Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)
1942-11-20 / 263. szám
1942» SOVEHBBM 20 Vitéz Hagvbaconi Nagy Vilmos honvédelmi miniszteri „Az orosz rónán hulló vér alapozza meg a magyar jövőt és méltó helyet biztosit a harc után elkövetkezendő világrendezésnél!" A Ház elfogadta az igazságügyi és a honvédelmi tárca költségvetését Budapest, november 19. Amint már jelentettük, a képviselőhöz szerdán kezdte meg az igazságügyi tálca költségvetésének tárgyalását. A vitában a következők szólaltak fel: Tassy Kristóf, az Egyesült Keresztény Párt vezérszónoka a cigány-kérdés megoldását és a magánjog kodifikálását sürgette. Azt kérte a minisztertől, hogy a tagosítást minél nagyobb mértékben igyekezzék keresztülvinni. A költségvetést elfogadja. Bocsáry Kálmán kérte, hogy a fajvédelmi töményben foglalt zsidómeghatározást az igazságügyi törvényhozás egész vonalán érvényesítsék. Hangoztatta, hogy a zsidótörvény végleges rendezése a nemzet fontos érdeke. A költségvetést elfogadta. Vitéz Zerinváry Szilárd sürgette, hogy a zugkereskedők, rémhirterjesztők ellen drá- ţ kői intézkedéseket hozzanak, ha szükséges halálbüntetést is. A költségvetést elfogadta. Szilágyi Olivér fejtegette, hogy a közösségi szellem egyre inkább előtérbenyomni. Foglalkozott a szerzői jog kérdésével és megállapította, hogy a szerzői jog több szempontból nem felel meg a közösségi élet kívánalmainak. Kérte, hogy a szerzői jogról szóló törvényt módosítsák. JL’olonkay Tivadar a románok által elvitt erdélyi telekkönyvi és egyéb peresiratok diplomáciai utón való visszaszerzését sürgette. Ezután Radocsay László igazságügyi miniszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra. A keleti és erdélyi részek jogegységesitése az éy elején befejeződött Radocsay László igazságügyi minlszcer köszönetét mondott a szónokok tárgyilagos bírálatáért, majd rámutatott arra, hogy az igazságügyi minisztérium munkájának menetét a mult évben a visszacsatolt területek jogegységesitésével és a háborús állapottal együttjáró teendők szabták még. A keleti és erdélyi országrészek jogegységesitését ezév elején befejezték és március elsejétől itt is az egységes magyar jogrendszer van egész terjedelmében hatályban. A visszacsatolt felvidéki területeken ez a munka május 8-án kapott végleges befejezést. A minisztérium idejét ezen a munkán kívül szinte teljesen lefoglalta a háborús állapottal együtt járó elkerülhetetlen jogszabály- alkotásoknak valóságos áradata, amelyet igyekszik a lehetőséghez mérten szükebb mederbe szorítani. Mindamellett ez a nagy munka megakadályozta, hogy a mult évben hosszabb lélekzetü kodifikációs munkát végezzenek. Mégis az elmúlt évben két különösen kimagasló alkotmányjogi jelentőségű törvényjavaslatot készítettek, amelyekből már törvény is lett. Az igazságügyi vonatkozású rendeleti jogalkotások közül különösen megemlítést érdemel, amely lényeges háborús szempontból, a hadbavonultak viszonyainak méltányos szabályozása. Ezzel a harctéren dicsőségesen küzdő katonáink családi és anyagi gondjait nagy mértékben sikerült enyhíteni. Bár nagy >bb szabású kodifikációs munkála.okra nem volt idő, a minisztérium tönrényelőkészilü osztálya folytatta a már megkérdett munkálatokat és némelyiknél sikerült jelenti- sebb előrehaladást elérni. Jelentős lépé »ékkel haladt előre az úgynevezett harmad.!; büntető-novella szerkesztési munkálata, amely egyebek között felöleli a vallás, a család, a házasság és a jövő nemzedék ellen irányuló bűncselekmények hatályosabb üldözésére, a társadalomnak a közveszélyes bűnözőkkel szemben fokozott védelmére irányuló szabályokat is. Előrehaladott állapotban van a közsegélyre szorulók és a köz- veszélyes munkakerülők munkáraszoritásá ról szóló törvénytervezet és a .Sajtókamaráról szóló javaslat. A miniszter ezután a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a bíróságok és a vádhatóságok munkájáról. A bíróságok ügyforgalma megnövekedett. A rehabilitációs törvény alapján az elmúlt másfél évben 42.32!! megtévedt, de megjavult testvérUnknek ad tűk meg a lehetőséget, hogy a nemzed társadalom hasznos tagjaiként újra elhelyezkedhessenek. A rehabilitációs törvény mindenben megfelelt a hozzáfűzött várakozásoknak. A tagosítások száma újabb emelkedést mutat. A szabadságvesztés büntetés kitöltése után megjavult, támogatásra szoruló és arra érdemes szabadonbccsátottak- nak a társadalomba való visszahelyezése fokozott gondoskodás tárgya. Nagy elismeréssel szólott a miniszter a közjegyzői és az ügyvédi kar működéséről és bejelentette, hogy az ügyvédi kar szociális helyzetén az idén is igyekszik könnyíteni. Szükséges, hogy az ügyvédi hivatás gyakorlásának feltételei újabb jogszabályalkotás utjárt is akként biztosíttassanak, amint ez nemcsak a kari érdekek, hanem a nemzeti közösség érdekei szempontjából is kívánatos. Az erre vonatkozó javaslat rövid időn belül elkészül. Az igazságügyi miniszter a továbbiakban részletesen válaszolt az egyes felszólalásokra. Az igazságügyi miniszter általános helyesléssel fogadott beszéde után a Ház a tárca költségvetését általánosságban és részleteiben Is elfogadta, majd fél 6 ólakor át- ţ tértek a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalására. Ec^y évvel leszállítják az 1922. évfolyam sorozási korhatárát A tárca költségvetésének tárgyalása előtt * vitéz Nagy Vilmos honvédelmi miniszter emelkedett szólásra és beterjesztette az állítási kötelezettség alsó korhatárának az 1S22. évi születésű évfolyamra egy évvel való leszállítása tárgyában kiadott rendelkezésről szó-ló jelentését. A javaslatot kiadták az illetékes bizottságnak. Ezután Beöthy Dezső előadó emelkedett szólásra és mindenekelőtt azokról emlékezett meg. akik a keleti fronton harcolnak és véreznek a magyar hazáért. (A Ház tagERPEIY ura**» TOKAJI ASZÚ Főszerepben : Fedák Sári Palóczi László, Erdélyi M ci, Borly Bella, Biiicsi T., Pethes F. Előadások kezdete: .'5, 5, 7. Vasárnap dé előtt matiné. Jön! Nov. 24-től Jön! Becsületből elégtelen | jai künn küzdő honvédeinket hosszantartó meleg ünneplésben részesítették.) Minden magyar ember büszkesége - és reménysége a honvédség! Az előadó a továbbiak során hangoztatta, hogy erős, korszerű, minden eszközzel kiválóan ellátott és lelki téren is ütőképes hadsereget kell készen tarata mink minden eshetőségre. Ez a korszerűen felszerelt és kitünően kiképzett honvédség az ezeréves magyar katonás szellem hordozója, minden magyar ember büszkesége és reménysége. A bolsevizmus elleni harcot meg kell harcolnunk és ebből szövetségeseinkkel együtt győztesen fogunk kikerülni. A nemzet elsőrendű érdeke, hogy minden áldozatot meghozzon a győzelem érdekében és ha kell, utolsó garasát is beledobja a háború mérlegének serpenyőjébe. Hinnünk kell és hisszünk a magyarság örök rendeltetésében. A honvédelmi tárca 1943. évi költség- vetése ennek a célnak a szolgálatában áll. Olyan felszerelést és fegyverzetet kel! adni a harc és a kiképzés céljaira, mégpedig elegendő mennyiségben, hogy a hadi cél elérése mellett a minimumra szólítsuk veszteségeinket és ezáltal legdrágább anyagunkat, a magyar vért kíméljük. Szövetségeseink oldalán az idén nagyobb erővel veszünk részt a háborúban, mint az előző esztendőben. Az előadó ezután a honvédelmi tárca költségvetésében mutatkozó emelkedésről beszélt, majd a légi erőkről szólott. A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alapról szólva hangoztatta, hogy ez az intézmény is kitűnő vezetés mellett céljának tökéletesen megfelel. A levente intézmény is szépen teljesíti nemzetnevelő és építő munkáját. Az arc vonalon küzdő katona megköveteli, hogy a belső front minden körülmények között szilárd maradjon. A ma katonájánál; a belső biztonság érdekében kell mennie a csatába. A magyar nép igenis akar katonát látni. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a nagy világnézeti küzdelmektől függetlenül sajátosan magyar feladataink is vannak. Nagy szövetségeseink iránti kőtelező kitartásunknak és hűségünknek becsülettel eleget fogunk tenni. Bizton hiszünk a háború sikeres és győzedelmes befejezésében és minden Jogunk meg van arra, hogy bizakodók legyünk. Az előadó beszéde végén a költségvetés elfogadását kérte. Az elnök ezután a honvédelmi tárca tárgyalását megszakította és napirendi javaslatot tett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését csütörtök délelőtt 10 órakor tartja és folytatja a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalását. Az interpellációk A Ház 6 óra előtt 5 perccel áttért az interpellációkra. Először a korábbi interpellációkra adott Írásbeli válaszokat olvasták fel. Az első interpelláló Csorba János volt, aki a miniszterelnökhöz és a földművelésügyi miniszterhez Intézett kérdést a belviz által sújtott területek után fizetendő hassonbérkedvez« mény ügyében kiadandó rendeletről. Oláh György a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett Interpellációt a magyar szövegírók, zeneszerzők és zeneműkiadók szövetkezetének feloszlatása ügyében. Mester Miklós egyes erdélyi faipari vállalatok antiszociális és gazdasági túlkapásai ügyében interpellálta a miniszterelnököt. Milcó Imre interpellációjának előadására halasztást kért. Barth a Ignác interpellációját törölték. Vájná Gábor a miniszterelnökhöz intézett kérdést a zsidóknak a politikai pártokból való kizárása ügyében. Rajniss Ferenc interpellációjának elmondására halasztást kért és kapott, majd gróf Serényi Miklós a magyarországi zsidóság nemzetellenes magatartása tárgyában intézett a kérdést a miniszterelnökhöz. Bálint József a pénzügyi, valamint^ vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett interpellációt, amelyben a kolozsvári gyermekklinika körüli viszonyokat ismertette és kifogásolta. Az interpellációt kiadták az illetékes minisztereknek. Beke Ödön a kereskedelem és közlekedésügyi, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett kérdést az ipari és kereskedelmi tanoncok iskolai oktatása tárgyában. Hangoztatta, hogy ezen a téren igen sok a tennivaló, ha biztosítani akarjuk ipari és kereskedelmi életünk egészséges tovább fejlődését. Az Interpellációt kiadták az illetékes minisztereknek. Pándy Antal a földművelésügyi és közellá- tásügyl miniszterekhez intézett kérdést Mo- son-megye tengeri beszolgáltatása tárgyában. Az interpellációt kiadták az illetékes minisztereknek. Budinszky László az igazságügyi és pénzügyminiszterhez intézett kérdést a Budapesti Köszénbánya Rt. külföldi vállalat sok millió pengőt kitevő társulati adójának meg nem fizetése tárgyában. Az interpellációt kiadták az illetékes minisztereknek. Pándy Antal a földművelésügyi miniszterhez intézetjt kérdést, amelyben a gyümölcsexportőrök panaszait tette szóvá. Az interpellációt kiadták az illetékes miniszternek és ezzel az ülés háromnegyed 9 óra előtt néhány perccel végétért. \ Honvédelmi tárcái költségvetésének tárgyalása Budapest, november 19. A képviselöház csütörtökön folytatta a honvédelmi tárca jövö évi költségvetésének tárgyalását. Az ülést 10 óra 10 perckor nyitotta meg Tors Tibor alelnök. A vezérszónokok közül elsőnek Jaross Andor (Magyar Megújulás Nemzeti Szociálista Pártszövetség) emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy rokonérzéssel fogadta az előadó szerdai beszédét, de nem tud egyetérteni az általa fejtegetett magyar reálpolitikával. Az igazi reálpolitika a tengelyhatalmak melletti kitartásban és harcban nyilvánul meg. A legnagyobb elismeréssel szólott a fronton küzdő honvédekről, majd azt fejtegette, hogy korszerű hadseregre van szükségünk. Olyan hadseregre, amely támadásra alkalmas. Ezért a gyalogságot fokozott mértékben motorizáln kell. A továbbiakan az ifjúság katonai szellemi nevelésének szükségességét > hangoztatta. Rámutatott a levente- mozgalom és a vele kapcsolatos intézmények rendkviili fontosságára. A honvédelmi tárca költségvetésének bizottsági tárgyalásán az egyik délvidéki képviselő azt indítványozta, hogy az elesett tisztek rangfokozata automatikusan emelkedjék egészen az ezredesi rangig. Az indítványt helyesnek tartja, de szeretné kiterjeszteni a legénységi állományunkra is. A fronton lévő katonák hozzátartozóit minden tekintetben előnyben kell részesíteni. Bármennyire tisztelem is a honvédelmi miniszter ur katonai múltját és hazafias felfogását — fejezte be beszédét — a költségvetést pártállásomra való tekintettel nem fogadhatom el. Csicsery Rónai István, a Magyar Élet Pártja vezérszónoka elismeréssel szólott a magyai' sajtóról, amely megértő és odaadó munkájával napról-napra terjedelmes ismertetésekben tájékoztatja az ország közvéleményét a harctér eseményekről. Kijelentette, hogy a közvélemény megelégedéssel vette tudomásul a honvédelmi mniszternek azt; az intézkedését, amellyel duplájára emelte a katonák zsoldját. A haderőn kiviül előképzésről szólva, hangoztatta: arra kell törekedni, hogy a zászló alá kerülő ifjúság keményebb legyen, mint a régebbi időkben. Kiemelte a leventeintézmény fontosságát és megállapította, hogy Magyarország volt az első állam, amely a katonai előképzés'nem- zetnevelö voltát és óriási jelentőségét felismerte. A hősi halottakról megemlékezve, megállapította, hogy azok a nemzetért áldozták életüket és az emberi hála és becsület megkívánja, hogy méltóan gondoskodjunk hátramaradottjaikról. Nem csupán nyugdíjra gondol, hanem olyan jogosítványok megadására, amelyekkel biztosítani lehet a hadiözvegyek és hadiárvák emberi éleiét, A hősök megbecsülése kötelességünk. Egy nemzet kultúrájának az a próbaköve, hogyan gondoskodik hőseiről. A hadirokkantak ügye nemzeti probléma. Ennek legtermészetesebb megoldása a hadirokkantak munkaképességének helyreállítása. Az uj és régi rokkantak közti különbséget ki kell egyenlíteni. A költségvetést elfogadja. Vájná Gábor, a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka kijelenti, hogy a honvédelmi miniszter nem hozhat olyan törvényjavaslatot a Ház elé, amit meg ne szavaznának. Váró György, az Erdélyi Párt vezérszónoka kifejezésre juttatta, hogy igen nagy bizalommal tekint a honvédelmi miniszter működése elé.. Nagy elismeréssel szólott a székelység kitűnő katonai adottságairól és megállapította, hogy az egész magyar népet katonai szempontból nagyszerűen lehet szervezni. A hadigondozás nem társadalmi, hanem állami feladat. A költségvetést elfogadja. Bajcsi-Zsilinszky Endre szóvátette a kiképzésben nem részesült korosztályok ügyét és hangoztatta, hogy Magyarország mai helyzetében nem mondhat le semmiféle emberanyagról. Másfélmilliós tökéletesen kiképzett magyar haderőre van szükség. Bizalmatlan a kormányzat iránt, - ezért a költségvetést nem fogadja el. Zichy Nándor gróf költségvetési beszédé- oen a repülés kérdéséről szólt. Hangoztatta, hogy a légierőknek a korszerű háborúban döntö jelentőségük van. Egy kézben kell összefogni a magyar repülés szerteágazó kérdéseit és ennek érdekében légiigymlniss- térium felállítására van szükség. Repülő hösiemlékmü felállítását javasolta, amely egyúttal méltó emléket állítana a keleti arc- vonalon repülőhalált halt Kormányzóhelyettes emlékének. A költségvetést elfogadta. Vitéz Várcidy László, a MÉP második vezérszónoka a katonai nevelésről szólott. Felhívta a miniszter figyelmét az altiszti iskolák továbbfejlesztésére. A magyar iparról szólva hangsúlyozta, hogy a háború utáni iparnak elsősorban magyarnak kell lennie. A magyar ipar fejlesztésére magyar érdekeltségeket kell létrehozni. Végül kegy eletes szavakkal emlékezett meg a háború hősi hnlotairól és hősi halott Kormányzó- helyettes Urunkról. A költségvetést a honvédelmi miniszter iránti legteljesebb bizalommal elfogadja. Vitéz Makrai) Lajos, az Egyesült Keresztény Párt vezérszónoka a most dúló világháborúról megemlékezve megállapította, hogy az világnézeti háború és abban ml a magyar történelmi hivatás kötelességét teljesítjük. Bízik abban, hogy a háború után nem fogják, megakadályozni történelmi és
