Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-07 / 252. szám

Fajtánk legértékesebb jellemvonásait testesíti meg a magsat rendőr

beszélgetés Mogyoródi Boross Andor főfelügyelővel, o kolozsvári rendőr- fonoszfály parancsnokával — Az erdélyi részek magyar ifjúságából évről-évre

több tagja lesz a rendőrségnek

Kolozsvár, november 6. 1881-ben rendvéd- lek és rendvédség-nek keresztelték az akkori idők törvényalkotói a közbiztonság és törvények védelmére létesített szervezet emberét és az intézményt. A magyar nyelvérzék azonban gyorsan elvetette ezeket a helytelen, a nyelv szellemével ellenkező kifejezéseket és megalkotta a rendőr és rendőrség szavakat, amelyek nemcsak magyarosak, de minden más nyelvnél pontosabban fejezik ki és jelölik meg ezeket a fogalmakat.

Maga a magyar rendőrség szervezete is pontos, megbízható testület, amely ma európai viszonylatban is példás módon teljesiti sokirányú szolgálatát. Ennek a szolgálatnak egyaránt fontos tényezői: a rendőrség tagjai és az egyéneket összefogó nagy egész, a m. kir. államrendőrség hatalmas szervezete. Az egyén és a testület összefüggésének alfája és ómegája pedig az, hogy a testület tagja csak olyan ember lehet, aki a testi rátermettségen felül jellemben és erkölcsben, a szolgálat követelményeinek megfelelő szaktudásban hivatása magaslatán áll.

Magyarádí Boross Andor főfelügyelővel, a ácolozsvári rendőrtanosztály parancsnokával beszélgetünk a magyar rendőrről és a magyar rendőrségről. Ez a beszélgetés is megerősíti azt a tudatunkat, hogy a magyar rendőr közös jellemző vonása nemcsak a jő- jzanság, a keresztény erkölcs, a személyes bátorság, a megvesztegethetetlenség, az önzetlen szolgálatrakészség, a hűség, hanem mély haza- és fajszeretet is. A magyar fajta legértékesebb jellemvonásait testesíti meg ez az Intézmény, mert szervezetében, szellemében kezdettől fogva magyar volt s múltja és munkája folytán szerte Európában elismerést vivott ki magának.

A magyar királyi rendőrség szervezetének vezérkara két fő osztályra tagozódik: az intéző és végrehajtó rendőrségre. Az országban két főkapitányság van: a fővárosi és vidéki. A vidéki főkapitányság egyik szerve a. rendőr-tanosztály parancsnokságok, amelyeknek vezetését az oda beosztott felügyelő •tisztek látják el. A tanosztályok legfőbb feladata az őrszolgálati személyzet kiképzéséről és a megfelelő utánpótlásról való gondoskodás.

Különleges képzettségű tisztek végzik a rendőrlegénység kiképzését

Különleges képzettségű, gondosan kiválasztott oktató tisztekre és segédoktató altisztekre hárul az a feladat, hogy a próbaszolgálatra felvett rendőrlegénység elméleti és gyakorlati kiképzését elvégezzék. Ezek egyéves tanfolyamon az előirt tanmenet és tanrend szerint foglalkoznak a tanfolyam résztvevőivel. Tanfolyamra csak a honvédelmi szolgálatnak eleget tett 21 évet betöltött, 36 évnél nem idősebb, nőtlen, büntetlen előéletű, keresztény, ép s egészséges, legalább 170 cm. magas fiatalemberek jelentkezhetnek. Rendőri szolgálatra csak lelkileg és testileg alkalmas embereket vesznek föl és tartanak meg, akik alkalmasságukról bizonyságot tudnak felmutatni, akik a kiképzés nehéz próbáit derekasan kiállják.

A tanosztály egyéves tanfolyamán tízen- kétféle a rendőri szolgálat, az általános műveltség, a jogi ismeretek, a katonai, illetve tűzfegyverekkel való bánás, a rádió s más híradó szolgálat tárgykörébe vágó ismereteket kall a hallgatóknak eisajátitani. Nagy gondot fordítanak a jelöltek műveltségi színvonalának emelésére. Megtanítják őket a helyes, illedelmes viselkedés szabályaira. Alkalmat adnak az önképzésre. Általában a legkorszerűbb pedagógiai elvek alkalmazásával igyekeznek elérm, hogy a tanfolyamokat elvégzettekben világos tudat alakuljon ki hivatásuk jelentősegéről, felelősségük rendkívüli fontosságáról, érezzék át szolgálatuk közérdekű voltát és különösen azt, hogy szolgálatuk a magyar élet alakulásának egyik legfontosabb tényezője. A bajtársi érzés, megértés, bizalom s hűség, méltányosság és Igazságosság erényeit a lelkekbe és szivekbe belevésnt egyik legfőbb törekvésük oktatóiknak, akik mind elsőrangú nevelők, mert kiváló emberismerők és egyéniségükben minden tekintetben méltók arra, hogy példaként álljanak növendékeik előtt.

Őrjáraton télen-nyáron.«,

A tanfolyam elvégzése után Írásbeli, szóbe i és gyakorlati vizsgát kell tenni a próba- leudömek. A sikeresen klállott vizsga után a kapitányságokhoz osztják be őket és itten egy tapasztalt rendőr mellett — aki állni dóan figyeli és irányítja — őrszolgálatot teljesít. E szolgálat alatt gyűjti a feladatai megoldásához elengedhetetlenül szükséges helyi, személyi stb. ismereteket. Néhány hónap után — ha felettese alkalmasnak tartja — önállóan kell ellátnia az őrszolgálatot. Az elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése után is állandóan folyik továbbképzése. Fel kell frissítenie — különösen a szolgálattal kapcsolatos — Ismereteit, meg kell tanulnia az újabb rendeleteket, el kell végezze a gyakorlatokat és sporttal testét állandóan edzenie kell. Az őrszem-, vagy őrjárat-szolgálatban, télen-nyáron egy tonnán 12 órát tölt 4 órás váltással. Az örszobában töltött Idő alatt azonban csak akkor pihenhet, ha már elvégezte írásbeli jelentését, személyének, ruházatának, felszerelésének tisztogatását, az étkezést. Szabadnapján is foglalkoznia kell továbbképzésével és, ha a sor reá kerül, el kell látnia az úgynevezett felügyeleti szolgálatot a színházakban, mozikban és sporttelepeken.

A próbarendőr három évi szolgálat után rendőrré lép elő, a hetedik év után őrmester, tizenkét évi szolgálat után után törzsőrmester, tizenhat év után főtörzsőrmester, azután tiszthelyettes és alhadnagy lehet, ha megfelelő alkalmasságáról vizsgálatok utján bizonyságot tesz. Az altiszti előkészítő tanfolyamok és a főtörzsőrmesterek részére tartott tanfolyamok egy évig tartanak. Tananyaguk mind szélesebb és korszerűbb Ismeretkörökre terjed és elvégzésük kemény próbára állitja a jelentkezőket.

Mihez kell értenie egy magyar rendőrnek?

Rendkívül nagy gondot fordítanak a rendőrség korszerüsitését biztosító különleges szakkiképzésre. Külön tanfolyamok vannak például a közlekedési rendészet minden ágában, a rádiós szolgálat elsajátítására, a légoltalmi és más szolgálati ágakban. A korszerű tűzfegyverekkel való bánás és a rendőrség harc- ás ütőképességének biztosítására gyakorlatokat rendeznek, amelyeken a géppisztolyokkal, golyószóróval s gyalogsági puskával és a fővárosban harckocsival való bánnitudást sajátíttatják el.

A gyorsmozgásu alakulatokhoz tartoznak a lovas, kerékpáros, motoros rendőralakulatok. A lovasokhoz a honvédhuszárságnál szolgáltak közül kerül ki az utánpótlás. A gépkocsivezetők részére • előirt vizsgálatot azok teszik le, akiket motoros szolgálatra osztanak be.

Különleges a határvidéki kapitányság és kirendeltségek, valamint a határszéli kirendeltségek, a révkapitányságok és kirendeltségek keretei között teljesített rendőri szolgálatok, az itt működő legénységi és tiszti állományuaknak mind a működésükhöz szabott ismereteket kell elsajátitaniolc.

Az őrség tiszti állományának kiegészítésére azokat a jelentkezőket veszik föl, akik a tartalékos tiszti vizsgát sikeresen letették. Kiképzésük tanfolyamokon történik és elő- haladásukat vizsgálatokhoz s minősítéshez kötik.

A magyar rendőrnek nemcsak a rendőri szolgálatban kell kiválónak lennie, hanem jő és bátor harcosként meg kell állania helyét.

— Büszkeséggel említem meg, — mondja Boross főfelügyelő — hogy a vezetésein alatt állj munkácsi tanosztály, valamint az ungvári a Munkács és Ungvár körüli harcokban a honvéd lovas és gyalogos dandárok kötelékében bátran és vitézül harcolt s magatartásáért az említett alakulatok parancsnokságától dicsérő kitüntetést kapott.

Rövidesen újra megnyílik a kolozsvári rendőrtanosztály

A kötelességteljesités fáradhatatlan emberei — Istennek hála — itt végezik Mátyás király s a többi északerdélyi városokban rendet fenntartó, a becsületes és eredményes munka zavartalanságát biztosító tevékenységüket. önzetlen szolgálatkészségükkel minden pillanatban készen állnak s a hozzájuk tanácsért, utasításért vagy védelemért fordulók érdekében eljárnak. Viselkedésük és modoruk, szobásaik s jellemük a mienk: magyai1. A magyar rendőr a magyar bepsü- let őre s munkáját a magyar közéletért, annak tisztaságáért végezi. A magyar rendért, amelyet megbontani nem enged s bár a maga külön megközelíthetetlen s befolyásolhatatlan világában él és szolgálatában kérlelhetetlen és megingathatatlan, benn a szive melyén szeretet s jóság lakozik, mert talpig férfi és magyar katona.

A magyar rendőr őrködő, fáradhatatlan s önzetlen munkája által teremtett nyugalmunkban és biztonságunkban különösen nekünk erdélyieknek nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy különösen most háború idején a rendőrségre különleges feladatok megvalósítása hárul. Szükség van utánpótlásra, hogy a napról-napra szélesedő feladatkörök elvégzésére mindig meglegyen a kellő számú rendőrszemélyzet.

Úgy tudjuk, hogy a kolozsvári rendőrtanos’ztály rövidesen újra megnyílik. Bizonyos, hogy a hazatért erdélyi részek magyar ifjúságából évről-évre több tagja lesz a magyar rendőrség európaszerte elismert, testületének.

TUBÁN LAJOS

► a

Hetvenötéves a torpedó

A torpedó latin eredetű sző, mely testi es szellemi bénulást jelent. Ezért a rómaiak az elektromos ütéseikkel bénulást okozó tengert rájákat is a torpedó szóval nevezték el. Később ez az elnevezés a halakról a szabadon úszó vízi aknákra is átment. A 19. században azután ennek a passziv fegyvernek támadó vizalattl fegyverré va'ó kifejlesztését is tervbe vették, de az idevonatkozó találmányok mind kudarcot vallottak. Az első jövőt Ígérő megoldás (1867) Luppius osztrák fregattkapitány nevéhez fűződik. A feltalálójától „automobil torpedódnak nevezett szerkezet a hajtószerkezettel való kilövés után a belsejében elhelyezett gép segítségével önerejéből mözgott a cél felé, tehát már a mai torpedó elvén alapult.

Az uj találmány üzleti kihasználását Robert Whitehead, egy fiumei gépgyár tulajdonosa kezdte meg, azonban még öt évig tartó fáradságos kísérletezésbe került, amig 1872- ben az első gyakorlati felhasználásra alkalmas torpedó elkészült. Ekkor Whitehead megrendelői sorába lépett a német haditengerészet is, mely három évvel azelőtt felvette vele az érintkezést. A német haditengerészet Whiteheadtól a szabadalmakat és a gyártási jogokat is megvette, hogy adott esetben saját maga is áttérhessen a torpedógyártásra. Egyelőre azonban megelégedett a torpedó behozatalával és a kezelésére való kiképzéssel, 1873-ban pedig a további tökéletesítés céljaira külön tanulmányi bizottságot szervezett. Ennek a bizottságnak élén hosszú ideig Tirpltz kapitány állott, aki a

Í torpedó kifejlesztése terén kiemelkedő érdemeket szerzett.

Az első Fiumében készült torpedók hosz- sza 2.^ méter, átmérője 355 milliméter volt, a hajtóerőt szolgáltató gépezete állítólag 60—70 atmoszférád nyomással dolgozott. Súlya a robbanó töltettel együtt 250—350 kilogrammot tett ki. A mai torpedó hat-nyolc méter hosszú, átmérője 500—600 milliméter, súlya pedig 1200—1600 kilogramm között ingadozik. Külsőleg az első torpedó lényegesen hegyesebb orrával különbözött a mai torpedótól: akkoriban még azt gondolták, hogy ez az alak alkalmasabb a víz eüenállá- sának legyőzésére. A robbanótöltet a cső orrában volt elhelyezve, utána egy vízmentes kamrában a mélységszabályozó szerkezet következett, majd egy tartályban az üzemanyagot hslyettesitö sűrített levegő, végül pedig a motor, mely a torpedó végén levő propellert hajtotta. A mélységszabályozó készüléket úgy lehetett beállítani, hogy a torpedó pályájának befutása után felszínre jöjjön, tehát Ismételten fel lehetett próbalövésekre használni. A robbanóanyaggal megtöltött torpedónak olyan módon való beállítása azonban, hogy a cél eltévesztése esetén ön- müködöleg lemerüljön, akkor még nem sikerült.

Az első torpedók természetesen még csak nagyon megbízhatatlanul dolgoztak. 1878- ban Tirpitz a megrendelt 94 torpedó közül 30-nek az átvételét kénytelen volt megtagadni, mert állandóan elsüllyedtek. A próbák, melyeken a német trónörökös Is részt vett, a heteken át tartó gondos előkészítés ellenére azzal a megállapítással végződtek, hogy valóságos főnyeremény, ha valamelyik torpedó célja elérése előtt nem enged meg

magának előre nem látott kitérőket A fiumei torpedók megbízhatatlansága miatt Tirpitz kivívta, hogy a német haditengerészet, melynek már volt saját toipedójavitó műhelye, a jövőben maga gyártsa torpedóit.

A torpedógyártásra vállalkozó ném»t cégnek először két próbatorpedót kellett készítenie, azonban az ezekkel végzett kísérletek sem mutattak jobb eredményt. A két próbatorpedót kiszámíthatatlan ugrásaik miatt a legénység „Max és Móric“-nak nevezte el. A továbbfejlesztés lehetőségében azonban már senki sem kételkedett és 1880—1881 nyárén a német haditengerészet már annyira jutott, hogy rendszeres gyártásra térhetett át.

Azóta a torpedó természetesen óriási elő- haladást tett a tökéletesedés utján és ma már a legpontosabban működő fegyverek egyike, amelynek jelentőségéről majdnem minden hadljelentés tanúbizonyságot tesz. (MN).

Színházi napló

Úgy hirilk, hogy rövidesen megoldódik a kolozsvári Nemzeti Színház örökös tagsági kérdése. Színházi körökben sem tudják még, hogy kiket ér elsőként a nagy kitüntetés, de azt máris biztosra veszik, hogy a kolozsvári Nemzeti Színház örökös tagjainak a névsorát Tóth Elek nyitja meg... Igen jelentősnek tartjuk a kolozsvári Nemzeti Színház örökös tagság intézményének a megszervezését, mert hiszen idősebb tehetséges színészek számára ez a legnemesebb formája a kitüntetésnek és megjutalnwzásnak. De ugyanakkor a fiatalabb színészek előtt, is megcsillogtatja azt a reményt, hogy ha igaz lelkesedéssel kötik hozzá színész-életüket és szinész hivatásukat ehhez a városhoz, valamikor, amikor korban és tehetségben megérettek arra, mint a „kolozsvári Nemzeti Színház örökös tagjai“, megelégedéssel tekinthessenek vissza egy olyan életre, amelyet áldozatos élettel és mély hivatástudattal éltek le abban a városban, amelynek 150 eves szinháza és magyar nemzeti színházi múltja van. Ez a 150 éves mult pedig örök értéke az egyetemes magyar művelődés történetnek Is. ..

*

Nagybánya vendégszereplésre hívta meg a kolozsvári Nemzeti Színház több tagját, akik Fülöp Sándor rendező vezetésével már el is indultak a régi bányavárosba.

*

A november il-én rendezendő országos ünnepséget, melyen a kolozsvári Nemzeti Színház, illetőleg színjátszás 150 éves múltját ünnepli az ország, Kolozsvár városa és a Nemzeti Szüiház együttesen rendezik. A Farkas-utcában, a régi Nemzeti Színház helyén lezajló ünnepségen Keledy Tibor dr, polgármester mond beszédet. A nagyjelentőségű ünnepségen képviselteti magát a budapesti Nemzeti Színházon és a Magyar királyi Operaházon kívül az Országos Szinészka- mara és valamennyi vidéki magyar színtársulat is.

*•

Bizonyára érdekli olvasóközönségünket, hogy Páger Antal, aki most újból Kolozsvárott vendégszerepei a földindulás“-ban, mint Kántor János, már játszott együtt Mihály fi Bélával, aki az öreg Böbék szerepét alakítja. A két kitűnő színész most újból találkozik a színpadon. Élmény-szerű alakítást nyújtanak.

*

Egyébként operai vonatkozásban is nagy „mozgás“ van a kolozsvári Nemzeti Színházban. Az operaegyüttes Delibes „Lakmé" c. operájának parádés előadására készül. A zenekart. Endre Béla fogja vezényelni. Varga Mátyás is nagyban szorgoskodik a „Lakmé“ díszleteinek tervezésével és kivitelezésével.

*

Vaszy Viktor, a kolozsvári Nemzeti Színház operaegyüttesének igazgatója, az ismert karmester és zeneszerző uj szerzeménnyel mutatkozik be november 11-én a kolozsvári közönség előtt. Vaszy Viktor ugyanis ünnepi nyitányt irt az erdélyi magyar színjátszás 150. évfordulójának ünnepségére.

Halálos iléfef Szegyeden

Szeged, nov. 6. (MTI) A szegedi törvényszék rögtönitélö bírósága csütörtökön délelőtt tárgyalta Szabó János többszörösen büntetett előéletű napszámos ügyét, aki a légvédelmi elsötétítés alatt lopást kisérelt. meg Illés Lajos csendőrnél. A rögtönitélö bíróság Szabó Jánost az elsötétítés ideje alatt elkövetett lopásban mondotta ki bűnösnek s ezért halálra Ítélte. A bíróság ezután kegyelmi tanáccsá alakult át.

JÓ ÁRU ÉS JÖ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK