Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-06 / 202. szám
1942. SZEP7EMBEU Ú MÓRICZ ZSIGMOND 1879-1942 Szűkszavú hivatalos távirati jelentés adta tudtul szombaton délelőtt: .Móncz Zsigmond, a nagy magyar regényíró, 'szeptember 5-re virradólag a Herczog-klmi- kán több napig tartó betegség, illetve eszméletlenség után elhunyt. .. Temetése hétfőn lesz a budapesti Kerepesi-uti temetőben A cimerpaizsot meg lehet fordítani. Az Idő már az örök időtlenség kriptájába zárta egy virágzó irodalmi-kor minden legkiválóbb képviselőjét. Ady Endre, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály és most már Móricz Zsigmond is belépett a magyar irodalom nagy halhatatlanjai közé. Halálával immár végleg és megAMIKOR MÓRICZ ZSIGMOND LEGUTÓBB KOLOZSVÁROTT JART. Az iró társaságában Biró János, a „Keleti Újság" belső munkatársa. (Fotofilm felv.) fellebbezhetetlenül bezárta azt a nagy kört, amely „Nyugatosok" gyűjtő név alatt uj irodalmi irányt teremtett, forradalmositotta a magyar irodalmat, Babits halála óta egyedül Móricz Zsigmond jáj^ s kelt e földi té- reken s egyedül is harcolt és vitázott egy „másik világgal“, amelynek felfogását soha nem vallotta magáénak... Különös még elgondolni is, hogy „Zsiga bá", a „nyakas kálvinista“ nem fog többé végig sétálni Debrecen, Szeged, Budapest, Kolozsvár, vagy Leányfalu utcáin, ahol egyformán ismerték s egyformán megbámulták őszülő üstökü szép magyar fejét... örökké szemlélő kékeszöld szinü apró szemeit — amelyek annyi mindent láttak gazdag élete folyásán — most még jobban összehunyoritotta. Fajtája sorsán sem fog rágódni, tépelödni többé. Zsellérek és betyárok védelmében sem ragad többé epébe mártott tollat, hogy bebizonyítsa a „hivatalos“ magyar világ előtt az ők igazukat s igazságukat. Száz és egynéhány kötetben sokmindent elmondott, de bizonyára kevés hányadát sem annak, amit még el szeretett volna mondani. Mert az iró soha nem fejezheti be megkezdett életművét s arra még a pontot is csupán a halál teheti fel... Móricz Zsigmond 1879-ben született egy kis szatmármegyei faluban. Apja ácsmester volt, Móricz Bálint, anyja, Pallaghy Erzsébet pedig papleány, „szelíd papkisasszony“, ahogyan halálában is halhatatlanná lett fia Írja ,,Életem regényé“ cimü müvében. *— „Két pólus“ — a két szülő — s ez a tény rányomta bélyegét Móricz Zsigmond egész életére, munkásságára. „Életem regénye“ végén Írja: „Tiz éves koromig több történt velem, mint azóta ötven év alatt... A többit regényekben megírtam.., Ez a regénye éppen 60 éves korában jelent meg s érdekessége, hogy az iró csak tiz éves koráig meséli el benne életét, mert amint Írja, tiz éves koráig több történt vele, mint azóta ötven év alatt... Ha mélyebben azámbayesszük Móricz Zsigmond életét, akkor csakugyan igazat kell adnunk állításának Hiszen az azután körvetkező ötves és egynéhány év szakadatlan küzdelemben és munkában telt el. Első Írása, amellyel országosan ismertté lett, a „Hét krajcár“ cimü novellája. Ez a gyöngyszemnyl Írás jegyezte el a „Nyugat“-ta! s ettől kezdve együtt is maradt a Nyugatosokkal, míg végül egyesegvedül maradt. Regényei: Sárafanv, Az Isten háta mögött, a Fáklya, Harmatos rózsa. Kerek Ferkó, Légy jó mindhalálig, Kivílágos virradtig, Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Úri muri, Rokonok, Boldog ember, Szegény emberek, Forr a bor s élete fő müvei, a Tündérkert, Â nagy fejedelem, A nap árnyéka — az Erdély-triológia — s még fel nem sorolt regényei és színdarabjai egy egész könyvtárra való könyvet tesznek ki. Bámulatos szorgalommal és munkabírással sajtolta ki magából istenadta tehetségének tüzét és szikráit. Talán csak Jókai és Mikszáth hasonlítható össze véle munkabírásban és elbeszélő készségben. Mikor már-már azt képzelték róla, hogy „kiírta magát“, hozzálátott Rózsa Sándor trilógiájának megírásához. A trilógiából azonban csak két kötet jelenhetett meg: „Rózsa Sándor a lovát ugratja“ és „Rózsa Sándor összevonja a szemöldökétírásaival már eddig is megbolygatta néhányszor a „hivatalos Irodalmi közvéleményt“, de az utóbbival valósággal megzavarta. Viták szállingóztak körülötte s még vádak is, de 0 — akár hőse a betyár — csak „összevonta a szemöldökét“ és tovább dolgozott, mert a harma-' dik kötettel akarta igazolni hőse igazát, amely egyúttal a szegény futóbetyárok és zsellérek Igaza is lett volna, de ezt az Igazságot — mint az idők folyamán annyiszor — most már végérvényesen elnyeli a Könyö- rületlenség... Móricz Zsigmond soha nem. pályázott ba- I bérokra. Népszerűsége mégis nöttön-nőtt. A * tehetségek felfedezésétől sem riadt vissza s lapiában, a „Kelet Népedben teret is adott mindannytoknak. ö volt az első úgynevezett „népi-író“ és az utóbbi időben semmi jobban el nem keserítette, mint a népi Írók egymást meg nem értése, egymáBt lebecsülése. Minden szándékot szentnek tartott, amely a nép sorsán akart segíteni. Ezen a téren még az eszközöket sem nézte. Éppen azért vált talán számára a nép megváltó ideáljává Kossuth Lajos mellett Rózsa Sándor.. > Móricz Zsigmond nyelvezete buja volt a szó legigazibb értelmében. Buja és dús, mint a legdusabb és legbuiább tavaszi buzavetéa. Talán azért is van, hogy nem mindenki számára élvezhető a dús televényből táplálkozó irásmüvészete s amit tett, nem mindenki tartja művészetnek. Életművét azonban majd csak az eljövendő idő érleli meg s hullajtja el életművéből a nem időtállókat, mint. ahogyan néhány regényét már maga az alkotó Móricz Zsigmond is túlélte. De az Idő és hatalmas olvasótábora éppen azért lehet véle megelégedett, mert van mi közül válogatnia... Hiszen Móricz Zsigmond négy évtizeden keresztül nem is tett egyebet, mint szüntelenül irt és irt. Es időnként megjelent az előadó-termek dobogóin is s akkor volt csak valójában „Zsiga bá", amikor élő szóval is mesélt. Mindig lenyűgözte hallgatóságát. Igaz, fiatal korában papnak készült s valóban azzá is vélt, egy' különös tudomány papjává, amely maga az Írás, az írva elbeszélés. .. Halála hire már megborzongatta néhányszor kivel lelkét, float végérvényesen bekövetkezett. Es halála hozzá illő,' kegyes és csöndes volt. Fájdalmak nélküli. Hosszú eszméletlenségből ment át az örök eszméletlenségbe. így is volt ez rendjén. Bizonyára nem Is szeretett volna szenvedni, jajgatni s panaszkodni. Amit akart, mindeift elmondott sokezemyi regény-hőse által s amit még el szeretett volna mondani, arra még az örökkévalóság is rövid lett volna... BIRÖ JANOS Á kolozsvári Cserkészrepülők Egyesülete méltó emléket állít a repülés magyar hősi halottainak Kolozsvár, szeptember 5. Alig néhány hete annak, hogy Kolozsváron járt TasnádJ Nagy László, a magyar sportrepülés egyik úttörője és irányítója, aki most Kormányzó Urunk vejével, Károlyi Gyula gróffal együtt halt tragikus repülőhalált. Éppen képeslapokat irt s azokat vitte a legközelebbi postaládához. amikor rábukkantunk. Tasnádi Nagy László atléta termetén katonaruha feszült. Szelíd kék szemével a nagy hollóskirály szobrát, a Szent Mihály- templom égbenyuló tornyát s az ősi köveket nézte. Arcának remegése jelezte, hogy a szépségek megfogták lelkét. Vonásain, mintha mosoly szaladt volna végig, de szavakkal csak azt fejezte kJ, ami betöltötte egész életét, ami a magyar repülés ügyére vonatkozott. — Csodalatos, milyen „termi k“ viszonyok vannak Kolozsvár felett — mondotta s elnézett messze fel a nyári ég kékségében, ahol madarak szálltak s felhők vonultak tova. — Ki tudja, az ö rendkívüli tudásával, mit látott, mit olvasott ki ezekből a titkos jelekből, de az bizonyos, hogy ha repülőtársai állanak mellette, értékes utalásokat és megállapításokat közölt volna velük. Minden szava tanítás volt s minden pillanata munka. Sietett, az AERO-szövetség hatalmas gépkocsija ott állott a járdaszélen s várakozott reá, hogy visszavigye Érdre, ahonnan negyvennyolc óra előtt egy vitorlázó gépen indult Kolozsvárra. A Budapest—Kolozsvár távolságot vitorlázó géppel átrepülni minden magyar repülőnek becsvágya. Hogyne vállalkozott volna erre a feladatra Ta»nád) Nagy László, a* országnak egyedüli aranyjelvényes repülője! A feladat legnagyobb, legnehezebb problémája nem a távolság, hanem a Királyhágó magas csúcsain s rendkívüli légviszonyain való áthatolás megoldása. Még egy kisebb teljesitményti motorosgéppel is nagy vállalkozás. Tasnádi Nagy László háromszor vágott neki ennek a feladatnak és mind a háromszor átrepült a Királyhágón. Rajta kívül eddig ez vítorlázőrepülönek még nem sikerült. — Ezerkétszáz méter magasságban szálltain s a derült, felhőtlen égben Bánffyhu- nyad felett már úgy láttam, tisztán és közelről a Szent Mihály-templorn tornyát — mondotta — mintha kinyújtott karommal elérhetném. Ez volt egyetlen megjegyzése. Nem akart többet magáról, élményeiről beszélni. S hozzám intézett búcsúszava az volt: — Arra kérlek, ne rólam, Írjál, csak az itteniekről s a magyar repülésügyröl. De arról minél többet, mert megérdemli. Átrepült a Királyhágón, de nem érkezett meg á kolozsvári repülőtérre. Le kellett szállania Borsaliget határában, huszonöt kilométerrel távolabb, ámbár a távolságnak megfelelő messzeségben. Gépét az ottani leventék és a csendörség segítségével szétszedte, féléjszaka dolgozott s hajnalban egy parasztszekeren elindult Kolozsvárra. Reggel már korán jelentkezett Lőrinczy Zoltánnál, az itteni cserkészrepülök parancsnokánál és máris rohant ki a dezméri repülőtérre. Ott a legkedvezőtlenebb légköri viszoSZÁLLÓ BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Fagáagas szobá't ’ 6*— P-től 12‘ P-ig Központi fekvés. * Korszerű kényelem Kétáagas szobák 9*— P-től 18'— P-ig Éttermében Veres Károly és c gány- zenekara muzsikál Elismerten kiváló Rongha. Polgári árak. nyok mellett azonnal felszállott egy „Vöcsökökéi. Leírt néhány kört, majd földes érve, közölte megfigyeléseit s utasításait a helybeli repülőkkel. Az ő végtelenül szerény, vonzó egyénisége s őszinte igaz bajtársi szeretete mély hatással volt fiatal munkatársaira, mint ahogy mindenkit elragadott, aki vele beszélt. Tőle Vsak tanulni lehetett és példát venni. A Műegyetemi Sportrepülők Egyesületének ügyvezető elnöke volt. A magyar repülés ügyének szentelte életét. Elért eredményei a magyar repülés értékei. A sors súlyos csapásokkal sújtott minket ezekben a napokban. A magyar repülés ügyének erős oszlopai dőltek kJ egymásután. Vitéz nagybányai Horthy István, gróf Károlyi Gyula és Tas>- nádi Nagy László úttörő munkát végeztek a magyar repülés ügyének szolgálatában s haláluk mérhetetlenül nagy vesztesége a magyar repülésnek. A kolozsi'árl Cserkészrepülók Egyesület® a nagy veszteség teljes átérésével és őszinte gyásszal gondol a magyar repülés hősi halottjaira. Ez a fiatal, de törekvő és szép eredményeket elért lelkes egyesület elhatározta, hogy a magyar repülés ügyének hősi halottjai emlékét megörökíti. Megfeete- tík az egyesület részére néhai vitéz nagybányai Horthy István Kormányzóhelyettes TJr és Károlyi Gyula gróf arcképét s azon a helyen, ahol Tasnádi Nagy László legutoljára felszállt, márvány emléktáblát emeltet s arra rávéseti a magyar repülés hősi halottjainak nevét. Ezenkívül Horthy István nevét viselő ezüstkupát készíttet, hogy azzal, mint vándordíjjal jutalmazza meg az év legnagyobb sportrepülő teljesítményét. Külön emlékserleget készítenek Tasnádi Nagy László nevével s azzal a Budapest—kolozsvári távolságot berepülő vitorlázó repülőt jutalmazzák meg. A dezméri repülőtéren félárbócon leng a magyar lobogó. Az oktatóig karján gyászszalag s a fiuk szemében könny. De a lelkekben erős akarat és elszántság izzik: szembenézni a sorssal s menni bátran tovább azon az utón, amelyet a nagy példaadók minden fiatal magyar repülő elé kijelöltek. TURAN LAJOS Nagybányán is szép eredmény- nyel folyt a meleg holmik gyűjtése Nagybánya, szeptember 5. A nagybánya' leventék, a Vöröskereszt és a bajtársi szolgálat hölgytagjai fáradhatatlanul folytatják az országszerte megindult téliruha gyűjtését, honvédeink javára. Az első napon a kereszthegyi bányásznegyedet keresték fel. A szegény munkáscsaládok meglepő áldozatkészséggel és lelkesedéssel adakoztak s igy az első nap váratlanul szép eredménnyel végződött. Összegyűlt 345 darab gyapjú ujjas, 154 pár érmelegitő, 121 gyapjutakaró, harisnyák, sálak és sok egyéb meleg holmi. A további gyűjtés a bányásznegyedben elért szép eredmény után még nagyobb lelkesedéssel folyik. Bulgáriában az állam lefoglalja az egész fenqerifermést SZÓFIA, szept. 5. (MTI) A Ştefani Iroda jelenti: A minisztertanács határozata értelmében az állam lefoglalja az egész Idei tengeritermést. Uj rendelelelr a Hivatalos Lapban Budapest, szept. 5. A Hivatalos Lap vasárnapi száma a következő rendeleteket közli: A honvédelmi miniszter rendelete a női honvédelmi munkaszervezet tagjai részére jelvények rendszeresítése tárgyában. A kormány rendelete az 1942. évi, vagy ennél régebbi termésű réti széna zár alá vétele és igénybevétele tárgyában. A közellátásügyi miniszter rendelete oz előbbi rendelet végrehajtásáról. A közellátásügyi miniszter rendelete a cukor forgalmának és fogyasztásának újabb szabályozásáról. Az iparügyi miniszter rendelete a tábls- üveg forgalmáról és felhasználásáról. I
