Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)
1942-10-24 / 241. szám
MÍBXXTMtlrSJ^Q mm—m—mmmmmmmmmnrux — 11 ■ n m— zsl' birtokot a Vitézi Széknek .adják, tehát a rendelkezésre álló Ilyen kiterjedésű zsidóbirtokok 30 százalékát a mult világháború vitézeinek, 70 százalékát pedig a mostani háború vitézeinek juttatják. Az arany vitézség í érmeseknek, a különösen kitüntctteknck azonnal juttatunk földet, A 100 holdon felüli zsidóbirtokokat hajlandó a Földhitelintézet utján keresztény magyaroknak bérbeadni és hajlandó kisemberekből alakult szövetkezetek tulajdonába juttatni. Akik az országot csak a zsidókérdés szemüvegén keresztül nézik, el kell távolítani a magyar nemzeti közösségből 2 dűl Illetékes alkotmányos szervek. A kiskirályok rendszerének nincs többé helye a magyar államéletben. A jó közigazgatás a legjobb szociális gondoskodás. Egy szempont vezessen Î A miniszterelnök beszéde végén rámutatott arra, hogy a mai hálwrus helyzetben súlyos felelősség terheli elsősorban a kormánypártot, de az ellenzéket is. Kérte az ellenzéket, hogy álljon ne a kormány, liánéra a nemzeti gondolat mögé, amit fi a kormánypárttal teljesen összhangban mint alkotmányos kormányfő képvisel. A nemzeti erőnek, ar. összefogásnak és az áldozatkészségnek forrása áradjon ki a magyar országgyttíés1942. OKTOBER 24 bői. Ha áldozatokat követel is, hogy ma bizonyos elvi szempontokat, pártállásokat n^u fejthetünk úgy ki, mint rendes időben, egy vezessen bennünket — és ez álljon felette minden pártnak és egyénnek — mégpedig az, ha győzni akarunk és győzni fogunk, ebben a győzelemben együtt lesz minden becsületes magyar ember. Négy és íéls&íüiárd pengőt fordít a kormány a honvédség fejlesztésére Reményi-Sclineller Lajos pénz ügyminiszler naţjy beszédben ísmerlelfe » Házban a jövő évi költség vetési A zsidóság felé szél, amikor azt mondja, hagyjon fel minden reménykedéssel, mert olyan világ itt még egyszer nem lehet, amikor a magyar öntudat annyira csökken, hogy ezeket a földeket a zsidóknak visszaadják. Hajlandó a zsidóvonalon odáig elmenni, — amit szívesen tesz — ameddig ez által a nemzeti célt szolgálja, mert nem tűrheti, hogy a zsidóság most bukásában jobban mérgezzen és demonstráljon, mint valaha virágkorában tette. Ellenben szembeszáll azokkal Is, akik ebben az országban nem látnak mást, mint a zsidókérdést. Az országnak más, nagyobb problémái is vannak, mint a zsidókérdés. Ezek mellett még a zsidókérdés is eltörpül. Azokat, akik az országot csak ezen a szemüvegen keresztül nézik, el kell távolítani a magyar nemzeti közösségből. A nemzeti erők összefogását megakadályozni tufficitálással és konkclyhintéssel nem engedem. Rendíthetetlen a magyar becsület és vitézség Végűt a hadseregről szólva a pártértekezlet általános lelkes tapsai között állapította meg, hogy a .magyar vitézség és becsület rendíthetetlen. Honvédelmi érdek, de egyben szociális érdek és a nemzeti becsület kérdése — mondotta, — hogy a hadbavo- miltak hozzátartozóinak igényeit megfelelően kielégítsük. A rokkanták, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásának a szabályozásával szintén kész terve van a kormánynak. — Meg kell említenem a zsidók részvételét a háborúban. Azt az utasítást adtam, hogy az összes hadkötelezettscgi korban levő zsidót, tekintet nélkül katonai szolgálatra alkalmatlanságának, munkatáborba kell behívni. Az azonnali keresztülvitelnek természetesen katonai, technikai okok állnak útjában, mert megfelelő keretet kell előbb létesíteni. Határozott álláspontot foglaltam el abban, hogy minden eszközt rendelkezésére bocsássunk a honvédségnek, hogy a zsidóit belüvása, besorozása, munkába állítása .a harctéren küzdő magyar katona szolgálatának megkönnyítésére minél nagyobib iramban és minél gyorsabban megtörténjék. Minden hadkütetezettségi korban levő zsidót rendszeresen be kell hívni, kivétel nélkül. „Vagy súlyt helyezek a közönség teljes tájékoztatására“ — Azt lüszeni — folytatta KaUay miniszterelnök, — hogy beszédemmel a mindennapi élet kérdéseit érintettem. A közönség tárgyilagos felvilágosítására nagy súlyt helyezek. Félhivtam munkatársaimat, tájékoztassák mindentől a közönséget ebben a háborús helyzetben. Tudnotok kell, hogy a közeli napokban, talán már holnap kötelezővé teszem a lapok számára, hogy a kormány közleményeit, a miniszterek beszédeit, nyilatkozatait és más közérdekű közleményeket, amelyeknek a közvélemény elé tárását fontos közérdeknek tartom, olyan terjedelemben és olyan alakban közöljék, ahogyan azt ml előírjak. E rendelkezés szükséges a közönség általános tájékoztatására. A közönség félrevezetése az is, ha az ungvári beszédem csak két mellékmondatban jelenik meg. Félrevezetés például az is, ha nyilatkozatomból csak egy-egy szót közölnek. Kormányozni nem lehet, kormányzásért felelősséget vállalni ncni lehet, ha százezer példányban megjelenő lapok a kormányzat komoly szándékait vagy elhallgatják, vagy olyan módon közük, hogy azok értelme és tartalma tekintetében a közönséget megtévesztik és félrevezetik. Kötelességmulasztásnak tekintem, ha a kormány- tényezők megnyilatkozásai, szándékai nem jutnak el eredeti mivoltukban a közönséghez. A miniszterelnök szólott ezután a törvényerejű Intézkedések végrehajtása körül tapasztalt visszásságokkal.-— Ha egy törvényt nem a törvényalkotó szándékainak megfelelően hajtunk végre, hanem mindenki % saját kénye-kedve szerint magyarázza, az a desíruálásnak csirája. A kormány hatáskörében rendeli-'zik minden téren, az országgyűlés pedig törvényeket alkot. Mindig arra törekszünk, hogy minél jobbat alkossunk, de jobbau nem alkothat és nejű hajthat végre senki, nünt az erre egycBudapest, október 23. A képvisclöház pénteki ülése iránt pártállásra való tekintet nélkül igen nagy volt az érdeklődés. Tasnádi-Nagy András elnök bemutatta a miniszterelnök jelentését, amely szerint a Teleki Tibor gróf elhalálozásával megüresedett koronaőri tisztség betöltése iránt megindult a hivatalos eljárás. Ezután a városi, vármegyei és községi tisztviselők alkalmazásának, valamint egyes szolgálati viszonyaiknak átmeneti szabályozásáról szóló, valamint Szombathely és Kaposvár megyei városoknak törvényhatósági jogú városokká való alakításáról szóló törvényjavaslatot részleteiben is elfogadták. Ezután Keményi-Sclineller Lajos pénzügyminiszter állott fel és terjesztette be az 1043, évi állami költségvetést. A költség- vetés beterjesztése után benyújtotta a rendkívüli ideiglenes házadómentességröl szóló jelentését. Utána elmondotta országszerte nagy érdeklődéssel várt beszédét a ‘költségvetésről, amelyben a magyar pénzügyi politikának minden terére kitért. \ mostani költségvetés az egész mai Magyarországot felöleli Beszéde elején hangoztatta, hogy a most benyújtott költségvetés már ötödik költség- vetése és örömmel emlékezett meg arról, hogy majdnem mindegyik nagyobb és nagyobb magyar föhn falom alatt álló terület szükségleteire vonatkozott. (Nagy taps.) — A mostani költségvetés — mondotta — az. egész mai Magyarországot felöleli. A háború közepette nyújtom be, de mégsem nevezem háborús költségvetésnek, mert nem tartalmazza a honvédségünk további fejlesztésére szükséges összegeket és a hadviselés költségeit sem. Ezután a miniszter áttért a költségvetés adatainak ismertetésére. A közigazgatási kiadások 2920 millió pengőt tesznek ki, a bevételéé pedig 2769 millió pengőt, úgyhogy a deficit eddig 151.6 millió pengő. Az üzemek deficitje 48.8 millió pengő, úgyhogy az összes deficit 200.4 millió pengő. Ezzel szemben a most benyújtott költségvetésben a közigazgatásnál 212 millió pengőt, az üzemeknél pedig 220 millió pengőt, összesen tehát 432 millió pengőt állitotturk be beruházásokra, mely összeg lényegesen meghaladja á 200 milliós deficitet. Az ez- évi' költségvetésben az összes közigazgatási és üzemi kiadásokra szánt összeg ugyanis 718 millióval több, mint tavaly. Az emelkedés elsősorban arra vezethető vissza, hogy a költségvetés más és más területre vonatkozik és ez a költségvetés a visszahódított délvidéki területek szükségleteit is fedezik. A májúk oka a léhyeges emelkedésnek a honvédelmi vonatkozású költség, amelyet külön nem kell megindokolnia. A harnYadik ok, hogy gondoskodni kellett a mezőgazda- sági fejlesztési terv’ végrehajtásáról. Az államadósságokról szólva bejelentette, hogy ezek az. 1942. évi 3545 millióról 4869 millióra emelkedtek. Az emelkedés tehát 1324 millió. Ebbe bennefoglaltatik a dinár beváltásakor beállított 203 millió, valamint a hadikölcsöuök felértékelésénél beállított 350 millió. Természetesen ebben az összegben a háborús adósságok 1» bennfoglaltat- nak. Az államadósságok tehát nem nehezednek túl nagy súllyal az államháztartásra. A magyar gazdasági politika négy pillére A pénzügyminiszter, ezután részletesen ismertette pénzügyi és( gazdasági politikáját. Ez a politika négy pilléren nyugszik. Első és legfontosabb pillére a termelés, a második a fogyasztás. A fogyasztást szabályozni és irányítani kell. A harmadik pillér az adóztatás. Célja a közfeladatok anyagi feltételeinek előteremtésén kívül a nem kívánatos vásárló erő lecsapolása is. A negyedik pillér a kölcsön- és hitelpolitika, amely a termeléshez szükséges eszközöket előteremti. Ezzel a poütikávat sikerült hadseregünket korszerűen felszerelni és a háborús kiadásokat előteremteni. E politikával rendkívül nagy beruházásokat hajtottunk végre. Kiépítettük úthálózatainkat, - fejlesztettük a postát, az állami vas- és gépgyárakat. Ezzel a politikával szociális gondoskodásunk körét is lényegesen ki tudtuk terjeszteni és olyan összegeket sikerült rendelkezésre bocsátanunk, amelyekről néhány esztendővel ezelőtt álmodni sem lehetett. Ismertette ezután a pénzügyminiszter azokat a szempontokat, amelyek a költség- vetés összeállításában vezették. — Amikor erről beszélek — mondotta — első gondolatom azokhoz a véreinkhez száll, akik a távoli Oroszországban dicsőséget és megbecsülést szereznek szövetségeseink oldalán a'magyar népnek. Tiszteletünk és megbecsülésünk, őszinte hálánk és a tiszta szeretet veszi körül houvédeinket és várjuk őket vissza. Adja Isten, hogy minél előbb, minél nagyobb számban és győzelmesen, visszatérhessenek. — Itthon is meg kell tenni mindent. Elsősorban jó felszereléssel kell ellátnunk arcvonalon küzdő véreinket. A honvédelmi kiadásokon felül a honvédség felszerelésére a 600 millió pengő helyett 4 és félmiiliárd pengőt bocsátottunk rendelkezésre. Sok éven át nem állt módjában a nemzetnek, hogy áldozzon hadseregének. Most ezt pótolni kell. A belső front kötelessége: fegyelem és munka A második szempontnál, a belső front szempontjánál a pénzügyminiszter a fegyelmezett. magatartást hangsúlyozta. Kéri a lakosságot, ne üljön jel mindenféle híresztelésnek. A fegyelem és nyugalom egyébként a magyar ember tulajdonsága. Idegen fajoknál van az ellenkezője. A hátsó fronton fokozott munkateljesítményre, fokozott termelésre va?i szükség. Ezt elősegiti a mezőgazdasági mozgósítás. Erre a célra az 1943. évi költségvetésben 100 millió pengőt állítottak be, úgyhogy 191/3. év végéig 163 millió pengő áll rendelkezésre a mezőgazda- sági fejlesztés céljaira. Természetesen igyekezni kell a termelés utjából az akadályokat elhárítani és itt elsősorban a vizkérdésre gondol. A vízkárok megszüntetésére az 191/2. évben 26 millió pengőt irányoztak elő és a költségvetésen kívül még ugyanannyit fordítottak erre a célra. 19'/3-ban vízvédelmi cé- l’Sfcra 1/2.6 millió pengőt vettek fel. Nem kevésbbé fontos ennél az ipari termelés fokozása. Szükség van az ipari üzemek fejlesztésére, a nyersanyagok előteremtésére, az energia biztosítására és a kapacitás kibővítésére, valamint a munkaerő megszervezésére. A szénbányákát uj területek feltárásával és a meglévők jobb kihasználásával gyarapítják. Az olajterületeket is a lehető legelőnyösebben kihasználják. A kormány uj területek feltárására adott rendelkezést. A beruházásokról szólva bejelentette, hogy Marosvásárhely környékén a jövő év elején már meg is nyílik az uj táviró- és távbeszélő vezeték. A kapacitást uj gyárak építésével és a régiek termelésének fokozásával óhajtja növelni. Most is sok épitkezés van folyamatban. De fokozni kellett a közlekedést is. Továbbfejlesztjük az államvasutakat. 1938. óta a MÁV 200 milliót ruházott be és hasonló a helyzet a hidak és utak terén. 1938. óta a kormányzat nem egészen 400 millió pengőt fordított az úthálózatok fejlesztésére. A tisztviselők és nyugdíjasok helyzetén javít a kormány — 'Bármennyire is tudjuk fokozni a termelést — mondotta - továbbiakban a pénzügyminiszter — mégis kötelességünk a lemondás, mert a háborúban álló hadsereg fogyasztása úgy megnövekedett, hogy a polgári fogyasztásra kevesebb marad. A lemondásnak természetesen teljesen egyenlő mértékben kell történnie és törekedni kell a szociális igazságosságra. Ennél a pontnál beszélnie kell a köztisztviselők helyzetér® *— mondotta. A tisztviselők részére külön háborús munkaáltalányt fog rendszeresíteni. A juttatás egyik része a fizetési osztályokhoz fog igazodni, a másik részében — amelyben már a tavaly is jelentős lépés történt — a családi pótlékot emelik a gyermekek számaránya szerint. Ugyancsak rendezni kívánja a nyugdíjasok családi pótlékát. Az újabb juttatások keretén belül rendezik a kántorkérdést. A segédlelkészek díjazásában és különböző tisztviselő-státusokban javulások lesznek. Itt a tisztviselők helyzetére célozva a miniszter a következőket jelentette be: — Nem célunk, hogy sok kisfizetésű és lassan adminisztráló tisztviselőt tartsunk, mert kevesebb, de jólfizetett tisztviselő jobban adminisztrál. A kormány a mai helyzetben megköveteli a tisztviselői kar nagyobb munkateljesítményét. Ellenszolgáltatásként állitja be a háborús külön munkaáltalányt. A zsidók háborús hozzájárulása A költségvetés összeállításánál a pénzügyminiszter a kővetkező szempontokat jelölte meg: az anyagi fedezetet elsősorban az adóztatás utján kívánja a kormány előteremteni. Két uj adónemet honosít meg: az egyszerű hadkötelezettségi adót és a hadnientésségi vállságot. A másik adó a zsidók háborús hozzájárulására vonatkozik. Az előbbit azok fizetik, akik a rendes sorozásnál nem bizonyultak katonai szolgálatra alkalmasoknak, illetve akik nincsenek kint a fronton. A javaslat teljesen készen van a parlamenti bemutatásra. A második adó, a zsidók háborús hozzájárulása, véleménye szerint igazságos és méltányos, mert azok, akik az utolsó évtizedekben a nemzeti jövedelemből számarányuk kis volta ellenére is a legnagyobb hasznot húzták, most fokozottabb mértékben kell, hogy hozzájárulja- na.k a háborús kiadásokhoz. Ezt az adót teljesen a vagyonadó alapján vetik ki és vagya ndézs ma jellege lesz. A pénzügyminiszter ezután különböző hitelügyi adatokat ismertetett. Rámutatott arra, hogy a bankjegyforgalom as utóbbi évben 23 százalékkal növekedett, ami megfelel az uj árszínvonalon megnagyobbodott forgalomnak, valamint az ipari termelés emelkedésének. Minden áldozatot büszkén kell vallatni! Végül a negyedik szemponttal foglalkozott, amely, szerint már most fel kell készülni a ránk váró feladatok megoldására. Egyrészt 1be kell illeszkedni az uj Európa gazdasági életébe, másrészt a munkát kell biztosítani mindenei számára, úgyhogy ebből a földre a legnagyobb előny származzék. Azonban a lelkeket is mozgósítani kell. Meg kell értenie az ország közvéleményének, hogy első mindig a közérdek. Készen kell lennie mindenkinek az áldozatokra és minden áldozatot büszkén kell vállalni. Ahogyan magyar véreink odakint, ha kell elégnek a harcban, úgy minekünk is idehaza, el kell égnünk a munkában. A pénzügyminiszter expozéját, amely közel egy őrá hosszat tartott, nagy tetszéssel és tapssal fogadták. A pénzügyminisztert beszéde után elsőnek a miniszterelnök üdvözölte, majd a kormány tagjai keresték fel gratulációikkal. János Áron előadó beterjesztette a mentelmi bizottság jelentését, majd a Ház az elnök indítványára úgy határozott hogy legközelebbi ülését október 29-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja és annak napirendjén mentelmi ügyek szerepelnek. A képvi- selöház pénteki ülése háromnegyed 12 óra előtt végétért. A képviselöház bizottságai pénteken délelőtt 10 órakor kezdték tárgyalni a költség- vetést. Elsőnek a kultuszminiszteri, majd a belügyi tárcára került sor. A bizottsági tárgyalások befejezése után a Ház délelőtt és délután is ülést tart mindegyik napon, kivéve október 31-ét és a rákövetkező vasárnapot, hogy az 1943. évi költségvetést minél előbb letárgyalja. I i
