Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-29 / 245. szám

1942. OKTOBER 29 Öreg 99föld-uhroszoUs4 között... Hit mesélnek az EKE átköltöztetése alkalmával napvilágra került régi térképek? Kolozsvár, október 28. „Mikor dédem ifjú volt...“ 1— énekelte hajdanán dédünk a „Madarász“ cimü, bűbájos muzsikáju Zel­ler-operett nagy „slágerét“. Nos, a dédünk dédje idejében, egyszóval régesrégen volt divatban az a fura közlekedési alkalmatos­ság, amit az Erdélyi Kárpát Egyesület uj otthonába menet, az irodákhoz vezető fo­lyosón, az egyik muzeális értékeket rejtő vitrin falához támasztva láttunk. A kerék­párok őse teljesen fából készült jármű volt, s mellyel — ha az arszlán nyergébe szök­kent — lábaival a földet ki-klrugva maga alól, sebesebben közlekedhetett, mint a leg­gyorsabb léptű járókelő. Közben az elővi­gyázatossági rendszabályokról sem feledke­zett mfg, mert a kormány mellé szerelt or­mótlan fakalapáccsal, amelyet mi —; uram- boesá’ — féknek gondoltunk, sűrűn „csen­getett". De itt lógnak alá a menyezetre erősltetten az első kerékpárok unokái: az egy irdatlan és egy egészen kicsi kerékkel rendelkező „velocipédek“ is, máladozó, tö­mör gumiabroncsukkal, mint a rég elmúlt idők barátságos kisértetei... Ezek a régi fa- és vasparipák már meg­felelő hangulatba ringatnak bennünket elő­zetesen, hiszen azokat a régi „földabroszo­kat“, (érthetőbben: térképeket) akarjuk látni, amelyek most a nagymultu egyesület uj otthonába való átköltözése során a sok hajdani holmi tömkelegéből napvilágra ke­rültek. Készült 1753-ban „Norimbergában"... íme Itt egy régi atlasz, 1753-ban nyom­ták Norimbergában, azaz Nümbergben, te­hát „csak“ 189 esztendős. Vaskos kötet. Szegény, egykori serdültebb nebulók, akik­nek ezt az atlaszt, többi tankönyvük mel­lett az „oskolába“ kellett cipelniük! Több­nyire latin feliratokat találunk benne, bár áeliyel-közel akad német, angol, sőt spa­nyol nyelvű szöveg is. Teljes elme: Atlas compendiarius seu ita dictus scholasticus minor in usum erudiendao juventutis ador- natus. Excudentibus Hotnanianis Heredlbus A.MDCCLHI.“ Az „Index FolIorum“-bőI, vagyis a tarta­lomjegyzékből megtudjuk, hogy sorjában 'a következő térképeket találhatjuk: Titulus figuratus cum Indice, Geographiae mathe- maticae Schematismus, Faniglobium, Euró­pa, Germania, Belgium Universum, Helvetia, Gallia, Italia, Magna Britannia, IBspania fct Bortugallia, Polonia, Borussia, Daniá, Scandinavia, Russia et Tataria Minor, Hun­gária generalis, Graecia, Asia, Terra, Sanc- ía, Africa, végül America. A pompásan metszett térképeket az egyes oldalakon az illető országok címerei ölelik körül, de nem hiányoznak az allego­rikus alakok sem, igy egyik helyen egy szájával szélvihart támasztó óriást, alkal- tmnslnt Aeolust látjuk, Terra Saneta, vagyis Palesztina térképének alján pedig két meg- fcörnyedt férfiú cipeli a nyilván több mázsa súlyú, legendás Kanaán-beli szőlőfürlöt. De menjünk szép sorjában.... A jó öreg Ropernikus elmélete alapján készült csilla­gászati térképek után a két féltekében gyö­nyörködhetünk, majd a folyton változó vén Európa térképén akad meg a szemünk. A La Manche-csatorna itt még „Canalis Bri­tanniens“, a Fekete-tenger „Pontus Exi- nm", az Északi-tenger „Maré Germani- cnm“, Kréta még „Candia“, Leningrád is „St. Petersburg“. Anglia térképén olvashat­juk az angol ktséröszövegben, hogy „agre- ablo to modern history", vagyis „megfelel M korszerű történelemtanítás céljaira“. Ma már csak mulathatunk ezen az időtállónak szánt megjegyzésen. Baj van a magyar helységnevekkel! Magyarország térképén meglátszik, hogy külföldön készült, mert az elvétve előfor­duló magyar helységnevek hemzsegnek a hibáktól, hogy csak néhányat idézzünk: Kűkttlü (Küküílö), SzekeFeyerva (Székes- fehérvár), Giula (Gyula), még szerencse, hogy Erdély fővárosa Koloswar néven sze­repel. De bőven akadnak helységnevek né­met. verzióban is, igy például Cnnischa (Kanizsa), Prespurg (Pozsony), Gros ,Wa- radein (Nagyvárad), Betska (Pécska) és igy tovább ... Nem érdektelen „Africa“ térképe sem, amelyen „Aethiopia“ egészen NyugatafriUa partjaiig terjed s keleten valahol van még kívüle egy kis „Abisslnla“ is. A négus of- szága tehát két változatban is szerepel ezen a régi földabroszon. Afrika északi partvidékén, a mai Marokkó és Algír he­lyén „Barbaria“ nyúlik el. Van azonban itt egy újabb térkép Is, 1809- ben készítették, tehát csak 133 éves. „Post­karte durch ganz Tcutsehland, Italien, Frankreich, Niederland, Freussen, Polen und Ungarn“, öreg német postatérkép, amelynek egyik sarkában „Florenc“ és „Neapel“, azaz Firenze és Nápoly közötti postajáratot külön is megörökítették. Ennek a térképnek az az érdekessége, hogy hátiapjára — a tartósság érdekében — a Pesti Napló egyik 1863 feb­ruárjában megjelent számát ragasztották. Bizony igy is elrongyolódott meglehetősen az azóta eltelt 79 év alatt, de még Így is kibön­gészhetjük az akkori „szenzációkat“. Semmi sem uj a nap alatt! A történelem megismétlődik... Ezt igazol­ja az a hír, amely szerint „Párisban tudósí­tották volna a francia kormányt, bogy a porosz kormány kötelezte magát, hogy meg fogja száilani Lengyelországot azon eset.e, ha az orosz kormány máshol Ieend elfoglal­va.“ És kikről szól az alábbi hír, ha nem a par­tizánok őseiről? „A felkelők. — amint a grodnói kormányzóságból jelentik — kaszák­kal, melyekkel nagyon ügyesen tudna bánni, kétcsövö puskákkal, dsidákkal és bárdokkal vannak fegyverezve, zsinórokon viselt bává­jó kát az ellenségre hajítják s aztán a zsi­nórnál fogva visszarántják, ritkán tévesztik ezéljokat.“ Konstantinápolyi keltezéssel is érdrkes hirt olvashatunk: „Kuza mentegeti magár a portánál a fegyvereknek Oroszországból Oláhországon át Szerbiába megengedett át­vitele miatt.“ Alighanem valami fegyver- csempészés történt s emiatt berzenkedtek a törökök... Amit még a hírek között látunk Node hagyjuk a politikát és nézzünk szét a mástermészetü hírek között. Mint kelle­mes bejelentést olvassuk, hogy „közelebbről Vak Darázs néven humoristieus lap is fog megjelenni“. (Nyilván azért keresztelték el igy a régóta porladozó kartársak, hogy fe­lelőtlenül bárkit meg lehessen szúrni.) Találunk egy bennünket, kolozsváriakat közelebbről érdeklő hirt is: „A Kolozsvárott f. hó 8-kán rendezett bál a piaczi templom (a Szent Mihály templomról van szó, Szerk.) melletti rozzant épületek kisajátítására és lebontására 260 ftnyi (forintnyi, ha va’aki nem emlékeznék már rá. Szerk.) tiszta jőve-' delmet hozott.“ Kempelen Győző a dráma és népszínmű pályázati jelentést adja közre, alább pedig arról értesülünk, hogy a Nemzeti Színház­ban február 21-én a „Tűz a zárdában“ cirul 1 felvonásos vígjátékot és „A nő-növelde*' cimü 1 felvonásos operettet játszották, mig a Budai Népszínház a „Béleli“ c. 3 felvoná­sos szomorujátékot tűzte műsorra. A „tárcza“ Bőd Péterről szól. Egy árjelen­tésből megtudjuk többek között, hogy egy közép testű ökör 80 forintba, egy közép testű tehén 40 forintba, egy iteze zsir 40 krajcárba, szappan pedig — óh, gyöngén habzó, hozzáférhetetlen mai egységszappa­nok! — 30 krajcárba került. ' Végül Itt van egy „Ábrázza" is „a Balaton kifolyásának, avagy a Slő megigazitásának" mikéntjéről. 1828-ban készítette Beszédes Jősef Siói K. Biztosságbeli Igazgató vízmérő. Ez Ls 114 esztendős munka. Azért még ma is dolgoznak ... Amikor a régi földabroszokról és térké­pekről felpillantunk, megállapíthatjuk, hogy az egyesületnek ma sem szakadtak meg a térképészettel fenntartott kapcsolatai. Itt vannak a falon a Székelyföld és a Radnai Havasok térképei, amelyekhez Beke Lajos, az Eke turista-alkotásainak központi veze­tője szolgáltatott vasúti, közúti és iparvas úti vonatkozásban értékes adatokat. Meg kell emlékeznünk a most munkában á'íó, bádoglemezeken kivitelezett útjelző térké­pekről is, amelyeket ugyanosak Beke Lajos tervei alapján készítettek s amelyeket a Kc- lozsvár-környéki turista-utak elágazásainál, illetőleg kiindulásainál helyeznek majd el.-* Mégegyszer végigsimogatjuk tekintetünk­kel kimenet a kerékpárok ősét, meg a ve.io- cipédeket... Derék, ódon jármüvek... Rájuk sem kellett pattani s mégis megjártuk a múltat... (—) Illa mcáfáöan nincs gázcső, Elülj használón PALACKGÁZT Felszerelés 24 havi részletre. Első részlet 2f— P, minden további rész ét 6.— P. Távbe­szélő, vagy levelezőlap értesí­tésre, díjmentesen, minden vételkötelezettsép nélkül bemutatjuk a palackqázt.- i i felfilá^siíátf M : Gázmüveit, Dttsms- nlca 34. Tel. 30-T2. Gázműreh Ililcír, Wesselényi Plilüós-afca. Teieíon 3159. Szilágysomlyói napló SZIL AGA VARMEGYE MAGYAR ASSZONYAI Kormányzóhelyettes Urunk hősi halála felett érzett mély részvétüket sok-sok- ezer aláírást tartalmazó, díszes album­ban foglalták össze s azt a főispán bit­vese hódolatteljes levél kíséretében eUiiil- dötte a Főméltóságu Asszonynak. A Fő- méltóságu Asszony válasza most érkezett a városhoz. Meleg köszönetét mond Szi- lágysonüyó asszonyainak, akik a fájdal­mas csapásban részvétükkel mellette ál­lottak. i'A' A HONVÉD HADITUDÓSÍTÓ SZAZAD nemrég cikket közölt „Magyar felderítő gép) diadalmas harca két rátával“ cimmel. Aa érdekes és izgalmas cikk részletesen leírja, hogyan védekezett, sót támadott a magyar felderítő? A harc során előbb az egyik orosz gép motorházát találta el úgy, hogy; a Rata égve, füstölögve zuhant a földre, majd a másik orosz gép ellen fordulva, azt is harcképtelenné tette. A szilágysomlyólakat- büszke öröm töltötte el e cikk olvasásakor, A magyar gép két hőse közül ugyanis az egyik, Czirenner Bánházy József hadnagy szilágysomlyói származású és alsóbb iskoláit Szilágysomlyón végezte. a Báthory lövészegyesület erős sportszellemben neveli tagjait s a különböző szakosztályai nagy látogatott­ságnak örvendeznek. Az egyesület külön­féle módon igyekszik fejleszteni tagjai­ban a sport iránti szeretetet. így például Brassay Károly alelnök, a birkózó és súlyemelő szakosztály vezetője felvetette azt a tervet, hogy tavasszal Szilágysom- lyón rendezzék meg Magyarország vidéki súlyemelő bajnokságát. Brassay Károly, aki egyébként a szilágysomlyói állami fő­gimnázium tanára, résztvett a Magyar Birkózók Szövetségének nemrégiben Nagyváradon lezajlott országos kon­gresszusán. Ezaikálómmal megbízást ka­pott arra, hogy írja ineg a magyar súly­emelő sport történetét. Brassay Károly » megbízást elfogadta s-feladatának min­den bizonnyal Uicséretreméltóan eleget is tesz. 11ELETET hirdetett a zilahi törvényszék lovag Fehrenthell Fri­gyes, szilágysomlyói kereskedő bünperében, ötrendbeli csalás és három rendbeli sik­kasztás vétségében találta bűnösnek a lova­got s ezért egy esztendei börtönre s öt évi jogvesztésre ítélte. Az előkelő társadalmi szerepet játszó kereskedő letartóztatása an­nakidején megdöbbentő feltűnést keltett Szi­lágysomlyón s az ítéletet az egész város nagy érdeklődéssel várta. Lovag Fehrenthell, aki különben okleveles vivómester, a keres­kedelmi ügyekben való járatlansága és hi­székenysége miatt került összeütközésbe a, törvénnyel. e. Felesébe meţjverle — fe lak asz Volta ma fi ál Kolozsvár, október 28^ Halálos végű ön­gyilkosság ügyében indítottak nyomozást a hatóságok. András Jenő 45 éves kolozsvári asztalos Szopori-ut 36. szám alatt lévő mű­helyének ajtajára felakasztotta magát s n ire rátaláltak, már halott volt. András Jenő — amint az eddigi vizsgálat már ki­derítette — családi perpatvar mialt dobta el magától az életet. A szomszédok állítása szerint András Jenőt felesége nagyon gyakran és súlyosan tettleg is bántalmazta, így volt ez az öngyilkosság napján is, ami­kor a máskülönben különváltan élő harcias asszony berontott békésen dolgozó férje műhelyébe és megverte. A békés termé­szetű férfi nem bírta tovább az izgága asz- szony bántalmazásait s inkább a halált vá­lasztotta. Amikor Andrásné megtudta, hogy leije öngyilkos lett, elájult s csak hosszas kísérletezéssel tudták magához téríteni, A hatóságok elrendelték az öngyilkos aszta­los holttestének felboncolását. — Háromszorosát fizeti büntetésként H csizma javításért kért árnak egy árdrágító csizmadia. Egy egeresl gazda egy pár box- csizmát vitt fejelésre Török György faluja- bell csizmadiamesterhez. Török György a csizmaborltásért 50 pengőt fizettetett ki a hatóságilag megállapított 27.80 pengős ár helyett. Á gazdálkodó panaszt tett, aminek alapján a kolozsvári törvényszék mellett mű­ködő uzsorabiróság 150 pengő pénzbüntetés­re és egy évi jogvesztésre ítélte el' Török Györgyöt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom