Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-29 / 271. szám

194Z> NOVEMBER 29 yaortkirado Az NB V. őszi hajrája Első maradié a NAC,utolsó a RÁC? Kolozsvár november 28. Ilyen Izgalmas hajrája még nem volt bajnokságnak, mint a mostani őszi fordulónak, A csapatok szo­rosan egymás mellett állanak, az első he­lyezettet a nyolcadiktól mindössze három pont választja el, s az utolsótól is csak 11 pont. (A tavaly ugyanekkor az Újpest 21 ponttal vezetett s az utolsó helyen álló SzVSE-nek három pontja volt, tehát 18 pont volt a különbség.) Az utolsó két for­dulóban dől el az elsőség vezetése, ekkor tisztázódik, hogy melyik csapatok fordul­nak mint sereghajtók tavaszra, de mond­hatni egyetlen hely sem végleges még, min­den megváltozhatik. Az utolsóelőtti, forduló legnagyobb kérdése, hogy a NAC — két váratlan veresége után — magára talál-e s a Gamma legyőzésével megtartja-e vezető helyét? Kétségtelen, hogy a váradlak formá­juk mélypontjára zuhantak, de valószínű, hogy a két vereség után nagyon belefeksze­nek vasárnap a játékba. A Gamma nem kis ellenfél, de ha a NAC-nak csak valamivel is jobban megy, megszerzi a győzelmet, különösen, ha Szimatok ismét játszik. A többi mérkőzések: Ferencváros—Újvidék. Bár az Újvidék a Haladástól elszenvedett meglepő veresége után nagyon bele fog feküdni, a Ferencvá­ros győzelmét várjuk A zöld-fehérek csa­társorának mindenesetre jobban kell mű­ködnie, mint Kolozsváron. DiMAVAG—Va­sas. A diósgyőrieket otthon nehéz legyőzni, különösen a visszaesett Vasasnak. Szolnok— Kispest. A Kispest Szolnokon is pontot akar szerezni, ami nem is lenne nagy meglepe­tés. Ml Szolnok győzelmet várunk. Csepel— SalBTC. A Csepel ismét bajnokjelölt lett, ahhoz azonban, hogy tartsa jelöltségét, le kell győznie Salgótarjánt. Eldöntetlen a leg­valószínűbb.. Törekvés—Szeged. Mindkét csapatnak nagy szüksége van a pontokra, heves lesz tehát a küzdelem. Itt is döntet­lent várunk. Haladás—Újpest. Az Újpest gyenge formája ellenére is megszerzi mind a két pontot. Elektromos—KAC. Hogy a KAC-nak mennyire fontos ez a mérkőzés, arra már többször rámutattunk. Most el lehet kerülni az utolsó helyről, éppen csak győzni kell. A KAC-nak meg Is van minden reménye a győzelemre, de csak akkor, ha ugyanolyan lelkesedéssel és eröbedobással játszik Bu­dapesten is, mint itthon a Ferencváros el­len. Az Elektromos kemény ellenfél, saját pályáján a legnagyobb teljesítményekre ké­pes, mindenképpen szép siker volna, ha a kolozsvári csapat győzni tudná. Mi eldön­tetlenre számítunk. ARPAD-mozgó: Házasság. Főszerepben: Pá- ger Antal, Muráti Lili, Perényl László. Vasárnap d, e. órakor Matiné. CORVIN- (volt Royal) mozgó: VaJborg-éji kaland. Ingrid Bergmann az „Intermezzo“ és Lars Hanson a világ kedvencének csúcs teljesítménye. Csak 16 éven felülieknek! Vasárnap d. e. 11 órakor Matiné. EGYETEM-mozgő: Üzenet a Volga partról. Főszereplők: Sárdy János, Tóth Julia és Vágőné Margit. Vasárnap d. e. 11-kor matiné helyárakkal: üzenet a Volga part­ról. ERDÉLY-mozgó: Az ördög nem alszik. Fősz. Tolnay Klári, Csortos Gyula, Hajmássy Miklós, Mihályffy Béla, Juhász József. Előadások kezdete 3, 5 és 7-kor. Vasárnap d. e. 11-kor Matiné. Magyar, Német világ- hiradó. MÁTYÁS KIRALY-mozgó: A barletíai pár­viadal. Fősz.: Gino Ceroi, Elissa Cogáni, Mario Ferrari. Uj Magyar és Ufa világhir- adók. Vasárnap délelőtt 11-kor Matinéü RÁKÓCZI-filmszinház: Sárga Rózsa. Fősz.: Szörényi Éva, Greguss Zoltán, Kamarás Gyula, Kormos Márta. Vasárnap d. e. 11 órakor Matiné. CuKor&etíegGU ! Van már növényi inzulin, mely kenyér­ben, lisztben, kétszersüUbcn és keksz­ben fogyasztható, Dr. Senfiner szabadal­mazott eljárása szerint készült dtabétl- kus készítmények Ízletesek és élvezhetők Fgyedirusltó Erdélyben : „Diabet“ Kolozsvár« Jóhai-u. 25 Vidékre utánvéttel Kérjen tájékoztatót Szamosujvári képeslap Nagy ünnepségre készül Szamosujvár magyarsága. A közeljövőben márvány- emléktáblát helyez el kegyelete jeléül a volt 9-es huszárlaktanya falára. Fráter Lóránd, a „nótás kapitány“ ugyanis 1897—1904-ig ebben az épületben kato­náskodott. Boldog békeidő volt akkor s a „nótás kapitányinak bizony szűk volt a kaszárnya, annyira szűk, hogy nem is bírta ki falai között sokáig a fegyelmet. Időnként ki-kiruccant a kérői fürdő öreg hársfái alá s a nyári holdvilágos estéken, száz szál gyertya mellett itt csalogatta ki a cigány hegedűjéből legszebb nótáit. Ilyenkor a „nótás kapitány“ hegedült, a banda tagjai őt kisérték s a nótás kapi­tány ilyenkor nem egyszer kivilágos vir­radatig mulatott és nótázott. Az elmúlt idők s az igy született számtalan szebb- nél-szebb Fráter-nóta emlékét akarja megörökiteni az utókor azáltal, hogy márványemléktáblát helyez a vplt 9-es huszárlaktanya falára. Az emléktáblát országos jellegű ün­nepségen leplezik le. Résztvesznek az ünnepségen az ország különböző vidékén* főleg Biharban élő Fráter-nemzetség tag­jai s a Budapesten székelő Fráter Lóránd irodalmi társaság kiküldöttei is.-* Szállodája is van már Szamosujvárnak, tiszta, szerény árakat felszámító szállo­dája, azonkívül tágas kávéháza és étter­me. Két esztendőn keresztül bizony — éppen a hazatérés utáni időben — se szállodája, se rendes kávéháza és étter­me nem volt Szamosujvárnak. A város azonban 25.000 pengős költséggel helyre­hozta a már régebben is ezt a célt szol­gáló, egyemeletes, tágas épületet s egy­előre 8 szobát rendezett be szállodai cé­lokra. Szamosujvár idegenforgalma nap- ról-napra növekedik s igy sokszor meg­történt, hogy a szálloda szűknek bizo­nyult. Megnyitása óta még egyetlen éj­jelre sem maradt üresen egyetlen szoba sem, Nagy látogatottságnak örvend a földszinti kávéház és étterem is. Délután és esténként itt adnak egymásnak talál­kozót a városi tisztviselők, tanárok és a helyőrség tisztjei. A „Szamos“ szálloda, kávéház és étterem ma mindenesetre nagy szerepet játszik Szamosujvár tár­sadalmi életében s egyben nagy szolgá­latokat tesz a városka idegenforgalmá­nak is. # Most szervezik Szamosujváron az ör­mény múzeumot is, amely világhírű rit­kaságaival ezidőszerint két kis szobában zsúfolódik össze. A város idegenforgalma szempontjából annak is nagy fontossága van, hogy az örmény muzeum minél ha­marabb tető alá kerüljön, a mainál sok­kal megfelelőbb tető alá. Régi királyi, illetve császári kiváltságlevelekből most állapították meg tudósaink, hogy a sza­mosujvári örmény katolikus egyháznak mindenkori kegyura maga a város. A román uralom nem ismert kiváltságokat s különösképen akkor tagadta meg azo­kat, ha magyar intézményekre, vagy egyházakra vonatkozott. Ki vitatná el azonban, hogy az örmények magyarok? Többször bizonyságot tettek ok arról a történelem folyamán, hogy jó magya­rok, negyvennyolcas vértanú is került ki soraikból s éppen ezért, az újból ma­gyarrá lett Szamosujvár a lehetőségek szerint gyakorolni is kívánja kegyúri mi­voltát az örmény katolikus egyház felett. Az egyház sokszázados múltjához tartoz­nak máig is megőrzött nemzeti, Írásbeli és más természetű hagyatékok is, ame­lyeket most a szamosujvári örmények felsőbb támogatással méltó helyre, az örmény múzeumban szeretnének minél előbb elhelyezni. Az örmény muzeum pedig még ebben az évben megvalósul, hogy az idők végeztéig hirdesse a ma­gyar-örmény sorsközösséget. ’ Ró a——— ............ ■(fahvi&ntíí fyjomutoM béje, azzal magyarázhatjuk, Hogy a bé­reket egyöntetűen és igazságosan állapí­tották meg, bizonyos terheket, amelyeket eddig a munkásság fizetett, a vállalat magára vállalt s igen sokat jelentett a gyártási és munkamenet átszervezése s a berendezések tökéletesítése. A munkásság helyzetének javulását mutatják a szociális megvalósítások is. 15 ezer pengő költséggel 10 ágyas böl­csődét rendeztek be, gyárgondozónőt ál­lítottak be, külön gyermekgondozónőt szerződtettek, étkezdét s korszerű mosdó­helyiségeket építettek. A gyár termelőképességének a nehéz­ségek ellenére való fentartását az alábbi számok mutatják: 1941 január 1. és október 31. között az Iris termelt: 453.000 kg. porcellánárut, 114.830 db. kályhacsempét, 381.040 kg. samottárut. A háborús nehézségek ellenére Isi Egyre fejlődik a kolozsvári Z!so!nay-şjYâr Kolozsvár, november 28. Erdély és Ko­lozsvár gazdasági körei az év elején nagy örömmel vették tudomásul, hogy az Iris porcellángyárat a Zsolnay cég vette át, amelynek sikerült gyártmányait világhí­rűvé és messze földön keresettekké tenni s ezzel a magyar porcellánipar hírnevét külföldön megalapozni. Az Iris-gyár át­vételével megalakult a kolozsvári Zsol­nay porcellángyárüzemi Kft. azzal a ket­tős célkitűzéssel, hogy 1. fokozzák a ter­melést és feljavítsák a gyártmányok mi­nőségét és 2. ezzel összhangban emeljék a foglalkoztatott munkások életszínvo­nalát. Mielőtt a kettős cél érdekében eddig végzett munkát vázolnánk, el kell mon­danunk, hogy milyen nehézségeket kel­lett leküzdenie a vállalatnak, amig sike­rült megteremtenie a munka zavartalan folytatásának legfontosabb előfeltételét: az üzemi berendezések termelőképes ál­lapotba való hozatalát. Az előbbi üzem- igazgatóság ugyanis olyan állapotokat hagyott maga után, amelyek mellett rendszeres munkát nem lehetett folytat­ni. Példaként megemlítjük, hogy az égető kemencék belső samottburkolata teljesen kiégett s ezeket egytől-egyig újjá kellett épiteni. Két keverőgépet és két szivaty- tyut teljesen hasznavehetetlen állapot­ban találtak. Az összes csapágyakat ki kellett cserélni, az égető tokok szintén hasznavehetetlenek voltak, az edényöntő formák kikoptak, a korongok kijártak, az üzemi épületeken egyetlen ép ablakszem sem volt és igy tovább. A vállalat vezetősége tényleg nagy munkát végzett, amig ezeket a hiányos­ságokat eltüntette s bár á rendbehozatali és újjáépítési időszakban természetszerű­leg a munka nem folyhatott a rendes mé­retek között, sikerült elérnie, hogy ekkor sem került sor munkáselbocsátásokra. Az Iris-gyár a román uralom alatti időkben — amikor jelentős állami kedvezménye­ket élvezett — átlagosan 347 munkást foglalkoztatott. 1941 decemberében, az átvétel előtti utolsó hónapban 297 mun­kása volt a gyárnak. A Zsolnay Kft. 1942 január 1-én 306 munkással kezdte meg üzemét s a munkások száma most no­vember végén 308 főt tesz ki. A munkás- létszámot tehát sikerült állandósitani. A munkásoknak kifizetett hetibérek össze­ge — bár számuk nem változott — hó- napról-hónapra emelkedett. Áprilisban 7130 pengőt fordítottak egy-egy héten munkabérekre s októberre 9506 pengőre ugrott ez az összeg. A munkabérek címén kifizetett összegek jelentős megnöveke­dése határozott bizonyítéka az üzem fej­lődésének s egyben a munkásság helyze­tének komoly javulását mutatja. Pedig számba kell azt is vennünk, hogy nyers­anyag beszerzési nehézségek miatt az üzem egyes osztályait nem lehetett száz­százalékosan foglalkoztatni. Hogy ennek ellenére felfelé iveit a bérfizetések gör­Kolozsvár, nov. 28. A m. kir. Földmű­velésügyi Minisztérium Erdélyi Földbir­tokpolitikai Főosztálya, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdé­lyi országrészen levő polgármesterekhez intézett körrendeleté szerint felhívta mindazokat a volt ingatlantulajdonoso­kat, akiknek ingatlanait a román föld­birtokrendezés (agrárreform) végrehajtá­sa során kisajátították, vagy a román ál­lam szervei elővásárolták, — továbbá mindazokat a köztestületeket, közintéze­teket, közérdekű célt szolgáló alapítvá­nyokat (alapokat), amelyeknek birtokait a román megszállás alatt földbirtokpoli­tikai célokra eldarábolták, kiosztották, vagy magánjogi jogügylettel elidegení­tették és végül azokat az ingatlantulaj­donosokat, akiknek ingatlanait román nemzetvédelmi célokra igénybevették, hogy személyadataikat, a kisajátított, elövásárolt ingatlanok telekkönyv szerű megjelölésre szükséges adatokat, vala­mint a kisajátítási eljárás egyéb adatait, . 1942. év ugyanezen időszakában a Zsolnay Kft. előállított: 485.000 kg. por­cellánárut, 146.285 db. kályhacsempét, 393.815 kg. samottárut. Tehát a jóval nehezebb nyersanyag beszerzési körülmények között nemcsak sikerült fentartani. a termelés eddigi mennyiségét, — a berendezés tökéletesí­tésével elért minőségi javulásról nem is beszélve, — hanem még fokozni is tud­ták azt. Igaz, hogy a Zsolnay cég pécsi és budapesti gyárai siettek ezen a téren ■ a kolozsvári üzem segítségére, amelyek saját készleteikből 17 vagon különböző nyersanyagot és segédanyagot szállítot­tak Kolozsvárija A kolozsvári Zsolnay kft. tehát min­den nehézség ellenére teljes üzemmel dolgozik s azon igyekszik, hogy a beren­dezések állandó fejlesztésével lehetőleg még jobban kiépítse termelőképességét s tovább fejlessze az üzemet. A szakszerű vezetés és a szociális gondoskodás eddig tapasztalt szerencsés egybekapcsolódásá­val erre minden remény megvan — még a mai viszonyok között is. a díjtalanul rendelkezésükre bocsátott bejelentőlap kitöltésével 1942. évi decem­ber hő 31. napjáig bezárólag, jelentsék be a vonatkozó ingatlan fekvése szerinti elöljárósághoz — polgármesterhez. Ha egy ingatlantulajdonosnak a visz- szacsatolt területen levő több község ha­tárában fekvő ingatlanait sajátították ki, vagy vásárolták elő, a szükséges adato­kat minden egyes községben külön-külön kell bejelenteni. A bejelentőlapokat a kisajátítást szen­vedett, vagy igazolt meghatalmazottja (gyámja, gondnoka) állítja ki és írja alá. Az aláíró személyazonosságát a lakhely szerint illetékes községi elöljáróság — polgármester —• igazolja. A bejelentéshez szükséges bejelentőla­pokat a községi elöljáróságtól, vagy pol­gármesterektől lehet igényelni. JÓ ÁRU m JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Be kell jelenteni a román földbirtok- reform során kisajátított és elővásárolt ingatlanokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom