Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-27 / 219. szám
Vasárnap 1942 azeviember 27 'DU DA' p.iaLamsut bxtsîîu Mra 16 fillér KLÖKIZETÉSI ARAK: 1 H6RA 3.70, NEGYED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 33 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTAKI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 319. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ R£SZVÉNITARSASAG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U.. T. TELEFON; lí-08. — FOSTAFIÖK: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Á honvédcsapatok több helyen előretolták állásaikat A keleti arcvonal középső szakaszán újabb eredményeket értek el a német csapatok Sztálingrádban több német rohamcsapat elérte a Volgát Roosevelt Sztálint meghívta Washingtonba Fonfos diplomáciai nyilatkozafolc vádiatok egyezmény évfordulóián a Stár omisa talmi A HONVÉD VEZÉRKAR FŐNÖKE szombaton kiadott 22-ík számú hivatalos jelentésben közli, hogy a honvédcsapatok az arcvonal egyik szakaszán megjavították állásaikat. A magyar katona — amint azt legújabban a honvédvezérkar főnöke megállapította — tudja, hogy miért harcol. Tudja, hogy hazájának léte függ a határoktól többezer kilométerre vívott küzdelmeiktől. Ez a tény napról-napra újabb bizonyítékokat kap. Legutóbb az amerikai „Field Artillery Journaléban Landza amerikai ezredes irt kétségtelenül jó értesülések alapján a szovjet terveiről. Megállapítja, hogy a jugoszláv államcsíny idején csak Németország villámgyors fellépése akadályozta meg a szovjet csapatokat abban, hogy Magyar- országon áthaladva és közben Bulgáriá i és Románián Is előnyomulva, törjenek be a Balkánra. Hazánkat tehát a bolsevista rém' közvetlen felvonulási területül akarta felhasználni. A magyar katona azt Is tudja, hogy az angolszász hatalmak terveiben Is ott szerepel Európa nagyrészének a bolsevista ellenőrzés alá juttatása. Ennek megvalósítását azonban megakadályozzák a háromhatalmi egyezmény államai és szövetségükben ott küzd hivatásának tudatában a magyar honvéd.-* UJ HETI HÍRADÓT mutattak be a nagy német mozgóképszínházakban pénteken, amelyben most első Ízben nemcsak a Sztálingrád környékén folyó harcokról készült képek láthatók, hanem az olyan képek is, amelyek a tulajdonképpeni városi területekért dúló csatát ábrázolják. A felvételek bizonyítják, hogy a német támadó csapatok már több napja átjutottak a Sztálin nevét viselő város külső vonalain és most a belvárosban verekszenek. A heti szemle képei bizonyítják, hogy a német támadó csapatok a rendkívüli viszonyok ellenére harci cselekményeiket Sztálingrád város kerületeiben tervszerűen továbbfejlesztik. Ezzel kapcsolatban különösen utalnak arra, hogy a tulajdonképpeni város területén a németek a Volgát több helyen elérték, ami azt jelenti, hogy a nagy kiterjedésű erőd elleni támadás a végső szakaszához érkezett. Igaz ugyan, hogy az erőd végleges leküzdéséről szóló jelentés késik s emiatt az újdonságokra éhes világsajtó különböző feltevésekre ad okot, de miután a német támadó ékek most már hetek óta és pedig fokozódó helyi sikerekkel sürü aknamezőkön át lé- pésröl-lépésre haladva egészen a dühösen védelmezett belvárosig törtek előre a szebaszto- poli mintára, az ellenfél előtt sem kétséges többé e csata eredménye. A Szovjet is a legnagyobb hevességgel harcol, de kétségbeesett ellentámadásait az északi német állások ellen mindig visszaverik, sőt nagy veszteségeket okoznak neki. Ha Sztálingrád elesik, akkor a Volga déli vonala, mint a most folyó kaukázusi támadás észak-keleti védelme, biztosított és véle együtt kinyílik az ut a Kaspi-tengerre. Most a londoni rádió is elismeri, hogy Sztálingrád védői elvesztett állásokért harcolnak, amennyiben kijelenti, hogy „Sztálingrád nem fog elesni — hanem feláldozzák...“ Ez mindössze játék a szóval. Ami most Sztálingrádban folyik, a valóságban nem más, mint harc az időért. A brit rádiónak ezt a felfogását berlini katonai körök is osztják. Valóban, Sztálingrád területén az Időért harcolnak, azonban nem abban az értelemben, ahogyan a londoni áb- rándkergetők álmodják, mert ez a harc a dolgoknak olyan szükségszerű menete, amely elkerülhetetlenül magában foglalja a bolse- vizmus kimerülését. A Szovjet gyengülése ma is elegendő arra, hogy a hadászati erőviszonyt a háború további részében egyre inkább Németország javára tolják el. Nem kételkedünk abban — hangoztatják Berlinben —, hogy akkor majd belátható idő alatt adva lesz minden feltétele annak, hogy a német tengeralattjáró zárlat és a német légi erő nagy szárazföldi lehetőségeit hatásosan összefogva kikény szer itsük a brit szigettel való általános leszámolást. E háború alakulása e felé a cél felé halad, anélkül, hogy Anglia a legkevésbé képes lenne feltartóztatni. A Sztálingrádért folyó harc több hét óta a berlini katonai körök érdeklődésének kö zéppontjában van. A véderő főparancsnokságának egyik magasrangu tisztje kijelentette, hogy a német hadvezetés most nem esik az elmúlt világháború hibájába, mert az utcai harcokban nem rohamoz nagy csapatokkal, az áldozatokat álkerüli és házról-házra nyomul előre. A változatlan hevességű csatéban a támadás súlypontja északról délre terelődött át. A Kaukázus északnyugati részén a németek Tuapsze Fekete-tengeri kikötő felé nyomulnak. Igen nehéz a terep és makacs az ellenállás. Délkeleten a Terek folyó mentén nyomulnak előre a német csapatok. Sikerült több kiinduló állást szereznlök a folyó felső és alsó szakaszán. A HAROMHATALMI EGYEZMÉNY aláírásának évfordulóján önkéntelenül végigfut gondolatunk a legutóbbi három év eseményein. Ma igazán Inkább, mint bármikor, jogunk van azt mondani, hogy világtörténet! időket élünk, olyanokat, amelyek döntő jelentőségűek az emberiség jövendő életének alakulása szempontjából és amelyeket a jövő történetírói minden valószínűség szerint uj nagy történelmi korszak kezdetéül fognak kijelölni. Ennek a roppant jelentőségű eseménysorozatnak történelmi hordozói, útmutatói és végrehajtói éppen a háromhatalmi egyezmény államai és szövetségesei, azok a nemzetek, amelyek felismerve a történelem mélyén működő erők irányítását, hallatlan energiával építették és épitik kt önmagukban és önmaguk körül azokat a feltételeket, utakat, lehetőségeket, amelyek segítségével az emberiség élete megkezdheti uj, az eddigieknél egészségesebb, rendezettebb és igazságosabb korszakát. A háromhatalmi egyezmény megkötése — Írja a Stefani-lroda az évforduló jelentőségének méltatása alkalmából — a három nagyhatalom erőinek összefogásán alapszik s félelmetes katonai, gazdasági és erkölcsi súlya van a most folyó világháborúban. Széttörhetetlen és legyőzhetetlen csoport jött létre, amely céljául tűzte ki a világ felso- rakozását az angolszász uralom ejjen. Ez a csoport, ez a roppanterejü hatalmi tömb a háttérbe szorított népek érvényesülését akarja és támogatja azokkal szemben, akik gyar- jr.ty sorban akarták őket tartant. Valóban széttörhetetlen és legyőzhetetlen ez a csoport és jó ezt újból és újból minél élesebben magunk elé Idézni, mert a tények egyszerű felsorakoztatása Is semmivé zúzza az ellenséges propaganda minden kísérletét. A háromhatalmi egyezmény államai uralmuk alatt tartják most már az európai szárazföldet és egyre messzebbre tolják előre hatalmi területüket a szovjetben is. A távol Keleten Japán Ausztráliáig, nyugaton Indiáig tolta előre hadállásait és most indított újabb hadműveleteket Csungking-Kina végleges térdrekényszeritésére. A tengerek pedig — valamikor az angolszászok csaknem teljesen szabad vadászterülete, ma már mindenütt a háromhatalmi egyezmény államainak ellenőrzése alatt állanak. Ezt a tényt Takahasi japán tengernagy a japán hajóhad volt parancsnoka állapította meg abból az alkalomból, bogy a japáh tengeralattjárók megjelentek az Atlanti-óceánon is és hozzáfűzte, hogy az a gondolat, hogy Japán és Németország hajóhadai a legteljesebb együttműködésben járják a tengereket, megsemmisitőleg hat az ellenséges hajózásra és nemcsak jelképes, hanem rendkívül nagy és döntő jelentőségű. A németeknek az Indiai-óceánon és a japánoknak az Atlanti-tengeren történt megjelenése az első lépés a gyakorlati-hadászati együttműködés terén. A háromhatalmi csoport és a mellettük felsorakozott államok emberanyag, katonai gyakorlottság, harci szellem, hadianyaggyártás és most már nyersanyagforrások szempontjából is fölényben vannak. Azok a hatalmas területek, amelyek még nem állanak közvetlen ellenőrzésük alatt, legnagyobb részben tőlük várják felszabadításukat. India lakossága leghivatottabb szószólója Gandhi utján fejezte ki, hogy felszabadulásának fő reménységét Japánba'veti, az arab világ vezetői pedig Berlint és Rómát járják s ezenkívül Berlinben alakult meg nemrégiben az indiai társaság is Bőse, a háromszázötvenmilliós India nemzeti felszabadulásának egyik legelső harcosának égisze alatt. Az angolszászok a gazdasági zárlat fojtogató fegyverével fenyegetőztek. Ezt a fojtogató gyűrűt sikerült széttépni és a háromhatalmi egyezmény államai egyre szabadabban és nyugodtabban tekinthetnek jövő életük gazdasági feltételei felé. Németország fölemelhette lakosságának kenyéradagját, ugyanakkor a Szovjetben osztott kenyéradagok — még azok a számok is, amiket az angolszász sajtóval közöltek — csak tört részét teszik ki a német lakosság részére juttatott tápláléknak. Angliába egyre .ritkábban érkeznek a tengerentúli szállítmányok és az adagok itt is napról-napra kisebbek. A fegyver visszafelé ütött s ugyanez a helyzet- az ipari nyersanyagok terén is. A hadianyaggyártás területén Anglia, különösen Amerika roppant számokkal dobálózik, lassanként azonban a valóság hatása alatt kénytelenek egyre szerényebb nyilatkozatokat tenni. A tengelyhatalmak és Japán nem beszélnek sokat haditermelésük képességeiről. Nem is hasznos ezen a téren a sok fecsegés és nincs is szükségük reá. A német haditermelés főmegbizottja nemrégiben azonban jelenthette Hitler vezérnek, hogy az előirt hadianyagmennyiségnél sokszorosan többet készítettek a gyárak. Ugyanez a helyzet a távol Keleten is, ahol Japán újonnan szerzett nyersanyagkincsei birtokában szinte korlátlan erővel fejlesztheti hadi készültségét. Mindez nem azt jelenti, hogy az ut a győzelemhez könnyű lesz. Még kétségtelenül nehéz és fáradságos munka vár az uj világot építő hatalmakra, a lehetőségeket és az eszközöket azonban kezükben tartják s az eddig megtett ut biztosíték arra, hogy a még hátralévőt is egyesült erővel és teljes céltudatossággal fogják megtenni. A lionfédhadserefr szilárdan farija a Don vonalát A 32. száma magyar hadi jelentés: A Magyar Távirati Iroda jelenti. A honvédvezérkar főnöke közli: A honvédhadsereg védelmi tüzrendsz erében az ellenség több támadó vállalkozása összeomlott. Az arcvonal egyik szakaszán sikeres saját vállalkozással védelmi vonalunkat néhányszáz méterrel kedvezőbb terepszakaszra toltuk előre. Egyébként említésre méltó harci cselekmény nem volt. A honvédvezérkar főnökének szombaton kiadott 22. számú hadijelentéséhez beavatott katonai helyen kiegészítésképpen még a következőket közük a Magyar Távirati Irodával : Azok a heves tehermentesítő támadások, amelyek augusztus havában sorozatos rohamokban nyilvánultak meg a honvéd hadsereg arcvonala ellen, úgy látszik, lezárultak. A támadás hevessége szeptember elejétől ellanyhult. A bolsevikiek harci erőkifejtése már csak felderítő tevékenységgé zsugorodott. A viszonylagos nyugalmi állapotot a magyar és szövetséges csapatok nyomban arra használták fel, hogy fokozatosan megfosszák az ellenséget a Don jobb partján birtokában tartott támaszpontjai legfontosabbjaitól, amenv- nyiben azoknak saját védelmi rendszerünkbe való bekapcsolása jelentős előnyöket biztosit a további vállalkozásokban. Csapataink ilyen irányú, sikerrel végrehajtott saját helyi vállalkozásairól emlékeztek meg a német véderőfőparancsnokság jelentései és erre utal a hon- vedvezérkar főnökének most kiadott közlése is. A honvéd hadsereg feladata továbbra is a Don-folyó vonalának szilárd kézbentartása. Csapataink ezenkívül rendszeresen folytatják védő- és kiindulási állásaik kiépítését. Hasonló munka folyik az ellenség részéről is, amely a védelmi állások építésében lázas erőfeszítéseket mutat. A honvédcsapatok szelleme változatlanul jó. Azok a haditapasztalatok, amelyeket az eddigi hadjáratban szereztek, megacélozták szellemi erejüket és ütőképességüket. Több heíységet foglaltak el a németek a keleti arcvonal középső szakaszán Berlin, szept. 26. (MTI) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: A Kaukázus északnyugati részén és a Terek folyónál német és szövetséges csapatok a légierő hatásos támogatása mellett több
