Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-27 / 219. szám

1942. SZEPTEMBEU 27 s Á Kormcinyzóhefyetfes Ur emlékét méltatta Kolozsvár törvényhatósági bizottságának köz­gyűlésén InczédyOoksman Ödön dr. főispán Megszavazta a város parlamentje a négymillió pengős közellátási kölcsönt Kolozsvár, szept. 26. A város törvényható­sági bizottsága pénteken délután 5 órakor tartotta Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán elnökletével közgyűlését a városháza díszter­mében. A Hiszekegy elmondása után In­czédy-Joksman Ödön dr. főispán meleg sza­vakkal köszöntötte a törvényhatósági bizott­ság tagjait és azok soraiban megjelent Pap József dr. nyugalmazott főispánt és Baráth Béla dr. plébános-kanonokot, aki Veres Ernő lemondása folytán került be a város parla­mentjébe. A főispán ezután kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg vitéz nagybányai Horthy István tragikus elhunytáról. — A magyar nemzet legnagyobb és leg­szentebb ünnepén — mondotta a főispán — Szent István, napján olyan csapás érte nem­zetünket, amelyhez hasonlót a történelem alig tud felmutatni. Egy nemzet, amely erős és nagy összetételénél fogva a rámért csa­pást az egyénnél talán könnyebben viseli el, de nem igy azok, akiket a legszentebb vér­ségi közösség fűzött a hősi halotthoz: szü­lők, feleség, gyermek! — Vitéz nagybányai Horthy István kor­mányzóhelyettes Ur öföméltósága emlékét idézem. Látom öt, az ifjút, aki komoly és nehéz tudományok elsajátítására adja ma­gát. Egy idegen világrészben tökéletesíti tu­dását, melynek rendjén nagy szociális ér­zékről tett tanúbizonyságot, ezt tökéletesíti további életfolyamán és gyakorolja az egy­szerű munkással az elesett szegénnyel szem­ben. E férliui erények, rendkívüli szaktudás predesztinálják őt a Magyar Államvasutak vezetésére az elnöki székben. <— Es jön 1942 február 19., amikor a ma­gyar törvényhozás két háza kitörő lelkese­déssel választja meg öt Kormányzó Urunk helyettesévé. A megnyugvás érzése lett úrrá a nemzeten, hogy Kormányzó Urunk őfőmél- tósága saját vérében kaphatta meg a támo­gatót és azzal oszthatta meg a kormányzás nehéz gondjait. Ezt a megnyugvást csakha­mar az aggódás váltotta fel, amikor a Kor­mányzóhelyettes hazája iránti kötelességéből kifolyólag a harctérre megy és ott ezer ve­szély közepette repülöszolgálatot teljesít. Jól tudja, hogy életével játszik, számol annak elvesztésével, de részt kíván magának a haza. védelméből. — Szent István király ünnepén pedig hősi halálával gyászbaboritja rajongásig szeretett övéit és nemzetét. Ez az Ifjú élet, ez az el­múlás azonban — és ez lehet egyetlen vi­gasztalásunk — tanít minket valamire. Ta­nít arra, hogy e rettenetes háború idején szó nélkül viseljük el a szenvedéseket, a nélkülö­zéseket, gyakoroljuk a jótékonyság nemes cselekedeteit, hogy ezekkel másokon se­gítsünk! Tanít arra, hogy jól jegyezzük meg magunknak a nagy költő szavait: „Sehon- nai bitang ember, ki most ha kell, halni nem mer. Kinek drágább rongy élete, mint a Haza, becsülete!“ — Tanit arra, hogy ha a megdlcsőült éle­tében megválasztásában egységesek voltunk, akkor a nagy veszteségben érezzük megacé- lozottnak ezt az egységet és maradjunk egy­ségesek a reánkmért csapásban az élet to­vábbi küzdelmeiben egyaránt. Ezektől a gon­dolatoktól és érzésektől áthatva indítványo­zom: mondja ki Kolozsvár sz. kir. törvény- hatósági bizottsága, hogy a Kormányzóhe­lyettes Ur öföméltósága hősi halála felett érzett fájdalmának a mai közgyűlés jegyző­könyvében méltó módon ad kifejezést. A főispán meleg, szívből fakadó megemlé­kezése után Folyovich János főjegyző több bejelentést tett. Jelentette, hogy az egyetem tanácsa a Ferenc József Tudományegyetem Idei Rector Magnificusává Kovrig Béla dr. egyetemi tanárt választotta meg. A lemon­dott Veress Ernő helyett Baráth Béla dr. lett az uj belvárosi plébános. Mindketten hi­vatalból tagjai a törvényhatósági bizottság­nak. A főjegyző ezután megemlékezett Fran­co Vellani Dionisi olasz Írónak, a magyar nemzet nagy, barátjának hősi haláláról. A bejelentések után Vásárhelyi László dr. pol- gáimesterhelyettes jelentette, hogy a belügy­miniszter kisebb módosítással jóváhagyta a város uj költségvetését, mig a pótadó kul­csának megállapítását a törvényhatósági bi­zottságra bízta. Suba Károly dr. tb. tanácsnok bemutatta az 1940 és 1941. évi zárszámadást, majd elő­terjesztette a tulkiadások fedezésére szol­gáló pótköltségvetést, amelyet a közgyűlés hozzászólás nélkül elfogadott. Ezután Segesváry Viktor dr. tanácsnok előterjesz­tette a 4.000.000 pengő közellátási kölcsön felvételéről szóló polgármesteri javaslatot, amely szerint a város vezetősége 500 vagon burgonyát, 100 vagon hagymát, 150 vagoa száraz hüvelyest és 1000 vagon tűzifát kí­ván beszerezni a lakosság téli szükségletei­nek fedezésére. A kölcsönből másfélmillió pengőt fordil előlegül a korábban lekötött 10.000 darab sertés bérhizlalására. A köz­gyűlés néi szerinti szavazással hozzájárult, hogy a város vezetősége a 4.000.000 pengő3 kölcsönt a következő pénzintézetektől vegye fel: Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank Rt., Erdélyi Kereskedelmi Bank Rt., Mező- gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt., Er­délyi Leszámítoló és Pénzváltóbank Rt., Ma­gyar Általános Hitelban Rt. kolozsvári fiók­ja, Országos Földhitelintézet Rt. kolozsvári fiókja, Magyar-Olasz Bank Rt. kolozsvári fiókja és a nagyszebeni Általános Takarék- pénztár koJczsvári fiókja. A közgyűlés ezután elfogadta a gyám- pénztári pénzkészletek gyümölcsöző elhelye­zése tárgyában tett polgármesteri előterjesz­tést, máj '1 Bartha Ignác dr. módosító Indít­ványa után jóváhagyta az uj szeméthordási szabályrei’t eletet, valamint a cseppfolyós gáz üzemének fejlesztése és külön kezdése céljaira 1PO.000 pengős kölcsön felvételét. Ko/ács Gyula műszaki tanácsos előterjesz­tésére r közgyűlés hozzájárult a Honvéd­utcával párhuzamosan futó Kövespad' lábá­nál nyitandó utca és ezzel kapcsolatos terü­let, valarmnt a Hösök-tere és környéke ut- hólózatának megállapítását és a Méhes-utca felső része környékének rendezését. Ugyan­csak elfogadta a közgyűlés a városias kiala­kításra szánt és beépítésre kijelölt terület határvonalának megállapítására tett előter­jesztést és a város uj utforgalmi hálózatá­nak megállapítását. Az utforgalmi hálózat megállapítása során Somodi András dr. kérte a város vezetőségét, hogy a háború után meginduló nagyszabású építkezések céljaira már most végezze el a szükséges kisajátításokat. Középitkezésekre a város­nak telke nincs, mert a megszállás alatt a város vezetői az értékes telkeket elherdál­ták. Szükséges tehát a spekulációt meg­előzni a kisajátításokkal. A felszólalásra Vásárhelyi dr. polgármesterhelyettes vála­szolt s közölte, hogy a város vezetősége gondoskodott a kisajátítás céljaira költség- vetési fedezetről. A közgyűlés a Himnusz hangjaival ért véget. Vigyázat f A Darmol hashajtót utánoz­zák. Ügyeljen, mert minden tablettán a „DARMOL" szónak ésT alakú bevágás­nak kell lenni. Kimondottan eredeti csomagban kérje. assn ► 4 Meg:érkeztek Kolozsvárra a nyomtatott kérvények az Ipar» Jogosítványok felülvizsgálatához flz iparkamara a kolozsváriak részére hétfőn kezdi meg a nyomtatvá­nyok szétosztását — Szerdától kezdődőleg veszi át a Kamara a kitöl­tött kérvényeket — fl folyamodványok benyújtásának határideje október 31 — fl beadvány és mellékletei illetékmentesek Az iparjogositványok felülvizsgálatát el­rendelő 4870/1942. M. E. sz. rendelet értel­mében mindazok az erdélyi iparüzök, iparo­sok és kereskedők egyaránt, akik a rendelet hatálya alá esnek, ez év október 31-ig köte­lesek foglalkozásuk további folytatásához az engedélyt megkérni. Ebből a célból az ipar és kereskedelemügyi minisztérium egységes nyomtatott folyamodványt bocsátott ki, ame­lyen az érdekeltek kérésüket benyújthatják. A kérelmezők folyamodásukat két nyomtat­ványon kell kérjék — egyik zöld szinü, má­sik fehér — mindkettőt egyforma szöveggel kell kitölteni. A kérvényürlapokat csak az 1., 2. és 3. oldalon kell kiállítani és a 3. ol­dalon egyszerűen -aláirandók. Ezzel kapcso­latban a kamara mindenkit felkér, hogy a kérvényeket olvashatóan és pontosan töltsék ki, mert a hiányosan kiállított kéréseket a kamarának kell pótolnia. Az igy kiállított kérések elintézésére később kerül sor. A nyomtatványokkal együtt mindenki kap egy hivatalos tájékoztatót magyar, német és ro­mán nyelven. A vidékiek ügye A kolozsvári iparkamarához tartozó Kolozs, Szolnok-Doboka, Szilágy és Beszteree-Naszód megyékben lakók részére a kamara a nyom­tatványokat megfelelő mennyiségben küldi el az elsőfokú iparhatóságoknak, vagyis a fő­szolgabírói hivataloknak és polgármesteri hi­vataloknak, ahol az iparüzök ezeket díjtalanul beszerezhetik. Kiknek kell kérni iparjogositványuk felülvizsgálását A felülvizsgálati rendelkezés alá tartoznak a keleti és erdélyi országrészen a katonai közigazgatás megszűnte, azaz 1940. évi de­cember 22. napja előtt kiadott iparjogositvá­nyok. A fenti dátum után a magyar polgári köz- igazgatási hatóságok által kiadott iparjogo­sitványok közül csak azoknak az ipar jogosít­ványa esik felülvizsgálat alá, akik az előző román ipar jogosítványukat időközben magyar ipar jogosítványra már áteserélték. Tehát aki román iparjogositvány alapján már a román megszállás alatt ipart űzött és azt megszakí­tás nélkül folytatta és 1940 december 22. után iparjogositványát a magyar hatóságok áteserélték magyar iparjogositványra, az felülvizsgálat alá tartozik. Tehát ha valaki korcsmaiparra kapott, il­letve nyert román megszállás ideje alatt ipar- jogositványt és a magyar pénzügyigazgatóság a magyar italmérési engedélyt csak újkeletű magyar iparjogositvány alapján adta ki, az ilyen iparüzőknek is kérni kell az iparjogo­sitvány felülvizsgálatát. Ezzel szemben nem tartoznak felülvizsgálat alá azok az iparüzök, akik uj ipart kezdtek és akik iparukat (kereskedésüket) 1940 de­cember 22. után nyert magyar iparjogosit­vány alapján űzik. Ugyancsak.nem tartoznak felülvizsgálat alá azok sem, akik ezen dátum után polgári közigazgatási hatóságtól kaptak házalási vagy vándoriparengedélyt. Felülvizsgálat alá tartoznak azok is,, akik részére még a katonai hatóságok állítottak ki iparigazolványt, vagy iparengedélyt, habár ezeknek az érvényét már előzőleg megszün­tette a polgári közigazgatás. Kérni kell a felülvizsgálatot azoknak is, akik iparjogositványukat szüneteltették az 1922:XII. te. 72. $-a alapján, ha iparjogosit­ványukat 1940 december 22. előtt nyerték. Akik özvegyi jogon (1922 :XII. te. 7. A) a román főhatalom idején, de 1940. év de­cember 22. napja előtt kiadott iparjogosit­vány alapján gyakorolnak valamilyen ipart (kereskedést), azoknak is kérelmezniök kell az elhalt iparos iparjogositványának felül­vizsgálatát. Mit kell a folyamodványokhoz mellékelni ? A kérvényhez, amelyet két példányban (zöld és fehér ivén) kell kiállítani, csakis az iparjogositványt (iparengedélyt vagy ipariga­zolványt, kamarai cégbejegyzést stb.) kell mellékelni, amelynek alapján folyamodó az iparát (kereskedését) gyakorolja. Ha a fo­lyamodó iparjogositványát bemutatni nem tudja, helyhatóságtól kért bizonyítvánnyal (községi előljárósági bizonyítvánnyal, vagy elsőfokú iparhatósági bizonyítvánnyal, vagy polgármesteri bizonyítvánnyal) kell igazolnia, hogy foglalkozását. Illetőleg a folytatni kí­vánt ipart mióta gyakorolja. Azonban a kér­vény 17. pontjában meg kell indokolni, hogy az iparigazolványt a kérelmező milyen okból nem tudja mellékelni. Ha a kérelmező ipar- jogositványa nincsen meg, úgy az indokoláson és helyhatósági bizonyítványon kívül helyes, ha minden Írásos bizonyítékot beterjeszt jo­gosítványának helyettesítésére, pl. ha ipar­jogositványát valahová be kellett nyújtsa, a beadás iktatószámát, vagy elismervényt erről stb. Az ipar jogosítványon felül tehát a kérel- I mezőnek más iratot nem kell csatolni, mint I például születési anyakönyvi kivonatot vagy | illetőségi bizonyítványt. Azok az iparüzök (kereskedők), akik kötött forgalmú cikkek árusítására kijelöltettek (bőrtalpú lábbeli, cukor, liszt, szappan, rizs stb.), a kijelölést tartalmazó hatósági végzést is kell eredetben csatolják. Azok,, akik az 1939 :IV. te. 1. $. 2. és kö­vetkező bekezdései, valamint a 2220/1941. M. E. sz. rendelet 3. $. 1. bekezdése hatálya alá tartoznak, úgynevezett tanusitványosok, vala­mint a kivételezettek részére célszerű a jogo­sultságra vonatkozó okmányok becsatolása. A folyamodványok benyújtásával kapcso­latban a kamara a következőket közli: A kitöltött kérvények a kamarához külden­dők be. Benyújtható a kérés személyesen fo­gadási órák alatt 11—1 óráig, vagy postán (ajánlott levélben). A nyomtatványok szétosztása Kolozsvárt, szeptember 28-án hétfőn kezdődik meg, a ki!* állított nyomtatványok átvételét szerdán 30-án kezdi meg a kamara. A benyújtás legvégső határideje október 31., tehát még öt hét áll az érdekeltek ren­delkezésére. Legjobb, ha az érdekeltek első­sorban iparjogositványukat készitik elő, en­nek hiányában pedig a helyhatósági bizonyít­ványt szerzik be. A kiállítás előtt mindenki olvassa el figyel­mesen a nyomtatott kérvényt és a tájékosí- tatót és csak azután kezdje meg a kitöltést, igy saját magát óvja meg kellemetlenségtől és a kamarát sok felesleges munkától. A beadványok és azok mellékletei illeték­mentesek. A kamara rövidesen tájékoztatót fog kö­zölni a kitöltés módjairól és a még függő kérdésekről. ' Â kolozsvári ffáry János a rádióban Kolozsvár, szept. 26. A kolozsvári Nemzeti Színház pénteki „Háry János“ előadásán hangfelvevő készülék függött alá a mennye­zetről. A magyar rádió számára örökítették meg hanglemezen a szép és értékes előadást s rövidesen a Stúdióból hallhatjuk majd a dalos mesejátékot s Kodály Zoltán erőteljes magyar munkáját. A magyar mondavilág nép­szerű alakjáról költött daljáték magas szín­vonalú előadásban került ezúttal is a közön­ség elé. Elsősorban Lőrincz Zsuzsát, aki örzsét, Háry János szerelmesét tolmácsolta, kell ki­emelnünk a szereplők közül. Hangja tartal­masán, tömören zendült, képzése egészséges. Egyformán teljesek felső- és kőzépszinezetei. Jólesik hallani ezt az üde altot, amely könnye­dén bug elő. Vivőképessége töretlen s jó isko­lájára vall, hogy hajlékonyán bánik a dús hanganyaggal. A kedves mesealak szerénysége jól simul személyéhez s a közönség újra szí­vesen köszöntötte a külső megjelenésében is hódító énekesnő kiváló opera képességét. A címszerepet Szabady István énekelte és ját­szotta ezúttal is teljes sikerrel. A többi sze­rep a régi előadás szereposztásában megbíz­ható kezekben nyugodott. RendeVeV az 1942. évi bur­gonya árusílásáról Budapest^ szept. 26. A Hivatalos Lap szombati száma közli a közeliátásügyi minisz­ter rendeletet az 1942. évi burgonya árusítás szabályozásáról. A közellátásügyi miniszter most kiadott rendelete kimondja a burgonya beszolgálta­tásának kötelezettségét. A rendelet szerint a termelő burgonyával bevetett területének minden katasztrális holdja után 6—18 méter­mázsa étkezési minőségű idei burgonyát kö­teles beszolgáltatni a hatóságok által kijelölt áron. A rendelethez csatolt táblázat megyén­ként tünteti fel a beszolgáltatandó pontos , mennyiséget. A termelő a beszolgáltatandó mennyiségen felül csak annyit tarthat vissza, amennyi háztartásában feltétlenül szükséges. Burgonyát csak azoknak szabad árusítani, aki árusítási engedéllyel rendelkezik. Burgo­nyát az ország egész területén csak enge­déllyel szabad számtani. Egy fogyasztónak legfeljebb egy métermázsa burgonyát sza­bad vásárolni. Jó óra és jó UrdetéSsss alapja a Jó Üzletmenetnek átmenetnek I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom