Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-10 / 229. szám

1942. OKI O BEU IQ Fiatalok, előre! Uehet-e méltóbb hallgatóságból! szólni, mint az ifjúsághoz, a nemzet jövendőjéhez? A miniszterelnök október 6-Ud beszéde a magyar fiatalsághoz fordult s nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a beszéd a magyar fiatalság nagy megbecsülése volt. Megbecsü­lése volt azért, mert a miniszterelnök nyíl­tan és őszintén megmondotta, hogy a nagy keresztény nemzeti megújulás, amelynek út­jára léptünk, csak akkor érheti el végső ki­fejlődését és nagy céljait, ha ebben a hatal­mas munkában az ország vezetőit a magyar fiatalság a maga lelkesedésével, idealizmu­sával mindenképpen támogatja. A miniszterelnök beszéde egy vallomás­sal kezdődött. Bevallotta, hogy mind az 1867-es nemzeti ujjáépülés, mind az 1918-at követő nemzeti megújulás nem volt teljes, mert elmulasztottuk atettrekész ifjú­ság nevelését, amely a nagy Időkben lendü­letével teljesen és tökéletesen kitölthetett volna minden hiányt. De azt is megmondot­ta a miniszterelnök, hogy minden mulasztást pótolni lehet és kell, hittel, erővel, lankadat­lan nemzeti akarással. Az az ifjúság azonban, amelyre a nemzet életében nagy és megtisztelő szerep vár, ne a pártok előszobáiban ácsorogjon, mert az ilyen ifjúság legfeljebb egyéneiben érvé­nyesül, de nem jelenti azt az egységes nem­zeti erőt, amelyre szükségünk van. Az esz­ményi ifjúság lelkében bizonyos forradalmi érzésnek kell lennie abban az értelemben, hogy az ideálokért elszántan harcolni tudjon és keményen tudjon szembeszállni azzal, ami a nemzet jövőjére ártalmas. Az uj országot csak Utáni munkával, rengeteg verejtékkel, könnyel és szenvedéssel lehet felépíteni. Sajnos nem mindenki érti meg az idők kö­vetelését, mert, amint a miniszterelnök ezt őszintén megmondotta, az öncéluságnak, az önzésnek, az idők megnemértésének a szel­lemét látja. Ma nem engedhetjük meg ma­gunknak azt a fényűzést, hogy pletykák, ái- hirek. destruktív és sértő megjegyzések ter­jedjenek szanaszéjjel, amelyeknek szörnyű­ségénél csak ostobaságuk nagyobb. Az egész ország tapsol a miniszterelnöki erélyliez, amikor kijelentette, hogy, ha kiderül, kik ezek. akkor a törvény kérlelhetetlen szigora snjtja majd őket. Az ifjúságra nagy szerep vár ezeknek a hazafiatian elemeknek a le­leplezésénél. A miniszterelnök egyenesen fel­szólította a fiatalságot, hogy hallgattassa el azokat, akik csak mocskolni, lerántani tud­nak, akik aláássák a nemzett hitet, lelket s az oly annyira szükséges erőt gyengítik. A destruktiv híresztelés nemcsak idebent iné— telyezi a lelkeket, de azokra is hathat ^akik odakünt küzdenek az ország jövőjéért, pedig azoknak hitre, lelkesedésre van szükségük, hogy nehéz feladatukat teljesítsék. Szót emelt a miniszterelnök a hirtelen va­gyonszerzés láza ellen is, amely a magyar közönség egy részén erőt vett. Nyíltan be­szélt. Kijelentette, hogy nem antikapita­lista világfelfogást hirdet, nem ellen­sége annak, hogy a jól végzett mun­ka megtalálja a maga jutalmát, sőt szüksé­gesnek tartja, hogy a jó mód, a gazdagság a magyar ember törekvő munkájának elis­merése legyen. De nem az ország érdeke, hogy az ország rovására egyesek gazdagod­janak és olyan vagyonokat harácsoljanak össze, amelynek amúgy sem lehet nagy jö­vőt jósolni, mert nem volt meg az erkö esi alapjuk: a tisztességes, jól végzett munka, hanem csak az üzérkedés, a váratlan szeren­cse, a stróhmannság, vagy a feketepiac gyü­mölcsei. A fiatalságnak nem az a hivatása, hogy világnézeti kérdések meddő tárgyalására vesztegesse erejét és hiábavaló vitákban ta­golódjék szét, hanem az, hogy a lelkét, hi­tét, a bátorságát adja a magyar jövőért. A miniszterelnök Kossuth szavaival kiál­totta az Ifjúság felé: „Fiatalok, előre!“ Elő­re március l.'i-ike szellemében, amelynek ve­zérelnie kell az ifjúságot. Ez a szellem a töretlen hit. a soha ki nem a’vó remény, a hü kötelességteljesités, a nemes és mélyen átérzett bazafiság szelleme, amelyre ma olyan nagy szükségünk van s amelynek ál­dozatos munkája nélkül nem érhetjük el vá­gyunkat: a szebb, boldogabb, nagyobb Ma­gyarországot. f\ cuko'gyárak’’an alkalmazóit leventéket mentesítik a heti levente- foglalkozások a cl Budapest, október 9. A Le vent íhii köz­pont közli: A Magyar Cukorgyárak Országos Egye­sületének kérésére a leventék országos p-t- lancsnóksága a cukorgyárakban alkalma zott leventéket a gyártás ideje alatt októ­ber 15-től december 15-ig, a délvidéki gyá­rakban pedig január 1-ig mentesítette a kö­telezd heti levente-foglalkozások alól a többtermelés biztosítása érdekében. Az el­mulasztott foglalkozást később pótolják JÓ ÁRU ÉS JO HIRDETÉS AJLAPJA A JO ÜZLETMENETNEK MCensTilírsJtn A minisztertanács elfogadta a jövő évi állami költségvetést BUDAPEST, október 9. (MTI) A kormány tagiai Kallay Miklós minlszeerelnök el­nöklésével csütörtökön délután minisztertanácsra ültek össze. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter ismertette az 1943. évre szóló állami költségvetést, amelyet a minisz­tertanács elfogadott. A továbbiakban a késő esti órákig folyó kormány zati ügyekkel fog- lolkoztak. mmmmmm———11 n Harmincezer német költözik haza a félen Horvátországból Zágráb, okt. 9. (MTI) A néniét és horvát kormány megegyezést kötött a Horvátország egyes vidékein élő német népcsoportok tag­jainak hazaköltöztetése tárgyában, összesen 30.000 német tér vissza a birodalomba. A \1s*zaköltöztetéssel kapcsolatosan minden 18. életévét betöltött német maga nyilatkozik szándéka felől. A visszatelepülök magukkal vihetik minden, személyes tulajdonukat ke­Budapest, okt. 9. A Budapesti Közlöny pénteki száma kormányrendeletet közöl, amely az állítási kötelezettségnek az 1930. évi II. t. c. 30. §. 4. bekezdése értelmében megállapított alsó korhatárt az 1933. szüle­Budapest, október 9. A 42 tagú országos bizottság pénteken letárgyalta a törvényel­lenesen külföldre távozottak, vagy külföldön tartózkodók pénzküldeményeinek zárolásáról, a közérdekű feladatokat ellátó egyes vállala­tokra, vagy szervezetekre az állami felügye­let kiterjesztéséről, a közellátásügyi igazga­tás körében állandó szakértők alkalmazásá­ról, a borkereskedők fel nem használt pin­céinek és üres hordóinak, valamint egyéb tartályainak az 1942. évben termelt must, bor és ezek melléktermékeinek elhelyezése céljából való Igénybevételéről, a must besű­rítésének engedélyhez kötéséről, az országos ügyvédi-, gyám- és nyugdijintézeti tag ellá­tási igényeinek szabályozásáról, a biztositó magánvállalatok alaptőkéinek és biztosítási Kolozsvár, október 9. Megírtuk, hogy a polgármester megbízásából Bikfalvi István dr. tb, tanácsnok, a közellátási hivatal ve­zetője, Budapestre utazott s ott a várost érintő közellátási kérdésekben tárgyalt illeté­kes tényezőkkel. Bikfalvi dr. tanácsnok több­napos budapesti tartózkodása után most ér­kezett haza és tárgyalásairól a következőket mondotta a Keleti Újság munkatársának: — Elsősorban eljártam illetékes helyen — mondotta a tanácsnok — a Kolozsvárnak ki­utalandó lisztmennyiség pontos megállapítá­sa ügyében. Ebben a tekintetben az illetékes minisztérium ,elfogadta a város lakossága létszámára vonatkozó kimutatást s ezentúl a kiutalásokat ezen az alapon végzik. —A város burgonyaellátásának zavarta­lan biztosítása érdekében is tárgyaltam a METESz vezetőivel. Sikerült a bevásárlás gyorsabb menetét lehetővé tenni. A szállítás meggyorsítása érdekében az államvasutak illetékes osztálya biztosította a szükséges vagonok mielőbbi kiutalását. Eljártam ezen­kívül az Olajkiviteli Egyesülésnél a szüksé­ges bab, borsó és lencse biztosítása és szál­lítása ügyében. Tekintettel arra, hogy Ko­lozsvár el van vágva természetes piacától. rövidesen miniszteri intézkedés történik, hogy a hüvelyes termények szállítására Ko­lozsvár elsőbbségi jogot kapjon. Ennyit mondott Bikfalvi tanácsnok buda­pesti tárgyalásairól. Szavaiból kicsendül, hogy a város vezetősége a nehéz viszonyok ellenére is minden lehetőt elkövet, hogy a lakosság élelnyiszerszükséylelét biztosítsa. A burgonyaellátással kapcsolatban egyéb­ként a közellátási hivatal a következőkre hívja fel a közönség figyelmét; pező ingóságokat, továbbá négy napra való éílelmet és 2000 kunálg terjedő készpénzü­ket. Az ingóságok és felszerelések a két or­szág közötti megbeszélés tárgyát képezik. Még a tél beállta előtt kívánják lebonyolí­tani a hazatelepitést. A visszavándorlók Nyu gatmagyarországon át utaznak Németor­szágba. tési évfolyamra vonatkozóan egy évvel le­szállítja. E rendelkezés folytán az 1923. szü­letésű évfolyamba »tartozó hadkötelesek á'- litási kötelezettségének felső korhatára 1945. évi december 31. alapjának újabb szabályozásáról, a bor elő­állításának. kezelésének és forgalmának sza­bályozásáról és. a borhamisítás tilalmáról szóló 1936. évi V. t. c. egyes rendelkezései­nek kiegészítéséről, végül a zsidók tulajdo­nában lévő egyes ingatlanok elidegenítésé­nek szabályozásáról szóló részben megjelent rendeletek, részben pedig rendelettervezete­ket. Több felszólalásra Reményi-Schneltér La­jos pénzügyminiszter, Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter és Bárezay János földművelésügyi államtitkár adott kimerítő felvilágosítást. Az országos bizottság a meg- jelent rendeleteket utólag tudomásul vette, a rendelettervezeteket pedig elfogadta. (MTI) A kereskedők és piaci árusok az 1, 3, és 8. számú szelvényekre szolgáltathatják ki az úgynevezett sárga burgonyát. Ajánlatos, hogy mindenki váltsa be kellő időben az errevonatkozó szelvényeket, mert szakértők megállapítása szerint a sárga burgonya tv alkalmas tárolásra. Azok, akik nem váltják be szelvényeiket, számolhatnak azzal, hogy a beváltási jogosultságukat elvesztik és erre az idényre annyival kevesebb burgonyát vesznek majd át. A fogyasztók előrelátható­lag személyenként 48, illetőleg 60 kiló bur­gonyát kapnak. Helyénvaló azonban a bur­gonyával takarékoskodni. Az őstermelőkre vonatkozólag miniszteri döntés történt, amelynek végrehajtása iránt máris intézke­dést tettek, hogy ezzel a kétszeres ellátást, a fogyasztók rovására, megakadályozzák. A város a nagy intézményeknek, igy a posta, vasúti műhely, acélárugyár és a Dermata- müvek részére nagymennyiségű burgonyát bocsátott rendelkezésre, de ugyancsak na­gyobb és a szükségletet kielégítő mennyiségű burgonyát kaptak a kereskedők is. A követ­kező három szelvényre előreláthatólag ,.Gtíl- baba“ és rózsa burgonyát kap a város la­kossága s remény van arra, hogy november közepéig mindenki beválthatja szelvényeit. A közellátási hivatal hangsúlyozza, hogy a burgonya-fejadag megállapítása mindenkor a rendelkezésre álló mennyiség szerint tör­ténik. A város vezetősége azokra is gondol, akik anyagi helyzetüknél fogva nem tudják az előirt időn belül a számukra megállapított és kiutalt burgonyamennyiséget átvenni. Ezek részére mintegy 100—150 vagon burgo­nyát tárolnak, hogy téli szükségletüket biz­tosítsák. •- --------—-• A Itémcyyantis cselek bejelentése — hazafias kötelesség! A kcmeiháríiás 7. pontja Ha kéuigyanus eset jut tudomásunkra, azonnal jelentsük a katonai és rendorpn- rancsnokságnak, a közbiztonsági és a köz- igazgatási hatóságnak. Ne bíráljuk el ön­hatalmúlag, hogy az ügy komoly-e, ne akar­junk magunk nyomozni, mert ezt elintézik a hivatalos szervek feljelentésünk alapján. A hatóságok a jelentést és a jelentést tévő svtmély kilétét titokban tartják. A teljé­it ntést ne közöljük senkivel. A ké «gyanús < esetek bejelentése hazafias kötelesség, el­hallgatása bűn. A kém nem érdeméi kö- nyöriiletet. Az olasz sajtó méltatja Kálloy miniszterelnök keddi besrédét Ttom a t oki. 9. (MTI.) Az olasz lapok mentetik azt a beszédet, amelyet Kállai/ Mik­lós miniszterelnök okt. 6-án az egyetemi if­júság nagygyűlésén mondott. A lapok kieme­lik a miniszterelnöknek azokat a kijelenté­seit. amelyekben a Dúcéról és Hitlerről, mint az ifjúság nagy nevelőiről emlékezett meg. élelsiemlélellel Leli « hősök «ilyát járnunk !“ Budapest, október 9. Csütörtökön délután a katolikus tanügyi tanács ülésén vitéz Béldy Alajos altábornagy, az ifjúság or­szágos vezetője „A leventenevelés és » nemzet szolgálata“ címmel nagysikerű elő­adást tartott. — A jövő nemzedéke a nemzet jövője — mondotta —. Az íi lelkiségéből sarjad ki a nemzet jövendő dicsősége, de ifjúságában lehet sírásója is a nép önmagának és nem­zetének. A nemzeti összetartozás érzése a U venteegyesületekben virágzik ki. Hőst életszemlélettel kell a hősök életútját jár­nunk, vagyis érdekeinket mindenkor ren­deljük alá a ba/.a érdekelnek. Haláráilépők feleli iléllte*ell a kolozsvári lörvényszél« Kolozsvár, október 9. Bekecses, boesköros népség zsúfolódik a törvényszék elsöemeleti' könyökfolyosóján: nők, . férfiak vegyesen, sőt gyermek is akad közöttük egy-kettő. Va-i lamennyien határátlépők. Engedetem nélkül, I járták meg Romániát s most a büntető hár­mastanács ítéletére várnak., Racasan László kisesküllői gazdaember rokonlátogatóban járt „odaát“, még 1941 nyarán. A látogatás azonban hosszúra nyúlt, julius 29-től augusztus 17-ig tartott. Ekkor, liacasan visszatért falujába. A Szenczer Jó­zsef dr. elnökletével ülésező büntető hármas­tanács egyhónapi fogházbüntetésre ítélte. A rádlai illetőségű 19 esztendős Dedián Sándor azzal mentegetőzik: „nem tudta, hogy nem szabad külön írás nélkül megjár­ni" Északerdél.vt. Pedig alkalma volt rá, hogy megtanulja. 1941. november 20-án, amikor elsöizben jött át Magyarországra, ha­tárőreink csak egyszerűen visszatessékelték. 1942. május 14-ig még kétizben szerencsét próbált. A második alkalommal megint visz- ' szatéritették, harmadszor azonban egyhavi fogházbünteléssel sújtották. Petrisor Lukrécia Gyaluban mindössze 10 méternyire lakott a határtól. Attól tartott, hogy a határvonalat arrábbtolják és igy majd nehezebben jut el a túloldalt levő föld­jéhez. At akart hurcolkodni. Rajtacsipték é- most lő napi fogházbüntetést kapott érte. Gonga Aurélné adalini asszony az ökirily- ságban maradt ura után igyekezett át a ha táron. Rá szerette volna beszélni, hogy tér jen vissza vele. Terve azonban nem sikerült s igy egyedül tért vissza. Egyhónapi fog­házra ítéltél;, a büntetést azonban felfüg­gesztették három esztendőre. Gábris Anna kolozsvári asszony is az urát kereste, óvatosságból határátlépési engedélyt is váltott ki. Az engedély persze hamar le­járt s ö jóval azután, ezév május 7-én tért vissza. A bíróság 15 napi fogházat szabott rá a késés miatt. Kovács Andrásné magyai gyeremonoston asszony viszont a felszabadult Erdélybe vá­gyakozott. Erzsi nevű 14 esztendős leányával indult útnak s a leányka hasonlókorú paj­tása, durea Aurél is hozzájuk csatlakozott. durea atyafisága a Szilágyságból való. Két nappal ezelőtt értek be Felekre, ahol az asz- szony annak rendje-módja szerint jelentette a határőrségnek az „áttelepedés'‘-t. A bíró­sági mindössze a vizsgálati fogságban eltöl­tött három napot szabta ki büntetésül Ko­vács Andrásáéra, a gyermekeket pedig csak megdorgáltcFí. Az adalini Costea Aurél szintén át akart jönni a határon, de a határőrök kezébe ke­rüli.. Tizenötno.pi fogházra ítélték. ................................................................... . Egy évvel leszállították az 1923-ban született ifjak sorozási kötelezettségének alsó korhatárát Fontos rendeleteket veit tudomásul a 42 tagú országos bizottság Kolozsvár számára ezután a lakosság létszámának megfelelő arányban utalják ki a lisztet Remény van arra, hooy november lözepéig mindenki beválthatja burgonya-szelvényeit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom