Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-31 / 247. szám

1942. OKTOBER 3Î Magyar nők a honvédelmi szolgálatban Kolozsvár, október 30. Három évre! ezelőtt napvilágot látott egy honvédelmi rendelet. Ebben a. rendeletben leszögezték, hogy min­den 14—70 életév közötti magyar állampolgár honvédelmi munkára kötelezhető. Ha tehát a ssttZség vgy kívánja, honvédelmi szolgálatot kell teljesítenie minden magyar nőnek is. Ugyanez a törvény azonban módot is ad arra, hogy a magyar nők honvédelmi szol­gálatát önkéntesen szervezzék meg. Az ön­kéntes szervezés nemesebb, a magyar nőhöz illőbb, egész lelkialkotásának megfelelőbb forma. Az önkéntes szervezést a Sturm Dé­nes ezredes, országos felügyelő vezetésével működő Női Önkéntes Honvédelmi Munka- szervezet végzi. Ez a nagy fontosságú szervezkedés ma már az egész ország területén megindult. Célja: összeszedni, nyilvántartani azokat a magyar nőket, akik munkájukkal a hiányzó férfi- munkaerőt pótolhatják. Ezt a munkát az úgy­nevezett „belső front“ igényli. A gyárak, az irodák, közhivatalok, kereskedések, kórházak, laboratóriumok, katedrák, a mezőgazdaság, a kisipar s minden olyan üzem, amelynek a termelés, a rend, az anyagi biztonság folyto­nosságát e nagy világégés közepette fenn kéll tartania, A magyar Női Önkéntes Honvédelmi Szol­gálat nem azonos a Finn Lotta mozgalom­mal. A magrrr-r nőnek nem a harcmezőkön, a határontuli nagy küzdőtereken kell védenie és szolgálnia hazáját. A magyar nőnek az a feladta, hogy a belső békét, a kiegyensúlyo­zott, belső életet tartsa és óvja. Óvja minden erejével, akaratával, két keze megfeszített munkájával. Asszonyhoz illő és magyar asszonyhoz méltó feladat ez. S a magyar nő szivvel és értelemmel azonnal megértette, felfogta, ta­lán történelmének ezt a legnagyobb, legma- gasztosabb szerepét. Ahogy az első felszólítás elhangzott, százezren és százezren jelentkeztek ezolgdlattételre. Kötélfonótól a vegyészig és az árubeszerzőtől a tanárnőig minden magyar asszony részt kért a hontvédő munkából. Elsősorban érthetően a szakmunkásokra van szükség. A gyárak, iparok, szellemi fog­lalkozások élete nemcsak hogy pillanatra se állhat le, de zökkenőt sem szenvedhet, zavart sem bírhat el. A jelentkezők között természetesen sok százezer olyan nő is volt, aki csak háztartás­hoz, a háztartás apró gondjaihoz-bajaihoz, tudományaihoz ért. Ezeket a mégis segíteni akaró magyar lányokat és asszonyokat, a szükségletnek megfelelően szakmunkásokká képezik ki. Mindenkit olyan területen, abban a foglalkozási ágban, amely testi alkatának, érdeklődésének, szellemi készségének legjob­ban megfelel. A kiképzést a Női Önkéntes Honvédelmi Munkaszervezet különféle tanfo­lyama" végzik. A legelső tanfolyam a lúradószolgálatra be­osztott „önkénteseket“ tanítja meg a híradás mesterségére. Géptávirók, rejtjelzök Sok tájékoztató jelent meg arról, hogy kik vehetnek részt a híradó tanfolyamokon 1 A szervezet szándékai szerint hiradószolgálatra jelentkezhetne minden olyan 16—26 életév közötti keresztény, magyar, egészséges leány és asszony, aki legalább a középiskola négy osztályát, kereskedelmi iskolát, tanítónő vagy óvónőképzőt, illetőleg gépíró- vagy gyorsíró- iskolát végzett. De jelentkezhetnek tantorok, Vas-, fém-, gépszerszám-, háztartási edény- és fegyverkereskedők, Írógép-, kerékpár-, varró- gépmüszerészek, izzó- vagy audion lámpa­gyári szakmunkások, mintaszövök, látszeré- szeti eikk munkások, nyomók (fonó- és szövő­ipar). A lvradószolgálatos nők a telefonnál, a géptávirónál, a távírónál és a légvédelemnél teljesítenek majd szolgálatot. Természetesen ők is itthon, a belső fronton. Munkájuk a hiányzó férfi munkaerő pótlására irányul. A hirádómesterségbe'n a szakértők szerint elsőrauguak az asszonyok. Minden, ami ehhez a mesterséghez szükséges: a kézügyesség, az éberség, a szívósság, a gyorsaság, sajátosan asszonyi erény. Azonkívül érdekes is, sokirá- hyusága ‘miátt leköti a nők színes érdeklődő Szellemét. Érthejő tehát, hogy hiradószolgálatra Bu­dapesten s az ország más városaiban is tö­megesen jelentkeztek. Az első hiradócsoport kiképzése a főváros­ban már még is kezdődött. A Siemens-rend- tzerü géptáviró, a telefonközpont kezelésére és a rejtjelzésre többszáz fiatal teremtést ta­nítanak. A tanítási eredmény kitűnő. A ki­képzők mondják, hogy o nők sokkal ügye­sebbek, intelligensebbek, tanulékonyabbak a liiradómesterségben, mint a férfiak. Az „újoncok“ viszont azzal dicsekszenek, annak örvendeznek, hogy érdekesebb és izgalmasabb a hiradómesterséguel alig van. A magyar vidék jelentkezése A munkaszolgálatra való jelentkezésben, amint halljuk, a magyar vidék vezet. Szegény elárvult falvak, kis városok leányai és asszo­nyai ajánlják fel munkájukat, segítségüket a küzdő hazándk. Egyik faluban tollat gyűj­tenek és fosztanak az asszonyok, másik fa­luban harisnyát kötnek, a kis városokban munkásnök, középosztálybeli asszonyok, sze­gény kisiparos leányok és főleg érdekes tünet, hogy a sok munkájú dolgozó nők kérnek helyet ott, ahol szolgálni, óvni tudják a ma­gi far életet. A magyar vidéknek erről a nagyszerű ma­gatartásáról tanúskodik az alábbi néhány le­vél, amit sok tízezer más közüli választottunk: — Szakképzettségem — írja egy kisleány — fehérnemű varrónő, de bármilyen munpát vállalok, csakhogy minél többet tudjak tenni a hazáért. Olvastam, hogy rengetegen va­gyunk, de ha számomra munka lenne, arra kérem a szervezetet, hogy értesítsenek: öröm­mel megyek ,,katónánaJc'*i Nemes celt szol­gálni, rés'ztvenni hazánk küzdelmében, ez olyan belső parancs, ami nem ismer fárad­ságot és akadályt. Munkámmal könnyíteni a harcot és akár meghalni is a hazámért, szí­vesen teszem. Egy másik levéli Így hangzik:' — Édesapám betegsége miatt nem vonul­hatott be s fiútestvérem sincs, aki az ő he­lyét a hősök, a hont védők között betöltené, hát én fogom őt helyettesíteni. Ha nem is mint katona, de legalább mint muukaszolgá- laţos. Szégyelném tehetetlenül nézni, hogy csak mi lennénk kivétel* Részt akarok venni a boldogabb Magyarország fölépítésében, egy tizenhét éves szivvel, lélekkel, de vérrel is magyar leány. Egy harmadik levél, amelynek gondolata és tartalma Erdélytől nem idegen: — Főméltóságn Asszony hivószavára én is jelentkezem. A szerbek tönkretették családo­mat,. Részt akarok venni a magyar nők hon­védelmi munkájában. Kötelességem, hisz fel­szabadultam. Mindnyájunk, minden magyar asszony és minden magyar leány kötelessége részt kérni a nagy munkából. Álért mindannyian, akik élünk és magyarok vagyunk, egy uj békésebb és boldogabb magyar világ felépítésén dol­gozunk. MHNOtflA BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Egsáflyfls szobdk 6*— F-től 12* P-ig Kétdavjas szobdk 9*— P-töl 18*— P-ig Éttermében Yeres Károly és c'gány- zenekara muzsikál Elismerten k i v d 16 konyha. Polgári drak. őtpetces időszerű földrajz A Káspi-tenger A Káspi-tenger, mely 439.000 négyzetkilo­méteres felületével majdnem akkora, mint a Fekete-tenger, a föld legnagyobb beltengere és egyúttal legnagyobb mélyfekvésü belterü­lete, mert tenger, zinfeletti „magassága“ 26 méterrel a világtengerek szine alatt marad. Bár északr ól a Volga és az Ural hatalmas víztömegekkel táplálja, a rendkívül- erős el­párolgás miatt sótartalma körülbelül 1.5 szá­zalékot, sőt a keleten vele kapcsolatos Kara- bogas-tóban 1.8 százalékot tesz ki. Keleti partjain kilométeres hosszúságban magas só- piramlsok sorakoznak és tekintélyes iparnak szolgálnak nyersanyagul. Amilyen változatos mélysége — mig északon szinte észrevétlenül megy át a szomszédos alföldbe, délen a 1100 métert is eléri — éppen olyan változatos partalakulása is. Északi részét halászfalvak­kal gazdagon megrakott számtalan apró szi­get szegélyezi. Lapos keleti partja az alig lakott túr km r nisztáni sivataghoz tartozik. Déli és nyugati partjának földrajzi jellegét a Kaukázus és az Elbrusz nyúlványai adják meg, a tulajdonképpeni partvidék azonban itt is lapos és mocsaras, úgyhogy kikötői meglehetősen rosszak. A Késpi-tenger még ma is legjelentősebb kikötője, Asztrakán a Volga torkolatától mintegy 90 kilométerre északra fekszik. Nagy Péter cár annakidején hadikikötönek szánta, ma azonban inkább élénk gyáripará­nak és halkereskedelmének, legfőképpen pe­dig a bakui eredetű olajtermékeknek köszön­heti jelentőségét. * A Bakuból ér ezö olajszállítmányokat itt rakják át óriási ’após uszályokra, hogy a Volgán felfelé haladva Sztálingrád és a bel-. Kereskedelmi vállalat önálló, iga­zolt keresztény irodavezetőt keres. Kereskedelmi érettségit tett gép- és gyorsírók küldjék be ajánlatu­kat rövid életrajzi adataikkal „Vállalat“ jeligére. Ajánlatot a kiadóhivatal továbbit. sö orosz iparvidékek felé folytassák útjukat. E katonai szempontból rendkívül jelentős, valósággal létfontosságú vlziut mellett az Ural-folyó és a torkolat közelében fekvő Gur- jevtol a déli Ural vidékén fekvő Orszkba ve­zető olajvidék csak alárendelt szérepet ját­szik. lég kevésbbé pótolhatja a Káspi-ten­ger keleti kikötőjéből, Krasznovodszkból Tas- kenten, üzbekisztán fővárosán Orenburgba vezető vasútvonal, mely Kujbisevnél éri el a Volga középső folyását, sem pedig a Gur- jev—Kandagecs—Orszk vonal. A nyugati part kikötői Darbent és Baku, jelentőségük azonban nagyon 'különböző. Az első jelentősége inkább stratégiai jellegű, amennyiben a kele kaukázusi partvidék leg­keskenyebb helyét, 'a Oroznijbál Bakuba ve­zető utat uralja, az utóbbi pedig a tenger­partot szegélyező fúrótornyaival a szovjet­birodalom legfontosabb olajkikötöje élénk hajóforgalommal Asztrakán és Kraszno- vodszk felé. A Bakuból a modernül berende­zett feketengeri Batumba vezető kettős olaj­vezeték föfeladata Ukrajna déli iparvidékei­nek ellátása, míg az első világháború előtt még nagy szerepet játszó olajkivitel majd­nem teljesen megszűnt. Ezeken a szovjet területeken fekvő kikötő­kön kívül egyedül a déb part kikötőjének, a perzsa Bender Sahnak van még nagyobb je­lentősége. Ez a végállomása az iráni fővá­rost, Teheránt a Káspi-tengerrel összekötő transziráni vasútnak. A két szomszédos ál­lam között ezen a vasúton élénk kereske­delmi forgalom bonyolódik le. A Káspi-ten­ger fölött azonban a szovjet egyeduralmat gyakorol. Ez egyformán vonatkozik a hajó­Az EGERESI KINCSTÁRI BANYA ÜZEM IGAZGATÓSÁGA mély fájda­lommal tudatja * Kiss Tibor István I főkönyvelőjének 1943 október 39-én történt hirtelen elhunytat. Temetése 1943 november 1-én délelőtt 11 órakor lesz a köztemető kápol­nájából. . r ' v ■ ’ - '.■* i . A magyar kötelességtudás és szorgalom mintaképe volt. EMLÉKÉT SZERETETTEL FOGJUK ŐRIZNI. zásra és az igen jövedelmező halászatra is, melyeknek a mozgalmas cser 'r>éa? eltel szem­ben egyaránt erőteljes védelemre van szük­ségük. Ezt a védelmet a békében számos kisebb torpedócsónak, agyi maszád és örhajó látta el. Ha hinni lehet annak a hímek, mely sze­rint a már régóta építés alatt álló Manics- ésatoma Időközben elkészült, számolni lehet vele, hogy ezeknek a kisebb hadihajóknak száma a háború folyamán még jobban meg­szaporodott. A Manícs-csatoma, melynek nyugati fele 1939-ben már kész volt, á Káspi-tenger és a Fekete-tenger között lévő 26 méteres nívó- különbséget egész sor zsiUp segítségével győzi le. Az a kérdés, hogy a német és szö­vetséges csapatok használhatnak-e majd gyorsnaszádokat a Káspt-tengemek a szov­jet flotta maradványaitól való megtisztítás­ban, attól függ. hogy mennyire sikerült a bolsevistáknak ezeket a zsilipeket elpusztí­taniuk. Akármilyen legyen is azonban ezen a téren a helyzet, a kaukázusi vasútvonalak elfoglalása után a szovjet többé nőm szá­míthat már a Perzsa-öblön keresztül érkező angol-amerikai hadiszállitmányokra. \ SzataJegYciem előadásai Kolozsvár, október 30. A Szabadegyetemen e héten két előadás hangzott el. Az elsőt ok­tóber 27-én, kedden Hoffmann Edit dr. mu- zeumigazgató „Szinyei Merse Pál művészete" címen az Üj-Klinika előadótermében tartotta meg. Az előadónő Felvinczi 'Takács Zoltán egye- temi ny. r. tanár bevezetése után ismertette Szinyei Merse Pál művészi fejlődését az első müncheni kezdetektől a „Majális“ târsţalan magaslatán át az öregkor derűs kibontakozá­sáig. Szinyei — mint mondta — a legerede­tibb magyar művész-zseni volt. Európa ke­leti felén, a párisi művészekkel egyidőben, de őket nem ismerve dolgozott a legújabb akkori probléma, a „plein air“ megoldásán. Nem csak valamivel korábban jutott el az ered­ményhez, hanem még a megtalálási fonna is sokkal tökéletesebb volt, s telítve a legmagya- rabb kifejezési móddal, a páratlan ragyogása szinekkeL A mindvégig lebilincselően érdekes és ve­tített képekkel még élvezetesebbé tett előadást a nagyszámú közönség hosszas tapssal kö­szönte meg. ♦ ,3, Október 29-én, csütörtökön dr. Papp Antal egyetemi magántanár, ny. államtitkár az Egyetem aulájában tartott előadást „Jogélet és társadalomnevelés“ címmel. Dr. Balás P. Elemér egyetemi ny. r. tanár, jogi kari prodékán bevezetője után egy régi angol politikus szavaival kezdte meg dr. Papp Antal államtitkár az előadását: „Az angol állampolgárnak minden szabad, amit a jogszabályok kifejezetten nem tilta­nak. Németországban minden tilos, amit a jogszabályok kifejezetten meg nem engednek, Magyarországon viszont minden szabad, amit a jogszabályok kifejezetten tiltanak.“ Ez a régi mondás ■— mint az előadó kifejtette — annak idején valóban közeli állott az igazság­hoz. Ennek a kifejlődésében pedig történelmi, lélektani és a szervezés hiányosságain alapuló okok játszottak szerepet. Az abszolút uralom, az idegen befolyás korában, nem hogy bűn nem volt, de mintegy érdem volt a törvény­nek, rendeleteknek a kijátszása, hiszen, mind­ezek a magyár nemzet érdekei ellen irányul­tak. Így állott ez a megszállott területeken a visszatérés előtti évtizedekben is. Ma azonban, amikor ezek az idők már le­jártak, nem- maradhat nyoma ennek az álla­potnak. Ma mindenkinek és mindennek alkal­mazkodnia kell a jogszabályok rendszeréhez, hiszen most a jogszabályok már a miéinJc. Az ebben az irányban való teljes kifejlő­dést azonban nem lehet kizárólagosan jogsza­bályokkal, rendészkedésseli kivívni. Sokkal na­gyobb jelentősége van ennél az egyesek be­látásának, megértésének, önkéntes alkalmaz­kodásának. Ahhoz, hogy ért az állapotot teljesen meg­valósítsuk — említette végül előadásában Papp -Antal- dr. —- felvilágosításra, nevelésre és önfegyelemre van szükségünk. A közönség lelkes tapsa után dr. Palás- P. Elemér üléselmök zárószavaival ért végét az előadás. A Szabadegyetem legközelebbi előadása, november 3-án, ugyancsak az Egyetem aulá­jában lesz s azon Tamási Áron fog a „Diva­tos ncpiség“-ről beszélni. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom