Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-23 / 240. szám

E P vjxa *teu& tânăr jasröpíil tervei Híradó a mozi kolozsvári hőskoráról .országon tulaj donkípen a mai rek- -mck elődjeként jelent meg az első moz­.iénykép. 1895-ben Budapesten, a Váci-utca egyik bérházából a szomszédos palota abla­kára szegezett vászonra vetített egy hirdetó- vál aljat diapozitív reklámképeket s hogy a közönség érdeklődését felcsigázza, 10—15 állóhirdetés között egy egészen rövid film- játékot mutatott he. A levetített rövid teker­csek amerikai és francia „mozgóképek“ vol­tak, félpercnéll nem tartottak tovább. Rövid, mulattató, groteszk mozgásokat ábrázoltak s műszaki szempontból természetesen egészen kezdetlegesek voítak. Mégis képzelhetjük, mekkora meglepetést okoztak. Mindaddig csak kósza hírek szállingóztak arrőt, hogy a „laterna m'agika“ állóképeit valamilyen cso­dalatos gép mozgóvá varázsolja. Nyugaţon — bár kezdetleges formában — már megvolt a mozgókép, de semilyen különösebb fontos­ságot nem tulaj doriitottak neki s igy a fo­lyóiratok és az újságok egy betűt sem paza­roltak arra, hogy megemlékezzenek róla, A .Vád-utca járókelői, akiknek még hal­vány sejtelmük sem volt arról, hogy Edison az óceán túlsó partján felfegyverzett delek- tivgárdájóval állandó harcot folytat a gomba­módra elszaporodó „mozgóképipari vállalar tok“ ellen, mert magának akarta biztosítani egyedül a találmány kiaknázását, ugyancsak megbámulták a falon ugráló, vernegyulai képzeletszüleményének tetsző képeket. Csak­hamar olyan hatalmas tömeg figyelte a ve­títést, hogy a forgalom órákra megakadt. A rendőrségnek sok fejtörést okozott, hogy mi­ként szünetethetné meg a torlódást?... Egész Budapest a Váci-utcai csodaképekről beszelt. Jókai Mór is végignézte a „műsort“ s lát­noki erejével megjövendölte, hogy „ez az a találmány, amely egykor a világot fogja fel­forgatni'1. A „Pesti Hírlap“ azt kezdeményezte, hogy fezeket a képeket zárt teremben, belépődíjért mutogassák. A Solymossy-orfeum meg is fo­gadta a tanácsot. így lett a mozi mulató­helyek, kabarék kiemelkedő s a közönségre nagy vonzerőt gyakorló müsorszáma. Ugyan­akkor „villanyszínház“-sátrak jelentek'meg a városligetben s ezek vidékre is ellátogattak. Így jutott el a mozgókép Kolozsvárra is... Akik Budapesten, vagy külföldön már lát­lak filmelőadást, csodákat meséltek a falon megjelenő alakokról, amelyek élnek, mozog­nak, cigarettáznak, futnak... Sokan telepá­tiával furfangoskodó, illuzionista bűvészek szemfényvesztő csalásának hitték. Különösebb figyelmet alig szenteltek neki, egyszerű szó­rakoztató eszköznek, fizikai „trükkgép“-nek tekintették. Senki sem gondolt és nem is gondolhatott arra, hogy az apró mozgóábrázolásokból egy­kor kerek jelenetek, meseváltozatok, íiimjáté- kok születnek. Gyomorsavas báesikák hamar ledorongolták űz egyelőre ponyvasátrakban tengődő mozit. A közönség azonban minden nap megtöltötte a rozzant sátrat s a vándormozisok pénztár­cája rohamosan megdagadt.., Adataink szerint Lifka volt az első vándor­mozis, aki Kolozsvárra ellátogatott. Országos kőrútjai során Erdély fővárosába is el­ruccant. Ha Lifka, az első magyar mozgó- szinház nagy hírnevű tulajdonosa betért egy vidéki városba, ott színház, cirkusz becsuk­hatta kapuit. Lifka műsorán szerepelt egy cigarettázó férfi, egy elinduló vonat, játszó gyermekek és több hasonló kép, valamennyi fekete-fehér színben és egy percet meg nem haladó hosz- szal. Később a tekercsek hossza kissé megnö­vekedett, a mozgásábrázoló jelene torskék bur- Icszkjellegii felvonásokká léptek elő. 1897-ben Kichmondban (Virginia) megépí­tették az első állandó mozgóképszínházat. L- kiiliöldi Uránia tudományos színházak mintájára 1899-ben Budapesten is megala­kulj az Uránia. Kulturelőadásait előbb álló, majd mozgóképekkel egészítette ki s később maga is megkezdte a moziképek készítését. Ez volt 0.3 első magyar kö-filmszinluíz. Utána az ApOlló-mozi, majd az eredetileg is mozinak épített Mozgókép-Otthon, a mai Décsi-mozgó elődje következett. Az Uránia Kolozsvárra is gépet cs filmeket küldött s a Wesselényi-utca 5. szám alatt tartott előadásokat. A rossz hirdetési eszkö­zök miatt a kolozsvári mozielőadásoknak nem volt akkora sikerük, mint azt várhatták volna. A budapesti és kolozsvári Uránia-filmszinhá- zak el is vesztették lassanként tudományos jellegüket és rendes mozikká alakultak át. Az 1900-as évek körül jelentek meg az első mozihirdetések a lapokban. Ezekben a reklá­mokban még „villanyszinházak“-ról esett sző. Akkor még nyelvkinzó, idegen, vagy magyar, de nyakatokért . neveket ragasztottak rá: Elektrotrahiszhop, Bioszhop, Kinemetograph, Kintop, Kinetoszkop, Vitagraph. Lebende Bilder, e lauyr:h:káz, élőképszinhér. Cineto- fjraph ,-io. Érdekes és mulatságos ebnek maradtak fenn a századeleji moziműsorok hirdetéseiben. Vi­dám, burleszk rendeltetésű felvonások: A plébános esernyője (kézzel színezve, 215 mé­teren), A csodálatos tintatartó (fantasztikus kép), Villamos gyorsfényképész (Párisi fel­vétel, ilyen még nem volt, hallatlanul szen­zációs!), Luftikus tanár magasröptű tervei (pazar „trükkökkel“), A lég tolvajai, A tuU buzgó csendőr. Sok kép mellé magyarázó szö­veget olvasnak fel, később feliratok szolgál­tatják a magyarázatot, főleg a kulturfilmek- nél, amelyeket „természetes“ jelzővel különí­tettek el a műteremben, színészekkel készí­tett filmektől. Ilyen „külső“ felvételek: Lo­vassági gyakorlatok, A mikrobák élete (szí­nezett, mikroszkopikus kép), Targoncaver­seny, Bikaviadal, Kanadai vasútépítés, Útépí­tés, A Kolorádón át, Hadihajók az óceáno­kon, Balkáni szerelem, Nizza, Nápoly stb. A képek közül egyik-másik már 2—3 felvo­násra nyulott. A harmadik filmtípus a szömydráma volt. Nehány ilyen darab cime: Tom Jack, a mé- regkeverő, Az elátkozott (2 részben), Az aranypók, A lianúsjátékos, .1 pénz rabjai. Pontos adataink nincsenek, de 1905 és 1910 közé tehetjük az állandó kolozsvári mozik megalakulásának idejét. Az egyik kolozsvári mozival, a „Budapesti Magyar Tudományos Színház“ fiőkválilalatá- val, amely idővel különvált, már foglalkoz­tunk fentebb. Mint minden akkori mozi hir­detésén, az Urániáén is ott diszolgett a „szi­gorúan családi jellegű“ kifejezés, azután: „a képek világosak, tiszták, élesek és a sze­met nem fárasztják“, az előadásokat saját külön zenekar kiséri“ sţb. „A nagydobbal hirdetett“ zenekart eleinte csak egy zongo­rista képviselte, aki úgy ahogy tudott, alkal­mazkodott az éppen vetített képhez, de a napi 3—4 előadás gyors egymásutánjában já­téka mindinkább eltávolodott attól, amit mű­vészi játéknak lehet nevezni. Volt idő, mikor harmonium szolgáltatta a kísérőzenét. A ve­gyes műsor első száma többnyire a zenekari nyitány volt. Ennek eljátszása alatt törtettek helyükre a későnjövó'k a koránjövők tyúk­szemein keresztül!. Az Uránián, kívül az „Első Kolozsvári Villamosszinház“, az ApoUó-mozi (Mátyás- tér 26.) és a sétatér eleji „Uránus“ (Uj Vi­lág terme) működtek Kolozsváron. Az Apolló 1907—1908 körül rendszeres hiradóképeket is készített s ezek alkották mű­sorának főmüsorszámait. Kolozsvári esemé­nyek, műemlékek, nevezetességek gyönyör­ködtették néhány nappal a felvétel ntán a nézőket s igy jelent meg az Apolló vásznán az első erdélyi „filmszinósznő“-ről, G. Ká­polnai Irénről készített kép. így indult meg és igy fejlődött Kolozsvá­ron a moziélet. Alig néhány évvel a mozik megszületése után megkezdődött az erdélyi filmgyártás, amelyre külföldön is felfigyel­tek. A kolozsvári műterem 2912 után való­sággal ontotta a filmeket s itt született, meg az első igazi magyar játékfilm! Az 1914-es világháború megakasztotta az itteni filmmű­vészetet, reméljük azonban, hogy a tervbevett kolozsvári filmgyár újabb világsikereket in­dít uţjâra. SZENT PB TEHY LÁSZLÓ Az elrabolt karkötőóra megmentette gazdája életét — A honvéd haditudósító század közlése Keleti hadszíntér, október hő. Több olyan eset előfordult a harctéren, hogy a zsebóra eltérítette a honvéd stive felé hatoló puslsa- golyót vagy gránátszUánkot s ezzel megmen­tette gazdája életét, de hogy valaki a kar­órája elrablásának köszönhesse életét, ezt csak egy somogyi tizedes mondhatja el ma­gáról. Lakatos János tizedes a Don pattján har­colt géppuskás rajával, amikor a szovjet­orosz erők egy hajnalon átkeltek a Donon és a „senki földjéről“ támadásra Indultak a magyar állások ellen. Lakatos keményen lö­vette előretolt géppuskafészkéből az elölről rohamozó bolsevistákat, amikor Szőke Ist­ván honvéd izgatottan jelentette: — Tizedes ur, már oldalról is jönnek a muszkák! Lakatos János hidegvérrel elrendelte, hogy az egyik géppuska az oldalról támadókat vegye tűz alá. Elemében volt. Géppuskájá­val valósággal kaszabolta a rohamozó szov­jetkatonákat. Az egész raj emberfölötti erő­vel védekezett a túlerő ellen. Az ellenség azonban a szörnyű veszteségek ellenére nőtt, egyre nőtt. Már nemcsak elölről s nemcsak két oldalról támadtak a muszkák, hanem hátulról is. Lakatos János tizedes raja azonban állta a sarat. Vissza is verte volna az újabb roha­mokat. ha ekkor olyan vártlan dolog nem történik, ami megbénította a maroknyi ma­gyar hőst: elfogyot a lőszerük! A szovjet­katonák észrevették, hogy a magyar géppus­kák egyre ritkábban lőnek, s el is némulnak. A tűzszünetet fölhasználták, betörtek a géppuskás fészekbe. Lakatos János és hős honvédtársai fogságba kerültek. Lakatos János szótlanul haladt fegyveres kísérőjük előtt. A bamahaju, keménykötésii somogyi fiút nagyon elkeserítette, hogy hősi ellenállásuk ilyen szomorúan végződött, hon­védjével, Szőke Istvánnal együtt, egyik se­besült bajtársát támogatta. A bolsevista kí­sérő szeme csakhamar Lakatos karkötő órá­ján akadt meg. Megállította a csoportot, in­tegetett Lakatosnak, hogy az órát csatolja le és adja át neki. Mit tehetett a szegény fogoly, szótlanul leoldotta az órát és oda­adta. A muszkának igen tetszhetett rz óra, mert elégedetten, széles mosollyal csatolta fel a bal csuklójára. A jelenet indulatba hoz­ta Lakatos Jánost s mialatt őrzője a kar­órával bíbelődött, úgy vágta képen, hogy az megtántorodott és dvágódott. Ezt a pilla­natot használta föl a tizedes és két társa. Szétrebbentek és bevetették magukat a bo­zótba. Szőke István honvéd sebesült társát támogatva szintén menekülni akart, de a fogolykisérő orosz, magához térve kábulatá­ból, utánalőtt. Szőke holtan rogyott össze. A raj többi emberei azonban szétfutottak a szélrózsa minden irányába. Lakatos és két társa együtt haladt tovább. Kúszva közelítették meg a magyar állásokat. Onnan erős tűz fogadta őket. — Ne löjjetek, magyarok vagyunk! —- kiáltották egy kis tűzszünetben, A magyarok, amikor meggyőződtek, hogy valóban saját embereink s nem honvéd- ruhába bujt muszkák közelednek, abbahagy­ták a lövöldözést. Nagy örömmel fogadták a három megmenekült géppuskást. Hajnalban a mieink ellentámadásba men­tek át. Kemény küzdelem folyt le a honvé­dek és a bolsevista gárdaezred közt. Hét órára sikerült az oroszokat visszaszorítani. Megindult az első, mintegy hetven főből álló szovjet hadifogolycsoport hátrafelé. Lakatos János az erdöszegélyröl nézte a menetet. Oóppuskás társai egyszer csak azt látják, hogy Lakatos kiugrik közülük, odapattan a foglyokhoz, egyet lüránt a sorból s a követ­kező pillanatban hatalmas pofont ad neki. De aztán erőt vesz magán, mintha kissé rös- tellené a dolgot. Orosz András hadapródörmester, század­parancsnok csodálkozva szólt rá: — Mi ütött magába, Lakatos? Miért ez a pulykaméreg? — Hadapiíódőrmester ur, alázatosan je­lentem, ez volt az a gazember, aki tegnap elvette, karkötőórámat. Tegnap már adtain neki érte egyet. Most megkapta a másodikat is. Rászolgált. Faggatták a foglyot, hová lett az óra. Nem találták nála. Azt mondta, még aznap eladta főhadnagyának kétezer rubelért. — No nem baj, — szólt kiengesztelten Lakatos János tizedes. — Az óra ugyan nincs meg, de csak órámnak köszönhetem, hogy kiszabadultam a fogságból. Megérte. ' Egy pofon, meg egy pofon, az két pofon; ez VQ't a ráadás. Sz. KOVÁCS IMRE tart. hadnagy. 1942, OKTOBER 23 A Magyar Mérnök és Építész Egylet kolozsvári osztályé* ytak felhívása az erdélyi mérnökökhöz Kolozsvár, október 22. A Magyar Mérnök és Építész Egylet kolozsvári osztálya a „Ke­leti Ujságr" utján az alábbi felhívással for­dul tagjaihoz: Kedves Kartársunk! A Magyar Mérnök és Építész-Egylet ko­lozsvári osztálya 1942 november—1943 má­jusi idényben tartandó előadások napjának tervszerű kijelölése céljából felkéri tagjait, hogy aki előadás tartására vállalkozik, szí­veskedjék ebbeli szándékát az előadás elmé­nek és körülbelüli idejének megjelölésével legkésőbben 1942 okt. 30-lg Moll Elemér ügyvezető alelnöknél a városi mérnöki hiva­talban (Farkas-utca 4., telefon 32-03 vagy 15-32 sz.) bejelenteni. Előadásaink célja elsősorban Erdély gaz­dasági problémáinak ismertetése, fejlődésé­nek előmozdítása, javaslatok tétele a gaz­dasági kihasználás lehetőségeinek megvaló­sítására, mely előadások és az azt követő esetleges hozzászólások anyagának feldolgo­zásával Egyletünk komoly javaslatokat tehet az Illetékes kormányszerveknél. Erdély gazdasági és Ipart kérdéseiben senki sem hivatottak véleményt nyilvánítani, mint ml, erdélyi mérnökök, akik itt élünk és sokan közülünk évtizedek óta Ismerjük azok lehetőségeit és éppen azért erkölcsi és haza­fias kötelességünk Is azok célirányos fellen­dülése érdekében közreműködni. Előadásaink további célja a műszaki vagy művészeti tudományok és gyakorlati tapasz­talatok minél tágabb körben való ismerteté­se, amelyek-tartásával némileg pótolhatnánk a továbbképző tanfolyamok hiányát is. Kü'ö- nösen nagy szolgálatot teszünk az ifjabb mérnök generáció érdekében a gyakorlati ta­pasztalatok előadásával és ezért elsősorban a nagy gyakorlattal rendelkező kartársakat kérjük fel, hogy e könyvekből el nem sajátít­ható értékes és fontos adatokat előadás ke­retében Ismertessék. Felkérjük tagtársainkat, hogy minél több előadás tartásának lehetővé tétele érdeké­ben igyekezzenek előadót toborozni egyesüle­tünkön kívül álló egyénekből is. Ez alkalommal közöljük, hogy egymás közt való érintkezésünk gyakoribbá tétele céljából minden csütörtökön délután 6—8 órára a helybeli New-York kávéházban mér­nök asztalt foglaltunk le, hová kartársaia- kat szívesen látjuk. Kolozsvár, 1942 okt. 20. MOLL ELEMEK BRüTSI LÁSZLÓ ügyv. alelnök elnök Ki jogosult légoltalmi elsötétítő berendezéseket előállítani és forgalomba hozni? Budapest, október 22. A kereskedelmi mi­niszter egy tényleges esetből kifolyóan meg­állapította, ki jogosult légoltalmi elsötétítő berendezéseket előállítani és forgaombahozni. A vonalköz«) honvédemi miniszteri rendelet értelmében légoltalmi cikkek iparszerü előállí­tásával az foglalkozhat, aki gázvédelmi esz­közöket előállító ipar gyakorlására iparén ge- lélyt kapott, vagy akinek arra az iparra, amelynek .munkakörébe az illető légoltalmi cikk előállítása tartozik, ipar jogosítványa van. A kérdéses esetben a folyamodó légol­talmi elsötétítő redőnyök előállítására és íor- galombahozaţalâra kért engedélyt. Az ilyen cikkek előállítása a kárpitosipar hatáskörébe tartozik. Miután az illetőnek sem kárpitos­ipari jogosítványa, sem gázvédelmi és légol­talmi eszközöket előállító ipar gyakorlására jogosító engedélye nincs, részére légoltalmi elsötétítő berendezések előállítására és forga- lombahozaţalâra engedélyt adni nem leheţ. (Magy. Tud.) Szeptemberben îs folytatta utjevitási és karbantartási munkálatait Kolozsvár műszaki osztálya Kolozsvár, október 22. A város műszaki osztálya most összegezte szeptemberi munka­teljesítményét. A rendkívül kedvező időjárás szeptemberben is lehetővé tette a külső mun­kálatok folytatását. Az utcák javítási- és karbantartási munkálatai során a műszaki osztály a burkolat nélküli utcákon, vicinális- és dülöutakon 4076 méter hosszúságban ké­szített utárkot. Kaviccsal megjavítottak 4455 négyzetméter területű gyalogjárót. Nagy te­rületen végeztek utegyengetési, földelszállí­tást és kavicsterltési munkálatokat. A tör­vényhatósági utakon 479 méter uj utárkot készítettek ók 1159 méter meglévő árkot ta­karítottak. Nagytömegű földbevágást és fel­töltést eszközöltek és 1037 köbméter kavicsot szállítottak ki és terítettek le. A műszaki osztály szeptemberben folytatta a Nádas és Kajántó patak, partbiztositási munkálatait, javitási munkálatokat végzett a Szamos partján és a Kádár-utcai fenék­gáton. A műszaki osztály mindaddig folytatja a külső munkálatokat, amíg az időjárás ezt megengedi. Kivéqexleb MislíO^con eqy raSiEóyyiliíc»s legény! Miskolc, október 22. (MTI) A miskolci törvényszék rögtönitélő tanácsa október í-án halálra Ítélte Cece János boldval legényt, mert a község határában egy fiatalkorú tár­sával együtt leütötte és kirabolta Soltészt József gazdát s 70 pengőt vettek el tőle. Kedden délután érkezett le a miskolci ügyészséghez a legfelsőbb helyről a döntés, amely utasítást ad az ítélet végrehajtására. Szerdán reggel fél 9 órakor hirdették ki Cece János előtt a döntést és fél 11 órakor az állami Ítéletvégrehajtó végrehajtotta a halálos Ítéletet. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom