Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-28 / 244. szám

1942. OKTOBER 28 Felmentették Olajos Domokos főszerkesztőt a szabadkőműves- ügyben ellene indított rágalmazást per tárgyalásán Kolozsvár, október 27, Az egész ország közvéleményét élénken foglalkoztató ügyet vetett felszínre alig fél esztendővel ezelőtt a „Magyarság“ című budapesti napilap, ralatlnus József, a lap munkatársa soroza­tosan leközölte az anyaországhoz vissza­tért területeken működött szabadkőműves páholyok volt tagjainak névsorát. A ko­lozsvári szabadkőműves páholyok névsorá­nak közzétételére éppen a lap húsvéti szá­mában került şor. A közlés nyomán Ko­lozsváron is mindenki a szabadkőműves ügyről beszélt. A nagyközönség fokozott kíváncsisággal és érdeklődéssel várta az ügy fejleményeit s állást foglalva palatí­nus közleménye mellett, vagy ellen. Az eseményeket nyomon követő kísérő kolozsvári napisajtó sem haladhatott el fi­gyelmetlenül az ügy mellett. Olajos Domo­kos, a „Keleti Újság“ reggeli testvérlapjá­nak: a „Magyar l'jság“-nak főszerkesztője szintén több cikkben foglalkozott lapjában a kérdéssel, annál is inkább, mert a s zabod- kőműves-névsorban emlegetett egyének egyre-másra helyreigazító nyilatkozatokat jelentettek meg a helyi lapokban, annak hangoztatásával, hogy a szabadkőművesség­gel soha és semmiféle kapcsolatban nem ál­lottak. A nyilatkozatok egyrészét — a szer­kesztőségünkhöz fordulók kérésére — a „Keleti Újság“ és „Magyar Újság“ is le­közölte. A helyreigazitási kérelmek sora azonban nem szűnt meg. Még egyes közis­mert szabadkőművesek is felcsengették táv­beszélőn a szerkesztőséget, személyük tisz­tázása érdekében. Ezzel kapcsolatosan a „Magyar Újság“ 1942 április 11-én megje­lent 81-lk számában Olajos Domokos fő­szerkesztő vezércikket közölt, amelynek el­gondolása az volt, hogy „legyen már vége a szabadkőműves- és zsidó befolyásnak Ma­gja rországon és szükebb pátriánkban is“. A közérdeket szolgáló publicisztikai fej­tegetés egyik részlete igy hangzott: „Napról-napra nő az izgalom, élénkül a vita, percenként szól a telefon-csengő, élő fim „halott szabadkőművesek“ és nem sza­badkőművesek helyreigazítást kémek. Azért élők, mert egynéhány helyreigazító úrról tudjuk, hogy szabadkőműves volt és mégis helyreigazít. Am legyen neki öröme, ha sze­repelni akar. szerepeljen. Majd úgyis min­den kiderül a bírói vallatásnál. Sőt, még a halottak Is cáfolnak, amit úgy kell érteni, hogj- a halottak hozzátartozói is hozzámfor­dultak, hogy drága hatottuk nem volt sza­badkőműves. Itt Is szívesen rektifikálunk. Legyen béke a szabadkőműves halottak po­rain.“ A cikkrészletnek azt ,a kitételét, amely szerint „ . •. egynéhány helyreigazító úrról tudjuk, hogy szabadkőműves volt és mégis helyreigazit“ az említett budapesti lap sza- badkömüves-névsorában szereplő Asztalos Sándor dr. ügyvéd, Erdő János unitárius lel­kész, id. Hatházy Sándor és Mikó Imre dr. országgyűlési képviselő önmagukra nézve sértőnek találták és ennek alapján a kolozs­vári törvényszéken rágalmazás! pert indítot­tak az említett kitételt magában foglaló ve­zércikk szerzője, Olajos Domokos főszer­kesztő ellen. A per kimenetele elé érthető érdek'ödéssel nézett egész Kolozsvár. Mindenki a bíróság állásfoglalásától várta a szabadkőműves vita tisztázódását. Asztalos Sándor dr., Erdő János, id. Hat­házy Sándor és Mlkó Imre dr. panaszára a törvényszék büntető hármastanácsa, Szabó András dr. elnökletével kedden dé’ben tar­totta meg a rágalmazási per tárgyalását. A magánvád — amelynek képviseletét az ügyész, mint közvádló elutasította — ismer­tetése után feltett kérdésekre Olajos Domo­kos főszerkesztő kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. — Elvi harcot folj-tattam — mondotta — nem személyek, tehát a panaszttevők ellen sem, hanem magával a szabadkőműves szer­vezettel szemben. Cikkemben az újságírói hivatást lelkiismeretesen gyakorló tollforga- tőnak a közérdeket és csakis a közérdeket szolgáló fejtegetéseiről van szó. A benne- foglalt kijelentéseket természetesen csak teljes egészükben, értelmük szerint lehet vizsgáiul és kell értelmezni, nem pedig ki­ragadott részletek, félmondatok, vágj' ép­pen mondatfoszlánj'ok alapján. A bizonyitáskiegészltés tekintetében Olajos főszerkesztő kijelentette, hogy „ha már magyar munkát foglalnak le ilyen In­dokolatlan ügyekben, módot kell nj'Ujtani Asztalos Sándor dr., Erdő János, id. Hat- liázj- Sándor és Mikó Imre dr. sértetteknek: igazolják, hogj' nem voltak szabadkőműve­sek". A szabadkőművesek névsorának biztos megállapítására Janovics Jenő dr., Jancsó Elemér dr., Tárná»! Áron, Szentimrey Jenő, Vásárhelyi János és Pálffy László tanúként! kihallgatását kérte, úgyszintén Abrudbá- nyai János dr. kihallgatását is annak iga­zolására, hogy a kérdéses időben több sza­badkőműves-névsor forgott közkézen Ko­lozsváron s ezek közűi egyik hivatalos helyről származott. A bíróság rövid tanácskozás után azzal a végzéssel utasította el a bizonyitáskiegé- ‘szitési kérést, hogy sajtóperben csak a va­lódiság bizonyításának van lieljre. Ezután a perbeszédekre került sor. A ma­gánváll képviseletében Nagy Gyula dr. ügy­véd az ügy történeti előzményeit ismer­tette. Kiemelte, hogy a „Magyarság“ cik­kére a kolozsvári „Ellenzék“ április 7-i szá­mában az érdekeltek együttes nyilatkozatot adtak le. Ezt követöleg jelent meg a „Ma­gyar Újság“ szóbanforgó vezércikke, „amely alkalmas volt arra, hogy közmeg­vetésnek tegyen ki Kolozsvár és Erdély társadalmában ma Is jelentős szerepet vivő egyéneket“. Éppen ezért arra kérte a bíró­ságot, hogj- személy szerinti helyTeigazltó közleményre kötelezze panaszosokkal szem­ben a Magyar Újságot. Sorsdöntő kérdésekben, lelki elváltozások megelőzésére és leküzdésére vegye igénybe a lélekludomány eszközeit. Önmagá­ról, Ismerőseiről, jellemrajzot, grafológiát készit Dr. Nemes pszichológus Uj dm! Mussolini-ut Hargita-szálló. 68. Uj cim I A védelem részéről a katonai szolgálatot teljesítő Szalhmáry János dr. távollétében, Jancsó Albert dr. ügyvéd hangoztatta, hogy nem történt rágalmazás, legkevésbé a sértettek személye ellen. A „Magyarság1.* cikke csupán időszem tárgyul kínálkozott a perbefogott szerzőnek. A bíróság, hosszabb tanácskozás után, délután két órakor hirdette ki ítéletét. Eszerint Olajos Domokos főszerkesztőt fel­mentette az ellene emelt rágalmazás! vád alól. Az Ítélet indokolásban kimondja, hogy minden rágalmazást tartalmazó írásból ki kell tűnnie annak a személynek, aki ellen valótlan ténj-t állapítottak meg. A cikkben azonban ilyen sem személy szerint, sem pe­dig feltétlenül reálsmerhető módon nem sze­repel. A vonatkozó bűncselekmény alkotó­elemei tehát nincsenek meg. Az ítéletben a felperesek ügyvédje is megnyugodott. m ft bérnél nemzeti szocialista diszltüldöffsécj meqy Rómába a „Marcia su Roma'1 huszadik évfordulójára Berlin, október 27. (MTI) A Német Táv­irati Iroda közli: A Führer parancsára a Marcia su Koma 20. évfordulójára német nemzeti-szocialista diszküldöttség megy Rómába Ley dr. biro­dalmi szervezésügyi miniszter vezetésével az élén. A küldöttség hétfőn este indult el Mün­chenből, a mozgalom fővárosából és kedden érkezett Rómába. A Führer és vele a nem­zeti-szocialista Németország ezzel az elhatá­rozásával kifejezésre juttatja a fascista for­radalommal való mélj’ és bensőséges kapcso­latát, amely megmozdulás húsz évvel ezelőtt Európa szellemi forradalmositására vezetett a feketeingesek Rómába történt bevonulása­kor. A nemzeti-szocialista küldöttség több­napos római tartózkodása kézzelfogható jele a fasiszta és a nemzeti-szocialista mozgalom összetartásának, valamint történelmi felada­tuk közösségének. A „Hollywood-flotta“ Filmcsillagok az amerikai hadihajókon Európában csak kevesen tudják, hogy Roosevelt annyit magasztalt amerikai hadi­flottája pánceloscirkálóival, torpedórombolói­val, repülögépanyahajóivai, sőt tengeralatt­járóival a hollywoodi filmgj’árak kedvelt díszlete. Az amerikai flotta — amelynek ed­dig néni adatott meg, hogy valóságos csata­téren arasson győzelmi babérokat — a fil­men viszi véghez hőstetteit. Talán éppen a valóságos sikerek hiánya az oka annak, hogy Washington oly szívesen bocsátja hadiflottáját a Metro-Goldwyn cég rendelkezésére, amely érthető büszkeségében az amerikai flottát saját „Hollywood-flottá- jának“ becézi. A filmvállalat főrészvényese, egy bizonyos Law nevű ur máris kitűnő hadi­hajóparancsnoknak képzeli magát és olyan­kor, amikor egy-egy filmhez a haditengeré­szet szolgáltatja a díszleteket, sohasem mu­laszthatja el az alkalmat, hogj' következete­sen tengeriingyi egyenruhában lássa el hiva­talát. A nagyorru, görbelábu emberke meg­lehetősen kacagtató látványt nyújt az ame­rikai haditengerészet daliásabb termetre ter­vezett fehér tengernagyi egyenruhájában — dehát Amerikában vagyunk! A Metro-Goldwyn-társaság titkársága a hadihajóköicsönzések tárgyában ál’andó ösz- szeköttetésben áll a washingtoni haditenge­részeti minisztériummal. És a minisztérium előzékenysége nem sok kívánnivalót hagy hátra. Nemcsak legszebb flottaegj-ségeit bo­csátja készséggel rendelkezésre, hanem szí­vesen vezényel ki tiszteket és tengerészeti szakértőket is a statiszták betanítására. Ezek a kiküldetések rendkívül népszerűek a haditengerészetnél. A hollywoodi „film- paradicsom“ ‘minden amerikai álma és ez alól a tengerésztisztek sem kivételek. Sza­badon forgolódni a hollywoodi műtermekben, a férfi sztárokkal egy asztalnál : 'dogálni, a különben elérhetetlen filmdivákkal flörtölni — nem csoda, ha a haditengerészeti minisz­térium tisztjei és alkalmazottat valósággal késhegjik menő harcot vívnak az iljren „szol­gálati beosztásokért“. Hollywoodban már nagyon sok amerikai hadihajón forgattak filmeket. A dicstelen véget ért „Saratoga“ például a „Bátor ten­gerészek“ cimü film felvételeinek színhelye volt. Egy alkalommal olyan filmben Is sze­repelt a flotta, mejyben az amerikai hajó- rajnak — nehéz lenne megmondani miért ? — Gibraltárt kellett bombáznia! Még nem iá olyan régen a következő film-„cselekmény“ került felvételre. Az ame­rikai flotta — nj-ilván vágyálmában! — be­nyomult az Adriára és Bariban támaszpontot rendezett be. A hajókon, minthogy Hollywood nem tudott filmet szende hölgyek nélkül el­képzelni, a tisztek és matrózok feleségei és lányai, sőt barátnői is jelen voltak. Egy ka­pitány, a parancsnokló tengernagy fia sze­relemre gyűlt egyik bajtársa felesége iránt, szerelmében vétett a fegyelem ellen és lefo­kozásra ítélték. A lefokozás napján szeren­csére tudomást szerzett atyja tervéről, alii a cattaroi öbölben horgonyzó osztrák flottát egy igazi amerikai huszáresinnj'el akarta megsemmisíteni.. Az öböl óriási vízfelület szűk bejárattal, amelyet két ősrégi torony védelmez: ha ezek közül akár egyiket is si­kerül megsemmisíteni, az osztrák flotta előtt elzárul a menekülés útja. A bajba jutott ka­pitány végső kétségbeesésében önként vál­lalkozott a vakmerő feladatta. Robbanó­anyaggal megtöltött tengeralattjárójával megrohanta és ledöntötte az egyik tornyot, mire az amerikai hajóraj az egérfogóba ke­rült „osztrák flottát“ ágyúival kényelmesen a tenger fenekére küldhette. Ä hős kapitány természetesen kegyelmet kapott és szerelme­sével'— miután férje nagylelkűen lemondott róla —r- nyomban megtartotta a mennyegzöt. Ennek a hamisitatlan amerikai naivságu filmnek elkészítése az ünnepségek és zaj03 dáridók szakadatlan sorozata volt. A műter­mekké varázsolt hadihajókon beszeszelt pá­rocskák dülöngéltek a négerzenekar pokoli zenebonájára, a kajütök filmcsillagok ruha­táraivá és öltözőivé alakultak, népszerű film­színészek „parancsnoki“ minőségben pará­déztak, a felvételi szünetekben pedig a ripor­terek egész hada ostromolta a szereplőket. Az amerikai tengerészet szellemére jellem­ző, hogy a „Saratoga“ díszes emléktáblában örökítette meg a felvételeken szereplő „hő­sök“ névsorát. Ez a „trófea“ azóta a csata­hajóval együtt a tenger fenekére került. Az amerikai flotta kulturszomjának azonban még mindig maradj; bizonyítéka: az egyik hadihajó Karin Mor ley filmszínésznél nevével büszkélkedik. Az európai gondolkozás talán megütődik ezeken az adatokon, de a korlátlan lehetősé­gek földjén semmi sem lehetetlen. Még. egy példa: a Metro-Goldwyn az 1571 október 7-én lejátszódott lepantói csatát modern hadiha­jókkal akarta filmre vinni. A történelmi le­hetetlenséget hangoztató kifogásokkal szem­ben a filmgyár rendezői arra hivatkoztak, hogy a hollywoodi közönség — nézetük sze­rint — semmi feltűnői sem találna azon, ha korszerű páncéloseirkálók vívnák ft lepantói csatát,., (MN) Naq 1/ sikerrel zajlott le a kolozsvári újságírók első előadóestje KolozSüár, október 27. A Magyar Újságírók Egyesületének Erdélyrészi Tagozata a Szín­körben hétfőn este nyitotta meg két estére tervezett előadássorozatát Kolozsvár közönsé­gének rendkívüli érdeklődése mellett. A ha­talmas siker egyik titka az, hogy a műsoron fellépett Pager Antal, az országszerte ismert kiváló színész is. A műsor a Himnusszal kezdődött, amelyet a kolozsvári' Nemzeti Színház zenekara adoţt elő Endre Béla vezénylésével. Ezután Zathu- reczky Gyula, a tagozat elnöke ismertette, hogy az előadássorozat célja a felszabadult magyar szellem hangjának érvényesítése. Beszéde után J. Jancsó Adrienue adott elő régi magyar verseket. Értelmes, gondosan kidolgozott előadása teljes fényében villog­tatta meg a régi magyar nyelv erejét és szép­ségét. A Nemzeti Színház zenekara most Ko­dály „Háry János szvitjét*4 játszotta. Öröm­mel láttuk Endre Béla karnagyot a zenekar élén. Nem mozdulataival hat a zenekarra, ha­nem belső sugalló erejével. A jói ismert'mii minden szépsége lenyűgöző hatással érvénye­sült. A néhány perces szünet után Táray Ferenc lépett a rivaldára s két Reményik-verset mondott el. A költő gyötrelme.1? megnyilatko­zása, amely a kisebbségi kor és a megszállás idejének legsötétebb hangulatait vetítik, le­bilincselő erővel szólalt meg Táray gyönyörű hangján. &'allay Kornélia Szent Ferenc legen­dájából, Anonymus krónikájából olvasott fej egy-egy fejezetet, majd Pesti Gábor egyik meséjét mondotta el. Végül I’dr/er Antal lépett a közönség taps­vihara között a színpadra és kedves közvet­lenséggel beszélt gyermekkorának egyik sors­döntő élményéről. A műsort Berlioz Rákóezi-indulója fejez­te be. A Színkör nézőterét megtöltő nagyszámú közönség melég ünneplésben részesítette a ko­lozsvári újságírók első előadásának előadását s mondanunk sem keik hogy a legtöbb taps Páyer Antalnak, az est kedves vendegének jutott. Mit kell fenni a bélyegjegyes tábori postai levelezőlapok elkaltódása esetén? Budapest, október 27.. Illetékes katonai helyről az alábbiakat hozzák a nagyközönség tudomására: Több oldalról panasz hangzott el a tábori postai csomag feladásához szükséges bélyeg­jegyes tábori levelezőlapok állítólagos elve­szése miatt. A bélyegjegyes tábori posta! lapokat mind a tábori posta, mind a polgári postahivatalok ajánlott küldeményként ke­zelik s azok nem veszhetnek el. Megállapí­tották azonban, hogy ilj-en levelezőlapokat több esetben nem összegyűjtve, hanem a kö­zönséges levélpostához keverve adják át to­vábbítás végett a tábori postahivataloknak és megvolt rá a lehetőség, hogj- azok elkal­lódtak. A bélyegjegyes tábori postai leve'czölap meg nem érkezése esetén az eljárás a kö­vetkező: Az érdekelt fél először intézzen kérdést a hadműveleti területen lévő hozzátartozójá­hoz, hogy az részére feladott-e bélyegjegyes tábori postai levelezőlapot? Amennyiben a kérdezettől annak elöljáró-parancsnoksága által záradékkal ellátott olyan értesítés ér­kezik, hogy a tábori postai levelezőlapot a kérdezőnek elküldte, úgy az küldje be a köz­ponti tábori postahivatalnak, amely erre egy másik kitöltött bélyegjegyes tábori postai levelezőlapot juttat el az érdekeltnek. Aki az előírást nem tartja' be és emiatt bélyeg­jegyes tábori postai levelezőlapja elvész, an­nak, vagy hozzátartozójának panaszát a ka­tonai hatóságok nem veszik figyelembe. So­kan önhibájukon kívül nem tudták feladni szeptemberben a tábori postai csomagot, mert a feladás és a feladáshoz szükségéé tá-. bori postai levelezőlapot későn kapták meg. Ezek részére lehetővé kívánják tenni, hogj a szeptemberi bélyeg jeg jct felhasználhassák. Felhívják tehát az érdekeltek figyelmét, hogy aki októberben kapta csak meg a bé- lyegjegyes levelezőlapot, az a szeptember havi bélyegjegy felhasználásával október, vagy november í. ‘ ; ban tg feladhatja a Jigwátartozójának szánt cg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom