Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-26 / 268. szám

A kolli®$Te!é$ lel árnyalása ixian a felI»aVaIiiiazási vitára tért át a Lépviselőbáz Rendkívül fontos, ho^y a munkásság részivegyen az egész magyarság szellemi életében mondotta Kótíay Miklós miniszterelnök a Homzofi Munkakör pont díszbemutatóján Budapest, november 25. A Budapesti Ér­tesítő jelenti: A jövöévi költségvetés képviselőházi vi­tája kedden a pénzügyi tárca költségveté­sének letárgyatásáva.1 végétért. A költség- vetési vita több mint két héten át tartott. Szerdán kezdődött meg az apropriációs viía, \ugyis a költségvetés felhasználására a kor­mánynak nyújtandó felhatalmazásáról szóló törvényjavaslat biztosítása. Az apropriációs vitában alkalmuk nyilik a képviselőknek a kormány általános politikájának bírálatára és mint az előző években is történt, ez idén Is igen széleskörű vita várható. A javaslat mellett 45 képviselő és a. javaslat ellen 30 képviselő iratkozott fel. A házszabályok értelmében az apropriációs javaslatot is 8 órás ülésen tárgyalják, de legfeljebb 6 ülés­napon át tarthat. Befejezésül ,KáJlay Miklós miniszterelnök válaszol a felszólalásokra és nagy beszéd­ben ismerteti a kormány .jövő évi általános politikai programját. Parlamenti körökben úgy tudják, hogy az apropriációs javaslat letárgyalása után rögtön sor kerül az egy­szeri hadkötelezettség! adóról, valamint a hadmentességi válságról szóló törvényja­vaslat megvitatására, amelyet a pénzügy- miniszter legutóbb a pártban már ismerte­tett és a párt elfogadott. A képviselőház szerdán megkezdte az ap- ropriáeiós törvényjavaslat tárgyalását. Cse- •ényi Pál előadó ismertette az apropriációs törvényjavaslatot. „Tnrhetcttemil hiszek és bízom fegyvereink győzelmében'1 A vezérszónokok közül elsőnek vitéz im- rédy Béla, a Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Pártszövetség vezérszónoka emelkedett szólásra. — Mennél súlyosabbak az idők, mennél kegyetlenebbek a feladatok, mennél jobban közeledünk az ország sorsát meghatározó döntés küszöbéhez, — kezdte beszédét vitéz fmrédy Béla — annál jobban koncentráló­dik figyelmünk a nemzet egyetemét érintő nagy és lényeges kérdésekre. Meg kell cá­folnom azokat az ostoba pletykákat, ame­lyek háborús szolgálatommal kapcsolatban terjedtek el. Ki kell jelentenem, hogy poli­tikai nézetemet nem revideáltam és nem kínálkoztam fel a rendszer szolgálatának. Változatlanul és tűrhetetlenül hiszek és bí­zom fegyvereink győzelmében, ami egyben a szövetséges fegyvereinek győzelmét is je­lenti. A becsület és az érdek egyaránt azt írják elő számunkra, hogy a Harcot a maga egészében diadalmasan végig kell küzdé­sünk. Győzelem esetén is lesznek súlyos problémáink. Ezután arról beszélt, hogy "6. parlamentá­ris rendszer ki nem elégitö módon működik. Fontosnak tartja, hogy a parlamentben meg lehessen győzni a kormányt, de ez elsősor­ban az interpellációs jog becsületes gyakor­lását kívánja meg. Nem szabad félni a tisz­tességes bírálattól. — A háború végével fognak csak igazán jelentkezni belső problémáink — folytatta; — Teljes megújulás kell az egész közfelfo­gásban, szellemi vonalon éppúgy, mint er­kölcsi vonalon, A zsidókérdést átfogóan kell rendezni. A zsidó vagyonokat ellenőrzés alá kell vonni. Véget kell vetni a szociál­demokrata uralomnak a munkásság életé­ben és szellemi Irányításában. A szociálde­mokrácia nem illeszthető bele az uj Ma­gyarországba. Felvetette a tájegységek szerinti közellátási szervezés gondolatát. Az uj európai gazdasági felépítést előké­szítő tervező és szervező- munkába azonnal bele kell kapcsolódnunk, hogy mennél előbb helyet biztosíthassunk magunknak az uj Európa gazdasági életében. A földbiitok­politika továbbfolytatását a zsidóbirtokokon tulmenöleg is elő kell készíteni.-— Lelkiismeretünk azt parancsolja, — fejezte be beszédét vitéz Imrédy Béla, — hogy mindig törvényes keretek között, min­dig tiszta fegyverekkel, elszánt és kemény küzdelmet folytassunk a parlament porond­ján a nemzet sorsának jobbrafordpláséért. A felhatalmazási törvényjavaslatot vitéz Imrédy Béla nem fogadta el. A MÉP az erős és szociális Magyarországért küzd Kölcsey István a Magyar Élet Pártja első vezérszónoka másfélórás beszédében foglal­kozott a magyar élet valamennyi időszerű kérdésével. Hangoztatta, hogy az országve­zetés munkája ma egyet jelent egy uj erős és szociális Magyarország megteremtésével. A továbbiakban hangoztatta, hogy a Ma­gyar Élet Pártjára támaszkodó kormány ki­kristályosodott világnézetet hirdet: a nem­zeti és keresztény szellemiséggel tett tett jobboldaliságot. A világnézeti harc Magyar- országon már régen véglegesen eldőlt és a kormány minden erőt a nemzeti keresztény szociális világnézet Szolgálatába állít. Ma­gyarország egyike azoknak a kevés államok­nak, ahol a belső egyensúly szlklaszllárdan meg van. Magyarország karddal a kezében híven kitart szövetségesei oldalán és a ma­gyar honvéd dicsőséges harcokban védi az országot azok ellen, akik az igazságos ma­gyar életérdekeket veszélyeztetik. Ezután megbélyegezte azokat, akik a bel­ső frontot felborítani akarják: a zavarikel- töket és a suttogó propaganda terjesztőit. Rámutatott a zsidómig szerepére ebben az aknamunkában és ha szükséges, a legkímé­letlenebb eszközöket kérte a zsidók mozgási szabadságának korlátozására. A belső front legfontosabb feladata a ter­melés fokozása, az állattenyésztés fejleszté­se, Az iparban át kell térni fokozottabb mértékben a tömegcikkek előállítására. A közellátás tekintetében reméli, hogy jobb megszervezéssel és elosztással sikerülni fog az eddigi nehézségek nagyrészét kiküszö­bölni. Befejezésül hangoztatta, hogy a Magyar Élet Pártja Gömbös Gyula szellemében az erős, a szociális Magyarországért küzd és rámutatott a szociális térim elért eredmé­nyekre. A Magyar Élet Pártja nevében a felhatalmazást a legteljesebb bizalommal megszavazza. Szöllősi Jenő a Nyilaskeresztes Párt ve­zérszónoka hangoztatta, hogy a pártnak még az sincs módjában, hogy a miniszterel­nök politikájával szemben a bizalmat még csak előlegezze is. Azt várták volna, hogy a miniszterelnök uj meglátások ~t hoz a ma­gyar közvélemény elé. Időszerű lett vo na, hogy olyan kormányt alakítson, amelyben meg van a hit arra, hogy az uj Európa nem­zeti szocialista lesz. Nemcsak a közellátás terén, hanem az egész ország politikája te­rén is késésben vagyunk. Szükséges volna egy kivezető ut. Ezt a kivezető utat jelent­hetné a Ház feloszlatása és uj választások kiírása, vagy pedig a nem sokkal könnyeb­ben megvalósítható népszavazás. A négy éve visszatért területeken még mindig nem tar­tották meg a választásokat. Gróf Teleki Béla az Erdélyi Párt vezér­szónoka rámutatott arra, hogy a megszállt területeken a magyarság sokmindent meglá­tott, amit a többségi sorban é'ök vagy nem láttak, yagy nem értettek meg. Ilyen volt az a rengeteg hiba, amit 1848-tól kezdve, főleg a liberális korban a nemzetiségek veze­tése terén, de különösen a magyarság meg­erősítésének elmulasztásával elkövettünk. A továbbiak során megállapította, hogy a súlyos idők által kívánt felelősségtudat kö­zelebb hozta az ellenzéki pártokat is. A ki­sebbségi sorsban kialakult sajátos magyar- életszemlélet mind a társadalmi, mind a kul­turális és gazdasági életszemléletben egy­aránt jelentkezik. A' következő vezérszónok Tildy Zoltán (Független Kisgazda Párt) volt. Beszéde elején a keresztény politikával foglalkozott s hangoztatta, hogy a kereszténység nevében fel kell emelnie szavát az ellen az üzérkedés ellen, ami a keresztény szóval történik. Ez-i után a miniszterelnök négy hét előtti beszé­dével foglalkozott. Budapest, nov. 25. (MOT) A Nemzeti Munkaközpont kedden este Üllői-uti székha­zának nagytermében bemutatót rendezett a kormány és a magyar országgyűlés tisztele­tére. Káíl.-vy Miklós miniszterelnököt a díszbe­mutató közönsége meleg ünnepléssel fogad­ta. Vitéz Martota Béla országgyűlési képvi­selő, a Nemzeti Munkaközpont országos el­nöke üdvözölte az előkelőségeket. Nőé Lajos röviden ismertette a Nemzeti Munkaközpont munkásságát. Felhívta u figyelme* arra, hogy ez a keresztény munkás közösség hét évvei ezelőtt indult S0 taggal » ma már több mint 150.000 magyar munkást fog össze. A Nemzeti Munkaközpontban tömörült munká­sok szembeszállnak minden rendbontással és örködnek a belső nyugalom felett. A magyar munkás játékszín tagjai ezután előadták a „Két ember a bányában“ cirmi Róma, nov. 25. (MTI) Halifax újságírók előtt tett nyilatkozatában kijelentette, sze­rinte kétségtelen, hogy Olaszország szívesen kilépne a háborúból, de ezt Németország nem engedné meg neki. Olaszországnak ez a magatartása, nyilvánvalóan arra fogja kész­tetni Hitleit, hogy hadigépezetét még na­gyobb teljesítményekre serkentse. Mértékadó olasz körökben hangoztatják, Kolozsvár, november 25. A keresztény kereskedők és iparosok az utóbbi időben csak nagy nehézségek árán tudnak távbe­szélő készülékhez jutni s ezért az említett ügybén emlékiratot intéztek a postavezér­igazgatóhoz s kérték, hogy találjanak meg­felelő megoldást a keresztény kereskedők és iparosok távbeszélő igényeinek kielégíté­sére. Rámutatott az emlékirat arra is, hogy a panasz tevők a telefonhiányt főleg a zsi­dóknak tulajdonítják. A zsidó nagykeres­kedők, akiknek iparengedélyét már elvet­ték, görcsösen ragaszkodnak a telefonhoz és sem xdt üzlethelyiségük, sem lakásuk telefonját nem hajlandók leszerelni. Sok olyan zsidó van, akinek semmi törvényes foglalkozása nincs és mégsem hajlandó a központban fekvő kényelmes lakásából le- szereltetni a telefont. ■ A kereskedelem- és közlekedésügyi mi­niszter megbízásából dr. Kuzmich Gábor, a m. kir. posta vezérigazgatója 3020/1942. szám alatt most az alábbiakban válaszolt az emlékiratra: „Értesítem, hogy a távbeszélő állomások felszerelésénél a felmerült nehézségeket az okozza, hogy a közismert anyagbeszerzési nehézségek és a gyárak • más irányú lekö­töttsége miatt a távbeszélő központok és hálózatok fejlesztése évek óta nem történ­hetik meg olyan ütemben, - ahogy ezt a szükséglet megkívánja. Amint ezek a ne­hézségek jelentkeztek, gondoskodtam olyan szükség-megoldásokról, amelyek legalább 3 feltétlenül jogos távbeszélő igények kielégí­tését biztosítják. A gazdasági és egyéb szükségesség elvei­nek figyelembevételével megállapitottam azokat az elveket, amelyek szerint a távbe­szélő állomások engedélyezése történik is az igények elbírálására ■ minden postaigaz­gatóságnál egy bizottságot szerveztem. Minthogy a kisméretű központ — és há­lózatbővítések a távbeszélő felszerelése iránti igényt nem fedezik, felhatalmaztam a postaigazgatóságokat, hogy amennyiben va­lamely fontos távbeszélő állomás felszerelé­sének műszaki akadálya van, az állomás színmüvet, majd Kállay Miklós miniszterel­nök közvetlen hangú rövid beszédet intézett a munkásokhoz. Hangoztatta, hogy a magyar munkásság mindennapi munkájával a nemzet jövőjének szilárd alapját rakja le. Rendkívül fontos, hogy a munkásság résztvegyen az egész ma­gyarság szellemi életében Is. A Nemzeti Munkaközpont tevékenysége szép példa erre. Eot* a bemutatón is őszinte örömmel látta, mi mindent tud a magyar munkás és milyen nagy szellemi kincsek vannak a széles nép­rétegekben. A kormány éléről üzeni a mun­kásságnak, hogy nagy féladat vár rá. Az ország minden más rétegével kék a kézben egytitthaladva kell dolgoznia az ország jobb jövőjének biztosításáért és hazánk felvirá­goztatásáért. A miniszterelnök beszédét nagy lelkese­déssel fogadták. hogy Halifax lord rosszindulatú állításait semmiféle ténybeli érvekkel nem tudta alá­támasztani. A nyilatkozat célja nyilván­valóan az, hogy már előre Igyekezzék csök­kenteni az angolszász, közvélemény szemé­ben annak a tcngelyvisszahatánnak a hord- erejét, amely az, angol-amerikai akcióval szemben kezd kibontakozni. felszerelését a megadott irányelvek Szerint meglévő állomás felmondásával és leszere­lésével is biztosíthatják. A fenti célbók felmondható állomások kö­zött az iparengedélyüktől, illetőleg ipariga­zolványuktól megfosztott előfizetők állomá­sai is szerepelnek. A m. klr. posta tudatában van annak, hogy a kereskedők és iparosok létérdeke megkívánja az üzleti életben nélkülözhetet­len távbeszélőt. Az üzletekbe, műhelyekbe kért állomások bekapcsolását a posta azért feltétlenül kielégítendő igénynek tekinti és az ilyen állomások bekapcsolását, ha erre lehetőség van, meglevő különvonalu. állomás ikresítésével, illetőleg állomás elvétel utján is biztosítani igyekszik. A beadványból megállapithatólag első­sorban Kolozsváron merültek fel panaszok egyes kereskedők és iparosok által kért táv­beszélő állomások késedelmes bekapcsolása miatt. Ezért a kolozsvári helyzet felülvizs­gálása iránt intézkedtem. Ha az állomások felszerelésével kapcsolatban más konkrét panaszok is tudomására jutnának, szíves­kedjék azokat az illetékes postaigazgató ■ ság tudomására hozni.“ Eg\j évi börtönre és tízezer pengő pénzbüntetésre ítéltek egy árdrágító szeged: cipészmes!ert Szeged, nov. 25. A szegedi törvényszék Sallay József cipészmestert, aki a vád sze­rint 24 pengőt érő cipőt 46 pengőért adott el, üzletszerű árdrágítás és áruelrejtés bűn­tettében bűnösnek mondotta ki és ezért egy évi börtönre, 10.000 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Az Ítélet nem jogerős. A szerkesztésért és kiadásért teleli JEN EV LA 8% LA. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Po* tatakarékpénztári csekkszámla szama: 72148. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adnak vissza. Különleges erejű újdonság! Forró szenvedélyek és a láncoló szerelem !il“ie: V«*lbora-é|i Scctlar»«! Az első maeva' ui beszdő SVENSKA film, mától a Corvin-ban . INGRID BERGMANN az „INTERMEZZO“ iőszereplőjének és Lars Hanson a világ kedven­cének csúcsteljesítménye. Csak 16 éven felülieknek! Előadások kezdete 6. ií, 7 órakor. Vasárnap d. e. 11 órakor matiné A Minerva Irodalmi és Nyomdai Müintézet Rt. nyomása. F. Major József. Mértékadó olasz korok Halifax nyilatkozatáról: Az angolszász közvélemény áltafására kockáztatta meg rosszindiaíafu állításait Halifax lord Kedvezően döntött a postavezér­igazgatósága keresztény kereskedők és Iparosok távbeszélő-igényeinek kielégítése ügyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom