Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-29 / 245. szám

1942. OKTOBER 29 A Karmincadlik PAGER ANTAL, „A harmincadik“ főszereplője. A „harmincadik1* fi nem más, mint egy iskolaköteles korban lévő kis- !v gyermek. Szerepe nem sok, alig né­hány- méter Páger Antal uj filmjé­ben, mégis sors­döntő. Ez a kis­gyermek dönti el azt a nagy kér­dést, azt a gyötrfel- mesen nagy prob­lémát, hogy egy magyar bányate­lepen legyen-e a munkáscsal átlók gyermekeinek is­kolája, vagy továbbra is a nagy távolságra t fekvő község iskolájába kénytelenek bejárni. Jía az idő szép, a távolság nem számit, de Amikor zuhog az eső, tombol a szél és vonit 41 hóvihar, a kis bányatelep iskolahiánya egy­szerre súlyos társadalmi, szociális és kultu- hrális magy-ar kérdéssé válik. Ezen az állapoton szeretne segíteni a telep Jiányamestere. Kérvényekkel ostromolja a vállalat igazgatóságát. A vállalat azonban 1- vállalat. A vezérigazgatóság megítélésé­ben a bány ászcsaládok nagy kérése csak egy „akta“ a sok közül. A vezérigazgató ugyau -— amúgy mellékesen — utasítja a vállalat itótumfaktumát, Rozner urat, hogy a kérést intézze el, de ö cinikus könnyedséggel süly- tlyeszti zsebébe az írást, holott attól egy se­reg magyar dolgozó gyermekének tudása, jö­vője — egész életének, sorsának kialakulása Jiigg. Az öreg bányamester a vezérigazgató- (ság, helyesebben Rozner ur sziikkebltiségére azzal válaszol, hogy ráveszi a bányászokat, pk maguk gondoskodjanak az iskola fenntar­tásáról. Csak egy-két baloldali jelszótól meg- bsökönyösödött munkás morgolódik és nézi jeges közönnyel a szebb jövő álmának meg­valósítására irányuló próbálkozásokat. A bányamester apróhirdetést ad fel a Nép­tanítók Lapjában s arra jelentkezik is a még meg nem lévő iskolához egy fiatal tanító: Nagy Gábor. Az idegen megszállás alá ke­rült Erdélyből szabadult ki a Csonkahazába 8 ott jó ideig mindenféle sziikségmunkából tartotta fenn magát. Amikor meglátta a hir­detést, azonnal a helyszínre utazott. S ott derül ki, hogy az igazgatóság semmit sem tud a dologról, a hirdetés k bányamester egyéni akciója volt. A telep igazgatója azon­ban egyetért munkásaival. Tudja, hogy a te lepre Iskola kell. Felsőbb intézkedés hiányá­ban — a kérvényt Rozner ur intézte cl „ta­pintatosan!“ — saját hatáskörében átengedi iskola céljaira a telep üresen álló gépszínjét ide semmiféle berendezést nem tud adni. Az „aktagyár“ rosszindulatát és nehézkességét a hányamester hidalja át: deszkát „szerez" « azt maga Nagy Gábor dolgozza fel padok­ká. Az iskola elkészül, megkezdődik a taní­tás. A'tudás mécse kigyul a kis telepen s az Uj tanító a kicsinyek mellett az öregeket is megtanítja az irás-olvasás nehéz tudomá­nyára. Ábécét vet, betűt ültet, mesét palán­tái magyar lelkekbe, hogy tudással, felké­szültséggel állják helyüket a magyar életben. Van a bányatelepnek egy főmérnöke. Go­nosz és pimasz heprecsóré. Viszonya van a vegyész izgalmas feleségével, de unja a kap­csolatot, mert szemet vétett a hányamester fiatal leányába, Rózsikára. A kisleány éppen most érettségizett s őszire be akar iratkozni az egyetemre. Beleszeret a fiatal tanítóba s már el is határozzák, hogy összeházasodnak. A púpos vegyész izgalmas felesége kárpót­lást akar a főmérnök elvesztéséért és kerék- párbaiesetet rögtönözve valósággal felajánl­kozik a tanítónak. A főmérnök megtudja, hogy megunt szeretője találkozott a tanító­val s amikor Rózsikától csúfos visszautasí­tásban részesül, azzal áll bosszút, hogy a ta­nító ellen uszítja a púpos vegyészt és Ró­zsikat. Azután komisz kíméletlenséggel visz- szaköveteü a gépszínt ée az iskola berende­zését kiebrudalja a szabad ég alá. Nagy Gábor azt hitte már, hogy révbe ju­tott, kenyeret szerzett s boldogság vár rá, amikor minden összeomlik. A púpos vegyész­től pofont kap, Rózsika elutasítja, az iskolát a főmérnök tönkretette: nincs már keresni­valója a bányatelepen. Elkeseredésében na­gyot mulat. Az életakarat, a jobb és szebb élet vágya győz a telepen. A falu ezermes­tere és szatócsa a falu ötgyermekes borbé­lyát költözteti fel a telepre. Ezzel harminc iskolaköteles gyermek van a bányán és a Vállalatnak most már törvény szerint köte­lessége iskoláról gondoskodni. Az iskolát te­hát meg kell nyitni. Meg is nyitják, de nem­sokára az a veszély fenyegeti, hogy meg­szüntetik, mert az egyik nebuló meghal s a főmérnök ezt azonnal jelenti Rozner urnák. Rozner ur és a kedves rokon valóban pél­dás összjé.tékkal igyekeznek a több fény után szomjazó lelkek vágyának megvalósu­lását elgáncsolni. A pimasz játék ezúttal nem sikerül. Az ezermester szatócs sietve gondoskodik arról, hogy a hiányzó „harmin­cadik“ meglegyen: elveszi egy régi katona­pajtása özvegyét s örökbefogadja annak is­kolaköteles kisfiát. Az iskolát, a fiatalok boldogságát sikerült megmenteni. Rozner urnák nyakát szegte a játék s a főmérnök — a film csattanős befe­jezéseként — csaltanós pofonnal repül ki az ablakon kiskirályságának színhelyéről. Kerecsenül Kiss Márton a film elején kü­lön feliratban tartotta szükségesnek kihang­súlyozni, hogy a darab cselekményének s alakjainak nincs köze a való élethez. A szer­zői óvás azonban nem vesztegeti meg a né­zőt. A szerző álláspontjával szemben elszánt határozottsággal sorakozik fel az az igazság, hogy „A harmincadik“ eimu uj magyar film lényege igenis élet: egy darab magyar élet! A tudás fénye után szomjazó magyarok és a dolgozó nép felemelkedésének ellenségei vívnak meg a film cselekményében s a ma­gyar élet igazsága az, hogy ebben a harcban csak a jó és igaz magyar szándék győz. O ' nemcsak ezen a síkon élő és eleven élet mű­vészi vetülete Kerecsendi Kiss Márton film­je. Nemcsak a film meséje és cselekménye valóság, izzó és lüktető erejű valóság, alak­jai is egytői-egyig mind olyanok, akiket lát­tunk az élet porondján s akiknek eredetijét néven meg tudnák nevezni, vagy ujjal tud­nánk egyikükre-másikukra rámutatni. A Roznerek ugyan eltűntek a magyar életből, de sok „főmérnök“ grasszál még a magyar munka és magyar élet telepein, akik a Roz­nerek szellemével, felfogásával terhelten nem hallják meg az. uj idők szivdobbanását. De ne kalandozzunk most körülötliik, eljön az ő órájuk is, filmen, életben egyaránt. Kerecsendi Kiss Márton, a bicskei magyar néptanító nagyon igaz., nagyon érdekes és nagyon Itatásos filmmesét gyúrt a jól meg­látott életből. Csak féligazság volna, ha azt állapítanék meg, hogy „A harmincadik“ az uj, Batal magyar tanitónemzedék hőskölte­ménye. Mert az! De ezen túl annak a nagy­szerű erőnek és akaratnak is hőskölteménye ez a film, amely benne él a magyar nép lel­kében s most, hogy eljött a népi erők felsza­badulásának boldogan köszöntött kora, ez az akarat és ez az értékes erő — Íme — ki tudja harcolni a maga jogát anélkül, hogy a társadalmi és gazdasági rend épsége szen­vedne. Nem, épp ellenkezőleg van a tények rendje. Ez a magyar népi erő és akarat a maga felszabadulásában és érvényesülésében a közelebbi eél megvalósításán túl még egy nagyobb és szentebb célt szolgál: a magyar élet uj rendjének megszilárdítását. Egyet azonban ne tévesszünk szem elől: „A har­mincadik“ nein propaganda, film azzal, hogy tudatosan egy célt szolgál. A tendencia azonban szerényen és Ízlésesen elrejtőzik s észrevétlen marad a film szép képeinek, lük- tető pergésének és a színészek kifogástalan emberábrázoló művészetének egységélH'n. Nincs szükség arra, hogy részletezzük Páger Antal egyszerűségével lenyűgöző alakításá­nak s szereplő társainak egyenrangú játékát. A film művészi értékű alkotás. Látni kell! A kedd esti l>emiitatón a közönség tüntető lelkesedéssel és megértéssel fogadta a filmet. Az előadáson megjelent Páger Antal, Ke­recsendi Kiss Márton, a film forgatóköny­vének Írója és Cterépy László rendező. A közönség tudta, hogy ott vannak. A si­kert ez a körülmény csak külsőségeiben tette hangosabbá, de a film mély hatása éneikül is meg lett volna. Bizonyos, hogy' „A harmincadik“ kima­gasló állomás a magyar filmgyártás törté­netében s további indíték hasonló magyar filmek megalkotására. Ez. az. az ut, amelyen a magyar filmnek a jövőben járnia kell. Arra, hogy a filmnek bizonyos apró mű­szaki fogyatékosságai vannak, egy más al­kalommal még visszatérünk, — íz­A honvédcsapatok harcairól és a külföldi magyarok hazatelepitésérő! tárgyalt a keddi minisztertanács BUDAPEST, október 28. A kormány tagjai kedden délután 5 órakor Kállay Mi Hók miniszterelnök elnökletével a rendes heti minisztertanácsra ültek össze, amelyen vitéz Nagy Vilmos vezérezredes, honvédelm i miniszter beszámolt a keleti harctéren küzdő' honvédcsapatoknál és a fő'hadiszállá şon tett látogatásáról. Vitéz Bonczos Mik­lós igazságügyi államtitkár, aki a külföldi magyarokat visszatelepitö kormánybiztosi minőségében jelent meg, beszámolt az 1941. és 42. évi telepítő-eredményről, egyben vá­zolta a jövő teendőket. A minisztertanács a továbbiakban folyó kormányzati ügyek­kel foglalkozott a késő esti órákig. (MTI.) ^ »<*)**> *»~ \ magyar nemzeti küzdelem vallásos szolgálata a lelkipásztor mai feladata — mondották az unitárius lelkészkor székelyudvarhelyi és székely- keiesziuri ünnepélyeinek szónokai Az egyetemes unitárius lelkészkor az el­múlt napokban tartotta évnegyedi választ­mányi ülését Székelyudvarhelyen. Az ülé­sen többek közt megjelentek Ekárt Andor elnök, Abrudbányai János dr. teológiai dé­kán, alelnök, Ferencz József budapesti misz- sziói lelkész, Benezédl Pál vallástanár, Má- tbé Zsigmond nyárádszentmártoni és Slg- monrt József székelyudvarhelyi lelkészek és mások. Az előterjesztések közül kiemelke­dik a lelkészi nyugdíjintézet függő kérdé­sei rendezését tárgyaló javaslat, mely a nyugalmazott lelkészek özvegyeik és árváik kedvezőbb ellátását kívánják biztosítani. A választmány tudomásul vette, hogy 1948 január hó 1-től a lelkészek is élvezik az OTBA által nyújtott kedvezményeket. Saj­nálattal állapította meg, hogy mind a mai napig nem nyert rendezést a lelkészek vasúti féljegyének ügye s ennek elnyerése érdekében a református lelkészi kar hasonló mozgalmához csatlakozva felterjesztést in­téztek. A gyűlés elhatározta, hogy az Idei nagysikerű budapesti továbbképző tanfo­lyam eredményei fölhasználásával 1943 ta­vaszán a szórvány-kérdés nemzeti és egy­házi vonatkozásait tanulmányozó vándor­gyűléseket rendez. A választmány fölhívta az egyes egyházköri lelkészegyleteket, hogy mint eddig a jövőben is kari gyűléseiken e kérdéseket részleteiben is tegyék vizsgálat tárgyává. Az unitárius templomban szombaton dél­után tartott ünnepélyen nagy gyülekezet vett részt, köztük sokan a város más val- lásu társadalmának tagjai közül, élükön Sebest Ákos dr. főispán és felesége, Szent- Királyi Kálmán alispán. Fiié Ferenc dr. pol­gármester és a másvallásu nőegyletek el­nöksége. Ferencz József budapesti lelkész imája után Abrudbányai János dr. dékán tartott egyházi beszédet, melyben a hábo­rús küzdelem közepette aggodalmaskodók­nak a lelkét ébresztgette. A hivő embernek, minden unitáriusnak és minden magyar em­bernek, akik az itthoni fronton dolgoznak, a feladata az építés. Sem a nemzet törté­nelme, sem a nemzet mai ereje, sem egy­ségessé. alakuló lelkisége nem engedheti meg, hogy e legsúlyosabb történelmi idők­ben a nemzet bármely tagja a harcot fel­adja, a küzdelmet s annak eredményét ve­szélyeztesse s ezzel a végső győzelmet, — melynek eljövetelében rendíthetetlenül bí­zunk, — hátráltassa. Ének- és zeneszámok után Máthé Zsigmond nyárádszentmártoni lelkész mondott beszédet, kihangsúlyozva, hogy a mai kor borúlátása helyett a ma­gyar jövőt épitö nemzedéknek bizó maga­tartással és erős hittel kell rendelkeznie. Az ünnepélyt Slgmond József lelkész zárta be, aki feleségével együtt sokat fáradozott e lelkitalálkozó megrendezésén. Ünnepély Székely kérész túron A székelykereszturl unitárius templom­ban, ahol a gyülekezet tagjain kívül az uni­tárius kollégium diáksága is megjelent, Kő­vári Jakab kénosi lelkész mondott imádsá­got, Abrudbányai János dr. dékán prédikált a hivő ember magyar kötelességeiről. A megjelent vendégeket titő Lajos esperes üd­vözölte. .Jánosi Gabi tanítónő szavalata után Benezédl Pál a kolozsvári kollégium vallás­tanára tartott előadást homoródjánosfalvi Sándor István egykori székelyföldi unitárius lelkipásztor, híres könyvgyüjtő és ismert történetiró alakjáról. Sándor István „Szé­kelyhoni utazás" c. könyvével, mely 100 esz­tendővel ezelőtt Íródott, megelőzte Orbán Ba­lázs báró ismert székelyföldi monográfiáját. E kéziratban néhány példányban feltalálha­tó munkát most rendezi sajtó alá Benczédi Pál s e nagy érdekességü könyv az előadó bevezető tanulmányára rövidesen megjele­nik. Székely népviseletbe öltözött diákok és elemista kisleányok szavalatai után Ferenc József lelkész a lelkészkör titkára mondott zárszót. Az ünnepély után a megjelent lelkipászto­rok az unitárius gimnázium tanári karával együtt egyszerű vacsorán vettek részt a szé- kelykereszturi gimnázium konviktusában, A találkozó a két saékelyváros közönségét arra ébresztette, hogy a felekezetek vallásos ünnepélyeit is be lehet állítani az egységes és egyre öntiulatosabb közösségben megnyi­latkozó nagy nemzeti céljaink szolgálatába. Ma kezdi vizsgáit a kolozsvári rendőrség legénységi fanoszlálya Kolozsvár, október 28. A kolozsvári rend­őrség legénységi tanosztálya október 29-én, csütörtökön és október 30-án, pénteken dél­előtt 9-töl 2 óráig tartja elméleti vizsgáit a Trefort-utca 15 sz. alatt. Szombaton fél 10 órai kezdettel a városi sporttelepen a gya­korlati vizsgát bonyolítják le. M Hullassuk a Magyar Normának a sírok kivilágítására szánt összegeket Kolozsvár, október 28. A rendkívüli viszo­nyokra való tekintettel, mint megírtuk, a belügyminiszter betiltotta Halottak Napján a világítást. Azt is közöltük, hogy Kolozsvár város polgármestere rendeletének értelmé­ben, Halottak Napján délután 5 óráig lehet látogatni a temetőt. Délután 6 óráig, ami­kor a temető kapuit bezárják, a látogatók­nak el kell hagyniok a temetőt. A belügy­miniszteri rendelet értelmében súlyosan meg­büntetik azokat, akik tilalom ellenére vilá­gítanak. Ebből az alkalomból a város nép­jóléti osztálya arra kéri a közönséget, hogy a világításra, szánt összegeket juttassák a Magyar Norma javára, mert kegyeletüket halottaik iránt igy is ki fejezhetik s amel­lett a szegényeken segítenek. A város nép­jóléti osztálya a temető kapujában perselye­ket helyes cl, amelyek a világítás megvál­tását jelentő összegek összegyűjtésére szol­gálnak. V/C3 Az OSRAM-D-LÂMPA kétszere­sen spiralizáit drótjánál az át­mérő ponte-sságát 5/10.000 milli­méteres finomsággal tdrtják be. Csupán az optikai ipar dolgo­zik — nagyértékű lencsék elő­állításánál — ilyen kis tűréssel, OSRAM e legfinomabb méretek betartásával a lámpák tökéletes gazdaságosságát biz­tosítja. Ezért az O SRAM- Hd] - LÁMPA sok fényt ad kevés áramért \

Next

/
Oldalképek
Tartalom