Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-16 / 234. szám

4 & I Könyvek között ERŐSS JANOS f HOGYAN VÉGZŐDTEK A HÁBORÚK EURÓPÁBAN? Annál, ami ma van. m6" érdekesebb az, amit a holnap tartogat számunkra. Napon­ként tapasztaljuk, hogy az emberek még az újságcikkek olvasása közben Is gyakran arra gondolnak, milyen lesz a végkifejlés, mit hoz majd a háború vége? Erre a kérdésre Igyekszik megfelelni Erőss János: „Hogyan végződtek a hábo­rúk Európában?“ cimii most megjelent könyve. A könyv olvasása közben különös érzés fogja el az olvasót. Mintha minden, ami velünk ma, atyáinkkal tegnap és őseinkkel tegnapelőtt történt, mind ugyanannak a drá­mának egy-egy felvonása lenne... A szín — Európa — változatlan. A vallásháborúk har­cosának komor páncélját felváltja az udvari emberek színes selyemruhája, a sansculotte felkelők festői rongyait a modern háború katonájának csukaszürkéje, ha felvonáson­ként uj és uj fordulata is a cselekmény, — konfliktus tárgya hol vallási szekták el­lentéte, hol dinasztiák családi versengése, hol pedig népek” forradalmi összecsapása —, mégis csak egységes a dráma: Európa sorsa dől el benne . s mi ma izgatottan figyeljük a dráma ötödik felvonását. Erőss János könyve különösen a felvonásvégeket emeli ki, azokat a meglepő fordulatokat, amelyek a nagy konfliktusok után hosszabb-rövidebb időre békéhez juttatták Európát. Ez a könyv négy felvonást mutat be, a vallásháborúk, a dinasztikus háttoruk, a napoleoni háborúk és a nemzetiségi harcok felvonását. De a drámának még nincs vége. Az ötödik felvo­násnak, a végkifejlődésnek mindnyájan sze­replői vagyunk... Ha letesszük a könyvet, úgy érezzük, kezdjük jobban megérteni a drámát, mely­nek tanúi vagyunk, látjuk, hogyan igyeke­zett minden nemzedék megteremteni azt, ami mindnyájunk számára oly fontos: Európa békéjét és népeinek szabadságát. Kü­lönösen világítja meg a jelen problémáit is a könyv néhány fejezete. Egy sikeres pá­pai békeközvetités a XVII. században... Â z angol konzervatívok kormánybuktatás'’ * XVIII, század elején, amely egy Címre'Át taszit le a hatalomról és létrehozza a kiegye- zéses békét a franciákkal... Sándor cár, a bécsi kongresszus Wilsonja, népszövetség- eszmével akarja a békét biztosítani... III. Napoleon puccsolc és propaganda utján jú£ hatalomra és megvalósítja a francia revizio- nizmus programját.., KOMAROMI JANOS: A REGI SZERETŐ — J} évai-kiadás — Vonzó és érett férfi-líra, őszi bu és boron­gás árad az egyik legszebb Komáromi-regény poethumusan újból megjelent kiadásának lapjairól. A könyv voltaképpen egy nagy, monclha- tatlan és gyönyörű szerelem regénye, ‘ de a fiatalok: Zoltán és Testvérke sok megpró­báltatás és viszontagság után találnak csak egymásra. Ami addig történik, az a leple­zetlen élet, tehát a legtökéletesebb regény. Néhány évvel a nagy világégés előtt kez­dődik a magávalragadó történet és a század első világháborúját követő esztendőkben fe­jeződik be. Az önkéntesi évét szolgáló fiatal­ember hazavetödik régi felvidéki otthonába és egy gyermekkortól őrzött érzés kiteljese­déseként beleszeret Testvérkébe, a családjá­nál nevelt rokon árvalányba. Testvérke vi­szonozza is érzéseit, a sors és a háború azon­ban beleszól terveikbe s Zoltán csak a világ­háború után, az özvegyen, maradt Testvér­kére talál rá. Ott folytatják, ahol elkez­dették s az olvasó jóleső, szelid megnyug­vással és meghatottan teszi le a könyvet. Komáromi János a remekül megelevenített alakok egész sorát vonultatja fel ebben a regényében, kezdve Testvérkétől, a pasztell­színekkel gyengéden megfestett nőalaktól Vidróezky-ig, a meggyőződésből füllentgető felvidéki suszterig és az öreg méltóságosig, aki levelezési mániában szenved. De szobrot állít a regény a hivatását élete utolsó pilla­natáig teljesítő, derék magyar tanítónak is. Külön erényei közé tartoznak a regénynek a pompás tájleirások. Egy-két odavetett szó­val nagyszerűen érzékelteti az iró a kis fel­vidéki falu felett lebegő hangulatot, a roz­zant népiskolát, amelynek ablakait kísérte­tiesen vörösre festik a lebukó nap sugarai. Szivetfájditó hangulatokba ringatja el ol- I vasóit a Komáromi-regény s. úgy érezzük, hogy jobbak és nemesebbek leszünk általa. A könyv a Révai Rt. megszokott, gondos i kiállításában, Byssz Róbert művészi és stíl- iezerü címlapjával jelent meg. A IiadUIeőfcsöii áSérlékelésí© iránt nem teli külön kérelmei előterjeszteni Rendeletét adlak Id az 1914—1918. évi hadikölcsön rendezéséről szőlő törvény végrehajtásától Budapest, október 15. A pénzügyminisz­ter 1860/1942. számmal rendeletet adotc ki az 1914—1918. évi hadikölcsön rendezéséről szóló 1942. évi IX. t. c. végrehajtásáról. A rendelet a Hivatalos Lap csütörtöki számá­ban jelent meg. A rendelet első végrehajtási utasítása a kölcsönök rendezéséről szóló .törvénynek és azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek alapján az általános esetek, vagyis a hadi- kölcsönök átértékelésére vonatkozó igények túlnyomó részét el lehet bírálni. Elsősorban arra kiván figyelmeztetni, hogy a liadtköl- osön átértékelése iránt nem kell külön ké­relmeket előterjeszteni. Az elbírálás azok­nak a bejelentéseknek alapján történik, amelyeket az érdekeltek a korábban kibo­csátott rendeletek értelmében hadlkölcsön- kötvényeik letétbehelyezésekor, illetőleg be­jelentésekor már megtettek.- Ha ezekben a bejelentésekben az átértékelés igényének elbírálásához szükséges valamennyi adatot nem lehetne megállapítani, a hiányzó adat bejelentésére az érdekelteket a Pénzintézeti Központ hívja fel. lla tehát valaki a Pénz­intézeti Központtól kap ilyen felhívást, sa­ját érdekében haladéktalanul tegyen annak eleget. Az átértékelésre való igény jogosultsá­gát a pénzügyminiszter bírálja el, mégpedig abban a sorrendben, amint a hadilcölesön- kötvények Ietétbehelyezéséröl, illetőleg be­jelentéséről szóló jelentkezések beérkeztek a Pénzintézeti Központba. A miniszter ha­tározatából az érdekelteket a Pénzintézeti Központ értesíti. Ha a miniszter az átérté­kelés jogosultságát megállapította, nyom­ban gondoskodik arról, hogy az a letéti, vagy átvételi összeg, amelyben a hadiköl- csönkötvényt annakidején elhelyezték, vagy bejelentették, az átértékelés elmén járó pénz, vagy uj államadóssági címlet szol­gáltassák ki. A kiszolgáltatás a hadiköl- csönkötvények letétbehelyezésekor, vagy be­jelentésekor kiállított elismervény bevonása ellenében történik. Ezalkalommal semmi­féle költséget nem lehet felszámítani. A ha- tíikölcsönkötvényben esetleg fennálló kézi- zálogkölcsönkövetelést nem lehűt érvénye­síteni. M Szovjet filmek az Egyesült Államokban Bolsevista propaganda — amerikai pénzen (MN) Míg Anglia már 1939 márciusától kezdve utat engedett a szovjetfilmnek, nem is szólva az 1941 júniusában megindult ára­dattól, az Egyesült Államok a bolsevista „kultúra és művészet“ termékeivel szemben eleinte nagyobb tartózkodással viseltetett. Az amerikai filmgyártás egyébként is min­dig féltékeny gonddal igyekezett minden kül­földi behozatalt lehetetlenné tenni, de a szov­jetfilmmel szerzett tapasztalatok egyébként Is túlságosan kedvezőtlenek voltak. Csak két év mult el azóta, hogy az Egyesült Ál­lamok 1933 októberében elismerte a Szovjet­uniót és 1935-ben Roosevelt elnök már til- jtakozó-jegyzékben volt kénytelen az ameri­kai világnézettel össze nem férő bolsevista propagandával szemben állást foglalni. A Dies-bizottság és más vizsgálóbizottsá­gok egyes szövetségi államokban hasonló­képpen bö anyagot tártak fel s ezzel csak táplálták a bolsevista üzelmekkel szemben tanúsított bizalmatlanságot. Az az Amerika, ahol a filmnek kivételes közveleményalakitó befolyása van, természetesen nem ismerhette félre az úgynevezett szovjet „szórakoztató- filmek“ politikai jelentőségét és ezért nem­csak a szovjet-filmek behozatalát tiltotta meg, hanem a Szovjet-Oroszországban leját­szódó amerikai filmek gyártását is majdnem teljesen lehetetlenné tette. A „New-York Times“ 1941 julíus 15-én kifejtette, hogy Hollywood számtalan filmet forgatott ugyan a cári Oroszországról, Szov- jetoroszországról azonban 1939-ig — Lubitsch Ernő „Nlnocsk4“-jáig, néhány szatirikus fil­met leszámítva, még csak tudomást sem vett. Ez volt a helyzet a bolsevista téli offen- ziváig. Azóta a szovjetfilm kárpótolta magát és ma a hollywoodi íiimbó'rze legkeresettebb árucikke lett. A Warner-testvérek cég sietve megsze­rezte magának Davies „Moszkvai Küldetés * című könyvének megfilmesítési jogát, amely­ben az egykori moszkvai nagykövet a szov­jetszövetséges javára fejt Hl átlátszó propa­gandát. Eugene Franke a „Leningrad! leány'* clmíi szovjetfüm forgalombahozatalának jo­gát szerezte meg az „Artklno“-tól, az orosz filmgyártás moszkvai elosztóközpontjától. „Egy egész nép hősiességének története ez a film“ — hirdetik Franke p’akátjai. A Metro Goldivyn Mayer egyszerre három, el­mében is elég sokat mondó filmet jelentett be: „Felperzselt föld“, „Dalol a vörös had­sereg“ és „'Partizánok". Schulberg a Colum­bia részére Lou Meitzer darabja után a „Ka­viár egy tábornok számára“ elmü fűmet for­gatja,' amelyben egy „önfeláldozó honleány rászedi az ellenséges tábornokot. Síchulberg reméli, hogy filmjével „hü képet ad a szov­jetorosz életről“, amelyet mintaszerű élet­formaként akar- az amerikai közönség elé állítani, amelyért érdemes élni és amelyet érdemes önfeláldozás árán is megvédelmezni. Az „ötödik hadoszlop“ a filmben természe­tesen szintén megérdemelt szerephez jut. Korda Sándor a szovjetkormánnyal való együttműködésben Tolsztoj „Háború és béke“ című regényét filmesiti meg. Az Uni­ted Artists vállalat ugyancsak olyan filmet készít, amely a szovjet ellenállás magaszta,« lásával a moszkvai csatából meríti tárgyát. A Twentieth Century az „Orosz matrózok“, a Paramounth pedig „Az ellenség hátában“ cimü filmmel igyekszik Moszkvának szolgá­latot tenni. Az amerikai filmgyártás uj iránya termé­szetesen nemcsak az uj kelendőséget akarja hasznosítani, hanem — amint vezetőinek f él­reérthetetlen névsora is mutatja — bizonyos belső tüztöl hajtva őszintén törekszik azok­nál: a tömegeknek meggyurására, amelyek nagy többségükben eddig — egyébként ugyancsak a kapitalista propaganda hatása. Va — a bolsevizmussal szemben meglehető­sen tartózkodó álláspontot foglaltak el. Cél­juk az a keleti szövetséges hatalmának és erejének magasztalásán kívül — ami magá­ban véve érthető lenne — hogy a szovjet ellenállás motívumait értékes és a demokrá­ciával lényegébenvéve rokon életformák vé- delmezéseként tüntessék fel. Azzal a kérdés­sel, hogy az uj irányba terelt tömegek el tudják-e határolni majd a bolsevizmustól azt az amerikai életformát, amelynek állítólagos védelmére Roosevelt hadbavonult, Ameriká­ban egyelőre senki sem törődik. Hollywood szalonbolsevistái zavartalanul munkálkod­hatnak egyéni céljaikon és csak az idő kér­dése, hogy romboló munkájuk mikor fog kéz­zelfogható gyümölcsöket teremni. Minden­esetre'biztos, hogy ha az amerikai polgárok milliói naponként mást sem hallanak, mint­hogy milyen jó, milyen életrevaló a bolseviz- mus, saját szociális problémáik megoldásá­nak útját eiőbb-utóbb a bolsevizmusban fog­ják iáim. Az Egyesült Államok ingatag szociális egyensúlya televény talaj a bolse- vizmus számára, Moszkva tehát semmit sem láthatna szívesebben, mint ezt az uj fordu­latot. Hiszen az a propaganda, amelyet ed­dig csak a föld alatt űzhetett, maga sem hirdetett más eszméket, mint amelyekért most Hollywood száll porondra — a különö­sig csak az, hogy a rutinosabb hollywoodi filmbolsevisták jobban tudják az amerikai közönséget befolyásolni, mint ahogy ezt Moszkva eredeti orosz filmekkel tehetné. Dr. K, V. Törvényiéiért utón szeneit gumiabroncsokból okait becskor! csinálni eay hórcmtacu társaság Nagybánya, október 15. A nagybányai rendőrség egyik szemfüles detektivje észre­vette, hogy az éjszakai elsötétítés leple alatt több férfi súlyos csomagokat emel le egy te­herautóról és visz be a Rosenfeld rongytelep raktárához. A detektív közelebb ment é3 fel­fedezte, hogy a rejtélyes csomagok gépkocsi- abroncsok. Az éjszakai fuvarosokat a rendőr­ségre kisérte s ott kiderült, hogy Szatmár­németiből tizenkét darab töménytelen utón szerzett gumiabroncsot hoztak s azokat gumibocskornak akarták feldolgozni és el­árusítani. A társaság tagjai Markovit« Tibor kereskedősegéd, Lázárovlts Lázár és Berko- vits Miklós cipész ellen megindították az el­járást, 1942, OKT OBER 16 SzÜagysomlyói napló A SZILA G Y SOME Yöl KÓRHÁZ uj osztállyal bővült. Most állították fel * sebészeti osztályt, ahoi helyet kap a szü­lészet és nőgyógyászat is. Az uj osztály főorvosa, Szabó Béla dr., aki Debrecenből jött SzUágysomlyóra, neves tanársegéde volt a debreceni klinikánál:. Szilágy som- ivó közönsége méltán örülhet, hogy egy ilyen kiváló sebész-nőgyógyász-imáógust sikerült megnyernie az uj osztály vezető­jéül. A kórház különben fokozatosan fej­lődik s Szilágysoniíyö nemsokára tökélete­sen felszerelt, pompás, korszerű kórházat mondhat magáénak. Az érdem Mártont! István dr. igazgató-főorvosé, aki lelkes szeretettel teremtette meg a kórházat s azóta is folyton megnagyobbitásán és tö­kéletesítésén fáradozik, * a Báthory lövész egyesület — a nyári szünet elmúltával —- nagy bűz- , galommal fogott munkájához. Birkózó-, súly­emelő-, ökölvívó- és torna szakosztályai meg- . kezdték működésüket s az Ifjúság sportsze- retetre való nevelését tűzték célul maguk elé. Brassay Károly főgimnáziumi tanár, orszá- • gos bajnok vezeti a birkózó és súlyemelő szakosztályt, ökölvívásra Bartha Ferenc ke­rületi bajnok tanítja az ifjúságot, a korszerű tornát pedig Szabó Gyula és Motil Emil szakosztályvezetők tanítják. A szilágysom- ; lyói ifjak meleg érdeklődéssel vesznek részt a Lövész Egyesület munkájában. * UJ, KÖZÖS ISKOLÁT KAPOTT három nemzetiségi vidéktől körülvett köz­ség: Somlyógy értelek, Somlyóujlak és SorulyócseUi. Az említett községek magá­rai részén falvaiktól távol, de egymáshoz közellakó magyar kisgazdák régi óhajukat látják teljesítve azáltal, hogy gyermekei­ket nem kell a távolabb eső községi isko­lába küldeniük. A csöpp magyarok közös iskolát kaptak, amelynek igazgatója Orosz. Simon, tanítója pedig Székely István. Az iskola vezetői felavató ünnepségen komoly Ígéretet tettek arra, hogy tanítványaikat magyar szellemben, igaz magyarokká fog­jál: nevelni. Az iskola megnyitó ünnepsé­gén, — amely néhány nappal előbb zajlott le, — a tanfelügyelő képviseletében Gocs- man János dr. tanügyi fogalmazó jelent meg. Az ünnepségen résztvett Szentpéterv Gyula igazgató, körzeti felügyelő, Faragó Béla népművelést titkár és Somfay József körjegyző is. * SZABÓ MIKLÓS, AZ ISMERT PARASZTKÖLTÖ, szilágybagosi földműves, nagy sikerrel sza­valta el egyik alkalmi versét a szilágybagosi országzászló és hősi emlékmű felavatási ün­nepségén. A vers két utolsó szakaszát mi is közöljük, mint példáját annak, hogyan ra­gaszkodik a magyar nép a szent, három- . szinü zászlóhoz s e zászló jegyében az igaz­ságért vívott küzdelemhez: „Most ismét harcolunk e szent lobogóért, Uj Európáért s a magyar igazságért, mig el nem ismerik e népnek a jogát, ennek a zászlónak létjogosultságát. Azért van az ilyen magasra állítva, hogy ezt minden magyar messziről láthassa és alája'gyűljön: gyermek, Ifjú, öreg, kinek ereiben magyar vér csörgedez,“ e. g. MŰVEZETŐT keresünk kb. 60—80 munkás vs>etésárs. Szivőgáz és ngersolajmoforok, autók, traktorok, gadz. gépek és általános gépsznkmában. csakis kelló elméleti és gyakorlati tudással bíró szakemberek ajánlatát, fizetési igény és ed­digi működés részletes feltüntetésével kérjük „Vidéki gépgyár'* ieliqére BliOCHnBR 0. hirdetőbe. Budapest, 117., Vdroshuz-utca 10. Halálraítéltek nyíregyházán egy késeíő kemüvessegédef Nyíregyháza, okt. 15. (MTI) A nyíregy­házi törvényszék rögtönitélö tanácsa szerdán délelőtt kötéláltali halálra Ítélte Botos Jó­zsef kőmttvessegédet, aki Keniecsén éjszaka egy vendéglőből kicsalta egyik haragosát Gyékény Mihály harangozó! és zsebkésével oldalba«zurta. Gyékény a nyíregyházi kór­házban belehalt sérüléseibe. A rögtönitélö bíróság az Ítélet kihirdetése után kegyelmi tanáccsá alakult át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom