Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-22 / 265. szám

„DéUrdé’yi testvéreink emberfeletti nehézségek között hirdetik a templomokban Isten megtartó beszédét" — «Mondotta Vasärbelyi János püspök az Erdélyi Reform ál us Egiyliázkerület közgyűlésén Kolozsvár; november 21. ünnepi hangulat­ban ült össze szombaton délelőtt 10 ól akor az erdélyi reformátusok parlamentje: az egy- házk ii-uleti közgyűlés, hogy meghallgassa a püspök jelentését az egyházkerület kétéves működéséről és letárgyalja a különböző egy­házi. iskolai és személyi kérdéseket. A köz­gyűlésen megjelent báró Bánffy Dániel föld­művelésügyi miniszter, Pataley Tibor dr. mi­niszterelnökségi államtitkár és Bethlen Ist­ván gróf volt miniszterelnök is s csaknem teljes számban megjelentek a különböző egyházmegyék és Intézmények képviselői, lelkipásztorai és gondnokai. A református teológia dísztermének zsúfolásig megtelt pad­soraiban Erdély reformátusságának minden létege képviselve volt. A megjelentek közül a következők neveit jegyeztük fel: Adorján István, Almási Samu, Bakk József, Barabás Andor dr., Barabás Gábor, Bartha Miklós, Bethlen Béla gróf, Bőd László, Bodó Ferenc, Borbátli Dániel, Borbély Kálmán, Bölöni Zoltán dr., Czaltó József dr., Csutak Ferenc, Darkó Ákos dr„ Daróczy Ferenc, Deák Fe­renc, Dóczy Ferenc, Dózsa Andor, Dósa László dr.. Erdős Gábor, Farkas István, Fe- jérváry Károly, Felszegi István, Gazda Fe­renc dr., Gönczy Gábor dr., Gönczy Lajos dr., Gönczy László, Gyarmathy Dezső dr., Gyárfás Pál, Györffy Lajos dr., Illés Gyula dr., Imre Lajos dr., István Mihály dr., Jodál Gábor dr., Kádár Géza, Kali Sándor, Kiss Lajos, Kiss Zsigmond, Kónya Kálmán, Ko­vács András dr., Kovács Benedek, Köblös Endre, Kristóf György dr., Laár Ferenc, László Ferenc, Maksay Albert, Márton Ist­ván dr., Máthé Gyula, Máthé Sándor, Mester Gábor, dr., Mester Mihály, Mihály Zoltán, Nagy András, Nagy Endre, Nagy Gerö, üagy Géza dr., Parády Ferenc dr., Páll Fe­renc, Péter Sándor, Polonkay Tivadar dr., Sándor Ferenc, Sebess Jenő dr., Sebessy Ákos, Sebessy János dr., Sigmond János, Siró János, Szabados József, Szabó András, Szász Ferenc dr., Szilágyi János, Tavaszy Sándor dr., Teleki Domokos gróf, Tulogdy János dr., Vágó Károly dr., Varga Dániel, Vékás Lajos dr., Volloncs Miklós és Wesse­lényi István gróf. Pontosan 10 órakor vonult be a teológia dísztermébe Vásárhelyi János püspök és a négy fögondnok: Teleki Arctur gróf, dr. Bethlen György gróf, Bethlen István gróf és Bánffy Miklós gróf és a közgyűlés tagjainak lelkes ünneplése között foglalták el helyei­ket az elnöki emelvényen. Vásárhelyi János nemes lélekböl fakadó, mélyenszántó imája után Teleki Arctur gróf rangidős fögondnok nyitotta meg a közgyű­lést. Meleg szavak üdvözölte a képviselőtes­tület tagjait, majd megállapította, hogy 127 közgyűlési tag jelent meg s Így a vonatkozó egyházi szabályzat értelmében a közgyűlés határozatképes. Indítványára ezután a köz­gyűlés hódoló táviratban üdvözölte ország- gyarapító Kormányzó Urunkat, üdvözlő táv­A Délerdélybe szakadt reformátusokról a következőkben emlékezett meg a püspök: — A szórványosan hozzánk élkezelt ér­tesülések szerint délerdélyi testvéreink iránt való meleg együttérzéssel és tisztes- ségadáesal jelenthetem — mondotta — hogy déterdélyi testvéreink hűséges és áltlo- zatrakész odaadással töltik be szent hiva­tásukat ott, azon a helyen, ahova Isten böl­csessége hitűk megváltására hösi\ l.izony- ságtevökül rendelte. Emberfeletti nehézsé­gek között, de kormányozzák az egyházat, hirdetik a templomokban Isten megtartó be­szédét és az iskolákban tanitóhiány és egyéb nehézségek között viaskodva is oktatják és nevelik gyermekeiket. A lelkész! szolgálat folytonosságának biztosítására Nr.gyenye­CukorfteíegeSc ! Van mir növényi inzulin, mely' kenyér- 9 ben, lisztben, kétszersú'.tben és keksz- I ben fogyasztható. Dr, Senftner szabadat- | maaott eljárása szerint készült diabeti­kus készítmények ízletesek is élvezhetők I Fgyedárasttő Erdélyben : „Diabet“ Kolozsvár, Jókaí-u. 25 j Vidékre utánvé tel Kerten fálékoztatót. If Iratot küldött Kállay Miklós dr. miniszter­elnöknek, Szinyei-Merse Jenő vallás- és köz­oktatásügyi miniszternek, valamint Balogh Jenő dr.-nak, a református egyetemes kon- vent elnökének. Pataky Tibor dr. államtitkár üdvözlése Napirend előtt Vásárhelyi János püspök szeretettel köszöntötte az egyházkerület köz­gyűlésén elsőizben megjelent Pataky Tibor dr. miniszterelnöki államtitkárt, akit az egy­házkerület multévi díszközgyűlésén válasz­tott érdemei elismeréséül tiszteleti taggá. Pataki Tibor dr. államtitkár válaszában hangoztatta, hogy abban a megtiszteltetés­ben, amelyben az egyházkerület képviselő­testülete részesítette, jelképet lát. Jelképét annak, hogy a trianoni Magyarország és Er­dély reformátusai egyek. Ezután Laár Ferenc igazgatótanácsos elő­terjesztést tett az egyházmegyei és egyház­kerületi mandátumok meghosszabbítására s kegyelettel emlékezett meg Toidalagi Mihály gróf, Tusa Gábor dr., Vásárhelyi Boldizsár, James Macdonald Webster és Borghard Gan- ienbain dr. tiszteleti tagok elhunytáról. Ezután került sor Vásárhelyi János püs­pök jelentésére. Általános figyelem és érdek­lődés mellett teijesztette elő a püspök min­den részletre kiterjedő jelentését s abban pontosan felsorakoztatta az egyházkerület kétéves munkásságát, kitért a délerdélyi re­formátusok helyzetére és keményen ostoroz­ta a felekezeti héke megbontott. Kegyelt­tel emlékezett meg az elmúlt kétév nagy halottadról, elsősorban a hősi halált halt Kor­mányzóhelyettes TJrról és az egyházkerület érdemes tagjairól. — Erdély magyarsága a mult esztendőben gyászolta meg azt a költőt, aki Isten leiké­től ihletet, haláláig hü szeretettel tudta ki­fejezni Erdély tüzes kemencébe Vetett ma­gyarságának érzéseit — mondotta a püspök. Reményik Sándor kiáltotta bele az erdélyi magyarság leikébe a kétségbeesés féltő fáj­dalmával a jelszót: Ne hagyjátok a templo­mot, az iskolát!... Igaza volt a lánglelkü költőnek. Egyéb megtartó bástyánk, oltal­mazó erőnk nem maradt, mint a templom és az iskola. A mi kálvinista népünk töret­len hűséggel, sokszor megragadó áldozat- készséggel, semmitől vissza nem riadó re­ménységgel áll egyházunk temploma és is­kolája mellett. — Ennek köszönhettük a múltban is, hogy amikor országgyarapltó Kormányzó Urunk Erdély fővárosában megjelent, bi­zonyságot tehettünk előtte arról, hogy min­den nehéz idők próbái között megtartott minket a templom és az iskola. Mit mond­junk a jövőre nézve ? Népünk vívja a har­cot a népeknek az egész világot betöltő nagy viaskodásában, saját jövőjének, az egységes magyar hazának krisztusi győzel­méért, az igazságosabb életrend biztosítá­sáért, dicsőséges szövetségeseivel együtt. den teológiát létesítettek, amely meg is kezdte áldásos működését. Missziói taná­csot szerveztek, amelyben a vasárnapi is­kola irányítását Juhász Albert, a férfiszö­vetségét Csapó Sándor, a nöszövetségét Bethlen Mária grófnő végzi, mig az IKE-t Horváth György, a leányszövetséget Kohay Éva, az árvaház munkáját Bedő Béla, a szórvány és külmissziót Horváth Jenő dr. vezetik. Több mint négyszázezer lélek A püspök ezután a kormány illetékes té­nyezőivel folytatott tárgyalásairól számolt be a kongrua- és a nyugdijkérdésse! kap­csolatban, majd beszámolt az egyházkerü­let jelenlegi helyzetéről: — Egyházkerületünkről a következő sta­tisztikai képet állíthatom közgyűlésünk elé — mondotta Vásárhelyi püspök. — Egyház­kerületünknek van 408 anyaegyházközsége, 21 társegyházközsége, 70 leány egyhá zköz­sége, 25 fiókegyliázközsége, 58!) szórványa. Hiveink lélekszáma 416.779. Ezek közül szórványbán élő hiveink száma 13.577. Az elmúlt esztendőben született 5104 fiú és 4703 leány, összesen 9807 újszülött. A szü­letési ezrelék eszerint 23, a halálozási ezre­lék 15. Az általános szaporulás 3 ezrelék, amely sajnos, csak az elég kedvezőtlen or­szágos átlagnak felel meg. Parancsoló nemzeti érdek, hogy útját vágjuk a felekezeti gyűlölködésnek Általános figyelem és érdeklődés mellett szólt ezután a püspök a felekezeti békéről­Erdélyben, de az egész magyar hazában pa­rancsoló nemzeti érdek az, hogy útját vág­juk a felekezeti féltékenykedéseknek, gyűlöl­ködéseknek. Nem szabad - egymás alkotásra felemelt kezét lefogni. Megengedem, hogy fa­natikus és buzgó támadásra kész lelkek van­nak itt- is, ott is, de magának a katolikus és a református egyház vezetőinek kell összefog­niuk a magyar egység szolgálata érdekében a felekezeti béke megteremtése céljábói- — Mi, erdélyi magyarok, légyünk akár kál­vinista, akár katolikus magVarok, elkeseredett megdöbbenéssel kell, hogy visszautasítsunk és lelkűnktől tavoilartsunk minden olyan gon­dolkozásmódot, amely a felekezeti ellenséges­kedés magvait akarja elhinteni közöttünk. Kérdem, hogy hitük különböző volta darára nem voltak-e igazán nemes testvérek és bará­tok a közös magyar érdekek védelmében: Majláth Gusztáv, Ferencz József és Nagy Ká­roly püspökök? Hirdetem most is, az őrállók,-, nak kell összefogniok és megkeresniük bölcs magyar mérséklettel az útját és módját an­nak, hogy a felekezeti tülekedés ne állítsa szembe a magyart a magyarral, ne hurcolja be az elkeseredett, hitbeli fájdalom bántalmát a magyar családi hajlékokba éppen most, amikor a magyar leikok nyugalmára, hitbeli zavartalan egyensúlyára, a magyar egység megőrzésére a legnagyobb szükség van. A A föpásztor jelentését a következő sza­vakkal fejezte be: — Befejezve jelentésemet, emlékezzünk meg arról a történelmi ünnepségről, amely­nek holnapután leszünk tanul. Elégtételt adunk az utolsó erdélyi fejedelemnek, hit­vestársának, gyermekének, amikor Apafi családjának hamvait ünnepélyesen elhe­lyezzük az ő végakaratának megfelelőiig ősi Farkas-utcai templomunkban. Az ünne­pélyen képviselteti magát Főméltóságu Kormányzó Urunk, a magyar kormány, az országgyűlés Alsó- és Felsőháza, Joggal mondhatom, hogy így hódol a fejedelmi Er­dély történelmi érdeme előtt az egész or­szág. A fejedelmi Erdélynek a lelkét pedig, az igazi erdélyi szellemet a mi református egyházunk munkája és szolgálata hatá­rozza meg. — Legyen a holnaputáni ünnepség fel­emelő bizonyságtétel amellett, hogy a je­lenlegi idők körülményei között is Erdély református népe, hiven történelmi hagyo­mányainkhoz és tanulságainkhoz, ebben a szellemben kiván résztvenni az alkotó mun­kában. — Nem kívánunk és nem kérünk semmi 1942. NOVT.MnK.H 22 zásságok’ kérdésében Is megtalálta adnak a megoldásnak a módját, amelyik a mi viszo­nyaink között elkerülhetetlenül előforduló vegyesházasságok esetében is biztosította azt, hogy egyik fél se érezze magát megbántott- nak és hitében megalázottnak. Tudvalevő, hogy itt ismeretlen volt a reverzálisharc. Ter­mészetes dolog volt, hogy vegyesházasságok esetén a gyermekek nemek szerint követték a szülők vallását- Törvényerejű szokás volt —, hogy az eskető pap megválasztásának kér­désében se legyen vita — rendszerint a meny­asszony papja esketett- ' •' )»'4r»( ţp <*. *4r* w x'.r* •» «N*a VV» <1 Uv «Mi* i Vf «■**■.*• Á'WV,.Í‘ « £ «' A> '*.v\rJ/iVV iw\ AvA.W'’ — Átférve iskoláink oktatásügyünk ’ismer­tetésére, röviden a következőket mondha­tom: tankötelesetek száma 59.819 és ezekből felekezeti iskoláinkban még mindig csak 26.299 nyer oktatást. 74 tanítói állásunk üres. Az elemi iskolák telkei közül több mint 70 a mienk. Ezek az adatok nagyon komoly figyelmeztetéssel szólnak nemcsak hozzánk, Itanem a magyar kultúrpolitika felelős veze­tőihez Is. Hála Istennek, most már vannak nem szorongatott felekezeti iskoláink, de azokért még mindig nagyon súlyos áldoza­tokat hozunk és viseljük azt a fájdalmat, hogy a román állam által bezárt felekezeti iskoláink nem működitek és saját telkeinket és iskolaépületeinket nein adták vissza. Egyébként hálásan ismerem el. hogy iskola­ügyünk rendezésénél a kuttuszkormány nagy jóakaratot mutatott és különösen hálás va­gyok azért, hogy a dologi kiadások terhének hordozásában jelentékeny rendkívüli segély nyújtásával enyhített nehéz helyzetünkön a kormány. — Délerdélyben szakadt tanítóképző inté­zetünk helyébe az akkori kormányzati té­nyezők átadták szártiunkra a sepsiszent­györgyi voit tanítóképző intézet épületeit. Tanítóképzőnk igy megkezdhette áldásos működését. Egyházkerületünk a megfelelő tanitói utánpótlás érdekében húsz ingyen­helyet biztosított a képző növendékei szá­mára. A képző első éve kitűnő eredménnyel .zárult. Az intézet munkásságának támoga­tása továbbra is elsőrendű feladatunk lesz. Marosvásárhelyen megnyitottuk polgári leányiskolánkat, amely mintegy 300 növen­dékkel és igen jól megválasztott'tanerőkkel lendületes munkába kezdett. egyebet, csgk a szabad és hü munkára szé­les lehetőségeket és olyan niegbecstiltetést, melyet múltúnk érdemel és a mai időkben végzett munkánk hűsége szerint megéri demlünk. A kolozsvári egyházmegye kérdése Vásárhelyi János püspök jelentése a köz­gyűlés délelőtti tárgysorozatát kitöltötte. A tanácskozásokat délután 4 órakor folytatták a kolozsvári egyházmegye szervezeti szabály- rendeletének vitájával. A kérdést Laár Fe­renc előadó ismertette s közölte, hogy a ko­lozsvári egyházmegyének megszervezése, il­letőleg az egyházközség kilenc önálló egy­házközséggé való átszervezése nagyban elő­segítené a hitéletet Kolozsváron. Kristóf György dr. hozzászólása, valamint Vásár­helyi püspök magyarázata után o közgyűlés kilenctagú bizottságot küldött ki a szabály­zat felülvizsgálására. A bizottság tagjai a következők: dr. gróf Bethlen György, Tava­szy Sándor dr., Imre Lajos dr., Gönczy La­jos dr., Vékás Lajos dr., Bartók György dr., Kovács András dr., Máté Sándor és Jlfe-s- tér Mihály. Mester Mihály előadó ezután a nyugdíjintézet helyzetéről tett részletes jelentést., majd bemutatta az egyházkerületi A szív legmélyebb fájdalmával tudatjuk, úgy a magunk, mint az összes rokonok nevében is, hogy a hűséges, jóférj, édesapa, nagyapa, testvér, sógor, rokon és jó barát ids. TOROK FERENC szíjgyártó- Tester Kolozsvár szab. kir. város törvényhatósági bizottsági tag, Iparos Egyleti választmányi tag, Kolozsvár és Vidéke Ipartestület pénztárnoka, ref. egyház presbitere, Mária Valéria árvaházi szerető, gondos gazda, életének 61-ik évé­ben, boldog házasságának 35-ik évében, folyó hó 20-án, este 10 órakor hosszas szenvedés után visszaadta lelkét Teremtőjének. A megboldogult földi részeit folyó hó 22-én d. u. 2 órakor fogjuk a Mészáros-utca 7. számú saját házából a ref. egyház szertartása szerint a köztemetőben levő családi sírba örök nyugalomra helyezni. Pihenj csendesen, emléked lelkűnkben örökké élni fog» Kolozsvár, 1942 november hő 21-én. Ids. Török F’erencné, szül. Mátyás Mária, bánatos neje. If. Török Ferenc és gyermeke, Ilonka. Török Irénke, férje Bartalis István és gyermekei, Istvánka és Öcsike, Török Béla, édes gyermekei, veje és unokái. Több közeli és távoli rokonok -és jó barátok nevében is. „Délerdélyi testvéreink hűséggel és áldozatkész­séggel töltik be szent hivatásukat" magyar böfeseség itt Erdélyben a vegyes liá- ] Elégtételt odúnk az utolsó erdélyi fejedelemnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom