Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-20 / 263. szám

/Ké ?v i je 1 ah 12 i;a :i7 v r, ára * BUDAP33Î V P é n i e Is PASLAXSíí? SXÎ3R?; 1942. november 20 Ára 12 iiiíér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 2.70, NE­GYED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 33 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM /DUNK VISSZA Hatfisefjély NÉMETORSZÁGBA SZÖKÖTT ■ a AMERY ANGOL BELÜGYMINISZTER FIA Tuniszban megkezdődtek az előőrsliarcok Laval teljhatalmat Kapott a francia politika irányítására A MOSTAM HÁBORÚ ARCULATA nagy fejlődésen ment át az utóbbi két hó­nap folyamán — írja Göbbels dr. német mi­niszter a „Das Reich" legújabb számában. Uj távlatok nyíltak meg, uj veszélyek buk­kantak fel és uj lehetőségek kerültek köz­vetlen közelségbe. Győzni az fog, aki a győ­zelmet anyagi, lelki, szellemi felkészültsége alapján a legjobban megérdemli és igy fel­adatunk minden erővel arra törekedni, hogy győzelmünk ne csak értelmes, hanem meg­érdemelt is legyen. A történelem folyamán nincs példa arra, hogy egy háborúban, vagy forradalomban az egyik fél mindig csak győzelmeket aratott, a másik pedig csak vereségeket szenvedett. A végleges ered­ményért a harc ide-oda hullámzik és rövid­del a végső döntés előtt torkollik szilárd és változatlan irányba. Mindaddig azonban sok véletlennek és eshetőségnek van kitéve s egyik próbatétel követi a másikat. Így volt ez Németország belpolitikai harcaiban, egé­szen 1933 január 30-ig és igy lesz ebben a háborúban is. Mindez nem éri váratlanul a tengelyhatalmakat s nem látják ebben az események alakulásának valami fenyegető jelét. Az angolszászoknak alkalmi eredmé­nyekre olyan szükségük van, mint a min­dennapi kenyérre és nem művészet ilyene­ket elérniük, ha a tengelyhatalmak által tartott óriási arcvonalon kitapogatják időn­ként a legkisebb ellenállási helyet. Mindez azonban nem döntő a háború szem pontjából. Döntő az, hogy vájjon az ellen­ségnek slkerül-e arcvonalunkat életfontossá­gú helyen és meg nem változtatható módon összeroppantáni. Ezt pedig — Írja — alapot, okokból lehetetlennek tartjuk. Olyan arcvo­nalon állunk, amelyik kiterjedésével felül­múlja mindazt, ami a történelemben eddig előfordult és igy természetesen nem lehet mindig elkerülni, hogy valahol veszteségünk ne legyen. Ezt azonban áldozatnak kell te­kinteni azért, hogy olyan nagy területen vi­seljük a háborút. Amikor a mult esztendőben a télbe lép­tünk, — állapítja meg ezután Göbbels dr., — hasonlíthatatlanul veszedelmesebb lehető­ségekkel álltunk szemben, mint ebben az év­ben. Az európai szárazföldet átkaroló arc­vonalunk most széttörhetetlen. Az ellenfél­től azonban nem lehet rosznéven venni, hogy. a széleken betörési vállalkozásokkal próbál­kozik. Mit is tehetne mást ? A közeledő télbe azzal az érzéssel mehetünk, hogy létfontos­ságú vonalaink biztosítva vannak és igy győzelmi bizonyosságunkat nem érheti csor­ba. A legutóbbi hetek eseményei mutatják, hogy a háború üteme meggyorsult. Egy pil­lanatig sem kételkedünk abban, hogy végül >ris_kedvezően alakul számunkra. Az angolok már gyakran tulkorán kiabáltak győzelmük­ről s végül is le kellett szerelniők győzelmi harsonáikat. Hagyjuk meg tehát számukra az örömet, hiszen az úgyis csak rövid tar­! tamu. Ha el vagyunk határozva, hogy ma­gunkra vállalunk minden veszedelmet és kockázatot a győzelem szolgálatában, akkor az végülis a mienk lesz. A győzelem ugyanis a szorgalom, az állhatatosság és mindenek­előtt a bátor szív kérdése. * A HARCTEREKRŐL a legutóbbi órákban nem érkeztek különösebb jelentőségű hírek Hőmmel hadereje tovább folytatja vissza­vonulását s utóvédjei kisebb harcokat vív­nak az angolszász csapatokkal. Tuniszban mindkét részről teljes erővel tart a fölvi- nulás. A német és olasz csapatok berendez­kednek a támaszpontokon. Az európai viszo­nyokhoz mérten is elég sürü ut és vasút­hálózat lehetővé teszi a gyors elörenyom r- lást. Az ellenfelek szárazföldi csapatai kö­zött még nem történt meg a komolyabb harci érintkezés. A német és olasz felderít ők az ellenség valamennyi műveletét, figyelik Eddig három mozdulat körvonalai fedezhetők fel: az első a parti területen, a második a Medierüa hegyektől délre, a harmadik még messzebb, a tuniszi hegyhát mentén alakul ki. A tengely harci repülői bombákkal és tűzfegyverekkel támadták a menetelő ellen­séges csapatokat. Más harci repülőkötelékeií Bone és La Calle kikötőberendezéseit támad­ták s nagy tüzeket okoztak. Az amerikai brit szállító hajóhad az algíri A magyar nép az elmúlt világháborúban ismerkedett meg a hadisegéllyél. Emléke­zünk még jól erre a szóra és a mögötte álló fogalomra. Emlékeink nagyon is élén­kek és elevenek. Nem.is lehet soha elfelej­teni, hogy az akkori kormányzat jószándé­kából, segítő akaratából miként lett a vi­déki közigazgatási szervek önkényeskedése révén a nemzeti Ueresüség egyik nagy edé­nye, amelyből az összeomlást követő forra­dalmi hónapokban a bosszú és önkényes megtorlás hullámai csordultak ki. Nehéz azt az időt elfelejteni... De éppen azért, mert az elmúlt világhá­borúból olyan keserű emlékek elevenednek fel a hadisegély körül, kötelességünk rámu­tatni arra, hogy milyen más szellem, milyen más légkör lengi körül azt az uj kormány­rendeletet, amely most tetemesen felemeli az elmúlt és a most folyó világháború hadi­rokkantjainak és hadigondozottjainak járan­dóságát. A régi és a mai hadisegély folyó­sítása között éppen egy negyedszázadny: időszak telt el. Ezalatt nagyot fordult az idő kereke és a magyar néppel való törődés, a magyar népért való gondoskodás szelleme is úgy alakult ki, hogy a szociális gondozás rendszere és lényege méltó legyen a magyar célok szolgálatának nagy követelményeihez. Nekünk, két évtizedig idegen megszállás árnyékában élt és hazatért erdélyieknek van legjobb alkalmunk összehasonlítást tenni a régi és mai állapotok között s nekünk van legtöbb .jogunk arra, hogy a különbséget ne csak meglássuk, hanem el is ismerjük. A ha­zatérés nagy napja óta állandóan szemtanúi VHgyunk annak, hogy amióta Szent István koronájának fénye alá visszahozott az isteni Gondviselés, a kormány nemcsak az adót szedi be, nemcsak kötelességeinket Írja elő, hanem munkával és pénzzel a segítésnek egy hatalmas áradatát juttatja nekünk. Már volt alkalmunk rámutatni arra a nagy építő, al­kotó lendülete, mellyel a két évtizedes el­nyomás romjain a mának és a holnapnak egyaránt szóló uj munkálatok megindultak és tartanak. Nemcsak az olyan nagyszabású munkálatokra gondolunk, mint például a SzeretfaJva-dédai bekötő vasútvonal ameri­kai gyorsasággal elvégzett megépítése. In­kább a szociális és társadalmi munka uj ütemére, gondosságára hivatkozunk, amely rengeteg olyan embernek juttatott polgári otthont, fedelet, keresetet, kenyeret, akiknek a múltban még reményük sem volt a reach's megélhetéshez. Megszámlálhatatlan százez­rek, milliók áradtak a nép felé a kormány gondoskodása révén, azzal a meghatározott céllal, hogy a jobb magyar jövendő felvirra- dásáig és minden magyar kisember — aki becsüli a becsületes munkát — biztos vágá­nyon lássa maga és hozzátartozói megélhe­tését. Nem részletezzük most ezt a nagy, alkotó, építő áranüatot, csali annak részleteiből és egészéből megállapítjuk: az összeomlás tra­gikus és az az idegen megszállás keserű em­lékeivel egy boldogabb, szabadabb, egészsé-1 gesebb világba léptünk át, amelyben ismerős volt ugyan a magyar a magyarhoz fűződő sozsközösség tudata, de ismeretlen volt egy­előre az, hogy a magyar a magyaron mily nagy lelkesedéssel, áldozatkészséggel és tervszerűséggel akar is, tud is segíteni. Ezt a szándékot a mi uj magyar életünk minden vonatkozásában megércz/ziik. Ennek neve pedig — uj magyar szociál­politika. Nagyszerű és biztató jeleit látjuk annak, hogy a kormány gondoskodása nem jótékonykodásban, alamizsnaosztogatásban, a karitativ munkásság régi formáiban je­lentkezik, hanem életlehetőségek megadásá­ban. Mind anyagi, mind szellemi segítésben nyilatkozik meg ez a szándék. Látjuk, hogy aki dolgozni akar, mily messzemenő kész­séggel találkozik munkalehetőségeinek meg­teremtésében. Az uj magyar szociálpolitika értékes és biztató bizonysága a most kiadott hadise- géJyrendelet is. Amikor ez a rendelet olyan juttatást biztosit a régi és mai világháború rokkantjainák, amely a megélhetés biztos alapját jelenti, éppily körültekintő gonddal és jóindulattal siet azok támogatására is, akiknek kereső hozzátartozója most legszen­tebb kötelességét fegyverrel kezében teljesíti a keleti arcvonalon. Ha figyelmesen meg­nézzük a rendelet idevonatkozó pontjait, azonnal szembetűnik az uj magyar szociál­politika szellemének legsarkalatosabb pont­ja. A hacUsegély — különösen a sokgyerme- Kes családok esetében — már nem tessék- lássék alamizsna. A hacUsegély már komoly alap a megélhetéshez. Duskálkodni nem le­het belőle, de arra elég, hogy mellette még valami munkát végezve, a hadbavonult hoz­zátartozói tisztességgel megélhessenek. Mert az uj magyar szociálpolitika nem alamizs­nát osztogat, hanem segítő kezet nyújt ah­hoz, hogy az is munkát vállalhasson, akinek keresője a fronton küzd. Amit az állam ha- disegély címen ma ad, azt nem azzal a céllal adja a rászorulóknak, hogy azok ölhe­tett kezekkel vállalják az ingyenélök kétes dicsőségét, ellenben juttatja azzal a nyílt és becsületes szándékkal, hogy a hadbavonul- tak itthon maradt hozzátartozói kevesebb gond közepette vehessenek részt a mind­nyájunkra kötelező munkában és köteles- ségteljesitésben. Aki másképp értelmezi a hacUsegély rendeltetését és értelmét, keser­vesen csalódik. A nemzet nagy áldozatot hoz ezen a téren és szívesen, boldogan megadja. S egyben gondoskodik is arról, hogy akit hacUsegély illet, az járandóságát hiánytala­nul, idejében- meg is kapja. Az uj magyar államgépezet tökéletessége és tisztakeziisége biztosíték arra, hogy a mult hibái a magyar életben többé meg nem ismétlődhetnek S ha az uj hacUsegély rendedet szellemét és gyakorlatát tüzetesen áttanulmányozzuk, bizonyára feltűnik, mily hatalmas terheket v állalt magára az államkincstár a magasabb összegű hacUsegély folyósításával. Mind á rendelet, mind a vele kapcsolatos anyagi vonatkozások jelzik, hogy a magyar szociál­politika következetesen kitart a megkezdett utón s legelső feladatának a háborúban leg­közelebbről érdekeltek: hadba vonultak csa­ládján akar olyan mértékben segíteni, ami- nőre még nem volt példa a magyar életben. A magyar közvélemény s különösen az. erdélyi magyarság nagy elégtétellel és meg­elégedéssel viszonozza a rendelet kiadását. S ez a rendelet a maga nagyvonalúságával és bőkezűségével határkövet jelen a ma­gyar szociálpolitikában. Elsősorban messze­menő módon gondoskodik azokról, akiknek ma legelső sorban, jussuk van a nemzeti ksj­kikötőtől keletre lévő tengerrészröl már el­távozott. A tengelyrepülök, mivel igy nem találtak megfelelő tengeri célpontokat, fő­képpen a kikötöberendezések, a repülőt írek és a csapatok ellen intézték támadásaikat. Tizennégy földön veszteglő repülőgépet sem­misítettek meg, köztük négymotoros Libera­tor mintájú nagy gépeket. Bone közelében bombáztak egy kelet felé vonuló amerikai rnenetoszlopot és a harchóz nem szokott amerikaiak között a nehéz bombák óriási ré­mületet és nagy veszteségeket okoztak. A felderítő gépek megállapították, hogy Bougie, Philippevllle és Bone kikötőjében vagy zátonyra futott, vagy hajózásra kép­telenné vált hajók maradtak s ezek az el­süllyesztett gőzösök és hadihajók roncsaival egészen ellepik a kikötő-területeket. A bolsevisták elleni harcban Tuapszenál. az Elbriisz-arcvonaloti, Mosdóktól keletre, a Terek menteti és Sztálingrádban is a válto­zatlan erővel harcoló német csapatok újabb eredményeket értek el. Mindenütt kemény ellenséges ellenállást küzdöttek le és sok el­lenséges harci állást semmisítettek meg. A középső arcvonalszakaszon meglepetésszerii erélyes támadással sok ellenséges kiserödöt zúztak szét s az arcvonal közelében meg­semmisítettek egy nagy bolsevista bandát. * ME1NBERG német munkaügyi tanácsos a Hermann Göring-gyárak képviseletében be­szédet mondott a német munkások nagygyű­lésén. Megvalósítjuk —- mondotta többek kö­zött -— az egész fegyverkező gazdálkodásra, szóló tervezetünket és uj fegyvereink hatá­sosságáról majd mindenki meggyőződhetik. Uj találmányainkat a jövő tavasszal értéke­sítjük. Kiemelte többek között, hogy a Do- nee-vidéki szénbányákat ismét használható állapotba helyezik a németek, hogy a keleti harctér részére onnan történjék a tüzelő­anyagellátás s ezzel rendkívüli megtakarí­tást érnek el. Hasonlóan alakul a helyzet a vas- és acélgyártásnál is. A német nyers- anyaghelyzet az ellenfélnél tapasztalható fejlődéssel ellentétben állandóan javul. * zösség támogatására s azonkívül a jövőt il­letőleg újból bizonyítja, hogy a magyar po­litika belső vonalvezetésében egy re nagyobb, fontosabb szerepe és jelentősége van a nemzet legfontosabb rétegének: a népnek. Különösen nagy fontosságát látjuk annak, hogy az nj magyar szociálpolitika irányzata, párhuzamosan halad a honvédség legnagyobb erkölcsi erejét jelentő tiszta magyar baj­társi szellemével. Ez a párhuzamosság a most kiadott hadisegély rendeletben jelentke­zik a legkristályosabb öntudatossággal. A magyar élet kiteljesedésében igen nagy je­lentősége lesz annak, ha ez a párhuzam a jövőben fokozottabb mértékben érvényesül a magyar sorskérdések megoldásában. Erdély magyarsága örömmel eltelve teszi el emlékei közé, hogy a magyar szociálpo­litika és a magyar honvédség szép magyar bajtársiasságának találkozásában fontos sze­repe volt vitéz nagybaezoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszternek. Az erdélyi kaláka szellem e modern, szociálpolitikai vetületű­ben az ő székely lelkének, értékes katona- jellemének kisugárzását látjuk, S már ezért is nő szemünkben a rendelet történelmi jelentősége, — fi —

Next

/
Oldalképek
Tartalom