Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-15 / 233. szám

J942. OKTOBER 15 DAKAR A világsajtó jelentései egyre gyakrabban foglalkoznak Dakar sorsával. A francia lapok tudósí­tásai már valóságos segélykiáltá­sok. Legutoljára a spanyol fővá­ros sajtója közölte azt a hirt, hogy mind Afrika belsejéből, mind a tenger felöl újabb támadás vár­ható Dakar ellen. Időszerű a nyugat-afrikai fran­cia kikötő jelentőségét az aláb­biakban megvilágítani: Az angol érdeklődés Dakar iránt nem mai keletű. Albion figyelmét már régóta izgatja ez a körülmény, hogy éppen Dakar előtt ve- 2ct el az indiai hajózás egyik fontos útvo­nala. Ezt aţ fontos hadászati pontot tehát lAnglia az elmúlt századok során többször megkísérelte birtokába venni. Első ízben 1758-ban próbálkozott. A franciák ekkor már egy évszázad óta berendezkedtek a nyugat- öfrikai partokon s az angoloa erőszakkal foglalták el tőlük Szenegáliét és a Dakar előtt fekvő Gorée szigetet. A franciák 1763- ban a szigetet visszavették 3 néhány évvel később Szenegáliéból is kiverték az angolo­kat. A francia forradalom zűrzavaraiban Ismét felébredt a brit oroszlán étvágya, de az 1793-ban és 1797-ben megismételt siker­telen kísérletek után csak 1800 áprilisában tudták Gorée szigetét újra mcgszállani. A franciák megtorló intézkedései hatástalanok maradtak, de az 1814-ben megkelött béke­szerződés Franciaországnak visszaadta nyu­gatafrikai birtokait. Ettől kezdve a francia polit'ka igen nagy figyelmet fordított Nyugatafr'kára: kiépí­tette támaszpontjait és Északafrika nagy részét is gyarmatbirodalmához csatolta. Anglia résen állt s igyekezett elgáncsolni a francia terjeszkedést. Merev álláspontjából csak a Szuézi-csatorna megépítés 3 után en­gedett, mert azzal az India felé vezető ha­jóút amúgy is lényegesen rövidebb lett, vi­szont csökkent a jelentősége a Dakar és a Zöldfoki-szigetek előtt elvezető indiai hajóút, kereskedelmi és hadászati fon :oscr.ga. Dakar azonban mégsem vesztette el jelentőségét. Egyrészt az amerikai hajójáratok kiépítésé­ben, másfelől pedig az interkontinentális repülő-forgalomban mutatkozott meg Dakar földrajzi helyzetének kedvező volta és rend­kívüli jelentősége. Az „entente cordiale" megalakulása (1904) titán Angliát már csak azért sem nyugtala­nította az, hogy Dakar francia kézen van, mert a szoros szövetségben érdekeit az in­diai hajóút biztonsága szempontjából fran­cia részről már nem fenyegette veszély. Az első világháború csak növelte, ezt a bizton­ságérzetet: Dakar az ántánthatahnak egyik legfontosabb utánpótlást kikötője lett. A helyzet azonban gyökeresen megválto­zott 1940 júniusában. A francia összeomlás után a Downing Street 10. sz. alatt azonnal rájöttek arra, hogy ez a hajózási és légi- forgalmi szempontból rendkívül fontos pont nincs angol kézben! Washington figyelme is gyorsan Dakar felé irányult. G. Fielding Eliot, az ismert amerikai haditengerészeti szakértő már 1940 junius g-án összefoglalta Amerika várható hadászati célkitűzéseit r, tanulmányában leplezetlenül annak szüksé­get hangsúlyozta, hogy izlandot, Freetown-t és Dakart az Egyesült Államiknak kell megszállaniok, „mielőtt más hatalmak meg­előznék". Ez a cikk közvetlenül a francia összeomlás legtragikusabb óráiban látott napvilágot, élesen megvilágítva az angol­szász politika „bajtársi .önzetlenségét“. Há­rom és fél hónappal később: 1940 szeptem­ber 23-án az angol flottaegységek, néhány gaullista francia hadihajó támogatásával megrohanták Dakart. De Gaulle tábornok ultimátumot intézett Dakar védőihez, akik megtagadták az árulást. A gauilista hadi­hajók ezután fogták tűz alá a kikötőben horgonyzó francia egységeket. De Gaulle partraszállást is megkísérelt, de minden próbálkozása meddő maradt. Dakar védői­hez most az angolok intéztek ultimátumot, hatástalanul. Ekkor két angol csatahajó, négy cirkáló, több romboló, hü segédcirkáló és több csapatszállító hajó nyitott tüzet Da­karra. A támadást visszavertek. Az angol­szászok később — hogy George Fielding Elliot kívánsága teljesedjék — izland meg­szállásával köszörülték ki a uaicari csorbát. Azóta Romnicl és Baslico cszakafrikai si­kerei és a Szuezi-csatorna közvetlen ve­szélyeztetettsége az indiai hajózás helyzetét megváltoztatták s újra előtérbe került az Afrikát megkerülő hajóutral Dakar geopoli­tikai és hadászati jelentősége is S amikor Dakart mondunk, utalunk a Zöldfoki-szigetek hasonló fontosságára is. Dakar ma a világ­politikában rendkívül értékes kulcshelyzetet jelent. Akié Dakar, azé az ellenőrzés lehető­sége az Atlanti-oceánon Indiába vezető hajó­út és Északafrika nyugati részei fölött. Dakar nemcsak legfontosabb kikötője Francia-Nyugatafrikának, hanem fővárosa is. Helyzetét az tette rendkívül előnyössé, hogy a tengerbe mélyen benyúló Zöld-fok védelmében egy széles, tágas, kelet felé nyi­tott öbölben fekszik s az öbölt a kicsiny, de jól megerősített Gorée szigete védi. Da­kar valamikor jelentéktelen halászhajó-állo- más volt, ma azonban a legfontosabb ke­reskedelmi és hadikikötö s egyben a legje­lentősebb légikikötő Nyugat-Afrika partjain. 1925 óta Dakarnak önkormányzata van, amelynek élén kormányzó áll. A franciák 1926 óta igen nagy áldozatokat hoztak Da­kar korszerűsítésére. Szakadatlanul építkez­tek, mólókat, rakpartokat, raktárakat épí­tettek, hogy a kikötő mindenben megfeleljen az afrikai és Atlanti-óceáni hajóforgalom követelményeinek. Csak kotrómunkálatokra 90 millió frankot költöttek! A kikötő mély­sége nem volt elégséges ahhoz, hogy pél­dául a Rlchelieu-tipushoz tartozó 35.000 ton­nás nagy csatahajók horgonyt vethessenek. 1938 és 1940 között a francia gyarmatügyi minisztérium csak a kikötő kiszélesítésére 60 millió frankot fordított. Dakar nagy értékét nemcsak afc hangsú­lyozza ki, hogy kikötőjében ma már a leg- nagyob csatahajók is akadálytalanul hor­gonyt vethetnek, hanem az is, hogy Nyugat- Afrika partjain nincs több számottevő ki­kötő. A Dakartól északra fekvő kikötök vagy nehezen közelíthetők meg. vagy kicsi­nyek, vagy1 olyan nyomorúságos fekvésüek, mint például Port-Etienne, amelynek nincs ivóvize. Az afrika* kontinens felé is jó ösz- szeköttetései vannak Dakarnak. Bár a Sza- hara-vasut építése elmaradt, mégis vasút­vonala van Oránig s jó ut vezet Saint- Louis-on és Tindouf-on át a délalgiri Colomb- Béchar felé. Ami azonban leginkább felcsigázza az an­golszász hatalmak érdeklődését, nem más, mint Dakar mai helyzete a légiforgalom szempontjából. Békében hetenként rendszeres repülőjárat kötötte össze Franciaországot Délamerikával. A járat Marokkón, Port- Etienne-en, Saint-Louis-on és Dakaron ve­zetett át Marseille-töl a délamerikai parto­kig. Marseille vagy Bordeaux és Dakar kö­zött a légi ut hossza 4000 km. Dakar birtoka azt jelentené Londonnak és Washingtonnak, hogy közelebb jutnának a Földközi-tengerhez, Észak-Afrikához és Európa déli partjaihoz. Az angolszász önzés és a bolsevista bar­bárság ellen egy táborban tömörült és kö­zös arcvonalakon küzdő F.mópa számára Dakar tehát nemcsak a francia felségjogok szempontjából jön számításba. Dakar nem csupán Franciaország kapuja, hanem Euró­pa nyugatafrikai kapuja Is. A Dakar ellen tervezett ujfibh angolszász támadás tehát Európa ellen is támadás. A legközelebbi napok, esct!eg órák meg­mutatják, vájjon Dakar lesz-e az a bizo­nyos „második arcvonal“, amelyet oly régen sürget Moszkva és oly régen igér London és Washington. Vitéz Nagy Vilmos honvédelmi miniszter kiutazott a keleti arc­vonalra és látogatást tesz a vezéri főhadiszálláson BUDAPEST, október 14. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Vitéz Nagy Vilmos honvédelmi miniszter kedden fogadta a „Kis Újság“ munkatársát és előtte az alábbi nyilatkozatot tette: „Szerdán délben kiutazom a frontra. Elmegyek egészen az első vonalig. Fel­veszem a személyes érintkezést katonáinkkal. Tanulmányozni fogom a hadsereg ellátásának kérdését és ellenőrizni fogoni. hogy a téli holmik megérkeztek-e idő­ben. Meg fogom mondani katonáinknak, hogy a hazai dolgokat illetően nyugod­tak lehetnek; hozzátartozóikról a legtel.jesebb mértékben gondoskodunk, kívánsá­gaikat teljesítjük. Megnyugvást fogok adni elsővonalbeli katonáinknak, Ugyanígy azoknak a csapattesteknek is, amelyek a megszállás nehéz munkáját végzik. Azért megyek ki személyesen a frontra, mert személyes tapasztalatok alapján akarom majd idehaza megtenni a szükségessé váló intézkedéseket. Látogatást teszek a német főhadiszálláson is és körülbelül két hét múlva térek vissza Bu­dapestre. A honvédelmi tárca költségvetésének parlamenti tárgyalásánál már jelen leszek.“ Á képvisefőház közjogi bizottsága változatlanul elfogadta a Kormányzó- helyettes Ur emlékét megörökítő javaslatot Budapest, október 14. A képviselőház köz­jogi és pénzügyi bizottsága szerdán délelőtt 10 órakor Kossuth Pál elnöklésével ülést tar­tott. Az ülés megnyitása után a közjogi bi­zottság elnöki tisztjét Kossuth Pál javaslatára közfelkiáltással Putnoky Móricra ruházták, aki kegyeletes szavakkal: emlékezett meg előd­jének, Péchy Lászlónak élhunytáről és Petro Kálmán tragikus 'haláláról. Az együttes bi­zottság ezután Hunyadi Búzás Endrét vá­lasztotta a Horthy István Kormányzóhelyet- tes halálának és a nemzet hálájának megörö­kítéséről szóló törvényjavaslat előadójául, majd megkezdte a javaslat részletes tárgya­lását. A bizottság n javaslatot hozzászólás nélkül részleteiben is változatlanul elfogadta és el­határozta, hogy annak tárgyalására a sürgős­ség kimondását kéri. Kedden tárgyalják a Felsöház bizottságai a Kormányzóhelyettes emlékének meg­örökítéséről szóló javaslatot A Felsöház közjogi és pénzügyi bizottsága október 20-án, kedden délelőtt 11 órakor az I. számú bizottsági teremben együttes ülést tart. Tárgy: a hősi halált halt vitéz nagybányai Horthy István Konr.ányzóhelyet- tes emlékének és a nemzet hálájának meg­örökítéséről szóló törvényjavaslat tárgya­lása. „Mindannyiotokat kötelez a pionírok hősi, apostoli munkája! Ünnepé yes kii'soségeh között megnyílt a kolozsvári nemzeti Színház sziniiskolája Kolozsvár, okt. 14. Szerdán délelőtt 12 órakor ünnepélyes külsőségek között nyitot­ták meg a kolozsvári Nemzeti Színház ke­retében müköclö sziniiskolát. Az ünnepség jelentőségét emelte, hogy azon megjelent vi­téz Haás/. Aladár miniszteri osztályfőnök is. Jelenvolt az ünnepségen Kemény János báró, főigazgató, a főrendezők, rendezők és a ta­nárt testület. A növendékekhez Mihály fi Béla igazgató intézett beszédet s többek kö­zött a következőket mondotta: — Ti a magyar színész sorsát, hivatását választjátok. A hivatásvállaiást később, de már ez iskola padjaiban, e falak között fel kell váltana mindannyiotok lelkében a hi­vatástudatnak. Fel kell ismernetek mind- annyiotoknak, hogy mire vagytok elhivatva a magyar színészi pályán, Elhivatottak vagy tok a magyar h/.ó és magyar gondolat szol­gálatára, kifejezésére és ápolására. Nyugod­tan elmondhatom, hogy a sors kegyes volt hozzátok, mert ebben, a 150 éves múltú ma­gyar Nemzeti Színház kebelében felállított iskolában kezdhetitek meg a felkészülést, amelynek első pionírjai hősi. apostoli mun­kát vállaltak és végeztek. Az ö emlékük, sorsuk mindannyiotokat kötelez! Ha ezt pil­lanatra sem feleditek el, csak akkor lesztek méltóak az elődökhöz. Isten áldását kérem tanáraitok munkájára ős a ti előmenetele­tekre. Mihályt! Béla ezután hálás szavakkal kö­szönte meg vitéz Haász Aladár dr. minisz­teri osztályfőnöknek azt a buzgó odaadást, amellyel a kolozsvári Nemzeti Színház ügyei iránt viseltetik. A budapesti spanyol követ magas spanyol kitüntetést nyúj­tott át a Kormányzó Urnák Budapest, okt. 14. A Kormányzó Ur öfő- méltósága ma délben egy órakor kihallgatá­son fogadta Angello de Muguiro spanyol rendkívüli követ és meghatalmazott minisz­tert, aki ez alkalommal átnyújtotta a spa­nyol államfő által öföinéltóságának fejaján­lott III. Károly-rend nagykeresztjét a nyak­lánccal. (MTI) ParKtellezésS munLála* lókat jutányosán vállal I.őrinCzi megrendeléseit a SEBŐK cukrászda Szentegyház-u. 1 és Zdpolya-utca 6 Kolozsváron már kopható a Vörös Kereszt bélyegsorozat Kolozsvár, október 14. A Magyar Vörös- kereszt és az Országos Hadirokkantgondozó Szövetség támogatására a m. kir. posta 4 címletből álló: 18 filléres felárral 3 filléres címletű, 32 filléres felárral 8 filléres címletű, 50 filléres felárral 12 filléres eiruletil és 1 pengős felárral 20 filléres címletű postahe­lyéért bocsájt ki. A bélyegek felárából befolyt összeg a Ma­gyar Vöröskereszt Egylet és az Országos Hadirokkantgondozó Szövetség támogatására szolgál. A 4 címletből álló Vöröskereszt bélyegso­rozat — melynek együttes ára 2 pengő 43 fillér — a helybeli főpostán, vagy a. pálya­udvari postahivataliban vásárolható. A művészi szépségű, értékes 'bélyegsorozat­ra ezúton is felhívjuk a nagyközönség figyel­mét, annál, is inkább, mert a sorozat megvé­telével a Magyar Vöröskereszt áldásos mun­kássága nyer erőt. Zabbal itzérLedő falusiak felelt iléllzezelt a LoSozs" vári u/sorabiróság Kolozsvár, október 14. Az elmúlt eszten­dőben, más közszükségleti cikkekhez ha­sonlóan, a zab árát is megállapították. Az errevonatkozó 4991. M. E. számú rendelet métermázsánként 26 pengő 5Q fillérben álla­pította meg a zab métermázsájának árát. Az ármegállapítás után óriási kereslet in­dult meg a zab iránt. Akadtak élelmes em­berek, akik ezt a maguk javára használták fel, némi felárral összevásárolták a forga- lombakerülő zabot és az ezáltal előidézett áruhiány miatt azt tetemes és törvényelle­nes haszonnal adták tovább. Réti Molnár János magyarkapusi gazda a faluból és a környező községekből közel 100 mázsa zabot vásárolt össze 28—29 és 30 pengős mázsánkénti árban. A felhalmozott árut aztán 40, sőt 45 pengőért adta tovább. Ugyanígy cselekedtek Dóczi András, Bin­der György és Kulcsár Pál gyalui gazdálko­dók is. A három gazda már 30 kilogramos tételekben is vásárolták a zabot, amit az­tán Hoffmann Zoltán falubeli zsidó vegyes­kereskedővel szállíttattak be a kolozsvári piacra s ott 45 és 50 pengőért árusították métermázsáját. Árdrágító visszaélés büntette miatt mind- annyiuk ellen eljárás indult. A vizsgálat során a vádat kiterjesztették Batiz Kis Bandi János, Kalló Bancsi István és Szász János gyerővásárhelyi, Vas Mártóxiné, id. Vas János és Molnár János magyarkapusi, valamint Petrus Sándor és Molnár Istvánné, Török Mihók Anna geröfalvi gazdálkodókra is, akik a zabot első kézből meg nem enge­dett áron adták tovább. A kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság részéről Vitos Pál dr. törvény- széki tanácselnök tárgyalta a tizenhárom vádlott ellen megindított oünpert. Az egész délelőttöt igénybevevő kihallgatások befejez­tével, — amelynek során több tanú is fel­vonult a bíróság előtt — Albrecht Zoltán dr. ügyész a vád képviseletében, valameny- nyi vádlott szigorú megbüntetését kérte. A zab —mondotta — fontos termény a háborús időkben, mert különösen jelentőssé vált a lóállomány ellátásában, akárcsak a kenyér az emberi élelmezésben. Az» uzsorablró valamennyi vádlottat bű­nösnek találta árdrágító visszaélésben és egyrészüket annak büntette, a többit pedig visszaélés vétsége miatt Ítélte el, Hoffmann Zoltán kivételével, akit a bűncselekmény megkönnyítése címén büntetett meg, mert fuvarozásával elősegítette egyes vádlottak­nak az áru továbbadását Kolozsváron. Az ítélet szerint Réti Molnár Jánost bűn­cselekményéért 4 havi fogházra, 100 pengő pénzbüntetésre és kétesztendei jogvesztésre, Dóczi Andrást, Binder Györgyöt és Kulcsár Pált fejenként cgy-egy havi fogházbüntetés­re, 100—100 pengő pénzbüntetésre és két-ket esztendei jogvesztésre iiélték. A többieket 5 pengőjével cgy-egy napi fogházra átváltoz­tatható pénzbüntetésre Ítélték, még pedig Kalló Bancsi Istvánt 2000 pengőre, Batiz Kis Bandi Jánost, Szász Jánost és Molnár Istvánné Török Miliők Annát 100—100 pen­gőre, Molnár Jánost és Petrus Sándort 80— 80 pengőre, Vas Mártonnét 00 pengőre, id. Vas Jánosnét 50 pcngörct Hoffmann Zolién 1 pedig 150 pengőre

Next

/
Oldalképek
Tartalom