Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-18 / 211. szám

Mîb&eti llrsjxa m^m Súlyos megpróbáltatások után töretlen szellemben folyik tovább az unitárius egyház iskoláiban a jövő magyar nemzedék nevelése Miért néptelenedett el a papi és a tanítói pálya ? — óQQÖ holdat vett el a román földreform az unitárius egyház birtokából — Á kolozsvári unitárius kollégium gondoskodott a menekült dél« erdélyi tanulók ellátásáról Kolozsvár, szeptember 17. Az európai lélek és szellem valamikor csak a hazánkat övező Kárpátok koszorújáig terjedt. Bizonyság erre az a tény, hogy a nyugati kereszténység viharzása, a protestantizmus, mint utolsó állomáson, megállóit Magyarországon s nem terjedt tovább sem Kelet, sem a Balkán felé. A Nyugat szelleme elért és magával sodort minket, benne és vele szárnyalt a magyar lélek, mig a határainkon túliak évszázadok­kal elmaradva, a maguk külön útját járták. Az európai szellem évszázadokig tartó hit­kereső küzdelme a nyugati lelkiség történel­mének egyik legnagyobb és legjelentősebb fejezete s nemcsak arra tanít, hogy uj egy­házak alakultak, hanem arra is, hogy az élet minden vonalán nagy fordulatok s átalaku­lások történtek, hatalmas erős léptek műkö­désbe s az élet minden területén éreztették hatásukat. Magyar vonatkozásban a legfonto­sabb és a nemzet életére döntő tény volt, hogy a reformációba való bekapcsolódással; a magyar szellemi élet hozzátapadt a közép­korból újkorba áthajtó európai élethez s igy a nyugati kereszténységnek részévé vált. Mint minden vihar, a lelkekben tomboló nagy dulásnak is megtisztító s nvugalmathozó kö­vetkezménye volt. A kereszténység jelében megalakult egyházak száma megszaporodott, a keresztényi hit valamennyi egyház híveinek lelkében megerősödött és kiteljesedett. Ná­lunk, magyaroknál a hitbéli megerősödés és elmélyülés, legjelentősebb ténye abban nyilat­kozott meg, hogy a protestantizmus elterje­désével minden egyház kebelén belül meg­indult a nemzeti öntudatra ébredés folya­mata. Az érdeklődés a nép nyelve, hagyomá­nyai, költészete, irodalma és történelme, mnlt és jelenbeli sorskérdései felé fordult. Ha­talmas és uj életerő felfakadása következett be; a magyarságtudat tiszt ultabb, nergesbbe- dett és európaibb értelmű kikrist.ály<F)odása. A hit ereje nemzeti erővé lett. A nagy prédikátor azt hirdette Erdély bércei között; „Egy az Isten!“ — de az uni­tárius egyház himnuszában már igy csendül a hívek ajakán: Egy az Istenünk, egy ma­gyar hazánk, áldd meg e hont édes jó Atyánk!“ Az unitárius igehirdetők nyugat felé néző lélekkel és arra felé való vándorlással tartot­ták az összeköttetést Európa s az egész föld­kerekség unitáriusaival, de idehaza magyar formába gyúrták és alakították az idegenből származó eszméket. A magyar lélek uj szín­nel s értékekkel gazdagodott, a magyar nem­zeti érzésnek uj ereje keletkezett; az — Unitárius magyar. Ha az ember utazik, a házak, a templomok formáján, az emberek magatartásán, gondol­kodásmódján, külső és belső jeleken keresz­tül megérezheti, hogy unitárius faluba érke­zett. Az erdélyi táj tündéri szépségeinek ra­gyogásában különös színként és ragyogásként s nemzeti szempontból csillogó kincsként je­lentkeznek a völgyekben kanyargó folyók mentén ezek a falvak. A kisebbségi sorsban erős várak voltak s az ellenséges rohamok feltartóztatói, templomaikban és iskoláikban a magyar élet mentői. Az. erdélyi iskolák s egyházak jelenlegi ál­lapotáról beszámoló cikksorozatunk folytatá­saként elérkeztünk az unitárius egyház és iskolák vezetőihez. Az alábbiakban összefog­lalva Abrudbányai János dr. teológiai dékán és Ürmösi József püspökhelyettes nyilatko­zatát közöljük; Az ifjúság nem törekszik a papi és a tanítói pályára — Az unitárius lelkészi pálya -— mondja Abrudbányai János dr. teológiai dékán — az utóbbi két évtizedben nemcsak súlyos felada­tokkal, felelősséggel sok fáradsággal terhes, hanem életveszélyes hivatás is volt. Papjaink megismerték az üldöztetés és a nincstelenség minden keserűségét. Kolozsvári óvári első iskolánkból, amelynek első vezetője Dávid Ferenc, a nagy valláshifdető volt az 1500-as években, hitoktató-tanítók kerültek ki. Ké­sőbb papneveldénk volt ugyancsak Kolozsvá­ron és ebből nőtt ki igazgatótanácsunk hatá­rozata folytán mai különálló teológiai akadé­miánk. Évenként 30—35 papjelölt készül elő szent hivatására ebben az intézetben. Jelen­leg csak lő jelöltünk van. A rendkívüli vi­szonyoknak és más pályákon kínálkozó, könnyebb elhelyezkedési lehetőségeknek lehet tulajdonítani, 1 gv az ifjúság nem törekszik tt papi és a tanítói pályára. A papi pálya különben elsősorban élethivatás és nem meg­élhetési alkalom. Csak rátermetteknek s elhi­vatottaknak van. Egyházközségeink nagy­része — sajnos, •— nem került vissza, el­vett egyházi birtokaink s javaink is odaát maradtak. Az itteni egyházközségekben meg­indult a munkálkodás és Isten segítségével sorra rendbehozzuk templomainkat, iskoláin­kat s szorgalmasan dolgozunk egyházunk, magyar hazánk és fajtánk nagy érde­keiért. Egyházunk bölcs vezetője, Józan Miklós püspökünk vezetésével. A magyar unitáriusoknak van egyedül püspökük, a töb­bi, másországbeli egyházak megtartották az Ürmössy József püspökhelyettes az egy­ház iskoláiról a következőket mondotta:-— Az unitárius egyháznak nincsen tanító­képzője. A tanítók utánpótlásának kérdését úgy oldjuk meg, I/ogy szegény és tehetséges tanulók taníttatásának költségeit fedezzük, ezeket a tanulókat állami képzőkben taníttat~ juk s miután végeznek, elhelyezzük őket is­koláinkban. Jelenleg 24 elemi iskolánk, Ko­lozsváron, és Székelykereszturon gimnáziu­munk, azonkívül egy gazdasági szakiskolánk van. Egyházunk birtokaiból 6000 holdat ki­sajátítottak és elvetlek. Elvették a Berdc-féle úgynevezett cipó alapítványt is. Nagy anyagi nehézségekkel küzdöttünk. Papjainknak, ta­nító és tanári karunknak nagy áldozatokat kellett hozniok. % — Minden nehézséggel igyekeztünk meg­birkózni. Most fokozott s teljes erővel dolgo­zzunk. Sok kiváló emberünk van, akik áldoza­tos és önzetlen munkájukkal és tudásukkal igyekeznek eredményeket elérni. Egyházunk főgondnoka Géléi József dr. egyetemi tanár nagy tudással és eréllyel a legáldásosabb s legeredményesebb módokat s irányokat je­löli ki s hozzásegít nagy céljaink megvalósi­Kolozsvár, szeptember 17. Szerdán és csütörtökön seregestöl jelentek meg a rend­őrkapitányságon a becsapott emberek, asz- szonyok s feljelentést tettek egy magas, jólöltözött Ismeretlen férfi ellen, aki magát a Hangya Szövetkezet raktárnokának adta kJ s a hiszékeny embereknek lisztet, cuk­rot, zsírt és szalonnát ajánlott fel „rendkí­vül jutányos, kedvezményes áron“. Az is­meretlen férfi, — mint a feljelentésekből kiderül — arra hivatkozott, hogy hivnta os kiküldetésben végzi egyelőre összeíró mun­káját s később szállítja le a megrendelt el­sőrendű élelmiszercikkeket. A szélhámos egyes családoknál még azt is összeírta — ugyancsak „hivatalos minőségben" —, hogy a családnak hány tagja van s asze­rint jegyezte elő a liszt-, cukor-, és zs.i- menuyiséget. Az „előjegyzés“ azonban nem volt díjtalan ... Körülbelül 38 hely en vett fel esetenként ód, 60, 100, sőt 200 peu­ottani egyházjogi formákat s vezetőjüket kü­lönbözőképpen nevezik. A Fülöp-szigeteken példán! a majdnem három millió hiveţ szám­láló unitárius egyházat első papja érseki címmel vezeti. Az unitárius hit terjesztése so,ha sem történt hittérnéssel: az egyházköz­ségek belső erők folytán keleţkeztek, önma- guktól, a szellem ereje által, mint fejlődési eredmények. Az unitáriánizmusnak alaptétele a türelmesség, a felekezeti békesség. Az erdé­lyi egy házfele kezetek időnként felekezetközi értekezleteket tartanak s ezeken mi mindig a megértést és a békés együttműködést hir­detjük. tásához. Az 5 kezdeményezésére kezdte meg áldásos munkáját a Berde-bizottság és fel- szabadulásunk óta máris a szegény s tehet­séges tanulók egész tömegónpk tette lehetővé a tanulást. Az ifjúságot ipari és gyakorlati pályákra irányítjuk. Minden jószándéku tö­rekvést támogatunk s egyetlen tehetség el- kallódását sem engedjük meg. A mult évben egyházunk — Erdélyben elsőként — olyan tanfolyamot rendezett, amelyen a falvakból kiválogatott gazdafiukat és leányokat, szám' szerint hetvenet, úgynevezett faluvezetőkké képezték. Ennek a tanfolyamnak igen nagy jelentősége van, mert nemcsak a résztvevők,, hanem a rendezők számára is újdonság volţ és főképpen arra szolgált, hogy mint gya­korlati kísérletként megvizsgálhassuk, mikép­pen lehet megvalósítani a legcélravezetőbb módon a falusi nép korszerű iskolánkivüli to- vábbtanitását és nevelését. A tanfolyamon résztvettek munkáját állandóan figyelemmel kisérjük s igyekszünk megállapítani, hogy a tanfolyamon szerzett ismereteket miképpen és milyen eredménnyel adják tovább társaik­nak. gőt is és azután nyomtalanul eltűnt, ö/a- tosságára misem jellemzőbb, mint az, hogy a felvett összegekről nyugtát senkinek nem adott. A rendőrkapitányság a feljelentések nyo­mán nagy eréllyel megindította a nyomo­zást a szélhámos „Hangya-raktárnok“ kéz- rekerltésére s egyben felhivja a lakosságot is, hogy ha valahol felbukkan a már ismer­tetett trükkjével, nyomban adják át az első rendőrnek. A rendőrség azonban arra is fi­gyelmezteti a lakosságot, hogji ilyen szélhá­mosságoknak senki ne dűljön he, mert az elsőrendű élelmiszercikkeket halmozni aka­rók is súlyos kihágást követnek e!, ami ugyancsak szigorúan büntetendő cselek mény. A hatóságok mindenki fejadagját megállapították s a fentiekhez hasonló ak­ciók lebonyolítására senkinek nem adtjk megbízást. 1942. SZEPTEMBER 18 Színházi napló Szerdán este uj szereposztásban került ■ színre az Ember tragédiája. Három fa-. tál szinész, Versényi Ida, Senkálszity j Endre és Lantos Béla játszották a ve­zető szerepeket s a falanszter tudósának szerepében Nagy Miklós, a szinház újon­nan szerződtetett tagja mutatkozott he. Jegyezzük föl Senkálszky Endre nevét, aki Adámol alakította. Ö az uj hőssrt- nész, akit olyan régen keres a kolozs­vári szinház. Eddig másod-harmadrangn szerepekben láttuk s nagy merészség volt a színháztól rábízni ezt a nagy szí­nészi teherbírást követelő szerepek Az előlegezett bizalom ezúttal Jogosult volt,. Az előadás alatt azt a megindulta Agot éreztük a nézőtéren, amit csak az igazi tehetség tud kelteni. Férfias, hősi kiál­lású Adóm volt, nyers, erős sziliekből fel­építve. A küzdő, eszményekért lelkesülő' embert ábrázolta. Nem fulladt ki a tech­nikailag Is nagy tudást igénylő szerep­ben s mindig volt ereje a megfelelő fo­kozásokra. Kiemelkedően jó volt a para­dicsomi képekben, az egyiptomi, a bízánc-L és a forradalmi képben. Gesztusain még* itt-ott csiszolni kell s beszéde néha nyer­sen csengett, de egészében véve Adámja igen jó, illúziót keltő alakítás volt, bebi­zonyította a fiatal szinész kitűnő tehet­ségét. Versényi Ida az elmúlt évadban Medea alakításában mutatta be képessé­geit s most Éva szerepében nem tudott teljesen kielégíteni. A fiatal színésznő te­hetsége egyetlen pillanatra sem lehet két- séges, de igazi képességeit csak a fa­lanszter-jelenetben és az utolsó kép meg- dicsőült sugárzásában mutatta be. Az az érzésünk, hogy ez a szerep nem volt tel­jesen neki való. Lantos Bélának Lucifer szerepében Táray nagyszerű alakításá­nak emlékével kellett küzdenie. Nagy di­csérete, hogy tudott újat, eredetit adri. Luciferje kaján, kárörvendő ördög. lg >n szépen beszélt, s meg tudta teremteni a figurát, bár néhol szükségtelen színpa­diasságba csúszott. Nagy Miklós falansz­terben tudósa maszkban kitűnő, de gé­piesen hidegre hangolt beszéde kissé egy­hangúnak hatott. * A velencei filmversenyen nagy sikert ara­tott „Emberek a havason“ cimü Nyirö-film, kísérőzenéjét mutatja be október 15-én a rádió zenekara, Paul Tibor vezényletével. A kísérőzenét, ami külön nagy sikert aratott Velencében, mint ismeretes, Farkas Ferenc, a kolozsvári Nemzeti Szinház nagytehetségü karigazgatója irta. * December második felében emlékezik meg a- kolozsvári Nemzeti Szinház Mó­ricz Zsigmond haláláról. A nagy Író „Sári biró“ cimü színdarabját mutatják be. Mó­ricz Zsigmond röviddel halála előtt, egye­nesen a kolozsvári Nemzeti SzLuiiáz szá­mára átdolgozta a darabot és úgy ter­vezte, hogy személyesen vesz részt az utolsó próbákon és a bemutatón. A kér­lelhetetlen halál azonban megakadályozta kedves tervének keresztülvitelét s igy Kolozsvár már csak a nagy iró emléké­nek áldozhat kegyelettel. . * Csütörtök óta délután 6 órakor kezdődnek a kolozsvári Nemzeti Szinház előadásai. A közönség igy teljesen nyugodtan látogathat­ja az előadásokat, mert most már semmi akadály sem jöhet közbe az előadás zavar­talan lefolytatásához. Az üzletek korábbra beállított zárórája pedig lehetővé teszi, hogy mindenki elérhesse az előadások kezdetét. A délutáni előadások ezentúl 2 órakor kezdőd­nek. A korai kezdésnek legjobban a vendég­lősök és mulatóhelyek örülnek, mert a ki­lenc, tíz óra tájban kiözönlő színházi közön­ség elárasztja a nyilvános helyeket * Páka Jolán, Hidy Franciska, Tomp» Sándor, Angyal-Nagy Gyula és Szabadj? István szerepelnek a kolozsvári Nemzeti Szinház tagjai közül a Kolozsváron tar­tandó Honvéd Kivánsághangversenyen, Vitéz Simon Elemér titkos tanácsos, fel­sőházi tag, a Vörös Kereszt elnöke sze­mélyes levélben kérte fel őket a vendég szereplésre s mint Írja, a hangverseny kolozsvári megrendezésére 'az adott okot, „hogy valamennyi magyar lelkében Er­dély iránt élő szeretőiünknek ezzel ts ki­fejezést adhassunk“. A Kivánsághangver­senyen különben szaval Táray Ferenc, a kolozsvári Nemzeti Színház örökös tag- ja is. Hogyan gondoskodik az egyház a tanítók utánpótlásáról ? Kulfurházak — a tojás észszerű gyűjtéséből — Papjaink és tanítóink népünk minden­napi problémáihoz s a nyers életküzdelméhez igen közel állanak. Alig van olyan papunk, vagy tanítónk, aki ne lenne valamilyen szö­vetkezet vezetője. A kisebbségi sorsban bá­mulatos eredményeket értek el a szövetkeze­tek utján. Nagyszerű kezdeményezéseket, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó uj vállalko­zásokat létesítettek. Csak példaképpen emlí­tem, hogy számos községben pusztán csak a tojás észszerű s rendszeres gyűjtésével s ér­tékesítésével olyan hasznot biztosítottak, ainelyből ki/Uturházakal emeltek. Papjaink s tanítóink a leventekópzés és a hazafias kato­naszellem szolgálatában tanúsítanak fáradha­tatlan buzgalmat Kollégiumunk volt máskü­lönben az első, amely még a kisebbségi sors­ban a legnagyobb súlyt fektette a testnevelés­re. Korszerűen képzett testnevelő tanárokról gondoskodtunk, akik az anyaországban tanul­tak és itthon megismertették az ifjúsággal a magyar törekvéseket, a testnevelés legújabb célkitűzéseit. Cserkészegvestiletünkben a mo deilezö oktatással mi tereltük legelsőként a magyar ifjúság figyelmét a repülésügyre. Fel szabadulásunk már e tekintetben is felkészül­ten talált. Iskolánk szelleme megnyilvánult ttbban a tényben is. hogy a mult évben vég­zett nyolcadik osztályos tanulóink kivétel nélkül katonai szolgálatra jelentkeztek. Ta­nítóinkról s tanárainkról a legnagyobb elis­meréssel kell megemlékeznem. Nemcsak szoro­san vett hivatásukat teljesitik, hanem versen­genek a munkavállalásban egyházukért s is­koláinkért. Legtöbben tudományos s irodal­mi munkásságot is folytatnak s vannak kö­zöttük, akik ezen a téren is nevet szereztek. — Vállaltuk az itteni gimnáziumunkban me ncdékelt talált délerdélyi menekült tanulók teljes ellátást s gondoskodtunk ellátásukról. Ezalkalomraal ezeknek a tanulóknak ügyére is sietek a nagy nyilvánosság és az illetékesek figyelmét felhívni — fejezte he nyilatkoza­tát Ürmössy József püspök-helyettes. TUKÁN LAJOS Harmincnyo.c kolozsvári családnál 20X3 pengőig terjedő előlegeket vett fel élelmíckkekre egy veszedelmes szélhámos

Next

/
Oldalképek
Tartalom