Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-01 / 197. szám

3 — m ...................mim mia 1942. SZBP1BMBBU 1 „Dzsáva“ — nem Jáva Batári«, aug. 31. (MTI) Az OFI jelenti: A japán katonai igazgatás közölte, hogy Jáva szigetét ezentúl Dssáva szigetének fog­ják nevezni. Az uj név közelebb áll a maláji kiejtési módhoz. Iránban bibi reléi téli a fiadiálfopolol Isztanbul, augusztus 31. (MTI) Az OFI jelenti: Mint Teheránból jelentik, Iránban kíkir. dettek a hadiállapotot, Tüntetések Szíriában Ankara, augusztus 31. (MTI) A Stefani- iroda jelenti: Damasskusban a drágaság és az élelmi­szerhiány miatt újabb tüntetések voltak. Beyrouthban egyes gyári üzemekben zavar­gások voltak és a munkások sztrájkkal fe­nyegetőztek. A nyugalom helyreállítása ér­dekében a hatóságok kénytelenek voltak bér­emelést Ígérni. Antal István miniszteri A kisiparosság mindig büszkén és hűséggel állott a baza és a család oltalmára Hódmezővásárhely, aug. 31. (MTI) Antal István dr. nemzetvédelmi miniszter vasárnap reggel Hódmezővásárhelyre utazott és részt- vett az ottani Iparos Egylet 75. évi díszköz­gyűlésén. A diszközgyüléson megjelent nagy­számú iparosság előtt hosszabb beszédet mon­dott a kézműipar nemzetgazdasági és a kis­ipar nemzetpoliitikai jelentőségéről. — Napjainkban — mondotta — a mai nemzetgazdasági rendben igen nagy szükség van az: egyén kezdeményező készségére, szük­ség van a lelkiismeretes egyéni alkotómunká­ra, az emberi felelősségérzetre, hiszen ezeken épül a nemzet közösségi tudatra alapított gaz­dasági és társadalmi rendje. — Újjáépülő Európánk -uj rendjét éppen az jellemzi, hogy nem egységnélküli munka­eszköznek, egy kaptafára készült eleven gép­nek tekinti az embert, hanem minden helyen önállóan gondolkozó, elhatározó és mindenkor a saját egységét és személyi értékét latbavetö legfontosabb társadalmi tényezőnek. Abban a gazdasági és társadalmi rendben, amely felé törekszünk, minden becsületesen munkálkodó magyar embernek tisztes megélhetést kivan biztosítani a nemzet. Ebben az uj rendben te­hát egészségesen növekedni fognak az egyéni igényék és szükségek, aminek következtében a kisipar egyéni alkotásainak a jövőben még nagyobb keletje- várható. Másfelől azonban ezt az egységet követelő munkát meg is kíván­ja becsülni a nemzet. Megbecsüli mindenek­előtt azzal, hogy az iparosnak tisztes megél­hetést igyekszik biztosítani. — A kisiparosság sorsát valóban szivén vi­seli a kormány és boldogulását minden lehető módon igyekszik előmozdítani. Még a háborús viszonyok közepette is áll ez a szabály. Azon­ban természetes, hogy a háborús nehézségek megértését, méltányolását az iparosságtól is el kell várni. Elvárjuk az idő parancsainak meg­értését azzal is, hogy a kisiparos társadalom, a belső frontnak ez a fontos nagy arcvonala, tevékenyen vegye ki részét a mindnyájunk sorsúért folyó élet-halál küzdelemből. — Nemzetünk sorsát eldöntő órákat élünk. Ha ennek a nemzetnek van rétege, amely át tudja érezni a mindnyájunkat fenyegető ve­szély nagyságát, úgy elsősorban bizonyára a kisiparosság az, amely sohasem csatlakozott a hazátlan és hitetlen felforgatókhoz. Ez a kis­iparossúg hősies büszkeséggel és hűséggel állt a haza és a család oltalmára és ma is számit rá az egész magyarság. A miniszter beszédét nagy lelkesedéssel fo­gadta a hallgatóság. Délután a miniszter és kísérete a hódmezővásárhelyi határ árvizsuj- tóttá területeit látogatta meg. E terü'et kö­zéppontjában, a barackosi Olvasókörben résztvett a gazdák arató és kenyérszegő ün­nepén. Este összeült a város tanácstermében a Magyar Élet Pártja, a városi szervezeti ve­zetőség Sirnkó Elemér főispán elnöklésével. A megjelentek előtt Antal István miniszter részletesen ismertette a bel- és külpolitikai helyzetet, valamint az időszerű gazdasági, szo­ciális és közellátási kérdéseket, majd a késő esti órákban visszautazott Budapestre. Ma, 3. 5. 7 és 9 órakor mutatja be az m EOYETEM-MOZeO a példátlan siketü Jókai*sorozat második darabját: AZ UJ FÖLDESÚR Regény, a melyet mindenki olvasott. Film a melyet nrn- denkinek meg kell néznie. Szereplői a magyar film­művészet büszkeségei: Csortos Gyula, Somlyai, Lázár Kársa, Jávor Pál, Uray Tivadar, Gordon Zita, Mály Gerö, A műsor keretében: A kormányzóhe'yettes ur temetése Budapesten és Kenderesen. Figyeiem! A mai naptól kezdve az előadások 3 órakor kezdődnek Jegyelővétel' 11-tői 1 óráig Szeptember 1-!ő! csak engedélyezett minőségű lábbelit szabad e'őállitani Budapest, aug. 31. A közellátási miniszter •September 1-én kiadandó rendeletével újból megállapította a készíthető lábbelifajtákat. A rendelet értelmében 1942 szeptember 1-től kezdve csak a közellátási miniszter által en­gedélyezett fajtájú és minőségű lábbelit sza­bad előállítani és lábbelikészitéshez csak a közeUátási miniszter által engedélyezett mű­anyagokat szabad felhasználni. A bőrtalp felhasználása nélkül készült olyan lábbeli, amely a megszabott követelményeknek nem felel meg, továbbá börhulladékból, vagy nem bőrből készült olyan talpat, amelynek láb- belikészitéshez való felhasználását a közel­látási miniszter nem engedélyezte, forga­lomba hozni tilos. A bőrtalp felhasználása nélkül készült lábbeli és bőrhulladékokból, vagy nem bőrből készült talp forgalomha- hozoja (előállítója) köteles az árurendcltetés szerű használat melletti tartósságáért leg­alább három hónapig terjedő időre szavatos­ságot vállalni. A szavatosság vállalását tar­talmazó Írásbeli nyilatkozatot a vevő részére az áruval együtt kell átadni. Szerdától keidődőleg noportkéiv egy vagon paradicsomot hoznak forgalomba Ko ozsvárott Kolozsvár, augusztus 31. Kolozsvár váro­sának szerződése alapján szeptember l.töl naponként 1 vagon parádésom áll a lakosság rendelkezésére, amelyet Gyöngyösről szállí­tanak a Közellátás Hivatalnak. A város ve­zetősége, hogy a paradicsom árát a keres­kedői, Illetve közvetítői jutalékkal ne drá­gítsa, a paradicsomot a vásár felügyelőség utján hozza forgalomba szeptember 2-től, szerdától kezdödöleg. A paradicsom ara kg.-kent Zj fillér less. Baj van a cégtáblákkal Kolozsvár, augusztus 31. Kolozsvár, Erdély J szellemi központja mindig büszkén hivatko­zik magyarságára. Egy igazi magyar város­nak azonban nem volna szabad olyan cég­táblákat megtűrnie utcáin, mint amilyeneket Kolozsvárott láthatunk. Cimfestőink leg­nagyobb része nincs tisztában a legelemibb helyesírási szabályokkal, a cégtáblák tulaj­donosai pedig annyira hanyagok, vagy tudat­lanok, hogy megtűrik a hibás cégtáblákat üzletük homlokzatán. Oldalakon keresztül sem lehetne fel­sorolni, mennyi hibát találtunk egy kétórás séta során. Nemcsak a mellékutcákban és nemcsak a kis, gyengén jövedelmező üzletek­nél, hanem a főúton is! • Soroljuk fel röviden a legfontosabb, leg­szembetűnőbb hibákat. Az első és legkirívóbb a piros-fehér-zöld nemzeti színekkel festett cégnevek. Meg kell tiltani, hogy bárki ezzel a három színnel festhesse cégfeliratát. A hazafiul érzést nem ezzel kell kimutatni. Nem ilyen külsőségek­ben nyilvánul meg az igaz magyarság! Arról nem is szólva, hogy legtöbbször az ilyen színekkel festett táblákon vannak a leg­botrányosabb hibák. A kolozsvári mozik — hála Istennek — magyar nevet vettek fel. Ezt a jó példát követhetnék azok az üzletek is, amelyek még mindig hangzatos idegen neveket visel­nek. Még mindig vannak ilyen cégek: „Fix“, „Universal“, „Patent", „Tip-top“, „Trifolino“, „Pompadour“, „Korzó“, „Rádiótechnika“, „Foto Sport", „Elekrofoto“, „Rapid“, „Grá­cia“, stb., stb. Figyelmébe ajánljuk minden magyartalan nevű cégnek, változtassa meg nevét s ezzel kezeskedjék magyarságáért, nem pedig piros-fehér-zöld táblákkal. Jól vigyázzunk azonban, hogy mire változ­tatjuk az idegen neveket! Illetlenség és még nagyobb hiba lenne, ha a kis zugüzletek történelmünk, irodalmunk legnagyobb neveit vennék fel. Sajnos, de való, hogy történelmi nevek díszelegnek izzadság elleni són, keseríi- vizen, hashajtón és még Isten tudja hol! Ajánljuk inkább az ilyeneket: Hajnal. Szi­várvány, Szarvas, Liliom, Ibolya, Tulipán, Betyár, Hortobágy, Délibáb, Fecáke, Sólyom, Táltos .. . tehát ne történeti neveket válasz- szunk, ne királyok, hadvezérek, hősök neveit. Nagyon elszaporodtak a helyesírási és nyelvtani hibák Is ... A bor ital helyett a kiskocsma cégtáblája kémiai ritkaságot: bór-t hirdet. A szeszes­italok annyira szeszesek, hogy két sz-et Írják. A cipész talán dédatyjától örökölte tábláját, mert „Ctípész" olvasható rajta. Valóban zöldség a zöldség-et hosszú ö-vel imi. A köszörűs talán belesiketült a sok késfenésbe, hogy nem érzi, a müköszörülés-t nem lehet müköszőrülés-nek írni. Az árusí­tott cikkek annyira rövidek, hogy rövidáru­nak jelzik. Máshol „javítások felelőség melet válallok“. Köszönöm, nem kérek belőle! A munka is olyan lehet, mint a hirdetés! Egyes zsidó kereskedők annyira tulságbamenöen űzik mesterségüket, hogy egyenesen üzlet­nek festik, festetik a táblájukat. Máshol „olcso aruk“-at hirdet az olcsó cégtábla. Ékszercszlogika: „veszek ezüstöt, drága kö­veket magas áron“. Lám, lám, magas ár: hosszú ékezet! Leggyakoribb ékezeltíibák, szabó, sör, műhely, úri, női, italók, stb. Megmagyarázhatatlan okból sok táblán minden szó után pont áll, pl.: „Bor. Sör. Kor­látlan. Kimérés“. A kimérés korlátlan, de. a festő korlátolt! A nagy- és kisbetűk alkal­mazása is gyakran lehetetlen. FI.: „VasaLó Szén“. Le kell kerülniük a cégtáblákról a követ­kező idegen kifejezéseknek: manikűr, antlquárium, garancia, foto-laboratórium, menü, konfekció, abona, bonbon, export én hasonlók. Komikusán hat egyes cégtáblák szavainak indokolatlan megszakítása: „Vendég Lő". Mi akar ez lenni? Étterem vagy céllövészet? A betűnagyság sokszor észszerütlen s nem egy­szer a kevésbé fontosat emeli ki a nagyobb betű. Vannak azután kétes értelmű, sőt egyene­sen sértő feliratok, Egy kis fényképész ki­rakatában néhány hölgy arcképe között girbe-gurba betűs sorok: „Szépek, kedvesek, áruk olcsó“ ... Az egybeirás is dühöng, ilyesmit is olvas­hatunk: „N. N. hadirokkant vízvezeték. Szerelőé« javító. Szibillái töredék: „jókra hátul udvarba főijárat emelet I. ajtón zörögni harapós kutya.“ ízléstelen versek sem hiányzanak: „Üres a has, megtölti az „Ezüst Sas!“ Máshol „Vasüzlet nagyban és kicsinyben“. Az eladás még lehet ilyen, de üzletet nagy­ban s kicsinyben még nem láttunk! örásbolton: „Pontos óra javítások". Édes Istenem, kell-e javítani a pontos órát ? Ha kötőjel volna az óra és a javitás között, talán még elcsúszna. Magasan szárnyaló műveltségről tesz tanú­vallomást ez az Írás is: „Tűzifa, 50. Ki. gr.- tól házhozszálittva“. Ez talán a fizika leg­újabb mértékrendszerének egyik gyakorlati alkalmazása? Vagy kilóiiterekben mérik a fát? Zsúfolások, egybeirások, a szavak hibás elhelyezése sok hibát eredményez: egy ki­rakatban „csemegeszappan‘‘-nak lehet ol­vasni a tulközel irt szavakat. Ugyebár „nyelvében él a nemzet“, azért írnak ilyesmit a falra: „Javítások pontosan eszközöltetnek". Egy kiskapun ez áll: „Halcsarnok Ma Érkezett. .. Halak". A halak azonban olyan kis betűkkel és olyan távol áll- a többitől, hogy hirtelen azt hisszük, hogy a csarnok érkezett ma. Ez sem utolsó: „Tarhonya, .laska és stb. Kedves cimfestö ur, ha nem tudná, elárulom, hogy a stb. az „és a többi“-nek rövidítése!!! Egy kis kavarodás: „Frissen csapolt 40 Ursus fillér!" Még egy gyönyörű, múzeumba való remek­mű: „Gyümölts. Oltványok Minden. Faj. és Disz. Cserjék; Kaphatok az Udvarban. Le­rakat“. A pontozás szerint repülőgépet, varrótűt, hashajtót, keménygallért: mindent lehet kapni... Hát bizony, ilyen elcsüggesztő a helyzet a kolozsvári cégtáblák frontján. Csúf kelések, pattanások ezek a város arculatán. A bajt természetesen csakis úgy lehet orvosolni, ha minden egyes uj táblát kifüg­gesztése előtt bemutatnak egy felülvizsgáló bizottságnak, amely hibás, magyartalan táb­lát nem enged kifüggeszteni, emellett azon­ban a már kitett táblákat, feliratokat is sür­gősen átjavittatja. Ennyit igazán megtehet Kolozsvár a magyarságáért! SZÉN TV ÉT EK V LÁSZLÓ Felaltanzlolla mafjál és meghall eqv kolozsvári cipész Kolozsvár, augusztus 31. Hétfőn délelőtt Pata-utca 50. szám alatti lakásán öngyilkos­sági szándékkal felakasztotta magát Blaga János 51 éves cipész. Az öngyilkosság fel­fedezése után a mentőket is kihívták, de már nem lehetett rajta segíteni. Blaga Já­nosnak évtizedeken keresztül jólntenö cipész- miiheJye volt, de az utóbbi ‘dobén elhanya­golta műhelyét s Italra adta magát. Hozzá­tartozói állítása szerint öngyilkosságát is valószínül eg részeg állapotban követté el, mert niár napok óta nem látták józanon. A hatóságok elrendelték a boncolást a egyben megindították a vizsgálatot • is az öngyilkos­ság hátterének tisztázására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom