Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-22 / 265. szám

M942. AOVEMBEn 22 Az ipar feladatai a magyar gazdasági életben Közismert tény, hogy Magyarország a mezőgazdasági államok sorába tartozik, ami annyit jelent, hogy gazdasági életünk alapja és legfontosabb tényezője a mezőgazdasági termelés és az ország termeléssel foglalkozó rétegeinek legnagyobb részét — körülbelül a felét — a földmivelő osztály alkotja. Már a trianoni országesonkitás utáni esztendők bebizonyították, hogy Magyarország jelen­legi népsűrűsége mellett, amely 1938 előtt már négyzetkilométerenként megközelítette a százat, semmiképpen sem hanyagolhatja el a termelés másik nagy és fontos tényező­jét: az Ipart sem. A kormány céltudatos iparfejlesztési politikája a Trianon ntáni két évtizedben nagy eredményt ért el: egészen uj magyar iparágak fejlődtek ki, a már meglévők pedig megerősödtek s nyugateu- rópai színvonalra emelkedtek. Ennek a fejlő­désnek köszönhetjük azt, hogy a magyar Ipar — amint arról Varga József iparügyi miniszter költségvetési beszédében a kép­viselőhöz előtt beszámolt — a fennálló há­borús nehézségek ellenére kitünően teljesíti azokat a feladatokat, amelyek éppen a há­borús állapot következtében reáhárulnak. A háborús nehézségek különösen a nyersanya­gok és a munkaerő előteremtése terén mu­tatkoznak. Ezeket a nehézségeket a magyar iparnak túlnyomórészt sikerült leküzdenle. Ipari termelésünk ennek ellenére az elmúlt évben Is kedvezően fejlődött, amit főképpen a kormány beruházási programi inak vég­rehajtására és a közületi építkezési tevé­kenység fokozódására lehet visszavezetni. Ipari termelésünk nagy jelentőségére jel­lemző, lmgy a gyáripar mr-káslétszáma már körüliéiül félmillió volt tz elmúlt év­ben, viszont a bányászat, a gyáripar és a kisipar öss zes alkr ’mazottainak, U bát tiszt­viselőknek és munkásoknak együttes létszá­ma meghaladja az ötnegyed millió főt. Az Ipar erős foglalkoztatoliságának természe­tesen kedvező szociális kihatásai vannak. Sok családtag, akit eddig a családfő tartott el, saját munkához és keresethez jutott.. El­ismeréssel állapította meg a miniszter, hogy a magyar ipar a mezőgazdasággal együtt lehetővé tette a hadsereg és a polgári lakos­ság szükségleteinek kielégítését. Ipari erő­feszítésének eredményességét bizonyltja, hogy az ország szénszükségletét a magyar szénbányászat szinte egyedül fedezni tudta. Tekintetbe kell pedig venni, hogy a háborús termelés, a hadiüzemek felfokozott szükség­lete nagy követelményeket támasztott a ma­gyar szénbányásszal szemben. Egészen természetes, hogy a magy ar ipar .jelenleg tulnyomórészben a háború szolgá­latában áll. Ez annyit jelent, hogy elsősor­ban a hadsereg igényeit kell kielégítenie, másrészt gondoskodnia kell pót- és műanya­gok termeléséről, amelyek a hiányzó nyers­anyagokat eredménnyel helyettisitik. Ezen a térer Plőljár a hazai textilipar, amely egé­szen uj eljárásokat dolgozott ki a pótanya­gok felhasználására és ezen a téren minden nehézséget leküzdött. A magyar Iparfejlesztés egyik legfonto­sabb feladata a decentralizáció, azaz egyes Ip rl üzemeknek az ország különböző vidé- k, re való kitelepítése. E téren a kormány egyik legfőbb gondja a székely vármegyék iparosítása. A másik fontos iparfejlesztési feladat a kisipar és házüpar felkarolása. A kisipar ma nemcsak nemzetpottttkaJ, hanem termelési szempontból Is nagyjelentőségű. A kisipar foglalkoztatása terén az utóbbi évek­ben nagy rész«' volt a közszállltásoknak és ebben a vonatkozásban még nagyobb fejlö- 'dést lehet várni. Külön hitelakcióval támo­gatja a kormány a kisipart s az erdélyi ipa­rosságnak külön kétmilliós hitelkeretet bo­csát rendelkezésére. A kivitelben előkelő helyet foglal el a kisipar, amelynek exportja már tízmillió pengő. Ugyancsak szépen fej­lődik a házüpar is, amelynek fejlesztése cél­jából a miniszer hétszázkllencvenhat tanfo- lyamot rendezett, 23.000 résztvevővel. A háziipari kivitel összege a múlt évben meg­haladta a 17 millió pengőt. örvendetes és megnyugtató, hogy a ma­gyar ipar ilyen magas színvonalra emelke­dett s háborús feladatainak ily kitünően tud megfelelni. Egészen bizonyos, hogy ez az ipar a háború után következő* békés fejlődés korszakában a magyar gazdasági élet egyik legértékesebb tényezője lesz. — November 24-én tartja legközelebbi összejövetelét a kolozsvári belvárosi Refor­mátus Férfiszövetség. A kolozsvári belvá­rosi Református Férfiszövetség legközelebbi összejövetelét november 24-én, kedden este tartja Király-utca 22. szám alatti helyiségé­ben. Tőkés István püspöki titkár bibüama- gyarázata után Unghvári Sándor tanár tart előadást „A Dunántúl és a kálvinizmus“ címmel. Az összejövetel pontosan fél 7. óra­kor kezdődik. JÓ ABU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA X JÓ ÜZLETMENETNEK Karácsonykor Külön ünnep, hogyha gáztűzhelyen sütnek. A berlini magyarok 10 porosz tallérja indította meg hetven évvel ezelőtt a jó szivek forradalmát Színfoltok a ma jubiláris díszközgyűlését tartó Mária Valéria Arvaleánynevető Intézet múltjából Kolozsvár, nov. 20- Hetven esztendővel ez­előtt, 1872-tőben, jólelkü kolozsvári asszo­nyok, magyar édesanyák szivében visszhan­goztak a krisztusi szavak: „Valaki az ár­vák közül egynek gondját fölveszi, az enyé­met vette főt“. És lehajoltak az anyátlan ár­vákhoz, otthont teremtettek, az erdélyi részek első leányárvaházát. Félreértéssel kezdődött Még 1871-ben történt, hogy egyik nőegyleti gyűlésén özv. báró Bornemissza Ignácné felve­tette az árvaház ügyét. Megvalósítását el is határozták és hattagú ,.bizottmány“-! küld­tek ki a kérdés tanulmányozására. Amikor a bizottság az árvaház létesítésének tervezetét előterjesztette, legnagyobb meglepetésre a nőegyleti elnökség azzal utasította el a ter­vet, hogy „nem kivan beleelegyedni, károsnak tartja a nőegyletrc nézve, ha tetszik cseleked­jenek önálló lag" — olvassuk a nemcslelkü Bornemissza Ignácné naplójában és hozzáte­szi: „ez csak félreértés következése lehet.“ Valóban csak az lehetett.' Félreértéssel kez­dődött és a legnagyobb egyetértésben végző­dött: a lelkes alapítók már csakhamar har­mincegyen voltak és csodálatos gyorsasággal együtt volt az első összeg, az akkor tekinté­lyes 3090 forint. Hadd jegyezzük le a kezde­ményező hat asszony nevét: Bán Istvánná, Bornemissza Ignácné, Kemény Istvánná. Ko­vácsi Antalné, Huszár Adámné, Szász Domo- kosné* I A szeretőt hírverése Az akkori Időkben szokatlanul ügyes hir- verési eszközzel szították a jó szivek forra­dalmát: a kolozsvári „Polgár“ c. napilap há­romszáz vidéki példányához lelkeshangu röp­lapot mellékeltek és ötszáz gyüjtőivet küld­tek síét­Érdekes, hogy a legelső adomány Berlinből érkezett: a berlini magyarok egyesülete kül­dött 10 porosz tallért- Örömet keltett Hay- nald érsek levele is, amelyben bejelenti, hogy 5000 forintos alapítványt tett, amelynek ka­matait „felváltva egyszer az erdélyi szé­kely földnek, egyszer az erdélyi nem székely földnek árvája nyerje el“. Hatalmas arányú társadalmi megmozdulás volt, amelyben ,.rang, rend és valláskülönb­ség nélkül“ Erdély egész társadalma részt- vett. Számos megható mozzanata voll ennek a mozgalomnak- Priellc Cornélia a nagy drá­mai hősnő Kolozsvárra utazott és ingyen ját­szott az árvák javára. A kolozsvári nyomdá­szok majálist rendeztek és fclajá lottók jöve­delmüket. A majálison az árvaház vezetősége küldöUségileg megjelent. A kezdeményező lelkes szózat tehát nem hangzott el hiába, ezrek és ezrek szivét moz­dította adakozásra- A nevezetes józseffalvi épitőmozgalom hetven év előtti elődje volt! Három hónap alatt harmincezer forint gyűlt össze! A jótékony szívek tereintő hatalmát bizo­nyítja: alig félév múlva az árvaházat fel is avatták. Tíz árvával... 1872. december 15-én nyitották meg ünucr pélyesen az árvahazat. A felveti fiz árva kö­zül nyolcán állottak már ottan kék karton ruhájukban- Mint az akkori kolozsvári „Pol­gár" cimü lap is beszámol, sok jelenlevő sze­mébe könnyek gyűltek és mindenki elismerés­sel adózott a nagyszerű eredménynek, amely alig fél év alatt fedél alá hozta az árvák ügyét. Bornemissza elnöknő beszédére a vá­ros részéről Minorlts Károly, a város közön­sége részéről Haller egyetemi tanár válaszolt. K. Papp Miklós, a jótékonyságáról hires ko­lozsvári polgár minden árvának egy-egy ara­nyat adományozott. Árvák — székely szőttesben Az áldozatké: ség, amely létrehozta azután ’ sem szűnt meg. „Kolozsvári polgár Kis Sán- Î dór 1000 forintos alapítvánnyal jogot szer- f zett magának és utódainak, hogy egy árvát I az intézetbe fölvétessen“ — olvassuk később : és a beszámolók vetekszenek egy-egy izgal- | más regénnyel. Valóban Kolozsvár jószivének krónikája ez. Az adományozók közölt olvas- - suk Brassai Sámuel nevét 100 forinttal- Égy ■ későbbi névsoron Hóman Ottó egyetemi ta- ; nár gyermekei nevében, Így Hóman Bálint nevére is adakozik. Gazdag és szegény egy- í formán meghozta áldozatait. Volt aki termé- , szetben adott — tehenet borjúval, terményt f — volt, aki Diana fürdő-, Tornavivóda ' részvényt, volt olyan is, aki húszezer darab szivarvéget adott értékesítésre. | X876-ban vette föl az árvaház a „Mária Va- J léfia“ nevet­Érdekes mozzanat az árvaház életében, hogy a szegedi árvízkor két szegedi árva ke­rült Kolozsvárra- 1880-ban Udvarhelyről erős székely szőttest rendeltek az árváknak. A ko­lozsvári Mária Terézia árvabáz tehát korát messze megelőzve pártolta a népi ipart. Az árvák közül különben sokan férjhez- menlek és mint családanyák adták vissza gyermekeiknek azt a szeretet, amely pótolta az anyai gondoskodást. A mai Kolozsvár — hetven év előtt... Ahogy a régi beszámolókat forgatjuk, mlnlha a mai Kolozsvár keresztmetszete len­ne hetven évvel ezelőtt. A mai kolozsvári tár­sadalom ismert nevel — apák. nagyapák, nagyanyák neveiben — már akkor is mind szerepeltek. Egyik nemzedék adta át a má­siknak ezt-a nemes stafétát. Az anyák lányai rendezték lelkesen a Mária Valéria bazárokat, műkedvelői előadásokat. az utcai gyűjtése­ket. tárlatokat, a „városi vigardábau“ a hires bálokat. A megszállás két évtizedében, amikor mindnyájan árvák voltunk, amikor egész Er­dély egyetlen nagy árvaháza volt az árvama­gyaroknak, akkor már- az unokák ölelték szi­vükre az árvákat. A feledhetetlen hangulatú Mária Valéria bálokon mindenki érezte, hogy nemcsak mulat, hanem magyar életeket ment a jövendőnek. Akkor nehéz időkben áldoza­tos asszonyok hihetetlen szívós munkával szervezték meg az árvaház fennmaradását. Vidékről, különösen a Mezőségről, minden BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Korszerű ké.yeiem SZÁLLÓ Eggdqtjas szobák 6*— F-tőí 12- P-ia Kétágas szobák 9*— P-tőí 18'— P-ip Éttermében Veres Károly és c gány- zenekara muzsikál Llismrrtsi !■; i vdló ; onjjha. Polgári ára!-. évben, a földbirtokosok serege küldte Be a maga — apától örökölt, hagyományos __ ter­mészetbeni ajándékait- Ezek az adományok a bécsi határ következtében szinte teljes egé­szében elmaradtak. Az árvaház ma nehezebb körülmények között -van mint valaha- Ma, amikor jelképes hódolattal ráhajolunk a hetven éves édesanya kezére, legméltóbb jubileum: hitünk, hogy az unokák méltók a nagyapákhoz és, anyákhoz. És ma, amikor fennen hirdetjük, hogy „több magyar gyer­meket!“, akkor a meglevő gyermeket sem hagyjuk elveszni és Erdély magyar társadal­ma összefogott erővel teljesíti - az árvaház eredeti célkitűzését: „mentői több árvát meg­menteni a magyar társadalomnak!“ (H-) Amit a földgolyó meséi... Színes hírek a világa minden táfáról „HALTEST!;“ FIATAL LEÁNY ÉLET- T ARS AT KERES. Törökországban eddig ismeretlen volt a házassági hirdetés fo­galma, újabban azonban ez a. nyugati szokás is általánossá kezd válni. A török huzassági hirdetések szövege a mi sze­münkkel nézve néha kissé homályosnak tűnik fel. Az „En Son Dakika“ cimü új­ságban például a következő hirdetés ra­gadta meg figyelmünket: „15 -éves, 65 kilós, haltest« fiatal hölgy 30—35 éves, 100—120 font havi jövedelemmel rendel­kező fiatalemberrel óhajt házasság céljá­ból megismerkedni“.-A „haitestfi“ kifeje­zés helyett mi „molett“-ct mondanánk. HATVAN KATONA ÁLL ŐRT EGY VASKAPU ELŐTT. .Kairóban, hivatalos jc- lentésben tudatták az egyiptomi múzeumok műkincseinek rejtekhelyét. Az egyiptomi nem­zeti muzeum igazgatójának közlése szeműt a műkincseket Maassarah környékén egy 30 mé­ter mély barlangban rejtették el. A barlang' bejáratát elzáró vaskaput hatvan egyiptomi katona őrzi. HARFAÍIANGU ZONGORA. A tumaui zongoragyárban egy újfajta zongorát, ké­szítenek, amelybe egy hárfát építettek bele. A zongoravirtuózok körében az nj hangszer nagy érdeklődést keltett. ■>. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA Nov. 22-én, vasárnap d. u. fél 3-kor: Száz piros rózsa“ (Olcsó helyárak.) Nov. 22-én, vasárnap este fél 7-kor: A =vén diófa. (Bérletszünet. Rendes helyárak.) November 23. Hétfő este %7 órakor: Sevillai borbély. A Tizes Szervezetek előadása, bevezetőt mond: Dr. Eritz Géza tanár, Sőttzedes. Jegyeket a pénztár nem áru-' sít. November 24. Kedd este %7 órakor: Se­villai borbély. Opera bérlet 6, szám. Opera helyárak. November 25. Szerda este %7 órakor: Kon­cert. Bemutató bérlet 11. szám. Bemu­tató helyárak. November 26. Csütörtök este %7 órakor: Koncert. Napi bérlet A. 12. szám. Ren­des helyárak. November 27. Péntek este : v 7 órakor: Lakmé. Opera bérlet 7. szám. Opera helyárak. November 28. Szombat d. u. ,%3 órakor: Pillangó kisasszony. Ifjúsági előadás. Jegyeket a pénztár nem árusít. November 28. Szombat este %7 órakor: Koncert. Napi bérlet B. 12. szám, Ren­des helyárak. . November 29. Vasárnap d. u. %3 órakor: A víg özvegy. Olcsó helyárak. November 29. Vasárnap este %7 órakor: Koncert. Bérletszünet. Rendes helyárak. ARPÁD-mozgó: I. Kadétszerelem. TI. Ka- rády Katalin: Valahol Oroszországban. CORVIN-mozgó (volt Royal): Tavaszi szó- < náta. Fősz.: Szörényi Éva, Uray Tivadar,, v. Benkő Gyula. Vasárnap d. e. 11 órakor Matiné. EGYETEM-mozgó: Ma d. e. 11-kor és 3, 5, 7 órakor, valamint hétfőn 3 és 5 órakor: Pepita kabát. Hétfőn este 7 órakor dísz­bemutató: Üzenet a Volga-partról. Fősze­replők: Sárdy János és Tóth Júlia. ERDÉLY-mozgő: Tokaji aszú. Fősz.: Fedák Sári, Pálóczi László, Erdélyi Mici, Bordy Bella, Bilicsi T., Pethes F. Előadások kez­dete 3, 5 és 7-kor. Vasárnap d. e. 11-kor’ Matiné. MÁTYÁS KIRÁLY-mozgó: G. P. V. Uj ma­gyar és Ufa világblradók. — Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor és vasárnap d. e. 11 órakor. F ST<öCZI-filmszinház: Dr. Kováes István. Fckz.: Páger Antal, Stmor Erzsi, Rajnay Gábor, Vaszary Piri, Tóth Julia. Vasár­nap d. e. ll-kor Matiné;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom