Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-06 / 202. szám

to 1842. Másfél évszázad óta nyolc tanítót adott a nemzetnek a ­Egyik fiái a hagyományos pályára szánja az érdemes család ma is tanító tagja radalomban és sántán került vissza a szilágy- ballal iskolába. Kitartott a Bachrkorszak alatt és mint szentelt örökséget átadta fiának a magyar tanítóság vékonyka, kenyerét. Fia; Bartha Károly, először Érhatvanban tanitós- kodott, majd a naszódi állami iskolában foly­tatta működését. S a- fiú most itt_ ül a szerény igazgatói irodában és a hivatásáról beszél... Vau mi­ről beszélnie. Szavaiból az ősök hangja szól, akik úgy vették át apáról-fiura ezt a kevés földi jóval, de annál súlyosabb kereszttel járó hivatást, mint a királyok az öröklött koronát... T, Gy. Be 41 ü xtktfá Kolozsváron kamarai értekezlet lesz minisztériumi kiküldöttek részvételével az iparjogositványok felülvizsgálásával kapcsolatban Kolozsvár, szeptember 5. A közeli napok­ban, szeptember 10- és 11-én az erdélyi ipar­jogositványok felülvizsgálatával kapcsolato­san nagyfontoaságu értekezlet lesz Kolozs­váron. A három erdélyi kereskedelmi ős Iparkamara vezető' személyiségei gyűlnek össze, megbeszélésre, de az értekezleten a kereskedelem- és Ipartigyi minisz­térium kiküldöttei is megjelennek, hogy letárgyalják a /étülvizsgálatra vonatkozó kérdéseket. A kiadott rendeletén kívül ugyanis á végrehajtási utasításra vár né­mely részletkérdés tisztázása, lehetséges azonban, hogy a kamarákat a vérehajtási utasítást helyettesítő belső, bizalmas in­tézkedésekkel látják el s a jövő héten sor- rakerüiő értekezletnek éppen az a célja, hogy a rendelet mellett még szükségessé váló intézkedéseket a helyi viszonyoknak meg­felelően egységesítsék, valamint a kama­rák megbízottai a minisztériumi kiküldöttek­től kapjanak kellő felvilágosításokat. Az értekezletnek tehát kölcsönösen tájékoz­tató jellege lesz. ”€311 intéilíedíésiekef fa rial max t^xlilelosíxlási rendelet f ix| Kolozsvár, szeptember 5. Elsőnek ielinţet- tiik, hogy a Textil-Központ az uj textilelósz- tási rendre vonatkozólag nagy-fontosságú in­tézkedéseket bocsátott ki. amelyek teljesen uj alapokra helyezik aa áruelosztásban való ré­szesedést s úgyszólván kirekesztik a zsidó textilkereskedőket az. áruforgalomból. Mó­dunkban van ezúttal részletesen ismertetni a réndeletet. Az uj rend szerint szeptember el­sejétől kezdőöőleg az egyes cégcsoportok az alábbi százalék szerint kaphatnak textil­neműt ; Zsidó kiskereskedőnek a gyár nem szállíthat árut Gyapjuipari vállalatok: Kereszténynek te­kintendő áruházak 2.5, zsidónak tekintendő áruházak 0.5, keresztény kijelölt textiinagy- kereskedők. 60, zsidó kijelölt textilnagykeres­kedők 5, keresztény konfekcióink részére 10, zsidó konfekciósok 2, keresztény kiskereske­dők 15, a Hangya és a Hanza szövetkezetek 5 százalékot. Pamutipari vállalatok: Kereszténynek te­kintendő áruházak 2.5, zsidónak tekintendő áruházak 0.5, keresztény kijelölt textilnagy- kereskedők 52, zsidó kijelölt textilnagykeres­kedők 4, keresztény kiskereskedés 30, a Han­gya és a Hanza 5 százalékot. A müselyem- és selyemiparban: Keresz­ténynek tekintendő. áruházak 5, a zsidónak tekintendő áruházak 2, keresztény kijelölt textilnagykereskedők 37, zsidó kijelölt tejtil- nagykereskedők 6. keresztény konfekciósok S, zsidó konfekciósok 2, keresztény kiskereske­dők 35, a Hangya és. a Hanza szövetkezetek 5 százalékot. Konfekció? cégeknek csak a textílközpont külön engedélye alapján adható áru. Zsidó­nak tekintendő kiskereskedő cég részére tex­tilárut előállító vállalatok 1942 szeptember 1-től árut nem szállíthatnak. Ha áz előbb felsorolt hányadok valamelyi­ke egy hónapon belül megfelelő vevők hiá­nyában nem merülne ki, az ilyen módon fennmaradó árukészlet csak a kijelölt keresz­tény textilnagykereskedőknek, vagy a Hangya (Hanza) szövetkezeteknek adható el. Az úgynevezett közellátási ţipuscikkekbol kizárólag keresztény eégek részesülhetnek. Nem a zsidótörvény — a tájvédelmi törvény a mérvadó A rendelet lényeges intézkedése, hogy az egyes vevők keresztény, vagy zsidó szárma­zása szempontjából neta az úgynevezett zsidó­törvény (1939:lV. t.-c.), hanem a fajvédelmi törvény (1941 :XV. t.-c.) az irányadó. Az egyéni cégek elbírálásánál vitás kérdés nem merülhet fel, mert ha tulajdonosa az 1941 :XV. t.-c. értelmében zsidónak tekinten­dő, úgy az árukiszolgáltatás szempontjából a cég is zsidónak minősül. Közkereseti társasá­gok abban az esetben minősülnek zsidónak, ha akár egy, akár pedig több tagjuk az 1941 :XV. t.-c. értelmében zsidónak tekinten­dő. Betéti társaságok akkor tekintendők zsi­dónak, ha egy vagy több beltagjuk minősül az 1941:XV. t.-c. alapján annak, 'agy ha egy vágy több az 1941 :XV. t.-c. értelmében zsidónak tekintendő kültag az üzlet vitelében bármilyen kis mértékben is bármiféle formá­ban vagy megnyiiip-calással rcsiţvesz, • Amennyiben valamely cégnél csendestárs viszony áll fenn, úgy a csendestárs zsidó mi­volta az illető céget az árukiszolgáltatás szempontjából még nem minősíti zsidónak, csak az esetben, ha a csendes társ vagy en­nek fel- és lernend vagy oldalági rokonai az üzlet vitelében, bármilyen kis mértékben is, bármiféle formában vagy megnyilvánulásban résztvesznek. Korlátolt felelősségű társaság az arue[osz­tás szempontjából zsidónak tekintendő, ha a törzstőke több mint 40 százalékának a tulaj­donosai, vagy a Kft. ügyvezetője, vagy a társaság hites könyvszakértője zsidó, vagy ha üzletvitelben bármilyen formában vagy meg­nyilvánulással részt vesz zsidó tag, vagy olyan akár zsidó, akár keresztény egyén, aki zsidó tagnak felmenő, akar lemenő, akár oldalági rokona. A részvedytársaságok és a szövetkezetek közül az áruelosztás szempontjából elsősor* ban azok minősülnek zsidónak, amelyek az il­letékes hatóságok által a nemkeresztény ipar- iizok névsorába vannak felvéve. Ettől függet­lenül is zsidónak minősülnek azonban azok a részvénytársaságok és szövetkezetek, amelyek­nek igazgatóságában vagy felügyelőbizott- ságában olyan egyének foglalnak he­lyet, akik az 1941 :XV. t.-c. értelmé­ben zsidóknak tekintendők, ügyvezetőjük. zsi­dó, vagy ügyvezetőjüknek fölmenő vagy le­menő, vagy oldalági rokona zsidó és ' végül azok, melyeknél a részvények vagy üzletré­szek több mint 40 százaléka van zsidó egyé­nek tulajdonában. A legtöbb vállalat ismeri vevőinek túlnyo­mó vagy nagyobb részét, a felvetett vonatko­zásban is és így a jelen rendelkezés szerint való minősítések a vevők nagy részével ös­szefüggőén előreláthatóan nem fognak nehéz­ségbe ütközni, — hangoztatja a Textilköz­pont rendelkezése. Amennyiben pedig vala­mely vevővel kapcsolatban az előadottak vo­natkozásaiban kételyek merülnek fel, a Téx- tilközpont elnöke állapítja mag, hogy az ér­dekelt vevő cég az árukiszolgáltatás szem­pontjából zsidónak tekintendő-e vagy sem. A Textilközpont elnöke nem emel kifogást az. ellen, ha a vállalatok csak a keresztény- hányad kielégítése után szolgáltatnak ki árut zsidó cégeknek. Egyidejűleg megjelent a végrehajtási uta­sítás is. Az egyetlen zsidó alkalmazott zsidóvá minősíti a keresztény céget A végrehajtási utasítás az áruellátás szem­pontjából zsidónak minősíti a keresztény egyéni cégeket akkor is, ha egy alkalmazott­juk van, aki az 1941 :XV. t.~c. szerint zsidó- nak számit, vagy ha több alkalmaz ott jul: kö­zül a zsidó alkalmazott rendelkezik a legna­gyobb jövedelemmel. A végrehajtási utasítás egy másik rendelkezése többi között a betéti társaság kültagjaira vonatkozik. Ezek zsidóvá minősítik a társaságot, ha fel- vagy lemenő rokonuk, házastársuk, oldalági rokonuk, má- sodun oka test vérig bezárólag, valaminţ házas- társak testvére, illetőleg testvérük házastársa, továbbá menyük, apósuk vagy anyósuk az üz­let vitelében Mtmilign -­fi pénzüg^rníníszfériürn elhatározta a „Szövetség" Központ további tá­mogatását és átmeneti időre meg­bízott igazgatót küldőit ki Kolozsvár, szept. 5. A Kolozsváron szé­kelő Szövetség Gazdasági és Hitelszövetke­zetek Központja, melynek feladatkörébe tar­tozik az erdélyrészi szövetkezetek ellenőr­zésén, felügyeletén és irányításán kívül s tagjai sorába tartozó hitel, gazdasági, faki­termelő, ipari és egyéb szövetkezetek tőke- szükségleteinek kielégítése is, a bécsi dön­tés után megkezdte a román megszállás alatt csak korlátozott működést kifejtő szö­vetkezetek újjászervezését. A már -működő szövetkezeteket ellátta a szükséges kölcsö­nökkel és céljának megfelelően különösen Igen nagy' súlyt fektetett a, mezőgazdasági kisültelek ellátására. Az utolsó két évi mű­ködése alatt több mint 60 különféle uj szö­vetkezetét alakított, melyek már számottevő tényezői lettek az erdélyi gazdasági életnek, A „Szövetség" rohamos fejlődése, ami a lendületes mtmka eredményeként jelentke­zett, szükségessé tette annak a korszerű kö­vetelmények szerinti átszervezését is. Az újonnan alakított szövetkezetek és a további szervező munka, valamint az ezen szövetke­zetek hitel ellátásával kapcsolatos megsza­porodott teendők miatt már 1841-ben szük­ségessé tették az átszervezés megkezdését. A „Szövetség“ kérésére a Pénzintézeti Köz­pont ezzel a munkával Láng Ferenc igazga­tót bizta meg. Azóta a Szövetségre újabb fontos felada­tok hárultak, egyrészt a gazdasági és hitel- szükségletek kielégítése, másrészt az ille­tékes minisztériumok megbízásai következ­tében. Mivel az illetékesek részéről megál­lapítást nyert, hogy a Szövetség működése é3 a fokozott igényeknek megfelelő tovább fejlesztése, valamint további megsegítése kívánatos, a Pénzügyminisztérium még to­vábbi támogatást helyezett kilátásba. Egy­idejűleg pedig a Szövetség mellé körülbelül 6 hónapi Időre megbízót* igazgatóként ki­küldötte a Pénzintézeti Központtól Láng Ferenc igazgatót, aki már 1941-böI ismeri a Szövetség teljes szervezetét és emiatt leg­inkább hivatott arra, hogy a Szövetség to­vább fejlesztésével és üzemeinek átszerve­zésével kapcsolatos megbízást betöltse. Láng József igazgató kiküldését az egész szövetkezeti tábor bizalommal és megnyug­vással vette tudomásul. í FIRE éti fcrÁi'.'fi'tfU­NC Hl KESERŰVIZ j MOZI Ml maUBKUÉ flOlOK ÁRPAD-filmszinház- (volt Uránia): Beszélő köntös. Főszerepben: Tasnády Fekete Má­ria, Jávor, Csortos, Kiss Ferenc, Szülasy, Goll Bea. Vasárnap délelőtt %12-kor. Matiné. Előadások kezdete hétköznapokon 5 órától, szombat és vasárnap 3 órától, CORVIN-mozgó (volt Royal): éjfélre kide­rül. Főszereplők: Bulla Elma, Csortos Gyula, Simor Erzsi, Rácz Vali, v. Benkő Gyula, Csikós Rózsi, Köpeczi Boocz, La hotay Árpád, Dajbukat Ilona, .Vasárnap délelőtt 11 órakor matiné. BGYETEM-mozgó: Fekete gyémántok. Sze- leczky Zita, Jávor, Törzs Jenő, Csortos, Mály. A műsor keretében: Az angolok partraszállása Dieppe-nél. Ma délelőtt 11 órakor matiné: Fekete gyémántok. ERDÉLY-mozgó: Régi keringő. Fősz.: Páger Antal, Szörényi Éva, Bilicsy, Szilassy, Zsüley. Előadások kézdete 5, 7, 9. Szom­bat és vasárnap 5, 7, 9. MÁTYÁS KIRALY-mozgó: Régi nyár. Fő­szereplők: Honthy Hanna, Simor, Csortos, Vaszari, Szilassy Az előadások kezdete va­sárnap és ünnepnap 3 órakor, hétköznap 5 órakor. RAKöCZI-mozgó (volt Rio): Halálos tavasz. Főszerepben: Karády Katalin, Jávor Pál, Szörényi, Somlay. Vasárnap d. e. 11 órakor Matiné. Csak 16 éven felülieknek! Elő­adások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor. — Mén-tulájdonosok figyelmébe* Az első­fokú iparhatóság az 1927. XXV. t. c. végre­hajtási utasításaként kiadott 84.000—1928. F. M. rendelet értelmében felhívja az ösz- szes egyéves és ennél Idősebb ménosikók és a köztenyésztésre nem szánt ménlovak tu­lajdonosait, hogy 1942 szeptember 10-ig je­lentsék be ménjeiket a vágóhídon lévő állat­orvosi hivatalnál. A bejelentésnél be kell mutatni a marhalevelet is. Azok a méntu­lajdonosok, akik nem tesznek eleget a be­jelentésnek, kihágást követnek el és eljárást indítanak ellenük, Kolozsvár, szeptember 5. Juhász Gyula, az Alföld nagy költője mondja egyik aforizmá­jában : „Aki a gyermeket szereti, Istent félti, mert a gyermek teremti a jövendőt." Ma sokkal inkább, mint máskor, egyik leg­nagyobb kérdésünk az uj generáció lelki és testi nevelése. A magyarság előtt most súlyos felelősséggel járó idők tornyosulnak. Minden­képem történelmet csinálunk, amikor vállal­juk és teljesítjük a középeurópai térben ránk osztott kötelességeket. A feladat nagy próba elé állítja a magyar­ságot. Olyan ifjúságot kell nevelnünk, amely gyakorlati tudásban és lelki képességekben a magyarság vezető géniuszát adja. Az uj magyar szellem kiépítésében a leg­nagyobb feladatkör és felelősség a magyar tanítói és tanári karra hárul. Az a kérdés, rendelkezik-e a magyarság azzal a hittsljes nevelő gárdának amely szinte a szive-vérét plántálja át az ifjúságba és él is bennük a történelmi liivafásteljesitésnek tudata. A „nemzet napsámosai" mindig úttörők voltak és mindig teljesítették emberöltőkön át őzt a kötelességüket. Pedig a magyar tanító — ma már könnyen érthető okokból, — az osztrák szellemű kormányzati rendszereknek mindig mostoha gyermeke volt, mintha a magyar tanítók nyomorba fullasztott éleién keresztül akartak volna a magyarság öntu­datra ébredése és fejlődése elé gátat emelni. Tisztelettel kell adóznunk a nemzet nap­számosainak. Szegényen, távol a földi javak- f föl, mint a magyar lélek és jövendő misszio­náriusai teljesítették ezt a kötelességüket. * Ma már, bár a sorsuk nehéz, hiszen az anyagi dotálásuk még mindig nem áll arány­ban felelősségükkel és munkájukkal, mégis elmondhatjuk, hogy a független magyar ál­lam' kormányzatai a nemzetépifes tengelyébe 3 állították a tanítói és tanári kart. Hogy mi lett ennek az eredménye, meglátszik a kezük alól kikerült ifjúság gondolatvilágán. Her­vadhatatlan érdemek ezek. A gondolatok, amiket most leirtunk a ma­gyar tanítói karról, abból az alkalomból ju­tottak eszünkbe, hogy a beiratások alkalmá­val módunkban volt véletlenül elbeszélgetni és megismerkedni egy „igazi" tanítóval, ő maga minden nyilvános szereplést elhárított magáról — hangsúlyozva, — hogy csak egyik láncszeme annak a magyar társadalmi osz­tálynak, amelyet egyetlenegy'fogalom fejez ki: tanító ... Mi ezt a kiváltságot túlzott szerénységnek találtuk, annyival is inkább, mert az* az em­ber, akiről alább szó lesz, nemcsak mint ki­váló pedagógus értéke a magyar életnek, ha­nem mint iró, a magyar mesevilág olyan csokrát gyűjtötte össze egy élet alatt, hogy elhallgatni vétek volna. Hiszen Benedek Elek, Pósa Lajos es Móra Ferenc óta nincsen olyan írónk, aki a gyermeki lélek legfino­mabb húrjain tudna játszani. Ehhez pedig igazi, mély, tisztavizü lélek kell. A mai kor­szak gyötrő problémái elviszik az Írót a gyermeki lélek világától s talán ez az oka annak,, hogy meseköltcszetünk roppant hiá­nyos. Bartáa Lajossal, a Petőfí-uteai állami elemi iskolának igazgaió-tanitójáral beszélgettünk el a napokban a gyermekről és a tanító hi­vatásáról!. Nem régen került Kolozsvárra. Azelőtt több szilágymegyei községben nevelte a magyar betűre a jövendő ifjúságát. Akárha pap volna, a megszállottak fanatizmusával beszél hivatásáról. — Tanítónak lenni?... Istenem... életem értelme, emberi mivoltomnak kiteljesedése eb­ben a fogalomban van — mondja és szinte könnyek csillognak a szemében. Rövidesen megértjük, miért beszél hivatá­sáról Barth a igazgató a rajongók szereteté- yel. — Apai ágon nyolc ősöm volt eddig tanító. Egyik öcsém s a húgom szintén tanítók. Öt fiam van. Egyik most megy a Ludovikára, a másik mint ötödik gimnazista most nyerte el a Horthy Miklós tanulmány? dijat, de a harmadikból szintén tanító lesz ... Nem hisszük, hogy akadna Magyaromé- I gon még egy familia, amelyben iiyen követ- I kezetességgel szállt volna apáról-fiura az ősök I foglalkozása. "Nyolc tanító egyetlen családban ... A há­rom legelső ősnek nevére hirtelen nem emlé­kezik, de a többiek már közelebb kerültek hozza, pedig évszázadok beszélnek a tanító- ősök háta mögül. Vitézlő Bartha András ta­nító ur már az 1790-es években Szilágykrasz- nán oktatta a betűvetés tudományára a ma­gyar ifjúságot. Abban az időben, amikor a francia forradalom véres fejezetei uj korsza­kot hasítottak az európai élet rendjébe. Baithá Sámuel, a fia, mint lévita tanító figerháton tanitóskodott az 1820-as években. Ö mesélte Napoleon csillagának bukását. A harmadik fiú, aki az ősök nyomdokain járt: ■ B&rţkst Lajos yplţ, Reszt vett- a nemzeti fői*.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom