Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)
1942-10-15 / 233. szám
J942. OKTOBER 15 DAKAR A világsajtó jelentései egyre gyakrabban foglalkoznak Dakar sorsával. A francia lapok tudósításai már valóságos segélykiáltások. Legutoljára a spanyol főváros sajtója közölte azt a hirt, hogy mind Afrika belsejéből, mind a tenger felöl újabb támadás várható Dakar ellen. Időszerű a nyugat-afrikai francia kikötő jelentőségét az alábbiakban megvilágítani: Az angol érdeklődés Dakar iránt nem mai keletű. Albion figyelmét már régóta izgatja ez a körülmény, hogy éppen Dakar előtt ve- 2ct el az indiai hajózás egyik fontos útvonala. Ezt aţ fontos hadászati pontot tehát lAnglia az elmúlt századok során többször megkísérelte birtokába venni. Első ízben 1758-ban próbálkozott. A franciák ekkor már egy évszázad óta berendezkedtek a nyugat- öfrikai partokon s az angoloa erőszakkal foglalták el tőlük Szenegáliét és a Dakar előtt fekvő Gorée szigetet. A franciák 1763- ban a szigetet visszavették 3 néhány évvel később Szenegáliéból is kiverték az angolokat. A francia forradalom zűrzavaraiban Ismét felébredt a brit oroszlán étvágya, de az 1793-ban és 1797-ben megismételt sikertelen kísérletek után csak 1800 áprilisában tudták Gorée szigetét újra mcgszállani. A franciák megtorló intézkedései hatástalanok maradtak, de az 1814-ben megkelött békeszerződés Franciaországnak visszaadta nyugatafrikai birtokait. Ettől kezdve a francia polit'ka igen nagy figyelmet fordított Nyugatafr'kára: kiépítette támaszpontjait és Északafrika nagy részét is gyarmatbirodalmához csatolta. Anglia résen állt s igyekezett elgáncsolni a francia terjeszkedést. Merev álláspontjából csak a Szuézi-csatorna megépítés 3 után engedett, mert azzal az India felé vezető hajóút amúgy is lényegesen rövidebb lett, viszont csökkent a jelentősége a Dakar és a Zöldfoki-szigetek előtt elvezető indiai hajóút, kereskedelmi és hadászati fon :oscr.ga. Dakar azonban mégsem vesztette el jelentőségét. Egyrészt az amerikai hajójáratok kiépítésében, másfelől pedig az interkontinentális repülő-forgalomban mutatkozott meg Dakar földrajzi helyzetének kedvező volta és rendkívüli jelentősége. Az „entente cordiale" megalakulása (1904) titán Angliát már csak azért sem nyugtalanította az, hogy Dakar francia kézen van, mert a szoros szövetségben érdekeit az indiai hajóút biztonsága szempontjából francia részről már nem fenyegette veszély. Az első világháború csak növelte, ezt a biztonságérzetet: Dakar az ántánthatahnak egyik legfontosabb utánpótlást kikötője lett. A helyzet azonban gyökeresen megváltozott 1940 júniusában. A francia összeomlás után a Downing Street 10. sz. alatt azonnal rájöttek arra, hogy ez a hajózási és légi- forgalmi szempontból rendkívül fontos pont nincs angol kézben! Washington figyelme is gyorsan Dakar felé irányult. G. Fielding Eliot, az ismert amerikai haditengerészeti szakértő már 1940 junius g-án összefoglalta Amerika várható hadászati célkitűzéseit r, tanulmányában leplezetlenül annak szükséget hangsúlyozta, hogy izlandot, Freetown-t és Dakart az Egyesült Államiknak kell megszállaniok, „mielőtt más hatalmak megelőznék". Ez a cikk közvetlenül a francia összeomlás legtragikusabb óráiban látott napvilágot, élesen megvilágítva az angolszász politika „bajtársi .önzetlenségét“. Három és fél hónappal később: 1940 szeptember 23-án az angol flottaegységek, néhány gaullista francia hadihajó támogatásával megrohanták Dakart. De Gaulle tábornok ultimátumot intézett Dakar védőihez, akik megtagadták az árulást. A gauilista hadihajók ezután fogták tűz alá a kikötőben horgonyzó francia egységeket. De Gaulle partraszállást is megkísérelt, de minden próbálkozása meddő maradt. Dakar védőihez most az angolok intéztek ultimátumot, hatástalanul. Ekkor két angol csatahajó, négy cirkáló, több romboló, hü segédcirkáló és több csapatszállító hajó nyitott tüzet Dakarra. A támadást visszavertek. Az angolszászok később — hogy George Fielding Elliot kívánsága teljesedjék — izland megszállásával köszörülték ki a uaicari csorbát. Azóta Romnicl és Baslico cszakafrikai sikerei és a Szuezi-csatorna közvetlen veszélyeztetettsége az indiai hajózás helyzetét megváltoztatták s újra előtérbe került az Afrikát megkerülő hajóutral Dakar geopolitikai és hadászati jelentősége is S amikor Dakart mondunk, utalunk a Zöldfoki-szigetek hasonló fontosságára is. Dakar ma a világpolitikában rendkívül értékes kulcshelyzetet jelent. Akié Dakar, azé az ellenőrzés lehetősége az Atlanti-oceánon Indiába vezető hajóút és Északafrika nyugati részei fölött. Dakar nemcsak legfontosabb kikötője Francia-Nyugatafrikának, hanem fővárosa is. Helyzetét az tette rendkívül előnyössé, hogy a tengerbe mélyen benyúló Zöld-fok védelmében egy széles, tágas, kelet felé nyitott öbölben fekszik s az öbölt a kicsiny, de jól megerősített Gorée szigete védi. Dakar valamikor jelentéktelen halászhajó-állo- más volt, ma azonban a legfontosabb kereskedelmi és hadikikötö s egyben a legjelentősebb légikikötő Nyugat-Afrika partjain. 1925 óta Dakarnak önkormányzata van, amelynek élén kormányzó áll. A franciák 1926 óta igen nagy áldozatokat hoztak Dakar korszerűsítésére. Szakadatlanul építkeztek, mólókat, rakpartokat, raktárakat építettek, hogy a kikötő mindenben megfeleljen az afrikai és Atlanti-óceáni hajóforgalom követelményeinek. Csak kotrómunkálatokra 90 millió frankot költöttek! A kikötő mélysége nem volt elégséges ahhoz, hogy például a Rlchelieu-tipushoz tartozó 35.000 tonnás nagy csatahajók horgonyt vethessenek. 1938 és 1940 között a francia gyarmatügyi minisztérium csak a kikötő kiszélesítésére 60 millió frankot fordított. Dakar nagy értékét nemcsak afc hangsúlyozza ki, hogy kikötőjében ma már a leg- nagyob csatahajók is akadálytalanul horgonyt vethetnek, hanem az is, hogy Nyugat- Afrika partjain nincs több számottevő kikötő. A Dakartól északra fekvő kikötök vagy nehezen közelíthetők meg. vagy kicsinyek, vagy1 olyan nyomorúságos fekvésüek, mint például Port-Etienne, amelynek nincs ivóvize. Az afrika* kontinens felé is jó ösz- szeköttetései vannak Dakarnak. Bár a Sza- hara-vasut építése elmaradt, mégis vasútvonala van Oránig s jó ut vezet Saint- Louis-on és Tindouf-on át a délalgiri Colomb- Béchar felé. Ami azonban leginkább felcsigázza az angolszász hatalmak érdeklődését, nem más, mint Dakar mai helyzete a légiforgalom szempontjából. Békében hetenként rendszeres repülőjárat kötötte össze Franciaországot Délamerikával. A járat Marokkón, Port- Etienne-en, Saint-Louis-on és Dakaron vezetett át Marseille-töl a délamerikai partokig. Marseille vagy Bordeaux és Dakar között a légi ut hossza 4000 km. Dakar birtoka azt jelentené Londonnak és Washingtonnak, hogy közelebb jutnának a Földközi-tengerhez, Észak-Afrikához és Európa déli partjaihoz. Az angolszász önzés és a bolsevista barbárság ellen egy táborban tömörült és közös arcvonalakon küzdő F.mópa számára Dakar tehát nemcsak a francia felségjogok szempontjából jön számításba. Dakar nem csupán Franciaország kapuja, hanem Európa nyugatafrikai kapuja Is. A Dakar ellen tervezett ujfibh angolszász támadás tehát Európa ellen is támadás. A legközelebbi napok, esct!eg órák megmutatják, vájjon Dakar lesz-e az a bizonyos „második arcvonal“, amelyet oly régen sürget Moszkva és oly régen igér London és Washington. Vitéz Nagy Vilmos honvédelmi miniszter kiutazott a keleti arcvonalra és látogatást tesz a vezéri főhadiszálláson BUDAPEST, október 14. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Vitéz Nagy Vilmos honvédelmi miniszter kedden fogadta a „Kis Újság“ munkatársát és előtte az alábbi nyilatkozatot tette: „Szerdán délben kiutazom a frontra. Elmegyek egészen az első vonalig. Felveszem a személyes érintkezést katonáinkkal. Tanulmányozni fogom a hadsereg ellátásának kérdését és ellenőrizni fogoni. hogy a téli holmik megérkeztek-e időben. Meg fogom mondani katonáinknak, hogy a hazai dolgokat illetően nyugodtak lehetnek; hozzátartozóikról a legtel.jesebb mértékben gondoskodunk, kívánságaikat teljesítjük. Megnyugvást fogok adni elsővonalbeli katonáinknak, Ugyanígy azoknak a csapattesteknek is, amelyek a megszállás nehéz munkáját végzik. Azért megyek ki személyesen a frontra, mert személyes tapasztalatok alapján akarom majd idehaza megtenni a szükségessé váló intézkedéseket. Látogatást teszek a német főhadiszálláson is és körülbelül két hét múlva térek vissza Budapestre. A honvédelmi tárca költségvetésének parlamenti tárgyalásánál már jelen leszek.“ Á képvisefőház közjogi bizottsága változatlanul elfogadta a Kormányzó- helyettes Ur emlékét megörökítő javaslatot Budapest, október 14. A képviselőház közjogi és pénzügyi bizottsága szerdán délelőtt 10 órakor Kossuth Pál elnöklésével ülést tartott. Az ülés megnyitása után a közjogi bizottság elnöki tisztjét Kossuth Pál javaslatára közfelkiáltással Putnoky Móricra ruházták, aki kegyeletes szavakkal: emlékezett meg elődjének, Péchy Lászlónak élhunytáről és Petro Kálmán tragikus 'haláláról. Az együttes bizottság ezután Hunyadi Búzás Endrét választotta a Horthy István Kormányzóhelyet- tes halálának és a nemzet hálájának megörökítéséről szóló törvényjavaslat előadójául, majd megkezdte a javaslat részletes tárgyalását. A bizottság n javaslatot hozzászólás nélkül részleteiben is változatlanul elfogadta és elhatározta, hogy annak tárgyalására a sürgősség kimondását kéri. Kedden tárgyalják a Felsöház bizottságai a Kormányzóhelyettes emlékének megörökítéséről szóló javaslatot A Felsöház közjogi és pénzügyi bizottsága október 20-án, kedden délelőtt 11 órakor az I. számú bizottsági teremben együttes ülést tart. Tárgy: a hősi halált halt vitéz nagybányai Horthy István Konr.ányzóhelyet- tes emlékének és a nemzet hálájának megörökítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. „Mindannyiotokat kötelez a pionírok hősi, apostoli munkája! Ünnepé yes kii'soségeh között megnyílt a kolozsvári nemzeti Színház sziniiskolája Kolozsvár, okt. 14. Szerdán délelőtt 12 órakor ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a kolozsvári Nemzeti Színház keretében müköclö sziniiskolát. Az ünnepség jelentőségét emelte, hogy azon megjelent vitéz Haás/. Aladár miniszteri osztályfőnök is. Jelenvolt az ünnepségen Kemény János báró, főigazgató, a főrendezők, rendezők és a tanárt testület. A növendékekhez Mihály fi Béla igazgató intézett beszédet s többek között a következőket mondotta: — Ti a magyar színész sorsát, hivatását választjátok. A hivatásvállaiást később, de már ez iskola padjaiban, e falak között fel kell váltana mindannyiotok lelkében a hivatástudatnak. Fel kell ismernetek mind- annyiotoknak, hogy mire vagytok elhivatva a magyar színészi pályán, Elhivatottak vagy tok a magyar h/.ó és magyar gondolat szolgálatára, kifejezésére és ápolására. Nyugodtan elmondhatom, hogy a sors kegyes volt hozzátok, mert ebben, a 150 éves múltú magyar Nemzeti Színház kebelében felállított iskolában kezdhetitek meg a felkészülést, amelynek első pionírjai hősi. apostoli munkát vállaltak és végeztek. Az ö emlékük, sorsuk mindannyiotokat kötelez! Ha ezt pillanatra sem feleditek el, csak akkor lesztek méltóak az elődökhöz. Isten áldását kérem tanáraitok munkájára ős a ti előmeneteletekre. Mihályt! Béla ezután hálás szavakkal köszönte meg vitéz Haász Aladár dr. miniszteri osztályfőnöknek azt a buzgó odaadást, amellyel a kolozsvári Nemzeti Színház ügyei iránt viseltetik. A budapesti spanyol követ magas spanyol kitüntetést nyújtott át a Kormányzó Urnák Budapest, okt. 14. A Kormányzó Ur öfő- méltósága ma délben egy órakor kihallgatáson fogadta Angello de Muguiro spanyol rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert, aki ez alkalommal átnyújtotta a spanyol államfő által öföinéltóságának fejajánlott III. Károly-rend nagykeresztjét a nyaklánccal. (MTI) ParKtellezésS munLála* lókat jutányosán vállal I.őrinCzi megrendeléseit a SEBŐK cukrászda Szentegyház-u. 1 és Zdpolya-utca 6 Kolozsváron már kopható a Vörös Kereszt bélyegsorozat Kolozsvár, október 14. A Magyar Vörös- kereszt és az Országos Hadirokkantgondozó Szövetség támogatására a m. kir. posta 4 címletből álló: 18 filléres felárral 3 filléres címletű, 32 filléres felárral 8 filléres címletű, 50 filléres felárral 12 filléres eiruletil és 1 pengős felárral 20 filléres címletű postahelyéért bocsájt ki. A bélyegek felárából befolyt összeg a Magyar Vöröskereszt Egylet és az Országos Hadirokkantgondozó Szövetség támogatására szolgál. A 4 címletből álló Vöröskereszt bélyegsorozat — melynek együttes ára 2 pengő 43 fillér — a helybeli főpostán, vagy a. pályaudvari postahivataliban vásárolható. A művészi szépségű, értékes 'bélyegsorozatra ezúton is felhívjuk a nagyközönség figyelmét, annál, is inkább, mert a sorozat megvételével a Magyar Vöröskereszt áldásos munkássága nyer erőt. Zabbal itzérLedő falusiak felelt iléllzezelt a LoSozs" vári u/sorabiróság Kolozsvár, október 14. Az elmúlt esztendőben, más közszükségleti cikkekhez hasonlóan, a zab árát is megállapították. Az errevonatkozó 4991. M. E. számú rendelet métermázsánként 26 pengő 5Q fillérben állapította meg a zab métermázsájának árát. Az ármegállapítás után óriási kereslet indult meg a zab iránt. Akadtak élelmes emberek, akik ezt a maguk javára használták fel, némi felárral összevásárolták a forga- lombakerülő zabot és az ezáltal előidézett áruhiány miatt azt tetemes és törvényellenes haszonnal adták tovább. Réti Molnár János magyarkapusi gazda a faluból és a környező községekből közel 100 mázsa zabot vásárolt össze 28—29 és 30 pengős mázsánkénti árban. A felhalmozott árut aztán 40, sőt 45 pengőért adta tovább. Ugyanígy cselekedtek Dóczi András, Binder György és Kulcsár Pál gyalui gazdálkodók is. A három gazda már 30 kilogramos tételekben is vásárolták a zabot, amit aztán Hoffmann Zoltán falubeli zsidó vegyeskereskedővel szállíttattak be a kolozsvári piacra s ott 45 és 50 pengőért árusították métermázsáját. Árdrágító visszaélés büntette miatt mind- annyiuk ellen eljárás indult. A vizsgálat során a vádat kiterjesztették Batiz Kis Bandi János, Kalló Bancsi István és Szász János gyerővásárhelyi, Vas Mártóxiné, id. Vas János és Molnár János magyarkapusi, valamint Petrus Sándor és Molnár Istvánné, Török Mihók Anna geröfalvi gazdálkodókra is, akik a zabot első kézből meg nem engedett áron adták tovább. A kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság részéről Vitos Pál dr. törvény- széki tanácselnök tárgyalta a tizenhárom vádlott ellen megindított oünpert. Az egész délelőttöt igénybevevő kihallgatások befejeztével, — amelynek során több tanú is felvonult a bíróság előtt — Albrecht Zoltán dr. ügyész a vád képviseletében, valameny- nyi vádlott szigorú megbüntetését kérte. A zab —mondotta — fontos termény a háborús időkben, mert különösen jelentőssé vált a lóállomány ellátásában, akárcsak a kenyér az emberi élelmezésben. Az» uzsorablró valamennyi vádlottat bűnösnek találta árdrágító visszaélésben és egyrészüket annak büntette, a többit pedig visszaélés vétsége miatt Ítélte el, Hoffmann Zoltán kivételével, akit a bűncselekmény megkönnyítése címén büntetett meg, mert fuvarozásával elősegítette egyes vádlottaknak az áru továbbadását Kolozsváron. Az ítélet szerint Réti Molnár Jánost bűncselekményéért 4 havi fogházra, 100 pengő pénzbüntetésre és kétesztendei jogvesztésre, Dóczi Andrást, Binder Györgyöt és Kulcsár Pált fejenként cgy-egy havi fogházbüntetésre, 100—100 pengő pénzbüntetésre és két-ket esztendei jogvesztésre iiélték. A többieket 5 pengőjével cgy-egy napi fogházra átváltoztatható pénzbüntetésre Ítélték, még pedig Kalló Bancsi Istvánt 2000 pengőre, Batiz Kis Bandi Jánost, Szász Jánost és Molnár Istvánné Török Miliők Annát 100—100 pengőre, Molnár Jánost és Petrus Sándort 80— 80 pengőre, Vas Mártonnét 00 pengőre, id. Vas Jánosnét 50 pcngörct Hoffmann Zolién 1 pedig 150 pengőre