, az 5 filléres irkáért 6 fillért, cehát kereken húsz százalékos többletet kértek. Még a kristálycukor árát Is drágították: a megszabott 1.08 pengő helyett ISO pengőéit, rossz időben pedig — a még inkább növekedő szállítási költségekre való tekintettel — 1.80 pengőért, árusították.

Az olykor-olykor várost is máró falusiak végre is megsokallták a lényeges árkülönbözetet. Panaszukra a község elöljáró hatósága feljelentést tett, amelynek alapján mind a szövetkezet üzletvezetőjét, R’ts Gergelyt, mind az Igazgatóság tagjait, árdrágítás vétsége miatt uzsorabiróság elé állították.

A kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság egyesbirája, Vitos Pál dr. törvényszéki tanácselnök kedden Ítélkezett a szövetkezeti vezetők ügyében. Rus Gergely üzletvezető beismerte az árdrágítás tényét, az Igazgatósági tagok viszont elismerték, hogy erre üzletvezetőjüknek lehetőséget ad- líCí jóiiLísmüségükkel védekeztek. Vallomásuk szerint azt képzelték, hogy ilyen külön kiadásokat, mint a szállítási költség is, fel lehet számítani. Bandi Elemér dr. ügyész azonban mindannyiukkal szemben fenntartotta a vádat.

Az uzsorabiró Rus Gergely üzletvezetőt 100 pengő pénzbüntetésre, az igazgatóság tagjai közül Polecean Andrást es Feordean Miksát 100—100 pengő, Cenan Jánost 80, Polecean Simont 60, Polecean Lászlót, Rus Jánost, Torna Jánost, Pop Todort és Feur- dean Józsefet 50—50 pengő, végül Ferdesan Miront és Marchesan Miklóst 40—40 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Az Ítélet jogerős.

A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA

Nov. 11-én, szerda este 6-kor: Vén diófa.

(Bérletszünet. Rendes helyárak.)

Nov. 12-én, csütörtök este 6-kor: Törtetők.

(Bérletszflnet. Rendes helyárak.)

Nov. 13-án, péntek este 6-kor: Pillangó kisasszony. Godin Imre fellépésével. Napibérlet A. Sorozatszám 11. Opera helyárak.)

Nov. 14-én, szombat este 6-kor: Vén diófa.

(Bérletszünet. Rendes helyárak.)

Nov. 15-én, vasárnap este 6-kor: Bánk Bán. Tragédia. Díszelőadás a kolozsvári magyar nemzeti színjátszás 150 éves évfordulója alkalmából. (Bérletszünet. Bemutató helyárak,).

Báré község tá- J laktól. KülöW42a NOVEMBER 11

Lelkileg bizonytalan, O kételkedik ■

Keresse fel:

Dr. Nemes Elemér pszichológus Pszichológiai Laboratóriumát Mussolini-ut 68.

Megnyugszik, visszanyeri önmagát önismeretre vezeti a grafológia.

Húsz OnCSfl-hdzat avatott fel ITZunhácson Kádár államtitkár

Budapest, november 10. Kádár Levente

belügyminisztériumi államtitkár hétfőn délelőtt a bátyúi és beregszászi ONCSA-házak felavatása után Munkácsra érkezett, ahol 20 ONCSA-házat avatott fel. Az uj házakban elhelyezett családoknak 149 gyermeke van. (MTI)

A szombathelyi Schola Cantorum hangversenye a Szent Mihály-tempiomban

Kolozsvár, november 10. Kolozsvár gazdag zenei életében is ritka esemény lesz a szombathelyi énekiskolának november 25-i templomi hangversenye. A nyolcvan fiúból és negyven férfiúból alkotott vegyeskar, amelyet élő orgonának neveznek mindenütt, ahol vendégszerepelt, látogat el hozzánk, hogy a leg- magasztosabb zenének, az emberliang-muzsi- káuak művészetével ide varázsolja hozzánk a musica sacra-nak fénykorát. A szoprán és alt szólamokat Szombathely összes elemi és középiskoláiból kiválogatott magyar fiúcskák éneklik,, már 7 éves kortól kezdődőleg, a tenor és basszus szólamokat férfiak, méltóságos urak, papok, orvosok, tanitók, tisztviselők, iparosok éneklik, akikből Werner Lajos dr. karnagy kialakította ezt a mi magyar büszkeségünket, a mi magyar zenei unikumunkat: a Schola Cantorum Sabariehsis-1.

A kar megszervezője és vezetője, aki ma egyúttal a budapesti zeneiskolának is tanára, öt évig Rómában a legfőbb egyházzenei főiskolán a világhírű mestereknek: Ferretinek, Casimirinek, Reficenek és Respighinek vezetése mellett végezte tanulmányait és úgy a gregorián koráiból, mint a zeneszerzés és a karmesterség tudományából kitüntetéses oklevelet szerzett. Itthon már nyolc éve dolgozik s bámulatos eredményeket ért élt Hivatásának valóságos fanatikusa. Arcáról szellem, szeméből szent tűz sugárzik. Elénk temperamentuma mégis szerénységgel és türelemmel testvéresült. Pozsonyi zongoragyáros ivadéka s ezelőtt harminc évvel a felejthetetlen Mócik Felieián fiulcarának maga is énekese volt. Zeneszerző, pap és pedagógus, az élő orgonának lelke és mestere. Benne a polifonia- kölités régi remekei uj életre kelnek. A hangnemek sikeres arányú összeállítása, a hangok kicsiszolása, az énekesek egész teljesítménye, mind az ő nagy tudásának és művészi lelkesedésének eredménye.

A szombathelyiek kara a legszentebb és legmagasabb énekkari művészetet fogják elénk tárni, melyet olyan titánok alapoztak meg, mint Palestrina, Victoria, Ingegneri, Ök építették arkangyali inspirációjuk hevében csupa színből, életlüktetésből, lélekrep- desésből, az áléit ellágyulás vagy a szivvonag- lás emberi elemeiből, a megpróbáltatásokban is mindig hivő lélek megnyilvánulásaiból.

Az egyházi zene nagyjainak müveit fogjuk hallani, akik merészen és bizton ívelve alkottak a hangjegyek hullámhegyein és völgyein. Akiknek kezében az emberi hang zenei instrumentummá alakult, de akik megértették mindazt, amit az Istent dicsérő természet nekik kotf ázott. Akik olyan szilaj érzelmeket tudtak kottába önteni, mint, a zugó vízesés, de vonalba-jegyekbe tudták foglalni a bujdosó pataknak lágy szavát is.

Meg fogjuk újra csodálhatni ennek a leg- magasabbrendü muzsikának szövegírodalmát is. Ezredévek szent irói dolgoztak rajta. Bámulatosan egyszerű szövegek: zsoltárversek, szenti rád idézetek, a századok liturgikus hagyományaiból vett szövegtöredékek. És mégis angyali örömök, emberi nagy megindulások, csupa drámák balladás rövidséggel és költői aláfestéssel. Az egyházi librettóirásnak utól- érhetetlen tökéletességű gyöngyei.

Módunkban volt hallani a bécsi énekesfiukat, a salzburgi és müncheni székesegyházak énekkarát, de büszkén állíthatjuk, hogy a szombathelyiek utolérték őket. Művészetükre s műsorukra még a- hangverseny előtt visszatérünk. A technikai szervezés munkáit a -főtér,

rom. kát. plébánia gazdasági hivatala vállalta (Mátyás király-tér 15. sz. az udvarban), aholt a ientartott helyek előjegyezhetek. Lesznek azonkívül olcsóbb ülőhelyek s az ifjúság részére állóhelyek. A jegyek jövedelme a készkiadásokat hivatott fedezni A vendéghang- verseny kulturmissziót teljesít és Kolozsvár zenekedvelő közönségének igényeihez nyújt méltó élvezetet,

. (Dr. K. T.>;