Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-04 / 200. szám

1942. SZEP7EMBER 4 5 Thalia szekere helyett — Hars harcikocsiján... Berlin, szeptember 3. Ma Európái vala­mennyi részén, mindenütt, ahol német kato­nák tartózkodnak, ott találjuk a német mű­vészek kiapadhatatlan gárdáját is. A véderő ma Európa bármely sarkában élő német ka­tona szellemi szükségleteinek kielégítéséről gondoskodik. Hires művészek járják a külön­böző frontokat, hogy a haza hangulatát és a művészetek százszinü világát varázsolják a német katona elé. Ez az egyedülálló mozga­lom valamikor á Siegried-Vonalból indult ki, de a katonai megszállások területeinek nö­vekedésével együtt ma Narviktól Líbiáig mindenütt kiköt a vándormüvészek tarka se­rege, hogy néhány boldog órára feledtesse a katonákkal a katonai szolgálat kemény nap­jait. A német művészek ma égész Európát beutazhatják és életük legszebb emlékeit és élményeit szedhetik csokorba s tűzhetik ba­bérkoszorúik mellé. A legnagyobb művészi törekvést és vágyat is jelenti azonban még ma Is minden nagy művész számára, ha va­lamelyik fronton szellemi fegyverével szol­gálhatja a hazáját. Ez a hivatás is katonai hivatássá fejlődött. A társulatnak napokon, bizony sokszor hete­ken keresztül kell egyik helyőrségről a má­sikba vándorolni és a háború már a művé­szek között is kitermelte a maga nemzeti hőseit. Berlin egyik neves táncosa tért haza most hosszú vándorút járói. Az újságírók kérésére elmesélte legszebb „harctéri“ élményét. A kis történet talán nem fesziti „pattanásig“ idegeinket, mégis megismerhetjük belőle ko­runk és a német hadsereg hősi szellemét és bepillanthatunk az egyedülálló győzelmek titkaiba is. — Táncos különítményünk estélyt rende­zett az egyik csatomamenti repülőezred szá­mára. A kitünően sikerült műsor után az ez­red meghívott bennünket bajtársi összejöve­telre. A lányokat, tánccsoportunk hölgytag- jalt a pilóták és a bombázók szórakoztatták és végtelenül szives, barátságos és kedé’yes hangulatban töltöttük az estét. Egyszerié csak felállnak. Egyik szomszédom, egy ka­pitány megkért bennünket, férfi táncosokat arra, hogy szórakoztassuk addig a lányokat, amig ők visszatérnek, mert egy „kis dolguk“ akadt. Egy óra sem telt el, ismét ott voltak. Valahol London nieUe.lt volt egy kis dolguk. Ledobták bombáikat a kitűzött célokra, né­hány angol gépet elintéztek és mintha misem történt volna, tovább szórakoztak velünk. ftem adnak ki ui feqyekel ai elvesztett élelmiszer- f jegyek helyett Kolozsvár, szeptember 3. A város közellá­tási hivatala az alábbi közleményt adta ki: A közellátási minisztérium leiratot inté­zett a közellátási hatóságokhoz, amely sze­rint elvesztett éJelmiszcrjcgyek helyett uj jegyeket nem lehet kiadni. Ezzel kapcsolat­ban a város közellátási hivatala felhívja a fogyasztók figyelmét a különböző legyek gondos megőrzésére, mert uj jegyek iránti kéréseket nem fogad el és ilyen ügyekben sem a polgármester, sem a közellátási hiva­tal nem fogad. Újabb ügyekben iléllcezefl a kolozsvári rendőri bünlelőbirósáff Kolozsvár, szeptember 3. A városi rendőri büntetóbiróság csütörtökön több kihágási ügyben hozott ítéletet. Nagy fal udi Nándor, a „Merkur“ sz'kviz- gyár tulajdonosát a rendőri büntetöbiró 100 pengő pénzbüntetésre, átváltoztatható 10 napi elárásra Ítélte, mert nem tett eleget a közegészségügyi feltételeknek. Abrabáni Áron, Deák Ferenc-utca 15. szám alatti ke­reskedő 30 pengő pénzbüntetésre, átváltoz­tatható tiznapi elzárást kapott, mert egyik, vevőjének megtagadta a kenyér kiszolgálta­tását. Nylsztor László. Monostori-ut 114. szám alatti korcsmátos 20 pengő pénzbün­tetést, vagy 5 napi elzárást, Simon Gergely Kalános-utca 22. szám alatti korcsmátos pedig 50 pengő pénzbüntetést, vagy 10 napi elzárást kapott, mert a köztisztasági köve­telményeknek nem tett eleget és az italne- mtieken nem tüntette fel az ital minőségét. Stein Miksa, Teleki Pál-utca 10. szám alatti bélyegzőkészítőt jogtalan cégtáblahnszná- latért 100 pengő pénzbüntetésre, átváltoztat­ható 5 napi elzárásra ítélte a rendőrbiró. Jeszenszky István dr. rendőri büntetöbiró megállapította, hogy Stein jogtalanul hasz­nálta a „bélyegzőgyár“ megjelölést, mert csak bélyegzőkészítő megjelölést használha­tott. Drigla János, Krizbal-utca 78. szám alatti lakost köztisztasági kihágásért 100 pengő pénzbírságra, átváltoztatható 10 napi elzár ásta ítélték. Magyar világ Berlinben Berlin, szeptember 3. Nem is olyan régen még Berlin legforgalmasabb kőrútjai is han­gosak voltak a magyar szótól. A hatalom átvétele, tehát 1933 előtt a budapesti zsidó­ság hatalmas térhódítása jelentette ezt a hangos „magyar“ világot, de gyors „vissza- emigrálás“-uk után csak az a néhány iparos- és diákegyesület képviselte a magyarokat a legnagyobb európai metropolisz életében, amely azóta is itt működik. Együtt van itt egész Európa Németország Ipari városainak képe egy idő óta sajátságos külső szint kapott. A Németországban dolgozó külföldi munkások tarka világa változtatta meg a nagy német iparvárosok külsejét. Könnyű felismerni őket, mert ruházatukban is elütnek német bajtársaiktól, de a különböző országok típu­sai már arcszinükkel, hangos, élénk, idegen beszédmodorukkal is elárulják azonnal kül­földi mivoltukat. A legutóbbi hónapok során uj színnel gyarapodott a város képe: a meg­szállt keleti területek ukrán és orosz lakos­ságával. Vasárnaponként Berlin nevezetes­ségei előtt tarka fejkendős, lompos keleti szláv, ukrán asszonyok és lányok álldogál­nak, meg-megállnak és elméláznak, mintha az elfelejtett Jóistentől kérnének magyará­zatot arra, hogyan csöppentek bele ebbe az ismeretlen világba ? A Németországban rfblgozó külföldi mun­kások számát, a munkában lévő foglyokkal együtt több mint 5 millióra becsülik, de ez a szám állandóan emelkedik. Szombat dé’után a nagy körutak újság- kioszkjai előtt ácsorognak a magyarok, ke­resnek, kutatnak magyar lapok után. hogy vasárnap, üres óráikban, gondolatban haza- szállhassanak kissé ... Együtt van itt egész Európa. Francia lányok nevetésétől hangos a Tiergarten, han­gosan gesztikulálva lépnek be az olaszok a földalatti vasutba, az autóbuszokon lányok és fiuk beszélgetnek valamilyen balkáni nyelven és csendesen visszahúzódó magyar munkások nézegetik a bábeli nyelvzavar közepén elterülő fővárost. Európa uj munkaírontja alakult ki Németországban Németországban egy uj belső, arevonal. Európa nj munkafrontja alakult ki. amely megfeszített munkával, katonai fegyelemmel szakadatlanul ontja és adja a harctéren küzdő hajlársak kezébe a világ legjobb fegy­veren. Ennek a belső frontnak, éppen úgy, mint a külső frontnak is a magyarok is részesei: magyar munkások állnak & leg­nagyobb német hadianyaggyárakban; ma­gyar munka és verejték közepette született fegyverek dörögnek messze keleten, hogy a bolsevista fekélyt kiirtsák Európa testéből. Ma ezek a magyar munkások varázsolnak uj szint, egy kis magyar szigetet ebbe a nemzetközivé vált német birodalmi fő­városba . Az egyik legforgalmasabb berlini útvona­lon van egy jónevü magyar szabómester üzlete és ebben az üzletben valóban együtt van majdnem egész Európa. A behívások következtében megszaporodott a munka és a külföldi munkaerőkkel segít magán a német fővárosban letelepedett magyar. A tulajdo­nos és a főszabász magyar, egy francia, két belga (közülük egy flanunand) és egy hol­land segédből tevődik össze ez a nemzetközi üzemi közösség. Hogy pedig teljes legyen a sor, a nadrágszabó mesterséget egy német nő tölti lie. Elképzelhetjük, hogy mennyi gonddal és bajjal jár együtt ennek a kis csa­patnak a rendbentartása, de ez a kis példa is rávilágít azokra a hatalmas munkajogi, szociális és ellátási problémákra, amelyekkel ma Németországnak meg kell birkóznia. Mindenütt megállják helyüket a magyar iparosok A Berlinben élő magyarok másik leg­nagyobb csoportja már régen vándorolt ki Németországba. Legnagyobb részük kézi­iparos, akiket munkájuk, nehéz verejtékkel és nélkülözéssel szerzett egzisztenciájuk köt ide. A magyar szabó, a cipész és a szües kitűnő hírnévnek örvend és erre az a leg­szebb bizonyíték, hogy a rendkívül lelemé­nye«, ügyes, fürge és a kitűnő üzleti érzék­kel megáldott poroszok között is megálltak helyüket és tisztes polgári jólétet teremtet­tek maguknak. Számos magyar üzemben magyar segédek dolgoznak és valamennyit az önállósítás gondolata hevíti. A régóta itt élő magyarok között azonban találunk szép számmal vállalkozót, kereskedőt, tisztviselőt es orvost Is. Külön osztályt alkotnak a magyar művészek. Uj honfoglaló Európa csaknem minden országában moz­galmak indultak a Németország által kezde­ményezett települési akciók nyomán. A ma­gyar lapok is állandóan közlik az uj moz­galom magyar vonatkozású eredményeit. A mozgalom kihatott a szomszéd államokban élő magyarságra is. Minden magyar egyesü­letben a hazatérés lehetőségeit fontolgatják és már eddig is számos visszatérés is történt eddig. Ha két magyar találkozik, az az első kérdésük: „mikor megyünk haza?“ Van ebben az uj magyar mozgalomban valamilyen magasztos szellem. A legnagyobb világégés közepette egy uj eszme, az európai közösség eszméje tör előre és ebben i hatal­mas és Európa sorsát talán évezredre meg­határozó küzdelemben megszólalnak a ma­gyar szivek, egy' uj honfoglalás érzése, vágya és akarata tölti el az elszakadt magyarokat, hogy ismét tagjai lehessenek a magyar közösségnek. Féllábbal már min­denki otthon van, mindenki várja a jelt a vonat indulására. Sokan már „körülnéztek" odahaza, kikeresték az utcát is, amelyben tovább folytatják majd régi mesterségü­ket ... Dunántúli disznópásztorból — jónevü berlini iparos A fentebb említett magyar szabó büszke arra, hogy dunántúli disznópásztori sorból emelkedtek fel Berlin egyik jónevü iparosává. Még büszkébb azonban arra. hogy fia tnég égévben mérnök lesz. Az ersö versenyben megacélozott magyar akarat az élet minden­napos küzdelmében sok nehéz éven áttörte magát a teljesitmény’ alapelvére épített Németország fiai között. Nemcsak megálltak helyüket az ittélö magyarok, hanem hozzá­járultak a magyar tehetség és a magyai nép igazi arcának megismeréséhez is. A Németországban dolgozó magyar munkások rátermettségét, alkalmazkodási képességét és különösen ügyességét a német szakkörök nemcsak kiemelik minden esetben, hanem a magyarokat a többi munkások fölé is helye­zik. A magyar munkások magukkal viszik majd haza nemcsak kiszélesített szaktudásu­kat. hanem a német gyárak technikai, szer­vezeti és szociális berendezésének ismere­tét is.-* Minden világnézeti magatartáson túl, a világ minden sarkából hazatérő magyarság az újjáépülő Magyarország fejlődését és az uj európai közösségbe való bekapcsolódása* csak elő fogja mozdítani. Bármilyen legyen is a jövő, bármilyen szellemet hozzanak is magukkal, ez a szellem mégis magyai lesz mint ahogyan mindenütt magyar maradt. 1 Néhány gondolat a 13. számú magyar hadíjelentéshez Köze] 4 hónapos hadműveleti időszakkal összesen 14.531 főre rugó veszteségéről tájé­koztatja a nemzetet a honvéd vezérkar főnö­kének IS. számú hadi jelentése. Megérdemli a fáradságot, hogy a közö t számokkal köze­lebbről is foglalkozzunk. A magyar nemzet tulajdonképpen nagyobb veszteségre volt elkészülve, mert azt már a mult évi harcokból is tudta, hogy a háború olyan szívós ellenféllel izemben, mint a szov­jet haderő, nagy \crárdozattal jár. De a most közölt veszteségi szâţnot igazán nem tarthatjuk magasnak, ha meggondoljuk, hogy egy egé«z hadseregnek több csatájáról van szó. Egyébként, hogy mi a sok, legjobban ösr- szehasoiilitá? utján •'állapíthatjuk meg. íme néhúnv adat az. első (191415-as) világháború­ból! 1 Ül4-ben csapataink sokkal súlyosabb vesz­teségeket szenvedtek. Csupán egyetlenegy na­pon — a tűzkeresztség napján — vesztett: a munkácsi 11. honvéd ezred 1786 embert (tisztekkel együtt). a kassai 9. honvéd ezred 27 tisztet (ebben az ezredparancsnokot is) és 1233 embert. a soproni 76. gyalogezred 28 tisztet és ke­reken 1200 embert. a szegedi 5. honvéd ezred III. zászlóalja 488 emberi (tisztekkel együtt). Persze nem minden csapát csert a tűzke­resztségen ilyen drágán. Így például a nagy­kanizsai 48. ezrednél 621 ember, a budapesti honvédezrednél (2 zászlóalj) 350 ember ma­radt a csatatéren. A 8 napig tartó komarowi csata (1914 au­gusztus 26—szeptember 2) vérá.dozata 40.000 Gépipari gyakorlattal rendelkező muszahi rajzolói keres erdélyi nagyvállalat, műszaki osztálya részéte." I Ajánlatokat „Erdélyi I nagyvállalat“ jeligére a kiadóhivatalba kérünk. fő volt és ehbó'I esett a három lő., 27. és 39. honvéd) hadosztályból álló kassai VI. had­testre kereken 15.000 fő. Ennek közel felét — kereken 7000 főt (és ebből 2500 halottat) —• vesztette a miskolci 15. hadosztály. Összehasonlításul kínálkozik még a 6. I«nn- zo-csata, amelyben egyetlen hadtestünk: a 17- közös és 20. honvéd hadosztályból álló teme— vári hadtestnek körülbelül annyi vesztesége (pontosan 13.923" fő) volt, mint a keleti arc- vonalon jelenleg küzdő hadseregünknek. A veszteségek eloszlása most és akkor a követ­kező volt (zárjelben a 6. lsonzo-osata veszte­sége) : halott: 2413 (1688): sebesült: 11.558 (7.056).; eltűnt (és fogoly): 560. (5179) fő. A fenti számokból az. tűnik ki. hogy a ha­lottak és sebesültek egymáshoz, való aránya alig változott valamit, de majdnem tízszer annyi volt az. eltűnt (és fogoly) 1916-ban. Ennek is megvan a magyarázata. Az. l-onzo- esata ugyanis a Doberdo feladásával, tehát a VII. hadtest liát.ravételével végződött. Már pedig minden vissz.frvonn ás szinte elkerülhe­tetlenül az eltűntek (foglyok) számának, nö­vekedésével jár. Az. eltűntek közzé ugyanis azokat számítják, akik sorsa a csatatér fel­adása következtében egész biztonsággá! nem állapítható meg, tehát vagy elestek, vagy se­besülten és sebesiiletlenül fogságba estek.. Az 191(5, évi nagy szám még abból is adódott, hogy akkor, 2 évi veszteséges háború "után. már sok felületesen kiképzett ember volt az arcvonalban s ezek természetesen sokkal kony- nyobben estek fogságba, mint a jól kiképzet­tek. mert kevésbbé értették a háboru-kodás mesterségét. A jelen (1942. évi) veszteségben minden­esetre rendkívül kedvező a biztos vére« vesz­teség és az eltűntek között levő arány (28:1). Ez a csapat rendkívül magas erkölcsi értéké­re vall. A veszteségnek aránylag csekély volta pedig tanúságot tesz. a jó vezetés mellett, amely takarékoskodik a magyar vérrel és # jó kiképzés mellett, amely képesíti katonáin­kat arra. hogy harci feladataikat kevés vér- áldozattal oldja meg. A égeredményben a T8. számú vezérkari je­lentés megnyugtatott bennünket. Csak azt olvashatjuk ki belőle, hogy a keleti arcvonalon küzdő hadseregünk érti a dolgát. JULIER FERENC Divatbemutatót rendez honvé­dé nk javára a Baross Hői Tábor kolozsvári csoportja Kolozsvár, szeptember 3. A Baross Női Ti­bor kolozsvári csoporijának vezetősége elha­tározta, hogy szeptember utolsó vasárnapján nagy nöi-divat bemutatót rendez. A. Baross Női Tábor kolozsvári csoportja megalakulá­sa óta már két ízben rendezett női divatbe­mutatót, emlékezetes sikerrel. A nöi-divat- szakma keresztény tagjai máris nagyban készülnek a bemutatóra, amelynek tiszta jö­vedelmét a fronton küzdő' honvédek és hoz­zátartozóik felsegélyezésére fordítja a Ba­ross Női Tábor vezetősége. f\ Kúria is helybenhagyta a hírhedt SdmeíásVili Áron négyévi fegyház­büntetését Kolozsvár, szept. 3. Semelás Vili Áron 81 éves ügynök, mint orosz menekült 1920 őta Európa nagyvárosaiban élt, 1940 elején pe­dig e’öbb Kassára, majd Nagyváradra költö­zött és tavaly, nyáron Kolozsvárott telepe­dett le. üzleti főhajtásokból tartotta fenn magát. Filléres holmit vásárolt divatüzletek­ben és óvatlan pillanatokban boszorkányod ügyességgel szöveteket, vásznakat, selyme­ket tüntetett el felöltőjének hő, titkos zse­beiben. Egy Ízben tettenérték és ekkor le­tartóztatták. Kiderült közben, hogy egy fia­tal keresztény leánnyal közös háztartásban élt. A kolozsvári törvényszéken tagadott, de a tanuk és károsultak felismerték. A bíró­ság azt is terhelő körülménynek vette, hogy felöllőjénok mindkét oldalán olyan nagy, kü­lön bevarrott zsebeket találtak, melyekben több vég áru is elfér. A törvényszék 12 rend­beli üzletszerű lopás bűntettéért és fajgya- lázás vétségéért összbüntetésül négyévi fegy házra Ítélte. A kolozsvári tábla, majd most a Kúria Maday-lanácsa az Ítéletet belyben- hagyta-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom