Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-28 / 270. szám

1942. *OMEMBER 28 Időszerű Icormányzali ügyekkel fo«|laIliozoiia csüt ör fölei minisztertanács Budapest, nov. 27. (MTI) A kormány tag­jai Ráday Miklós miniszterelnök elnöklésé­vel csütörtökön délután 5 órakor miniszter­tanácsra ültek össze. Időszerű kormányzati ügyeket tárgyallak a késő esti órákig. Rádiófeihivásban jelenti be vasárnap Reményi-Schneller pénzügyminiszter a takarékossági napok megindítását Budapest, nov. 27. A kormány e'őre kidol­gozott terv szerint országszelte takarékos- sági napokat rendez. Az akció megindításá­nak az a céljá, hogy a takarékosságot min­den vonalon a legszigorúbban alkalmazzák. A takarékossági napok megindításét Remé- nyí-Schneller Lajos pénzügyminiszter rádió- felhívásban jelenti be. A pénzügyminiszter , vasárnap délben 12 óra 55 perckor, mond be­szédet Budapest I. hullámhosszon. (MTI) Á képviselőhöz pénteken is folytatta a megajánlási vitát Budapest, november 27: A képviselöház pénteki ülésén folytatta a megajánlási vitát. Az első felszólaló, Máthé Imre (MÉP) rá­mutatott arra, hogy az egész világon most minden nemzetnek élet-halálharca folyik s ebben a helyzetben minden erőnket össze kell fognunk. Honvédelmünk szolgálata határozza meg összes teendőinket. Elengedhetetlen kö­vetelmény, hogy a gazdasági termelő költsé­geit legalább Is fedezze a termények ellen­értéké. Ezen a téren áz általános áremelke­dés nem vezet célra. A mezőgazdasági ter­melés rendjét és rentabilitását hatásosan kell biztosítani tetejében alkalmazott rendszabá­ly okkal. A mezőgazdáság számára szükséges ipari cikkek, az üzemanyagok és a talajmű­velő eszközök terén kellő mértékkel minimá­lisan megállapított áron kell biztosítani a vá­sárlást. A termelő számára nélkülözhetetlen munkaerőt a hatóság által megállapított és a termények árát figyelembevevő rendszerrel kell biztosítani. A javaslatot elfogadja. Palló Imre (Imrédysta) követelte, hogy a tőzsdéről szorítsák ki a zsidókat. Hangoztat­ta, hogy a gazdasági honvédelemmel egyelőre egyerjö rangú a szellemi honvédelem. Első­rendű feladat, hogy az ifjúságot a gazdasági életpályák felé irányítsák. Komoly iskola­építő programra van szükség. Rámutatott arra, hogy hiány van ezen a téren a nevelők­ben is. A továbbiakban hangoztatta, hogy legalább még egy polgári iskolai tanárkép­zőre volna szükség és pedig Erdélyben. Ko­lozsváron a megszállás előtt volt is polgári iskolai tanárképző. A polgári iskolák és a tanárság érdekében mindent meg kell tenni, A javaslatot nem fogadja el. Fcnczik István (Kárpátalja) • , ,-^/é.V .. mint kárpátaljai orosz kisebbségi képviselő vallja, hogy a magyar állam területének geopolitikai adottsága és a a békés együttélésre hivatottsága a Kárpát- medence népeit egymás mellé rendelte s egy­mást megértve közös munkaprogramot kell kidolgozniuk, hogy az uj ezer esztendő alapjait biztosítsák. A kárpátaljai pángerma- nizmusról és pánszlávizmusról beszélve kifej­tette, hogy Kárpátalján sohasem volt ezer éválatt olyan tendencia, amely annak elsza­kadását akarta volna. — Valamennyien frontszolgálaton vagyunk — mondotta — és kötelezettségeinket a magyar haza iránt hí­ven teljesítjük. Bitner Ákos (nyilas) hangoztatta, már most törvényt kellene hozni arra, hogy a frontkatonák, a hadiárjnák és a hadiözvegyek megfelelő elbánásban részesüljenek. Nem tartja helyesnek, hogy a zsidókat a hadmű­velet területeken alkalmazzák. Semmi szük­sége a magyar- nemzetnek arra, hogy a zsi­dók segítségére legyenek ennek a harcnak eldöntésében. Szerinte a zsidó munkásszáza­dok munkája nem ér meg a kincstárnak annyit, amennyibe ker-ül. A lakáshiányt 24 órán belül meg lehetne oldani, ha elvennék a 10—12 szobás zsidólakásokat. Végül köz­ellátási kérdésekkel foglalkozott. A javasla­tot nem fogadta el. A következő felszólaló gróf Bethlen László volt. Beszédében főleg gazdasági kérdések­kel foglalkozott. Azt fejtegette, hogy a mos­tani árpolitika a falu népének nagy elkese­redést okoz. A feketepiacot minden rendel­kezésre álló eszközzel, a legdrákóibb intéz­kedésekkel is fel kell számolni, A feketepiac túlkapásainak leküzdésére a propagandát is fel kell használni. A zsidóbirtokok átengedé­sénél igen nagy figyelemmel kell lenni arra, hogy a juttatás körültekintő legyen. Majd köszönetét mondott a kereskedelmi és közle­kedésügyi miniszternek, hogy a Szeretfalva- dédai vasútvonal megépítésével a Székelyföl­det szervesen bekapcsolta az anyaország vérkeringésébe. A következő lépés Udvar­hely-vármegyének jobb bekapcsolása lenne. Beszéde további során a kisiparosság helyze­tét tetté szóvá. Ismertette ennek a társadal­mi rétegnek az ország érdekéhen kifejtett nagy munkáját. Kérte, hogy a fedezet nélküli kisipari hitelek alsó határát 500 pengőről 1000 pengőre emeljék fel. Mintamühelyek fel­állítását sürgette, majd az iparosság öreg­ségi és rokkantsági. biztosításának javításá­ról beszélt. Kérte a .munkakamarai intéz­mény felállítását és az állami munkaközve­títés megszervezését. Részletesen foglalko­zott a szövetkezeti kérdésekkel. Az erdélyi községek az idegen megszállás ideje- alatt komoly tényezőt jelentettek az elszakított területek gazdasági érdekében. A szövetke­zet törvény idöszerüsitését sürgette és Han­goztatta, hogy a szövetkezeti jog megre­formálására van szükség. A felhatalmazási törvényjavaslatot elfogadta. Katiin Róbert beszéde elején; azt fejtegette, hogy a mostani háborúban a világnézetek harca dúl. El kell dőlnie annak, hogy a nemzeti szocialista világnézet kérül-e ura­lomra, vagy a bolsevlzrriús. A magyar tár­sadalomnak véglegesen ki kell alakítania vi­lágnézetét. Oly törvényjavaslat beterjesztését kéri, amely szerinte rugalmassá .tenné a köz­igazgatást. Uj választó törvényjavaslat "be­terjesztését sürgette. A szakszervezeteket is fel kell oszlatni. Kijelentette, hogy az ifjúság a szakszervezetekben kommunista nevelés­ben részesül. A zsidótörvényt rossznak mi­nősíti és a beszivárgott zsidók ellen halálos Ítéletig menő intézkedéseket kér. A közigaz­gatás racionalizálását sürgette, majd az adóztatás bonyolult voltának megszüntetését kérte. A költségvetést, miután bizalmatlan a kormányzat ilánt, nem fogadja el. . Vitéz Faragó Ede beszéde elején azt kérte, hogy a kisebbségi képviselők egymásközti megértéssel is támogassák a kormány poli­tikáját, majd azt fejtegette,, hogy a dolgozó kormányzattal széniben kritikának építő jellegűnek kell lennie. Nemcsak reformokra van szükség, de szükség van egy átfogó át­szervezésre is. A katonai nevelést intézmé­nyessé kell tenni. A falu lakossága kulturá­lis színvonalának emelésére a népfőiskolák igen alkalmasak. A meghatalmazási javasla­tot elfogadja, Bajcsi-Zsilinszky Endre beszéde elején jóhiszemű ellenzéki ellenvélemény meghall­gatását és megbecsülését' kérte, majd a vá­lasztójogot és a választói eljárást bírálta. A magyar külpolitika kérdéseiről szólott ez­után. A magyarság birodalomalkotó és bi­rodalomfenntartó nép Közép-Európában — mondotta. — A magyarság tudatában van európai hivátásának és arról soha sem fog lemondani. Beszéde további részében a magyarságnak a környező nemzetekkel szemben fennálló magatartását és külpolitikái. vonalvezetését tette szóvá, majd a nemzetiségi * kérdésről szólott és heves támadást intézett a magyar- országi németség hivatalos- szervezete ellen. A zsidókérdéssel foglalkozott ezután. A ha­zai zsidósággal szemben a jogegyenlőség, a kereszténység és a magyal? emberiesség el­veit kell érvényesíteni. A meghatalmazási javaslatot nem fogadja el. Német iró a magyar leventemozgalomról A német nemzeti szocialista párt müncheni sajtóházának könyoma- tosa, a „Beutsehe Stimme“ Mi- challis Adolf tollából a következő cikkben mutatja be német olvasói­nak a magyar levente-mozgalmat: Egy állam jövőjének alapját nemcsak az alkotó nemzedék teljesítményei képezik. Amit ez a generáció teljesít, amit kiharcol magának és aráit eltud érni, megtalálja zá­logát az ifjúságban, amely minden időkben arra volt hivatott, hogy egyszer átvegye az apák örökségét. Az állampolitikai feladatok között ezért mindig az volt a legfontosabb, hogy az ifjúság olyan szellemű nevelésben részesüljön, amely teljesen megfelel az egész nemzet jövőbeli céljainak. Ezt a feladatot Magyarországon az állami ifjúsági szervezet: a levente-intézmény hivatott teljesíteni. A magyarországi leventemozgalom 1921- ben alakult azzal a céllal, hogy a 12—21 éves magyar- ifjak testi nevelését szolgálja. A leventemozgalomnak mindenekelőtt az volt a feladata, hogy a magyar ifjúságot kato­nailag kiképezze és valamennyire helyette­sítse a Trianonban betiltott kötelező katonai szolgálatot. A leventemozgalom már ebből az okból is csak teljes csendben dolgozhatott egészen a tilalom felfüggesztéséig, 1939-ig, hogy ne vonja valamiképpen magára a győző államok figyelmét. Ezért történt úgy, hogy a háborút követő években a nemzetközi cser­készmozgalom Ma gyarországon, különösen azonban Budapesten, a kelleténél nagyobb mértékben került előtérbe. Abban a pillanat­ban azonban, amikor a külső kényszerbék­lyók meglazultak, feltűnt a leventeintézmény, mint egy teljesen tiszta, nemzeti ifjúsági mozgalom, amelynek szoros kapcsolata a magyar honvédséggel az 1939. őszén hozott törvény által jutott kifejezésre. Az említett törvény minden ifjú magyar állampolgárt kötelezett arra, hogy belépjen a levente­szervezetbe. A csendes munka éveiben a levente-moz­galom jobbára paraszt- és munkásifjukat ölelt magához, amig a felsőbb körök gyer­mekei a nemzetközi cserkészmozgalomnak voltak tagjai. Ez a megkülönböztetés végül is az 1939. évi törvény folytán megszűnt Ma már minden magyar ifjú az állami if­júság szervezet kereteiben kapja első haza­fias nevelését, ahol nemcsak nevelik, ha­nem tanítják is az ország jövendő alkotó nemzedékét. A levente-kiképzés ma a követ­kező nevelési ágakat foglalja magában: ka­tona és hazafias nevelés, testápolás, egész­ségtan, katonai elökikéozés és légvédelem, céltudatos állampolgári kiképzés és végül a már kapott iskolai kiképzés kiegészítése. Ezeket a nevelési területeket egy nagy ha­zafias és szociális programba illesztették be, amelynek bizonyítéka már az is, hogy a levente-mozgalom keretén belül eltűntek az azelőtti szociális és társadalmi ellenté­tek. A kiképzést az úgynevezett levente kiképzők kezében összpontosították. Az 1939-es honvédelmi törvény életbelépése óta az állami ifjúsági szervezet legfonto­sabb része a magyarországi testnevelési programnak és tevékenységét Béldy altá­bornagy felügyeletével és vezetésével foly­tatja, aki egyszersmind a magyarországi ifjúsági vezető is s közvetlenül a Kormány­zónak van alárendelve. A magyar ifjúság ma már szoros kap­csolatot tart fenn a baráti külföld ifjúsági szervezeteivel. Különösen élérik az össze­köttetés a Hitler-ifju8ággal. A legutóbbi években a magyar állami ifjúság számos küldöttsége vett részt a Hitler-iíjuság elő­adásain és ünnepélyein. Ez a szoros baráti viszony a két nemzet ifjúsága között még azáltal is kifejezésre jut, hogy ;( magyar ifjúság vezetősége mellé a birodalmi ifjú­sági vezető saját meghatalmazottját ren­delte ki. A baráti viszony különösen akkor hozta meg gyümölcsét, amikor 1940-ban a magyarországi német népcsoport azon voit, hogy felépítse saját nép ifjúsági szervezetét. A lörvényhatározat, amely kimondotta, hogy minden 12—21 éves magyar állampol­gárnak a levente-mozgalom tagjának kell lennie, kezdetben úgy tűnt fel, mintha ko­moly akadálya lenne a német népcsoport ifjúsági szerve — a „Deutsche Jugend“ fel­állításának. A magyar ifjúság megértésének köszönhető, hogy ezt az akadályt rövide­sen át lehetett hidalni és a „Deutsche Ju­gend“" a magyarországi német népcsoport összépitményének fontos pillérévé válha­tott. A levente-mozgalomnak és a „Deutsche Jugend“-nek ma az a közös feladata, nogy Magyarország népileg különböző két ifjú­ságát közös nevezőre hozva nevelje fel az Uj Európa számára és annak szellemé­ben. (APD) Ha jó a penge ­jó a kedve! R0TBARÎ LUXUOSA Budapieşf Vili, Rákőczi-út l 9 December elsejétől csütörtökön nem lehet posta­csomagot Budapestre küldeni Budapest, november 27. A Magyar Táv­irati Iroda jelenti: A budapesti csomagkézbesités állandó túl­terheltsége miatt, illetve á nagyobb torló­dások megelőzése végett a postahivatalok december első napja után további intézkedé­sig Budapestre szóló csomagokat hetenként a csütörtöki napon nem vesznek fel. E ren­delkezés alól kivételt képeznek a gyógyszer­tartalmú és a hivatalos csomagok. December elseién megkezdik Amerikában a benzin adagolását Amszterdam, nov. 27. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: Roosevelt rendeletére december 1-én megkezdik a benzin adagolá­sát — jelentik Washingtonból. Roosevelt ki­jelentette, hogy az ország gumisziikséglele egyre válságosabb. A hadsereg és a tengeré­szet támogatásában azonban nem szabad hiánynak mutatkozni. Péntekre vwradólag két légiriadó volt Svá'cban Bern, nov. 27. (MTI.) A Stefani-iroda jelenti: Péntekre virradólag két légiriadó volt Svájc nyugati részén, Genfben és Lausan- neban. Szabályozták a dohány- árudák záróráját Budapest, nov. 27. (MTI) A pénzügymi­niszter rendeletet adott ki, amellyel szabá­lyozza a dohányhárudák záróráját. A ren­delet értelmében a kizárólagos dohányáru­sok kötelesek árudahelyiségöiket köznapo­kon a megállapított déli szünet megtartásá­val 8 órától 10 óráig nyitva tartani. Kinyit­hatják árudájukat 8 óra előtt is, de április 1-töl szeptember 30-ig városokban 5, nagy- és kisközségekben pedig 4 óra előtt, októ­ber 1-től március 31-ig pedig városban, va­lamint nagy- és kisközségekben egyaránt 6 óra előtt nem nyithatnak. Ugyancsak tetszé­sük szerint 19 órán túl legfeljebb egy órán át árusíthatnak, de 20 órakor az ország egész területén és egész évben be kell zárni az árudákat. A kizárólagos dohányárudákat köznapokon — bizonyos kivételekkel — 13 és 15 óra között zárva kell tartani. Vasár­nap és egyéb törvényes munkaszüneti na­pon, valamint a Gergeiy-naptár szerinti ün­nepnapon a kizárólagos dohányai usok egész nap zárva tarthatják árudáikat. A vasúti pályaudvari és a hajóállomások belső terüle­tén lévő árudákra a kötelező déli szünetről, valamint a köz- és vasárnapi munkaszüneti és ünnepnapi zárvatartásról kiadott rendel­kezések nem vonatkoznak. A rendelet szabá­lyozza az üzleti alkalmazottak foglalkoztatá­sát is. — Advent! istentiszteletek a kolozsvári evangélikus templomban. Az evangélikus templomban Advent első vasárnapján dél előtt 9 órakor úrvacsorával egybekötött ma­gyar istentisztelet lesz, délután pedig pon­tosan 5 órakor ádventi áhítat. Szolgál Já- rosi Andor. Délelőtt 11 órakor egyházközségi közgyűlés lesz, amelynek tárgya egy presbi- templomban Advent első vasárnapján dél­utáni 6 órakor Peskó Zoltán orgonamüvész tartja meg hangversenyét. A templom fü­tött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom