Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)
1942-10-03 / 224. szám
1942, OKTOBER 3 5 Hogyan élnek Afrikában Rommel katonái? Vilézelc földje Kállai/ Miklós miniszterelnöknek kormányra lépése után egyik legelső cselekedete volt, hogy elrendelje a zsidókézen levő birtokok kisajátítását, illetőleg ezeknek ősi magyar kézbe való visszajuttatását. Ennek a kisajátításnak ütemét a miniszterelnök egyik legutóbbi kormányrendeletével meggyorsította s megállapította, hogy a kisajátításra kijelölt földeket lehetőleg még eiben az esztendőben keresztény magyar kezekbe kell juttgtni. Az átállítás meggyorsítása érdekében azt is elrendelte a kormány, hogy a zsidókézben levő öt kataszteri holdnál nem nagyobb birtokokat hivatásos földművesek szabad kézből akadály nélkül megvásárolhatják. Most újabb, igen nagyjelentőségű intézkedést tett a kormány azzal a rendeletével, hogy az öt katasztrális holdtól száz katasztrális Jioklig terjedő ingatlanokat vitézeknek kell juttatni, illetve vitézi telekké kell átalakítani. A kimutatás szerint a zsidókézbeu levő ilyen birtokkategóriák teljes terjedelme körülbelül 133.000 katasztrális hold. Ekkora tehát az a tér iilet, amely rövidesen a vitézek birtokába kerül. A vitézek földjeit legelsősorban a föld, a magyar televénytalaj vitézei, a földművesek fogják kapni, de nem zárja ki természetesen a kormány intézkedése azt sem, hogy vitézi telkekben nem hivatásos földművelők is testesülhessenek. Az egész ország népessége örömmel és megelégedéssel vette tudomásul a kormánynak ezt a legújabb rendelkezését, hiszen alig van Magyarországon olyan ember, aki ne tudná és ne erezné, hogy a magyar föld birtoklására legelsősorban azok tették magukat ér demesekké, akik az elmúlt világháborúban, vagy a mostani háborúban vitézül harcoltak, védve azt a hazai földet, amelynek talán ejy darabja sem volt eddig az ő tulajdonuk. A hsza vitézei részesülnek a jövőben a haza földjéből és ez olyan természetes, amennyire nemzeti érdek, hogy meg kell hajolnia előtte mindenkinek. hogy félre kell tenni ennek a nagy célnak elérése utjából minden más személyi és egyéni érdekét. Nem szabad elfelejtenünk soha, hogy azok a vitézek, akik most földhöz jutnak, bizonyságot tettek már nemcsak arról, hogy karddal a kezükben és életük árán is hajlandók megvédeni az ősi haza földjét, hanem bizonyságot tettek arról is, hogy ismernek olyan kötelességeket, amelyek nem minden ember tudatában élnek és amelyeket nem minden ember teljesít. A vitéz jól tudja, hogy nemcsak önmagáért kell küzdenie, nemcsak sajátmagának kell kenyeret termelnie, hanem a haza minden polgárának, éppen úgy, mint ahogy a harctéren, naposak -saját magáért, hanem nemzetéért, annak jólétéért és boldogulásáért kell harcolnia. A vitézek lelkületűben nemcsak arra van meg a biztosíték, hogy saját földjükön küzdeni fognak az elemekkel, hanem arra is, hogy az ország mindig számíthat rájuk, amikor kenyérre van szüksége. Hatvanezer ajándék- tfomaq étiterelt az olasz katonáknak Dont harctér, okt. 2. (MTI) A Stefani- iroda jelenti: Ar. a különvonat, amely szeptember 20-án Milánóból indult el 60.000 csomaggal, megérkezett a donmenti harctérre. A vonattal együtt érkezett a fasiszta páit titkára is. A 60.000 csomagot nyomban tehergépkocsikra rakták és széthordták az olasz katonáknak. \ qalqói reformálta? tempómért Kolozsvár, okt. 2. Évek óta halljuk, hogy a magyar élet gyökere a magyar falu s az elesett falvak felemeléséből a városoknak is ki kell venniök részüket. A szelnok-dobokn- megyei Galgó község maroknyi magyarsága nagy erőfeszítéssel templomot épít. A kolozsvári belvárosi református gyülekezet'segítségül akar lenni ebben a hősies küzdelemben s ezért vasárnap délután 5 órakor gazdag müsoru templomi ünnepélyt rendez, hogy annak bevételével ezt a kis gyülekezetét támogassa. Az ünnepély műsora egyébként a következő: 1. Gyülekezeti ének. 222: Szivemet hozzád emelem. 2. Bibliaolvasás, ima: László Dezső lelkipásztor. 3. Verdi: Béke-ária a Végzet hatalmából. Énekli Hidy Franciska operaénekesnö. Orgonán kíséri Tatár Ferenc kollégiumi *anár. 4. Rcményjk Sándor. Kiss Jenő és Hegyi Endre verseiből szaval Deésv Jenő, a Nemzeti Színház tagja. 5. Előadást tart Szathmáry Lajos dr. az EMKE alelnöke. 6. Händel—Hubay: Larghetto és Hubay: Adaggio. Hegedűn előadja Budaházl Fehér Miklós a Nemzeti Színház tagja. Orgonán kiséri Benedek Kálmán tehológiai zenetanár. 7. Händel: Bübánat. Énekli a Belvárosi Kálvin Énekkar. Karnagy: Técsy János. 8. Zárolnia. Miatyány. 9. Himnusz. 10. Áldás. Kolozsvár, október 2. Az afrikai német hadtest katonáinak életéről közöl rendkivür érdekes tudósítást a Basler Nachrichten egyik legutóbbi száma. A Koiumel-hadsereg egyik újonnan érkezett fiatal tisztje, irja. igy foglalta össze bonyomásait a libiai frontról : „Ha a pokol és El Álaméin között kellene választanom, úgy inkább a poklot választanám.“ Valóban, El Álaméin, ahol hetek óta a világ két legjobban felfegyverzett hadserege néz farkasszemet egymással, még nem a Nilus pálma-oázisos deltája. Nem, El Álaméin még sivatag és pedig épp oly rideg és könyörtelen sivatag, mint nyugatra a mar- marieai sivatag. Ha a déli szél, a ghibli fuj a sivatag felöl, a hőmérő hirtelen 50 Celsius fokra szökik fel. Ha ellenben a tenger felöl az északi szél fuj, a hőmérő higanya éjszaka gyakran 0 fokra, sőt 0 fok alá száll le. Hogy •az ember, főként az európai, mennyire szenved az ilyfn roppant hömérsékletkülönbsí- gek miatt, azt könnyű elképzelni. Egyébként a két ellenséges hadsereg ma mintegy 00 km. hosszú fronton áll szemben egymással. Ez a front a parttól szinte merőlegesen vonul dél felé a sivatag belsejébe. Északon a Földközi-tenger határolja, délen az El Quattara mélyedés. Ez a terület volta- képen egyetlen hatalmas sómedence, amelyen páncélkocsik nem haladhatnak át. Itt tehát lehetetlen meglepctésszerü támadást indítani. Ezenkívül mindkét hadsereg aknamezőket rakott le állásai előtt, sőt tankokat ásott el a homokban s ezek a tankok bunkerek gyanánt szolgálnak. Alaszka 1867 óta az USA tulajdona: a majdnem minden emberi település hiján levő hatalmas földdarab rengeteg alkalmat ét lehetőséget nyújtott és nyújt ma is az Újvilág népének, hogy gyarmatosító munkát és pénzt 'áldozzon egy olyan területre, amely sokszorosan fizeti vissza a reáforditott fáradságot. A félsziget rendkívül gazdag. Mit den irányban főiméi hetetlen mennyiségit természeti kincset rejt magában, amelyekhez a technika tudományának mai állása szerint aiánylag könnyen hozzá lehet férni. Az Egyesült-Államok ezideig még korántsem merítették ki a rendelkezésre álló lehetőségeket: ugylátszik, nem túlságosan szívügyük Alaszka. Gazdagságát az állam alig használta fel, inkább magánosok, de ók is csak annyira, amennyire egy-egy vállalkozás sikeres lebonyolításához szükséges volt. A hatalmas terület kereken másfélmillió négyzetkilométer, azaz mégegyszec akkora, mint Svédország. Alaszkában mindössze 60 ezer ember él, de ezeknek fele is eszkimó és indián. A lakosság második fele rendszerint csak nyaranként, mintegy idénymunkára keresi fel Alaszkát. Ilyenképpen azután 100 négyzetkilométerre csupán'négy lélek esik: ugyanakkor pedig Svédországban 1100, bár a két terület települési lehetőségei alig különböznek egymástól. Mindkét állam az 55. szélességi foktól az északi sarkkörig nyúlik: éghajlat szempontjából óceáni jellegű. Ércekben majdnem egyformán gazdag mindkét terület Alaszkában nemrég még csak az arany és a réz érdekelte az embereket. Újabban több figyelmet szentelnek a cinnek, ezüstnek és platinának is. A félsziget legnagyobb részét erdők borítják. Délkeleten gyönyörűek ezek &z erdők, jól fejlett, gazdag állománnyal. Észak és északnyugat felé egyre szegényednek, • amint közelebb jutunk a sarki övezethez és a Yukon-területen, valamint á Belső- Alaszkát a Jeges-tengertől elválasztó alacsony hegyvidék mentén már inkább tundráé jellegű az ország. Alaszka kihasználható faállománya mindenesetre legalább mégegyszer akkora, mind Svédországé: értéke azonban három-négyszer annyi. Ami a halakban való gazdagságot illeti, ebben a tekintetben kétségtelenül a svédek vezetnek. Alaszka tengeri halászata hc- ringben, tőkehalban meglehetősen fejletlen, s inkább csak az eszkimók és indiánok saját szükségleteinek fedezését szolgálja. A lazacnál már jobb a helyzet: évente a 130 milliót is megközelíti a hálóba került lazacok száma. Ezt a halat azonban már nem az eszkimók és indiánok halasszák, hanem az egyesült-államokbeli vállalkozók, akik hatalmas fölkészültséggel indulnak el egy- egy lazac-idényre. A mezőgazdaság egyelőre attól is messze A várakozás ideje alatt meglehetősen nyugodt életet- folytatnak a katonák. Természetesen azért egy nap sem múlik el légitámadás nélkül. Érdekes, hogy szinte egyetlen katona sem visel gyarmati sisakot, kivéve az újoncok. A katonák jobbára meztelen felsőtesttel járnak-kelnek, ezzel szemben moszkitóhálót borítanak a fejükre, Illetve a sapkájukra s ez a háló szinte az egész teltüket befedi. Erre nagy szükség van, mert a inoszkitó és a légy a sivatug valóságos istencsapása. A katonák dohányoznak és leveleket imák. Igen sokat cigarettáznak, mert az az általános vélemény, hogy egy-egy szippantás jobban oltja a szomjúságot, mint a kissé sós és meleg viz. A cigaretta meggyújtásához még gyufa sem kell, a nap oly forrón sut, hogy nagyi tóüveggel, vagy más vastagabb üveggel könnyű lángralobbantani ■a cigarettát. A levélírás azonban egyáltalán nem könnyű mesterség itt, mert állandóan csurog az izzadság a levélíró kezére és be- nedvesíti a papirt. Az afrikai hadtest katonái egyáltalán nem pálmák alatt és nem szellős sátrakban laknak, hanem négyszögletű lyukakban, amelyekben két-két ember számára van hely, amelyeket gyakran sziklás sivatagi talajba vájnak. A katonák itt moszkitóhálójukba burkolva alszanak éjszakánként. Az egyik német katonatiszt nemrég följegyezte naplójába: „Négyszázötven napja nem láttam igazi várost.“ Érthető, hogy Rommel csapatai türelmetlenül várják a támadásra szóló parancsot, hogy megnyíljon előttük a Nilus termékeny deltája, Alexandria és Kairó, Egyiptom nagyvárosai. áll még, hogy egyáltalán létezzék. Kétségtelen, hogy a termőterületeknek felhasználható részek megművelése óriási feladat s csakis az állam tudja — több évtizedes munka árán — megoldani. Az sem vitás, hogy az állattenyésztés fejlesztésének semmi akadálya sincs. Annál furcsább, hogy bár a félsziget könnyen el tudna tartani négymillió szarvasmarhát, a 700.000-es állomány növelésére már hosszú évek óta semmi intézkedés nem történt. A meglévő állomány eszkimók és indiánok kezén van. Köztudomású. hogy Svédország igen csekély mennyiségű szénnel rendelkezik: ezzel szemben Alaszka bővelkedik ebben a kincsli. ii. Ami a vizí-utakat illeti, ezekben sim-s- hiány, a hegyvidékek pedig rengeteg, jól felhasználható vizierövel szolgálnak. A vi- zieröket még csak elenyészően kis mén ékben aknázták ki, holott segítségükkel igen komoly méretű érc- és fafeldolgozó ipart lehetne teremteni, hiszen a feldolgozandó nyersanyag bőségesen áll rendelkezésre. Alaszka legnagyobb folyója, a VuUc.n, torkolatától fölfelé csaknem forrás vidékéig hajózható: számos mellékfolyója szintén alkalmas a viziközlekedésre, úgyhogy Alaszkának majdnem minden részét kitűnő, természetes vizűit-hálózat köti össze eg ymással. így aztán végeredményben a félszigetnek minden kelléke megvan ahhoz, hogy legalábbis olyan sűrűén lakhassák, mint Svédországot, vagyis kereken 21 millió embert tudna gond nélkül eltartani — a jelenlegi hatvanezer helyett. Ez a huszonegymillió ember igazán eredményeket tudna elérni a természeti kincsekkel és kiaknázás! lehetőségekkel bőven megáldott földön. Nem úgy, mint az a harmincezer ember akik — a bennszülött eszkimókon és indiákon kivül — csak “aranyásókként kereskedőkként, vállalkozókként, vagy éppen kéjutazókként mennek Alaszkába: akkor is rövid időre és az utóbbiakat kivéve csak azért, hogy lehetőleg gyorsan meggazdagodjék. Ezek a feliér emberek azután — fehér asszony hiján — indián nőkkel kötnek házasságot, vagy egyszerűen együtt élnek velük — bekeverednek a „könnyű meggazdagodás hazájának" hiénái, játékbarlangjai közé, félvér gyerekük pedig elvadul. Ezidöszerint az a sajnálatos helyzet, hogy Alaszka 60.000 főnyi népességének több baja van a bűnözőkkel, mint n világ bármely más sűrűn lakott tájának. (TEKT.) Jó Ara 6* ió hirdetés—«— — k MBsattv 1 alapja a Jo UzleUnenetneK I Alaszka — az ismeretlen északamerikai gyarmat MGezisti Ursjxtk Kinevezések ez erdélyrészi igazságügyi hatóságokhoz Kolozsvár, okt. 2. Az igazságügyminiszter előterjesztésére a Kormányzó Ur Deák Ferenc dr. kolozsvári törvényszéki titkárt a kolozsvári, Szenttornyay János dr. sajószenlpcteri járásbiiósági titkárt a nagybányai, Tury István dr. párkányi járásbiiósági titkárt a Csíkszereda! járásbírósághoz járás- biróvá, Sehéda Ernő ' dr. szolnoki törvény- széki titkárt a szatmárnémeti ügyészségre ügyésszé, Marton József dr. szekszárdi törvényszéki titkárt a kézdivásárh lyi járásbíróságra járásbiróvá nevezte ki. Az igazságügyminiszter Szabó Zoltán dr. járásbirót a kolozsvári törvényszékhez saját kérelmére áthelyezte. Bokor János szanns- ujvftrl járásbirósági betétszerkesztöt a szi- lágyesehi járásbíróságra, a XI. fizetési osztályba sorozott telekkönyvezetővé nevezte ki. (MTI) XII. Pius pápa külön imákat rendelt el a háború megrövidítéséért Róma, okt. 2. (MTI) Az „Osservatore Romano" közli: A pápa októberben a rózsafüzér hónapjának küszöbén felszólította a püspököket, rendeljenek el külön imádságokat, amelyekben a papok és hívők a rózsafüzér királynőjének közbenjárását kérik, rövidítse meg annak a szerencsétlen viszálynak napjait, amely immár oly hosszú idő óta nyomorítja az egyházat és az emberiséget. Régvjezer romániai származású zs.dót utaltak munkaláborba Franciaországban Bukarest, okt. 2. (Búd. Tud.) A romániai sajtó megemlékezik a párisi rendőrség nagy arányú idegenellenöizéséről és megállapítja, hogy körülbelül 4000 romániai származású zsidót vettek őrizetbe és utaltak rminkatá- borokba a franciák. A cigánykérdés Németországban Berlin, október 2. A berlini birodalmi egészségügyi hivatal néhány évvel ezelőtt külön kutató-intézetet állított" fel az állandó lakhellyel nem rendelkező lakosság, elsősorban tehát a cigányok és cigányfélvérek életviszonyainak tanulmányozására. A kutatások már annyira jutottak, hogy áz Intézet vezetője most bizonyos összefoglaló képet nyújtó jelentést adhatott ki. A jelentés mindenekelőtt rámutat a feladat rendkívüli nehézségeire. A cigányok legnagyobb része, — amennyiben az Intézetnek egyáltalán sikerült felkutatni őket — hihetetlen makacssággal és minden lehető és lehetetlen módon igyekezett minden családi vonatkozású kérdés tisztázását megakadályozni. Legtöbb esetben igazi nevüket is el akarják titkolni. Ennek ellenére sikerült az ó-birodalom területén élő, cigányok törzskönyvezése és ennek alapján leszármazási viszonyaik megállapítása. Az intézet annak a megállapításnak tulajdonította a legnagyobb fontosságot, hogy Németországban alig száz. tőzsgyöke- res. tiszta faja nomádlzáló cigánycsalád él inig 90 százalékuk — Németországban mintegy 20.000 cigányt sikerült összeírni — keverék-népség. A vizsgálatnak az a célja, hogy anyagot szolgáltasson a fajtisztasági törvényhozás számára és a rendőrség megelőző rendszabályainak kidolgozására. Az utóbbira azért van szükség, mert a cigányfélvérek is legnagyobbrészt kisebb értékű, aszociális elemekkel való keveredés utján jöttek létre, közrendészeti szempontból tehát szintén különös figyelmet érdemelnek. (MN) \. KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA 1942. október 3-án, szombaton délután fél 3 órakor: Háry János. Ifjúsági előadás. Jegyeket a pénztár nem árusít. 1912. október 3-án, szombaton este 6 órakor: Boldoggá teszlek. Napibérlet A), soto- zatszáni 4. Rendes helyárak. 1912. október 4-én. vasárnap délután fél .3 órakor: Tokaji asszír. Olcsó helyárak. 1942. október 4-én. vasárnap este 6 órakor. Az ember tragédiája. Bérletszünet. Rendes helyárak. 1942. október 5-én. hétfőn este 6 órakor: Az ember tragédiája. A Tizes Szervezet elő adása. Jegyeket a pénztár nem árusít. 1942. október 6-án, kedden este 6 órakor: Bánlr lián, opera. Laczó István a M. Kir. Operaház tagjának fellépésével. Napibérlet B), sorozatszám 4, és Opera bérlet sorozatszám 2,
