Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-04 / 225. szám

Október 5-étől 15-élg este 9 órakor kell az elsötétítést végrehajtani! Minden várakozást felülmúló lelkesedés Az erdélyi nők magatartása azt bizo­nyítja, hogy a nemzet biztosan számíthat arra az áldozattal teljes munkára, amelyet a mai idők mindnyájunktól, kivétel nélkül, megkövetel. Ugyanez a helyzet az ország minden más vidékén: a magyar kötelesség­től jesitésböl minden magyar nő lelkesedés­sel veszi ki a rá eső részt. a Káliay Miklós miniszterelnök hitvese rá­diószózatának értékes visszhangja volt or­szágszerte, de még értékesebb a magyar életnek az a nagyszerű mozzanata, hogy a hivó szó még el sem hangzott s máris egész Ids mozgósítás történt a magyar asszonyok hatalmas táborában. Sok helyen a női szer­vezetek, egyesületek testületileg ajánlották fel munkájukat és szolgálataikat a hazá­nak. A magyar asszonyok nem maradnak el a férfiak mögött s amíg azok az arcvo- nalon, fegyverrel a kezükben Írják .» ma­gyar sors történetének aj fejezetét, Itthon a magyar asszonyok vállalják és el is vég­zik majd azt a munkát, amely a jobb jö­vendőért a család és az otthon körül vég­zendő el. Rozgonyi Cecilia, Dobó Katica és Zrínyi Dona példaadásának eszmei és er­kölcsi hatóerői elevenen élnek a ma ma­gyar asszonyának lelkében. Ezért van az, hogy az ország egyes vidékein a nők hon­védelmi szolgálatára való jelentkezésre az érdeklődés és a jelentkezés olyan hatalmas arányú megmozdulássá fejlődött, hogy an­nak eredménye minden reményt és várako­zást. felülmúl. A lelkes magyar asszonyok fenntartás és feltétel nélkül jelentkeztek önkéntes hon­védelmi szolgálatra s türelmetlenül várják, hogy ezt a munkát meg is kezdhessék. Am türelmetlenkedniük nem szabad. A mun­kára való behívás nem történik azonnal, a jelentkezés után. A nők önkéntes hon­védelmi szolgálata a jelentkezők számára abban az időpontban kezdődik, amikor arra szükség lesz és olyan ütemben, ahogy azt a körülmények megkívánják. A jelentke­zőknek most már fegyelmezetten és türe­lemmel várniok kell, amíg a sor rájuk ke­rül. A magyar nők az önkéntes honvédelmi szolgálatot önzetlen cselekedetnek fogják fel. S ezzel ka; solatium azonban tudniuk kell a jelentkezőknek, hogy hazafias szol­gálatukat a haza nem kívánja ingyen. Ezt az értékes munkát rendesen díjazzák. Egyébként a jelentkezést elfogadó szer­veknél minden tájékoztatást megadnak. Budapesten az Egyesült Női Tábor helyisé­geiben működő propagandaosztály minden kedden, csütörtökön és pénteken délelőtt 9-től rendelkezésre áll ar, érdeklődőknek, vidéken pedig minden hadtestparancsnok­ság székhelyén munkabizottságok és a mi­niszterelnök feleségének rádióbeszédében megjelölt nő-egyesületek szolgáinak to­vábbi felvilágosítással. Lemondott a szlovákiai Magyar Párt női szakosztályának elnök nője Tozsony, október 3. (MTI) Esterházy Luj­za grófnő a Magyar Párt női szakosztályá­nak elnöke bejelentette a párt elnökének, hogy másirányu nagy elfoglaltsága miatt nem vállalhatja tovább ezt a tisztséget. Esterházy János a Magyar Párt elnöke az elhatározás okait méltányolva felmentette Esterházy Lujza grófnőt munkakörének el­látása alól. Még ebben a hónapban gondos­kodtok kell a gazdáknak a kukoricaszár behordásáiól Az októberi kukorica-szár a szénával egyenlő értékű takarmány Budapest, okt. 3. A gazdák figyelmet fel­hívják arra, hogy a jelenlegi takarmány-szű­ke miatt mindenkinek arra kelli törekednie, hogy a kukorica-szárat már közvetlen a tö­rés után levágja és betakarítsa, A kukorica- -zár ugyanis értékes takarmány, de csak ak­kor, ha tápanyagát jól megőriztük. Az októ­berben levágott és behordott kukorieaszár- ban 1.4 százalék fehérje van, keményitőérté- ke pedig 2G százalék. Egy hónappal később novemberben a fehérjetartalom már hiány­zik'a földön kinthagyott kukoríéaszárbóL, ke- méuyitőkértéke pedig 14 százalékra csökken. Decemberben cs később a kulcoricaszár táp­láló értéke elveszett. Mintegy 5 millió pengő értéket jelenj az ország kukorieaszár termése, de csak akkor, ha idejében betakarítjuk. A gazda önmaga ellen vét s az országnak, is kárt okoz, ha nem gondoskodik még ebben a hónap­ban, a kukoricaszár behordásáiól, A vizsgá­latok ugyanis azt bizonyítják, hogy az októ­beri. kukorieaszár szénával egyenlő értékű, a Kovefnbcri csak szalmát ér, inig a későbbi MÁéJfsmiár BUDAPEST, okt. 3. A honvédelmi mi­nisztérium légoltalmi csoportfőnökségé­nek rendelkezése értelmében a magánvi- lágitás (lakóházak és egyéb épületek), valamint a járómüvek elsötétítését az egész ország területére egységesen októ­A 115/73. KZ. tábori postáról üzentek haza néhányan „kolozsvári fiuk“. Ezt írják: „Hálás köszönettel tartozunk kedves lap­jukért miket részünkre küldenek. Adják át üdvözletünket a rokonok és hozzátartozóink­nak újságjuk révén. Mindnyájan jól vagyunk. Hazafias üdvözlettel:“ Kolozsvár, október 3. Kolozsváron vannak olyan fogalmak, nevek, amikkel minden em­ber, aki hosszabb, rövidebb időt tölt Erdély fővárosában, föltétlenül megismerkedik. Ezek közé tartozik a Mária Valéria Egyesület is. Mit csinál a Málta Valéria, hogy mindenki ismeri 1 A felületes szemlélő bizonyosan azt mondaná: bálokat. Igaz, hogy a Mária Va­léria Egyesület tényleg szokott előadásokat, bazárokat, bálokat és táncestélyeket ren­dezni. De miért? Ez az egyesület nem tar­tozik azok közé, amelyben csak társadalmi, feltűnési és szereplési viszketegségből jóté­konykodnak az emberek. A Mária Valéria öt­ven árváról gondoskodik évtizedek óta s min­taszerű árvaházáról mindig a legnagyobb el­ismeréssel nyilatkoztak a látogatók. Ez a nagymultu áldásos tevékenységet ki­fejtő egyesület most lép hetvenedik életévé­be. Embernél, intézménynél egyaránt nagy kor. Csakhogy mig az ember ennyi esztendő alatt kifárad, elöregedik, a Mária Valéria egyesület megőrizte Ifjúságát, lendületét és munkakedvét s ma is olyan töretlenül és olyan lelkes jöszándékkal dolgoznak tagjai, mint néhai báró Bornemissza Ignácné nagy­asszony, az első elnöknő Idejében. Amit a régi évkönyvek mesélnek Török Bálintnénál, az egyesület elnöknö- jének lakásán forgatják a Mária Valéria Egyesület évkönyveit. Hetven esztendő min­den munkája van összesíiritve ezeken az ol­dalakon. Az ódon kötésű könyv első lapján szép metszett, betűkkel áll az évszám; 187£, her 15-ével bezárólag lévő időtartam kö­zött este 9 órakor kell végrehajtani. Az elsötétítés hajnali 5 óráig tart. Az októ­ber 15-e után érvényes időpontokat a honvédelmi minisztérium idejében közli az ország lakosságával. „Köloisyári fink“! Kéréseteknek eleget tettünk s ime: eljuttattuk üdvözleteteket ro­konaitokhoz és hozzátartozóitokhoz. Szivünk­ből örvendünk, hogy „mindnyájan jól vagy­tok“.. Adja Isten, hogy épen, egészségesen és di­csőségesen térjetek haza.. Ebben az évben alakult meg az intézmény. Első, immár sárguló levelű évkönyvet, mint a felirat tanúsítja, Stein János egye­temi nyomdász készítette az ev. ref. fötano- da betűivel Kolozsvár városában. Fakult tin­tával áll rajta följegyezve a tulajdonos: br. Bornemissza Ignácné neve. Ez a példány te­hát valósággal ereklyeszámba megy s az egyesület elnökei egymástól öröklik. Forgatni kezdjük az örek, töredezett la­pokat. Mindjárt az első oldalon az egyesület alapításáról regél. Régi, ismert erdélyi ne­vek sorakoznak az alapítók között: br. Bor­nemissza Ignácné (az alapitó elnöknö), br. Huszár Adánmé, br. Kemény Istvánné, Bán Istvánné, Kovácsi Antalné, Szász Domokos- né, tlrmössy Sámuelné, Korbuly Bogdánná, özv. Fehér Mártonná, özv. Kocsi Károlyné. 1871 júniusában ültek össze első tanács­kozásra s ekkor határozták el, hogy árva­házat létesítenek. Nem akarták az államot igénybe venni, hanem a magyar társadalom­hoz fordultak. 1 A berlini magyarok 10 porosz tallérja Mesébeillö visszhangja támadt a kolozs­vári asszonyok felhívásának. Elsőnek a ber­lini magyarok egyesülete küldött tiz porosz tallért s ennek nyomán ömlött a sok ado­mány. Alig három hónap alatt harmincezer forint gyűlt össze. Erzsébet királyné ötszáz forintot utalt ki magánpénztárából. Később sem lankadt az adakozó kedv. így például Szacsvay Sándorné br. Wesselényi Jozefa húszezer arany forintot, Bulyp$R%k£ JUUa, a 1942- OK 1 OBER 4 Nemzeti Színház nagy művésznője pedig 13 ezer arany forintot adományozott a nemes célra. A nagy adakozók mellett azonban gyűltek a társadalom fillérjei, azaz forintjai is. Meg­kezdődött a taggyüjtés. Ez is szép példája volt a régi Kolozsvár nemzeti öntudatának és társadalmi erejének. Az első esztendőben, 1873-ben I74-en léptek az egyesületbe 8 a kö­vetkező esztendőben mindjobban emelkedett a tagok száma. Az akkori kolozsvári napi­lapok, a „Kelet“ és a „Magyar Polgár“ ha­sábjain szintén gyűli a pénz. Közben már is rendezte a Mária Valéria Egyesület első „mulatságait és kisorsolásait“, amik szintén szép összegeket eredményeztek. Az árvákat nevelő intézet tehát tényleg elmondhatja, hogy báljai és mulatságai „hagyományosak“ hiszen hetven esztendőn át megszakítás nél­kül zajlottak s még a román megszállás két' évtizedében sem szüneteltek, szinte, egynia- gukhan tartva fenn a kolozsvári magyarság nyilvános társadalmi életét. Ház a Külközép-utcában Már az alapítás esztendejében megkezdte működését az árvaház. Először tiz árvája, volt, ez a szám azonban rövidesen felszökött húszra s ma már ötven árváról gondoskodik a Mária Valéria Egyesület. A mai árvaház épületét a város ajándé­kozta az intézménynek a Külközép-utcában. Ez ma a Honvéd-utca. A nagylelkű város még löOO forintot is adományozott az átala­kításra. Tovább forgatjuk az évkönyveket. Egyes- másra peregnek el szemünk előtt az évek. Esemény nincsen sok bennük, hiszen az iga­zán dolgozó jótékony intézményeknek alig van történetük. Csöndben és halkan, lehető­leg úgy, hogy ne vegye észre senki, letöröl­nek egy könnyet, kenyeret adnak az éhező­nek, ruhát a fázónak. Kolozsvár magyar asz- szonyainak szive dobog a sárguló lapok mö­gül- Régen holt anyáink és nagyanyáink sze­rető gondoskodásáról szól minden sor és min­den bekezdés, ök ott porladnak a temetőben, a susogó vén platánok alatt, de aş intéz­mény, amelyet szerető gondoskodással életre hivtak, ma is dolgozik és áldást hordoz. Ferenc. József arany tolla A csöndesen elfolyó napok és évek során azonban mégis akadt egy nagy esemény. Ferenc József, akivel megbékélt a nemzet, 1887 szeptemberében végiglátogatta áz egész országot. A- magyarok mindenütt levett ka­lappal fogadták. Most már nem az osztrák császárt, az elnyomót látták benne, hanem az apostoli magyar királyt, akit f elmagasz- tositott a Szent Korona. A király ellátoga­tott' Kolozsvárra s itt felkereste a Mária Va­léria árvaházat is. Bornemissza Ignácné, az elnöknő erre az alkalomra, aranyból és ezüst­ből külön tollat csináltatott, hogy a király azzal írhassa be nevét a vendégkönyvbe. .Ott is díszeleg aláírása a diszes vendégkönyv el­ső oldalán. A tollat ereklyeként őrzi az Egye­sület. Esküvő az árvaházbán A sok kedves, szívderítő esernény közülţ amelyekről az évkönyv regél, papirra kíván­kozik egy esküvő. Mert ebben az árvaházban, még esküvőt is rendeztek. Jakab Ilona csinos, szemrevaló leányka volt. Meg is akadt rajta egy „szivargyári felügyelő“ szeme. A legény , is ügyes lehe­teti, mert Jakab Ikma jószemmel nézett rá. így aztán hamarosan megtörtént az esküvő. Rettentő izgalom volt az árvák között. Hi­szen Jakab Ilona testvérkéjük volt. Ott tar­tották meg az esküvői szertartást az árva- ház épületében s megjelent az ycsület egész vezetősége, ök adták ossz Tju mcnyees- ke egész hozományát is s «.' Érdekes, hogy közel, bb V: ismét esküvő lesz a Mária Valéria árvahf -oan. Ez a nagyszerük áldásos intézmény ma azonban nagy nehézségekkel küzd. A. háto.- rus időket itt is megérzik. A beszerzés rend­kívül megnehezedett. Az. árvaház eddig leg­többször ingyen kapta a húst, zöldséget s egyéb élelmiszert a szállítóktól és a birtoko­soktól. Ma erre természetesen nem lehet szá- mitani. így tehát fokozottabb anyagi támo­gatásra van szükség. Kolozsvár magyar társadalma, válogatás és osztálykülönbségek nélkül megmutatta, hogy van benne annyi életerő és közösségi tudat, hogy fenntartson egy ilyen áldásos in­tézményt. A kolozsvári Hóstát, a mágnások, iparosok, kereskedők, értelmiségiek fillérei­ből és forintjaiból tartották fenn az árvahá­zat. Ma, az újra magyarrá lett erdélyi fő­város lakosságának is meg kell mutatnia, hogy méltó az elődökhöz. Azok, akiket meg­látogat a Mária Valéria Egyesület és szelíd szóval támogatást kér, ne utasítsák vissza a felhívást. Adják oda felesleges pénziiket, mondjanak le valami szórakozásról. Higyjék el. jó helyre adnak s kétszer ad, aki gyor­san ad. Kolozsvár, magyarsága nem engedheti meg, hogy részvétlenségböl, közömbösségből elvegyék a falat kenyeret és a védelmet adó fedelet az árváktól, ' NAGY ELEK Iskolások és intézetek 20.'° Sh kedvezményt kapnak. — f’SSS Imre Márton A töltötollsneciallstáuál „ ... . • I „ . Hasznait tollat hevesiek Kossuth Lajos Utca 54. szám. ég cserélek. Tábori posla: Mindnyájan jól vagyunk l Szebb jövőt! /94£ McXU MÍÁIcls ­v n r~ t - . , . Jlftjeyjúzttr.Q, o U Via^ 'Vv&fcí*^ lávwF le feledjen el sorsjegyet Dr. vitéz Bíró Imre m. kir. osztály sors játék főelá m. kir. osztály sors játék főelárusitó- nál venni. Mátyás k:rály-tér 4—5. sz. Telefon: 13-23. Hetven éve áll a jótékonyság szolgálatában a Mária Valéria Egyesület Ismét férjhezadja egyik árváját a nagymultu intézmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom