Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-13 / 207. szám
Tengernyi nehézség ellenére sem nyugszik soha a- kutalómunka. Mindig csak előre a tökéletesebb felél Philips a világ legnagyobb rádiógyára. Kutatólaboratóriumaiból kerültek ki azok a gazdag tapasztalatok, amelyek alapján a Magyar Philips Művek R. T. mérnökei tervezték és magyar munkások százai állították össze a minden rádiókereskedesben kap* ható 1942-43 évi rádiókészülékeket. ELŐRE A VIHARBAN IS ! Miezen tXrsMa % 1942. SZEPJEM^BU ?3 ••s-n. Áz Ember tragédiája Mindnyájunk számára legszentebb évfordulón, szeptember 11-én, azon a, napon, amikoT a diadalmas honvédcsapatok ismét birtokukba vették Erdély fővárosát, nyitotta meg kapuit a kolozsvári Nemzeti Színház. Díszes, ünneplő közönség előtt méltatta Kemény János báró főigazgató bevezető beszédében a nap fontosságát és bejelentette, hogy ezentúl minden évben ezen a napon kezdődik majd a színházi év Kolozsváron. A színház,nyitás mindig ünnep volt Kolozsváron s a tavalyi országos fényű, pompázatos megnyitó után jóleső érzés volt az idei meleg, családias ünnep. Tavaly több volt a ragyogás, a díszruha, az idén talán több volt az áhitat. A közönség megindult tisztelete és ünnepi hangulata a nagy magyar géniusznak, Madáchinak szólott, aki több mint két évtizednyi hallgatás után került Ismét haza a kolozsvári Nemznti Sziuház színpadára. Annyi bizonyos, hogy az Ember tragédiáját igazán jól előadni, értékeit maradéktalanul színpadra varázsolva, nem lehet. Vagy a mii gondolati mélységéből sikkad el, vagy a nehéz fajsúlyú gondolatok béklyózzák le nézőt és előadót. Ez' a nehézség minden Tragédia interpretációban meg volt : látványos történelmi revü — vagy templomi áhitatu szövegábrázolás. Eddig csak Németh Antal kísérletezett az, úgynevezett „kis Tragédia“ előadáson az utóbbi módszerrel. A kamarajáték- szerü, megoldás azonban természetszerűleg csak kisszámú értők előtt juthat sikerre. Mihály fi Béla,, a kolozsvári előadás rendezője egyensúlyt igyekezett teremteni a két szélsőséges felfogás között. Mihályfi rendezése mintegy leszűrt eredménye a Tragédia színpadi hagyományainak s éppen ezért nemes és érett. Az ilyen látványosságot hangsúlyozó és, előtérbe helyező előadásoknál azonban a mü vaskövetkczetességgel felépített gondolati gerince feltétlenül széttörik s inkább színes, változatos történelmi képsorozatot kapunk. Ez azonban a mü természetéből folyik. Ezen sem rendező, sem színész: nem segíthet. Az Ember tragédiáját, hiába, nem színpad számára irta Madách s ebből következik minden színpadi előadásbeli hiányosság. Ennek ellenére a Tragédiát mégis elő kelj, adni, lehetőleg minél többször és minél jobban. Ha ilyen módon sikerül rábírni a közönséget, hogy kézbe vegye a müvet és alzban elmélyedjen, akkor már eierte az előadás az eredményt. A Tragédiát rendezni, játszani legnagyobb becsvágya minden magyar művésznek s ha a végső tökéletes megoldás, a mü természetéből, következve, sohasem is sikerülhet, mégis mindegyre nekivágnak és megkísérelve lehetetlent, igyekezni fognak szinpadi formába önteni az ábrázolhatatlant és a költészet erejével immár változhatni lanul, és véglegesen kifejezett gondolatot. Mihályfi Béla rendezésének, érdeme a színpadi lehetőségek határainak biztos megérzése. Rendezése ezért nem csúszott a fantasztikus kísérletezések, modorosságokkal terhelt szinpadi megvalósítások közé. A szinpadi jelenetek mindvégig egységesek s a tömegek mozgatása jelképes erejű. Az. athéni kép lustán nyújtózkodó, majd aljasságával és értelmetlen gonoszságával pusztító csőcseléke, a római bacchanália tombolása, a forradalmi nép ide- oda hánytorgó indulatai, a falanszter rabságba merevült lélektelen népe mind kitünően sikerült ábrázolások. Farkas Ferenc, a Tragédia kísérőzenéjének szerzője, aki egyúttal betanította és vezényelte az előadás zenei részét, jelentős részt kérhet a sikerből. Többen kísérleteztek már a madáchi mü gondolatának zenei kifejezésével, több-kevesebb sikerrel. Farkas Ferenc azonban megtalálta a végső és egyetlen megoldást. Zenei aláfestés, hangulatközlés helyett a mü szelleméből vette ihletét s így szerényen „kísérőzenének“ nevezett alkotása szerves részévé vált a Tragédiának. A zene feszültséget teremt, magyaráz és ábrázol ezen az előadáson, gyakran jobban mint a játék és fényes színpad. Végeredményben ez, is műfaji adottság: gondolatot, érzelmeket tökéletesen, az igazság érintetlenségével csak zene fejezhet ki. Farkas Ferenc kivételes képességéit bizonyítja, hogy volt ereje mindezt megvalósítani s muzsikáját hallgatva, tökéletesen feloldódunk s érezzük: mindent elmondott, amit Madáchról zenei nyelven ki lehet fejezni. Vanya Mátyás vetített hátterekből és tér- szinpadi megoldásokból komponált színpadképei nem annyira a hatásosságra és külsőségekre,, mint inkább a mü gondolati értelmének kifejezésére törekednek. Varga Mátyás itt áhitatos és alázatos szolgája Ma- dáehnak. A primitiv báju menyország festett fellegeivel s angyalainak szent naivitásával, a paradicsom buja szépsége, a pazar római jelenet, a rőtfényü forradalmi kép és a falanszter börtöne tetszett leginkább. Varga Mátyás nagy érdeme, hogy sikerült összehangolnia a mü gondolati tartalmát a színpadképek pazar szépségével és a technikai egyszerűséggel. A jelmezek, amiket Varga Mátyás elgondolása alapján Kecskeméti Károly valósított meg, élmény-zenien szépek. A világítást Kormi János, a budapesti Ojjeraiiáz világítási főfelügyelője irányította, szép<en és hatásosan. A játék értelmét, az akciót és hangulatot kiemelő megvilágításai elgondolásban helyesek. Kifogásoljuk azonban, hogy a színpad lélektanának ősi törvénye szerint ennyi félhomályt nem bir el a közönség. A sötétség mindig fárasztó és ellankaszt- já a nézőtér figyelmét, különösen egy nehéz gondolati tartalommal terhelt alkotásban. Különösen áll ez az utolsó képre, ahol az Isteni Kegyelem tündöklő sugárzása teljesen indokolt lett volna a beteges, sápadt világítás helyett. A rendezés, zene, színpadkép, jelmez és világítás harmóniába olvadt az előadáson, igazi közösségi munka volt s így tulajdonképen nem is választható és bírálható külön. Az előadás színészi részének legnagyobb értéke kétségtelenül táray Ferenc alakítása. Madách elgondolását valósította meg. Hideg szenvedélyű lázadó angyal volt, a „rideg, számító értelem,“. Alakitása csillogott az eszességtől, gondosan kerülve a sátáni gonoszságot, ami csak meghamisította volna a mü értelmét. Felfogásában Lucifer kísérletezik az emberrel, az ő intésére jajgat a tömeg, s ő kavarja, korbácsolja a szenvedélyeket. Nagy színészi tudása, tökéletes beszédtechnikája, gazdaságos és mégis mindent kifejező játéka nagy színészi alakítás élményéhez juttatták a közönséget, amelyik nem is fukarkodott tetszésének kifejezésével. Hatalmas színészi feladatot kapott Kamarás Gyula Ádám szerepében. Nagy dicséretként Írhatjuk le, hogy nem roppant össze a nagy színészi érte Im es séget, szenvedélyt és erőt követelő szerep súlya alatt. Néha ugyan túláradtak érzelmei, de a jelentéktelenebb és lecsiszolható részletül bák mellett meg tudta teremteni az Ember jelképét. Különösen tetszett a fáraó, MiLtiadész és Kepler jelenetében. Nagy érdeme, hogy mindvégig bírta a hanggal is rendkívüli teljesítményt követelő szerepet. Megérdemelten volt nagy sikere. Fülöp Kató Évája különösen a paradicsomi képek őzike-ártatianságában ragadott meg, a legjobb színészi teljesítményt azonban a Kepler-jelenetben nyújtotta. Sajnálattá hogy rekedtsége megakadályozta képességeinek teljes kifejtésében. Játékban és érzelmekben azonban igy is igen jót nyújtott. így, éppen hnnebeti fogyatékosságai miatt, ezutfenl nem Ítélhetünk tárgyilagosan alakitása fölött. A megszámlálhatatlanul sok mellékszereplő közül kiemelkedő alakítás Tóth Elek bibliai erejű Péter apostola és a nagy tragikus művészetet idéző öreg Lowell. Görbe János ha- lálrakorbáesolt rabszolgája megdöbbentő realitásával, Sallar Kornéia római hetérája és Tompa Sándor minden emberi gyalázatosságot kifejező demagógja a legjobbak. Érdemes megemlíteni Csóka Maratját, Perényi János finoman férfias márkiját. A falanszterbeli tudós figurájában Szécsi Ferenc adott rendkívül érdekes, tuizásmentes alakítást. Különösen ott tetszett, amikor az érzelmet és erzeigest nem ismerő rideg tudós, a lombik szétrobbanásakor pillanatra összeroppan. A villanásnyi epizódfígurák közül feltűnik Várnái Rudolf koldusa, Deésy gyárosa, Czopán Flóri és Hangái Márta alakitása. Kormos Márta különösen a londoni színben tetszett. Bodá György két apró szerepben mutatta meg jeles képességeit. Nagy Miklóst kitűnő Robespierre maszkjáért kell megdicsérnünk. Igyekeznie kell azonban érthetőbben beszélni. De rajtuk kiviil is még igen sokan végeztek jó munkát s igy az előadás egységét szolgálva, néhány szavas szereppel, művészi alázattal hódoltak Madách szellemének. (n. e.) A rádió is közvetíti a kolozsvári k ivár s ^hangversenyt rníhdlvyfí Béla, \7aszi Uiktor és k. Halász Gyula Összeállították a műsort Kolozsvár, szept. 12. Budapesten a szinhá- j zi élet egyik legnépszerűbb műsora a honvéd kivánsághangversenyeknek van. A szórakozni vágyó közönség nagy tömege ostromolja állandóan a Magyar Vöröskereszt központját jegyekért. Idegen ezt meg sem érti, mert plakátok nem hirdetik, újságban is ritkán jelenik meg egy-egy közlemény. A rádióhallgatók százezrei adják tovább szájról- szájra egyegy ilyen kivánsághangverseny fényes műsorát. Mert biz,ony a kívánság hangversenyek „korszakáig“ nem tudott volna egy rendező sem annyi kimagasló művész- szél ilyen, jó műsort összeállítani egyetlen este keretében. A harctéren küzdő honvédeink „kívánságát azonban a magyar művészvilág legfiatalabbjai nagy önzetlenséggel teljesítik és igy k. Halász Gyula, a kivánságliangver- seny rendezője állandóan kapja a magyar színházi élet csillagaitól a szívélyes leveleket, amelyekben önzetlen szereplésüket ajánlják fel. A honvéd kivánságliangversenyeket a Magyar Vöröskereszt központja és a Magyar Rádió rendezi közösen. Eddig nyolc hangversenyt tartottak Budapesten és szeptember 27-én fog először Budapestről eltávozni a Rádió közvetítés, hogy Kolozsvárról közvetíthesse az erdélyi színművészeién keresztül a honvédek kívánságait. A IX. honvéd kivánsághangversenyt Mihály fy Béla, Vaszi Viktor és k Halász Gyúr la rendezik, a Magyar Vöröskereszt erdélyi kirendeltsége közreműködésével. Az első rendezői megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a Kolozsvári Nemzeti Színház és Opera művészein kívül több fővárosi sztár is szerepelni fog. A fővárosi művészeket külön sin- autóbusz hozza Kolozsvárra erre az estére, mert legtöbben film és színházi eltfoglaltsáRégl eiökető budapesti cipészkeSSéknagykeres- kedés KERES ERDÉLY RÉSZÉRE a törvényes kellékeknek megfelelő jól bevezetett kégvisejdt Csak minden információt ki- biró ajánlatok ,,Helytálló“ jeligére BLOCKNSR hirdető- irodába intézendők Budapest, Vilmos császár-ut 33 cimre. guk miatt csak néháuy órára szabadulhatnak el Budapestről. _ A Magyar Vöröskereszt erdélyi kirendeltségének kérésére a rendezőség elsősorban a harctéren küzdő erdélyi honvédek kivánsá- .go.it fogja teljesíteni, úgyhogy Kolozsvár Iáhasználja a rádióközvetités alkalmát és ezen keresztül fogja üdvözölni a hazáért harcoló fiait. I Tűzifa-segélyt kapnak Kolozs* váróit a kisfizetésű városi tisztviselők és alkalmazottak Kolozsvár, szept. 12. Keledy Tibor dr. polgármester elrendelte, hogy mindazok a városi tisztviselők és alkalmazottak, akiknek fizetése nem haladja meg a 150 pengőt, tüzi- fasegélyben részesüljenek. A polgármesteri rendelkezés értelmében a nőtlen tisztviselők 15 mázsa, a nős és családos tisztviselők és alkalmazottak 25 mázsa aprított tűzifát kapnak a várostól. Az ingyenes tűzifát a város költségén szállítják a tisztviselők lakására. A tűzifa értékét és a szállítási költséget a háztartási alapnak számlázzák a pótköltségvetésben előirányzott hitelkeret terhére. A tisztviselők és alkalmazottak további tüzifajárandóságát már készpénzfizetés ellenében szolgáltatják ki. A kinevezett tisztviselők részletfizetési kedvezményt kapnak. Brazíliában kivégezlek a Bayer vegyészeti gyár két német alkalmazottját Buenos Ayres, szeptember 12. (MTI) A Stefani-iroda közli: Mint a „Nacione“ cimü lap jelenti San Paoloból, a brazíliai Bayer vegyészeti gyár két német alkalmazottját szándékos rongálás vádjával letartóztatták és azonnal kivégezték. Tizennégy halottja, száz sebesültig van egy belgiumi karambolnak Lüttich, szept. 12. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: ’• Herstalban, Lüttich mellett súlyos vasúti szerencsétlenség történt. A Bassenge felé vezető kisvasút egyik vágányu szakaszán az iparvasut két kocsija a nyílt pályán teljes sebességgel egymásnak futott. Nagyrészt munkások ültek a kocsikon s az u ások közül tizennégy a szerencsétlenség színhelyén meghalt, mintegy százan pedig súlyosan megsebesültek. A szerencsétlenség áldozatait csak úgy tudták a kocsikból kiemelni, hogy a kocsik falát okszigénvágókka! felhasito:- ták.________________________________ ___ JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A. JÓ CZLETMENETNEE
