Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-22 / 265. szám

1942» NOVUMBUH 22

WmamSlrsM z

A képviselőhöz szombaton délelőtt 10 órakor a külügyi tárcával folytatta a jövő évi állami költségvetés tárgyalását.

Krúdy Ferenc alelnök bemutatta Oláh György képviselő levelét, aki külföldi tanulmányútra háromheti szabadságot kért. A Ház megadta a szabadságot. Ezután vitéz Osicsery Rónay István előadó emelkedett szólásra.

Azzal kezdte, hogy rtiár a mult évi költségvetés vitájának végén a diplomáciai vitát a fegyverek zaja váltotta fel. Történelmi visszapillantásában kiemelte, hogy a magyarság történelemalkotó nép és felelősségvállalásának tudatában sohasem mondott le arról a jogáról, hogy a Kárpát-medencében a magyarság teremtsen rendet.

— Reálpolitikát folytatunk — mondotta. Célunkban nem a lemondsiat, nem a megalkuvást szolgáljuk, hanem becsületesen az igazságért való harcot. Ez a reálpolitika viFIGYEiE^ ! Kukorica emihéjból. szalmából, gyékényből, vésztőből, cirokbó' és fából készült házi pari cikkekért 'fnkaná1. tátikám s b.) a legmagasabb napiá at fizetem. Ajánlatokat „ xioix 484“ jeligére BÍockner J. hirdetőbe, Budapest, IV., Városház-u. 10 kérek.

' fc&snépünkef féltik és amelyek tetszetős frázisokba és hazug rokonszenvekbc hurkol tan juttatják el hozzánk éjszakáról-éjsaa- kára a leggvlikomhb mérget. ** ellenség egyik legveszedelmesebb fegyverét: a belső széthúzást, a defetlzmust. a csüggedést, a nyugtalanságot és a forrongást előidézni akaró propagandát. h.

— A tárgyilagosság kedvéért meg keU állapítani, hogy az ellenséges propaganda e bomlasztó tevékenysége — hála népünk józanságának, hazafias érzésének s a magyarság közismert politikai tisztánlátásának — nem sok eredménnyel dicsekedhetik.

— De ennek ellenére is óvatosnak és elővigyázatosaknak kell lennünk. Ezek az állandósuló é« a propaganda egyéb más közismert eszközeivel is — különösen az u. n. „suttogó propagandáival folyó propaganda- rohamok, amelyek a harcbanálló ország legbelső erősségét, a lelkierőt és a bizalmat akarják lerombolni, megkívánják, hogy a védekezésnek, a felvilágosításnak, az őrködésnek teljes készenlétével figyeljünk, de ezen túlmenően mindent elkövessünk abban az irányban, hogy a lelkeket az erő, a hit, az elszántság, a nemzetjövője iránti készenlét és az ország vezetői és intézményei iránti bizalom lelkületével fegyverezzük fel, a rádió a nemzetvédelmi propaganda szolgálatában már szinte teljesítőképességének határáig ment el, de szükség esetén még tovább is megy. A nemzetvédelmi propaganda szolgálatába állitja a filmet is. A propagandának liatályós eszköze még a helyes tájékoztatás, ezért kéthetes Időközökben ingyen fog terjeszteni olyan sajtótermékeket, amelyek ébren tartják a józan értékelést és a megfontolás szellemét. Nagy hatása van a propagandában az élőszónak is. A nemzetpoli- tlkai szolgálat munkatársai szinte naponként tartanak tájékoztató előadásokat. Az előadói hálózatba propaganda-autókat szándékozik belekapcsolni rádióval, filmvetítésével, könyvtárral. A propaganda védelmi ténykedései közé tartozik a ponyva-irodalom eHeni küzdelem Is.

Megemlítette még a miniszter, hogy az írói feladatok megbeszélésére Lillafüredre hívta össze Magyarország irodalmának legkitűnőbbjeit, végül pedig azzal fejezte be beszédét, hogy a magyar propaganda irányitójának helyzete könnyű, mert az ügy, amelyet szolgál a magyarság ügye, igaz, jó szent és győzelmes ügy.

iágosan meghatározza helyünket a kialakuló uj Európában. Magyarország mint jelentős középhatalom az elsők között áll az uj európai rendben.

— A jelenleg foiyó világháborúról szólva rámutatott arra, a háború lényege a túloldalon az, hogy Anglia megszerezze Európa ellen az Európától távollevő összes hatalmat. I A háború kitörésére csak akkor került sor, ] amikor világos lett, hogy a Versailles! és a trianoni rendszer nem tartható tovább. Magyarország külpolitikai irányát földrajzi helyzete határozza meg. A magyar külpolitika igen kiváló éleslátását mutatja az a tény, hogy már a lengyel háború kitörésekor világosan felismerte, hogy a végső kérdés a a Szovjettel való leszámolás lesz. Közvetlen háborúban csak a Szovjet-Unióval vagyunk.

A többi szövetséges állam csak azért tart bennünket ellenségnek, mert élünk és nem voltunk hajlandók érdekeikben sárba lapos- tatni magunkat. A kereszténységért és az igazi nyugati műveltségért folyó rettenetes harcban a legnagyobb áldozatot adtuk akkor, amikor Kormrinyzóhclyettes Urunk életét áldozta.

Az előadó kleriielte, hogy a külügyi kormányzat első és legfontosabb kötelessége, hogy minden erővel a háborús célokat szolgálja. Az a cél, hogy minél előkelőbb helyet I fnalái.iunk el a kialakuló uj Európában. I

Ezután a külügyminisztérium sajtöszolgá- , laténak és kulturális osztályának munkáját ismertette, majd arról beszélt, hogy diplomáciai kapcsolatainknak egyes államokkal történt megszakítása, illetve a hadiállapot miatt több követségünk megszűnt. Ezeknek munkáját a svéd kormány, a Szovjet-Unióban pedig a bolgár kormány vállalta el. Az utolsó években a külügyi tisztviselők pótlása nehézségekkel küzdött. A kevés Jelentkezés okát talán abban lehet keresni, hogy a fiatalság a külügyi szolgálat váUalásában fel nem található akadályokat lát. Beszédét azzal fejezte be, hogy a magyar külpolitikát reális nagyvonalúság jellemzi, de a jövőben is készen kell lennünk arra, hogy az európai népek versenyében megálljuk helyünket. Kérte, fogadja el a Ház a költségvetést.

Kajniss Ferenc, a Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Pártszövetség vezérszónoka politikai államtitkár kinevezését, kérte a külügyminiszter mellé. Rámutatott arm. hogy Magyarország semmivel sem járult hozzá ennek a háborúnak felidézéséhez és senki tőlünk rossz néven nem veheti, hogy mi a. szellem és a fegyver erejével védekezünk keresztény és ezeréves hazánkért. Kiismeri külpolitikátok jő- saándékait, de sok tekintetben nem ért egyet a politikai vezetéssel és ezért a költségvetést nem fogadja el

Vitéz Marton Béla, a M®P vezérszónoka

azt fejtegette, hogy valamennyi európai nemVajna Gábor és Ráír. Kálmán felszólalása után K ál lay Miklós miniszterelnök és külügyminiszter válaszolt a felszólalásokra.

— A külügyi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával az alkotmányos szokásoknak megfelelően tájékoztatni kívánja a Házat — mondotta Kállay Miklós — a magyar külpolitika álláspontjáról. A Kormányzó Ur a közelmúltban az országgyűléshez intézett kéziratában klasszikus tömörséggel és mélységes bölcsességgel határozta meg feladatainkat történelmünknek ebben a most folyó szakaszában. Azt mondotta, hogy ebben a harcban a becsület, a magyar hűség és az élet logikája irányítsa magatartásunkat fajunk és hazánk érdekében. Ugyancsak a Kormányzó Ur mondotta ki azt a legfőbb kötelességünket, hogy rpin- den kérdésben minden körülmények között úgy kell határozni és cselekedni, ahogyan azt a nemzet érdeke meg fogja kívánni. A magyar külpolitika természetesen mindig elsősorban az ország ügyét szolgálta, de a magyar nemzet érdekei sohasem álltak ellentétben az egyetemessel. Nyugodt lelkiismerettel állapíthatjuk meg, hogy ha hiiek maradunk magyar érdekeinkhez, hűséggel szolgáljuk Európa érdekeit is. A magyar nemzet és az egész emberiség legszentebb érdeke a keresztény civilizáció megmentése, amely emberi és erkölcsi létünk legbiztosabb alapja. Ez a keresztény civilizáció jelenleg veszélyben van: kelet felől a bolse- vlzmus támadásai fenyegetik. Ha a keresztény civilizáció ebben a harcban elbukik, azáltal hazánkat és fajunkat pusztulás fenyegeti, ezért folytatjuk az önvédelmi harcot, hűségesen támogatva szövetségeseinket. Mindenki tudja, hogy harcunkban semmiféle területi előnyt nem keresünk. Németország és Olaszország vállalta ennek a harcnak az oroszlánrészét, az a Németország €»• Olaszország, amely a trianoni Igazságtalanságok ellent küdelemben megértő és segítő támaszunk volt. A történelmi mult, a földrajzi helyzet és az igazságtalanságok ellen közösen folytatott harc Németország és Olaszország mellett jelölte meg helyünket és a keleten folyó önvédelmi harcban hagyományos becsülettel Alijuk meg ezt a helyünket.

— A magyar kormányzatnak, de az egész nemzetnek Is legfőbb kötelessége, hogy a most folyó és egyre súlyosbodó harcban híven teljesítsük feladatainkat, amelyeket az ezeréves ország érdekel előírnak. Híveknek kell maradnunk önmagunkhoz, mert csak Magyarországon át szolgálhatjuk az általános európai érdekeket is. Csak akkor hihetünk Európa jövőjében, ha törhetetlentil hiszünk az ország jövőjében Is. Első feladatunk az ország védelme: felkészülni mindazokra a veszélyekre, amelyek világtörténelmi erők mérkőzése esetében mindenkit, Így a magyarságot is fenyegetik.

— Biztosíthatom a Házat, hogy a magyar külpolitika és a magyar külügyi szolgálat

Lelkileg b^onytala«*, *3» kételkedik Keresse rel:

Dr. Nemes Elemér pszichológus Pszichológiai Laboratóriumát Mussolini-ut 68.

Megnyugszik, visszanyeri önmagát Önismeretre vezeti a grafológia.

zel között talán Mngyun>r‘«6gi»k a legkomplikáltabb a külpolitikai helyzete földrajzi fekvése miatt. Megbélyegezte azokat, akik felelőtlen kiUpoUt*Kálásml ae egységet ■megbontják. Magyarország mór akkor n kommunizmus elleni küzdelemre szánta el élagát, mikor Horthy Miklós nemzeti hadserege megindult a felszabadítás utján. Mindaz, ami 1940 november 20-áti bekövetkezett, csupán folytatóén volt a csatlakozásnak. Á költség- vetést elfogadja.

Array Árpád, áz Erdélyi Párt vezérszónoka kiemelte, hogv az ország egyik kezével

fegyverrel küzd, a másik kezével pedig építi a jövendőt. A magt/arság az első perctől kezdve azok mellé állt, akik együtt szenvedtek vele az első világháborúban. Ez a külpolitikai vonal azóta is töretlen. A költségvetést örömmel elfogadja.

Hálás Károly, a kormánypárt másotSk arainak» rámutatott arra. hogy a külügyi szolgálatnak fejlődnie és erősödnie kell. Igen fontos az utánpótlás és a szakképzés kérdése. A külföldi sajtó és tájékoztató szolgálatunkat nagyobb mértékben tovább kell fejleszteni.

Stifz János, a MÉP harmadik vezérszónoka a magyar külpolitika fontosságát hangoztatta, mert ettől függ jövőnk. A magyar külpolitika irányítása jó kezekben vem, de vigyáznunk keU arra, hogy utunkon a keresztény etikához való ragaszkodás vezessen hennánkét.

tudatéban van annak a rendkívüli felelősségnek, amely » jelenlegi viszonyok között reá Îiáiul. Híven teljesíti kötelességét ée híven szolgálja azokat az érdekeket, amelyek szolgálata adja erkölcsi alapját. A magyar külpolitika azonban csak akkor érheti d célját, ha ax egész nemzet pártklüönbségre való te- kinti t nélkül egységesen támogatja azt. Nagyon remélem, hogy a hagyományos magyar politikai érzék fogja a nemzetet a külpolitikai kérdésekben vezetni és az elengedhetetlenül szükséges fegyelmet ée egységet biztosítani. A magyar külpolitika az egész nemzet legfőbb érdekelt védi, ezért a külpolitikai kérdéseknek nun szaluid a magyart a magyartól tóválasztaniok, mert a legfőbb célok, és érdekek tekintetében műn lehetnek pártok, hanem csak egységes fegyelmezett; tu áldozatkész magyar nemzet. Ez a fegyelmezettség és együttérzés, együttgondolkodás megvan ebben a nemzetben és ezt tekintem a magyar erő, a magyar jövő legszilárdabb, legerősebb és leghatalmasabb bázisának.

— Nem szándékozom az egyes felszólalásokra külön válaszolni, mert hiszen a külügyi bizottságban alkalmam volt az egyes hozzám intézett kérdésekre megfelelő felvilágosításokat adni, mégis egy-két- kérdést, amely esetleg zavarólag hatna, igyekszem megvilágítani. A külügyminiszteri tisztséget ma Európa legtöbb országában a miniszterelnök viseli, mert hiszen a két feladatkör úgyszólván elválaszthatatlan. A külügyini- miniszternek állandó helyettese van, aki államtitkári rangban működik, politikai államtitkár kinevezése pedig a külügyminisztériumnak azt a szokásos optikáját, hogy á napi politikától minden tekintetben távoltartja magát, esetleg megváltoztatná. Mél- tóztattak említeni és felsorakoztatni itt külföldi mozgalmakat. Nekünk, mint szuverén magyar államnak, talán nem helyes arra az útra lépnünk, hogy nagyon élénken figyelemmel kisérjük ezeket a mozgalmakat. Hallunk ezeknek a mozgalmaknak jelentőségéről, de nem tudom 'megtalálni és nem is akarom megkeresni a módját, hogy ezeket figyelemre méltassam. (Úgy van! Úgy van!), A magyar értékek, a nemzet ereje és a nemzet Igazsága viheti majd csak a döntések asztalára. Méltóztattak megemlíteni, az előadó ur Is felhozta, hogy a külügyi szolgálatban személyzeti hiánnyal küzdünk és hogy talán külön külügyi előképzettség nélkül is kellene szolgálatba felvenni tisztviselőket. Nem szeretnék erre az útra rátérni, minthogy a külügyi szolgálatnak nemcsak tudásbeli, hanem nyelvkészségbe» feltételei is vannak, de karakterpróbák 1» feltételei. Ha valahogyan kifogást lehetne találni és jogosan teszem ezt a szemrehányást, akkor ez csak az lehet, hogy nem találjuk az uj generáció tagjai közül azokat a neveket, akiket és a magam részéről szívesen találnék a fiatal diplomáciai karban. Viszont propagandaszolgálatra, különös missziók Pilátusára nagy készséggel és szivesen nyúlnánk külső erőkhöz és igyekszünk Ilyeneket, mint az jelenleg is megtörténik, alkalmazni. Ezekben számoltam be és szögeztem le külpolitikai irányvonalamat. Még egyszer köszönöm azt az egyhangú támogatást, amelyben részesültem ebben a nehéz munkámban.

A külügyi expozét a Ház minden oldalán

helyesléssel fogadták. Ezután a ház a külügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben Is elfogadta.

A legközelebbi ülést jövő hétfőn 10 órakor tartják, amikor a közellátásügyl tárca költségvetésének tárgyalására kerül sor. Az ülés

2. órakor végétéit. .

Az a cél tinit, Kiocjy

minél előkelőbb beivel foţplaiytinlc el a kialakuló u| Európában

„Legfőbb kötelességünk,

bogy híven teljesítsük kötelességünket V*

propaganda vonalon tortjn különösen jelentőségteljesnek. A nemzetvédelmi propaganda saiypoatját odMmntnt a háborúra ** a háború* problémákra keO helyezz*. A

háborútól független nagy magyar kérdések kdéül csak azok vehetők elő. amelyek megoldhatók a háborús kapacitás csökkentése nélkül. Minne* erővel arra kell törekedni, hogy az áHamvevetés és a társadalom minden rétege között bensőséges együttmttkö- déo alakuljon ki. Nagy óvatossággal és körültekintéssel meg kell kezdeni a közvélemény előkészítését a háború után napirendre kerülő fontos nemzeti problémákra.

— Feladataim központjában — mondotta Antal István miniszter—. a háború és a háborúval kapcsolatos nemzetvédelmi propagandafeladatok megoldása áll, annál is inkább. mert a modern háborúk, különösen pedig a mai totális élethalálküzdelem, amelyben hagy nemzeti érdekelnek védőimében a magyarság is résztvesz, minden oldalon a legmagasabb fokra hevíti a propaganda tevékenységét.

r— Ez természetes is. A frontok, úgy a fegyveres, mint a belső front küzdelmei és megpróbáltatásai mind jobbon ós erősebben veszik igénybe az emberi kitartás és akarat, az elszántság, a bátorság és a szívósság Mid erőit-. Ezeknek a ielki erőknek a szét- morzsolása éppolyan háborús cél és feladat eMeuségeink részéről, mint a páncélosok megsemmisítése, városok bombázása, és óceán járó hajók elsüllyesztése. Aki ma vé- vlvhallgatja a körülöttünk és a fölöttünk dúló rádiőcsatákat, az — függetlenül az 1918-as tapasztalatoktól Is — megállapíthatja, milyen elsővonalban álló fegyvere a mai háborúnak is a propaganda. Közel kéttucatnyi azoknak a névtelen, álnév alatt vagy nagy európai városok adói nevében működő rádióállomásoknak a szánta, amelyek mind a mi nyelvünkön szólnak, látszólag a mi érdekeinket tartják szem előtt, a I ml szabadságunkért- aggódnak, a ml nranVil&c Lukács Béla:

Minden munkaerőmet és az összes lehetőségeket a magyar élet szolgálatába állítom

nem azokkal a tisztviselőkkel, amelyeket az egyes szakminiszterek saját kérésére rendelkezésre bocsátottak. Ezekkel a gondolatokkal terjeszti be a költségvetést, amelyet az államháztartás lehető legkisebb megterhelésével állítottak össze.

Vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter rövid felszólalíVsa után a Ház a miniszterelnökségi és a kisebb tárcák költségvetését álto-tánosságiian, majd részleteiben is elfogadta.

Tusnádi Nagy András elnök ezután napirendi javaslatot tett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését szombaton délelőtt 10 órakor tartja a külügyi tárca költségvetésének tárgyalásával. A Ház j>éntekl ülésé ezzel fél 6 órakor végétért.

Antal István nagy ^rpssal fogadott beszéde után vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter szólalt fel röviden. Kifejtette azt a körülményt, hogy tárcája ismertetésében neun jut kifejezésre valamely munkakör. Ez semmiesetre sem jelenti azt, hogy tétlenségre van kárhoztatva. Személye minden munkaerejét és a rendelkezésre álló összes lehetőségeket mind a magyar élet szolgálatába »untja. Hangoztatta, hogy nemcsak tárcanélküli miniszter, hanem az ország legnagyobb politikai pártjának elnöke is. Ezen a téren is nagy feladatok hárulnak reá. Pártszem- jKaitoktól eltekintve úgy érzi, hogy az össz- magyarság érdekeit szolgálja. Azokat a feladatokat, amelyeket a kormány, illetve a miniszterelnök reá bízott, nem uj bürokra- y tiranus felállításával végezte el és végzi, har