Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-26 / 218. szám

2 SjssssSgsăs& Vitéz Szombathelyi Ferenc a fronton küzdő magyar ^e8fSyen8füliek Sztálingrádnál a Szovjet védekező erői Japán tengeralattjáróit megérkezteit az Atlanti-óceánra meglátogatta csapatokat A 4 NÉMET VEZÉRT ÉS A JATAN CSÁ­SZÁRI FŐHADISZÁLLÁS pénteken hivata­los jelentésben közölte, hogy a háromha­talmi egyezmény államainak közös tengeri hadviselése során japán tengeralattjárók je­lentek meg az Atlanti-Óceánon é>s fölvették az érintkezést az ittmüködő tengelykötelé­kekkel. A német közlés megállapítja, hogy ez az esemény hadműveleti szempontból alapvető fontosságú. A német tengeralattjárók már a japán hadműveletek megkezdése óta együttmüköd tek a japán hajókkal az indiai tengeren és és most a japán tengeri haderő egységei is átjöttek az Atlanti-Óceánra, hogy itt egye­sült erővel nézzenek szembe a közös ellen­séggel. Ez a nagyjelentőségű esemény is r>l- zonyil.ja, hogy a háború egységes és a há- roinliatdlmi egyezmény államai egyetlen tömbként állanak egyetlen elhatározásban és a győzelem együttes akarásában szemben ellenfeleikkel. A nagy ázsiai élettérért és az uj Euró­páért harcoló hatalmak tengeri hadérői most űjabb erős kézfogással pecsételték meg ,\z eddig is fennállott együttműködést s kétség­telen, hogy a két baráti hatalmi csoport a szárazföldi és a légi hadviselés terén is igyekszik minél előbb megteremteni á köz­vetlen kapcsolatot. Ennek az együttműkö­désnek területe a Közel- és Középkelet lesz s az angolszász bolsevista szövetség a japán tengeralattjáróknak az Atlanti-öceähon tör­tént megjelenéséből láthatja, hogy milyen szilárd és határozott az uj világot építő ha­talmak győzelmi akarata. Az angolszász államokban nagyon jól tud­ják, hogy milyen fontos a tengeri hadvise’és, hiszen éppen az ö szempontjukból volna ége­tően szükséges a tengeri utak nyitvatartása, mert a termelési központoktól, a hadianyag­gyártástól távolálló arcvonalaikat csak ezen a módon képesek ellátni utánpótlással. A szeptember hónap már eddig Is rendkí­vül súlyos veszteségeket hozott az angol­szász kereskedelmi tengerészeire. A leg­utóbb jefentett 125.000 tonna hajótér e’süly­lyesztésével együtt az angolszászok száz­harminckét hajót vesztettek 1942 szeptem­berében, összesen 850.000 tonnatartalommal. A mult év egész szeptember hónapjában 680.000 tonna volt a hajóveszteségük. Szep­tember azonban még nem is ért véget, a tengelyhatalmak és Japán tengeralattjárói­nak harci lendülete egyre fokozódik s az együttműködés kétségte’enül még hatáso­sabbá teszi küzdelmüket. Ilyenmódon szá­mítani lehet arra, hogy a szeptembert végső eredmény csúcsteljesítmény lesz az eddigi havonkénti elsüllyesztések táblázatában. A háromhataimi egyezmény államainak részéről, mint eddig mindig, mos* is tények cáfo'Ják meg az ellenséges oldal állításait. London és Washington az utóbbi időben azt hangoztatták,, hogy sikerült elháritaniok a tengeralattjáró veszélyt és uj módszereket találtak hajóik eredményes megvédésére. A válasz a tengelyhatalmak és Japán tengeri haderői együttműködésének megerősítése és az elsüllyesztések számának rendkívüli nö­vekedése. AZ ELLENSÉGES OLDALON nagy is a megdöbbenés affölött, hogy most, a habon) negyedik évében a tengelyhatalmak ereje töretlen. „A negyedik háborús esztendő — Írja Gilbert Murray Ismert angol közíró — sajnálatos jelenségek jegyében kezdődik. Katonai téren meg kellett tanulnunk és egyre jobban fel kell ismernünk Németor­szág számunkra nem örvendetes harci ere­jét. Hiúnak és önámitásnak bizonyultak azok a remények, hogy a németek erkölcsi ereje megtört, hogy náciellenes forradalom támad, vagy hirtelen zavar áll be a tengelyhatalmak kőolajjal, kenyérrel, gumival való «Jlátásá- ban, vagy a német munkaerők pótlásában. Ami a kőolajat és a gumit illeti, csak ma­gunknak vannak nehézségeink — Írja lemon­dóan az angol köziró — s Németország gyakorlatilag rendelkezik egész Európa fö­lött, birtokába^ tartja ennek a földrésznek hatalmas ipari segédforrásalt." A magyar katona az egyéni kiválóság©! megkívánó mai harcokban nagyszerűen megállja helyét / Budapest, szeptember 25. A Magyar Táv­irati Iroda jelenti: Vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a honvédvezérkar főnöke hosszabb Időt töl­tött a keleti harctéren küzdő magyar csa­piatok között. Szemleutja alkalmával mód­ját ejtette, hogy harcoló honvédeink küz­delmének és életének minden részében be­tekintést nyerhessen és a hadvezetés me­netéről személyesen szerezzen tapasztala­tokat. Szemleutja végeztével fogadta a hon­véd haditudósító század kiküldött újság­íróit és nyilatkozott előttük látogatásának benyomásairól. —- A magyar katona a Don-mentén ke­ményen harcol — kezdte nyilatkozatát vi­téz Szombathelyi Ferenc vezérezredes. — Rövid és lendületes előretörés után a Don- folyó mentén kell Uelytáilania, almi makacs védelmi harcokat vivnak. Ez a védelmi harc nemcsak passzív ellenállásban mutat­kozik, hanem csapások és ellencsapások sorozatából áll. A védelmi ellenállásban el­lenlökések és ellentámadások kisérik egy­mást. A magyar katona minden képessége próbára van téve ezekben a kemény küz­delmekben. A magyar honvéd megállnia a próbát és harcedzett lett. A magyar ka­tona teljesítménye különösen kidomborodik akkor, ha meggondoljuk, hogy a trianoni passzivitás, kényelmesség gondolatköréből és érzelmi világából s bár fegyveres, de harcok nélküli megszállások látszó ag könnyű katonai sikereiből kellett háboi uba lépni a világ legjobban felfegyverzett és legelszántabb ellensége ellen. Ezt a harcot édes hazánktól, mintegy kétezer kilométeres távolságban kell meg­vívnunk tisztán ideális javakért. A magyar katona nem marad ed senki mögött — mon­dotta a vezérkari főnők. A honvédcsapatok a szövetséges csapatokkal a legjobb baj­társi viszonyban együttműködve olyan nagyszerű önálló fegyvertényeket hajtottak végre, amelyek bármely hadseregnek dicsé­retére válnának. Az egyes fegyvernemek, a gyalogság, a repülők, a páncélosok, a tü­zérek és műszakiak vállvetve küzdenek egymás mellett. Emellett az egyéni telje­sítmény is kiváló. Bőven volt alkahnam honvédeket és tiszteseket kitüntetésben ré­szesíteni, akik szinte naponta kelnek át a Donon a túlsó partra, ahonnan fegyver-.két és hadifoglyokat hoznak. Az ellátás kielé­gítő. Sok helyen nagyon jó. Kitűnő m-agja- ros kosztot kapnak katonáink. Az elmúlt világháború és a mostani vi­lágháború közti különbség főként a fegy­verekben domborodik ki. Az első világhá­borúban mind a páncélos, mind a lég'fegy- ' vernem, amely ma döntő jelentőségű, niég csak csirájában volt meg. A világháború­ban is alkalmazták ezeket a fegyvereket, de ez csak hatalmas kísérlet és tapaszta­latszerzés volt. A gépesített háborúban Is érvényesül az egyéni hősiesség, sőt elsősor­ban egyéniségekre van szükség. Ma a ka­tona repülőgépen és harckocsiban teljesen magára van hagyatva. Minden harckocsi, minden repülőgép zárt egység, amelynek vezetője, s minden egyes katonája is kell hogy egyéniség legyen. Ebben a háború­ban egyéniségekre van szükség. Éppen ezért a magyar ember a korszerű harcok­ban tökéletesen megállja a helyét. Legfel­jebb az a baja, hogy mint lovas nép kttny- nyen elsieti a dolgot. Nincs elég türelme: szeretne mielőbb nekirohanni az ellenség­nek. ami persze a mai viszonyok között sú­lyos veszteségeket okozhat a páncélosok­nál és repülőknél. A magyar katona a vele született ügyességénél és leleményességénél fogva teljes mértékben megállja helyét. A németek, akik a páncélosoknál a kikép­zést irányították, nagyon dicséről eg nyilat­koztak a magyar katona teljesítményéről és külön kiemelték lőkészségét, amely a harctéren is kiválóan érvényesül. A német repülők ugyancsak nagy elis­meréssel nyilatkoztak repülőink teljesltmé­1942. SZEPTEMBER 2ü nyéről, különösen távolfelderitöinkről, akik mind a felderítő munkában, mind a harc­ban egészen kiválót teljesítettek. A ma­gyar ember a veleszületett Intelligenciájá­nál, ügyességénél, leleményességénél fogva, mint korszerű páncélos és repülőkatona ki­válóan megfelelt. A jövő katonáinak, a magyar ifjúságnak keménynek kell lennie a nemzetek és népek kemény és keserves harcaiban, mert ma csak olyan nemzet viheti zászlóit győze­lemre, amelynek Ifjúsága kemény, köteles­ségtudó. Ma nincs helye a szentimentjüz- musnak. Ma cselekedetekre van szükség. A bátor, határozott és erélyes nemzeteké a Jövő. Nemzetünk léte fordul meg azon. hogy ifjúságunk milyen kemény és ütőké­pes lesz —. fejezte be nyilatkozatát vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a hon­védvezérkar főnök«. Sztálingrádban további támasz­pontokat foglaltak el a német csapatok Berlin, szeptember 25. (MTI) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: A Kaukázusban a német cs szövetséges csapatok az ellenség védett állását ellen in­tézett makacs támadásaikkal újabb térnye­reségre tettek szert és több ellentámadást visszavertek. A kaukázusi partvidék hadi célpontjai ellen folytatott küzdelemben sú­lyosan megrongáltunk három teherhajót. Sztálingrád város területén támadó csapa­taink még hátrább szorították az ellenséget és makacs harcokban további megerősített támaszpontokat foglalták el. Az északi záró­állások ellen Irányuló támadásokat kemény küzdelemben elhárítottuk és 36 szovjet pán­célost megsemmisítettünk. Éjszakai német bombatámadások felgyújtották Szaratov kö- olajvidékét. A Volga torkolatvidékén és a folyótól keletre lévő vizeken két tartályhajót elsüllyesztettünk, két csónakot megrongál­tunk és ugyanebben a térségben egy löszer- szállító vonatot felrobbantottunk. .4 doni arcvonalon olasz csapatok vissza­verték a. bolsevikiek átkelési kísérletét. Voronyezsnél az ellenség megismételte hiábavaló tehermentesítő támadásait. A középső- és az északi arcvonal szaka­szon tovább folynak támadó vállalkozásaink. A bolsevlkieknek az Ilmen-tónál végrehaj­tott helyi jellegű támadásai összeomlottak védelmi fegyvereink tüzében és csapataink heves ellentámadásba mentek át. Illetékes német részről tájékoztatásul a következőket közük: Német katonai körökben a pillanatnyi sztálingrádi helyzetet csütörtökön este a következő szavakkal jellemezték: Ha nem is beszélünk Sztálingrád közeli elestéröl, mégis fel lehet tenni, hogy az el­lenség erői a német csapatok jelentős előre­haladásai következtében gyengültek. Mig a Szovjet Sztálingrádnál veszteségekre való tekintet nélkül mindent harcbavet, a német hadvezetés, miként azt itteni illetékes kö­rökben hangoztatják, tudatosan kerülte an áldozatokra való tekintet nélküli nagy roha­mot s helyesebbnek tartja, hogy tervszerűen járjon el, mégha a német népnek és a világ közvéleményének valamit várni is kell a sztálingrádi nagy sikerről szóló _ jelentésre. Finnország külpolitikája változatlan I—————B—MW— Min r ír I* jn Helsinki, szeptember 25. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Külföldön híresztelések terjedtek el Finn­ország állítólagos különbéke terveiről, ame­lyeket a híresztelések szerint a washing­toni finn követ sajtófogadáson, juttatott ki­fejezésre. Erről csütörtökön este ezt a hiva­talos közleményt adták ki: „Mivel az Egyesült Államok sajtójában az utóbbi időben téves adatok jelentek meg a finnországi viszonyokról, különösen az élel­mezés helyzetéről, a washingtoni finn követ­ség a mult hét végén az amerikai újságíró­kat tájékoztató fogadásra hivta meg. Ekkor az ország valódi viszonyairól és élelmezési helyzetéről Finnországból érkezett közlések alapján nyilatkozott a finn követ és Írásbeli jelentést adott ki. Ismertette a finn kormány változatlan külpolitikai irányát, amit a ve­zető finn államférfiak is többször megálla­pítottak. -Abból a terjedelmes anyagból, ame­lyet ekkor közölt az újságírókkal és amely­nek főrésze a finnországi élelmezéssel kap­csolatos téves felfogás helyesbítésére szol­gált, a közvélemény úgy látszik főképpen azt a részt méltatta figyelemre, amely a kül­politikai kérdésekre vonatkozik. Ezt az anyagot azután különösen az Egyesült Ál­lamokon kivül félrevezető következtetések alapjául használták. így bizonyos részről a sajtóban és rádiókban olyan jelentések hang­zottak el, hogy washingtoni követségünk közölte volna, hogy Finnország a Szovjettel különbékére törekszik. Utalással Finnország változatlan politikájára, meg kell állapítani, hogy minden ilyen természetű kijelentés és a belőle levont következtetés téves és alap­talan.“ Eredményes harcok a höldiköii-lenger és az angol szicyefelc felett A német véderő főparancsnoksága közli: A Földközi-tenger keleti részén német harci repülőgépek elsüllyesztettek egy ellenséges szállító vitorlást. Brit repülök az elmúlt éjszaka zavaró re­pülést végeztek a Keleti- és az Északi-tenger felett. Éjszakai vadászaink egy repülőgépet lelőttek, tengerészeti légvédelmi tüzérségünk és az előőrs hajók öt további gépet semmi­sítettek meg. Gibraltárt bombázták az olasz bombavetők Kóma, szept. 25. (MTI) A Ştefani Iroda közli az olasz fegyveres erők főhadiazá'lásá- nak 851. szánm közleményét: E&y'-ptomban tüzérségi párharc és légikö­telékek felderítő tevékenysége folyt. Péntekre virradóiag nagy hatósugarú olasz bimbaVető repülőgépek támadást in­téztek a gibraJtári támaszpont ellen. A cél­pontokon elért találatok több helyen tüzet okoztak. Valamennyi repülőgépünk vissza­tért támaszpontjára. La Linea, szept. 25. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Gibraltárban csütörtökön riadó-hangulat volt, amely idegen tenger­alattjáróknak a tengerszorosban való jelen­létére vezethető vissza. Kitűzték a ftgyel- meztetö jelzést. Nagyszámú gyorsnaszád, tengeralattjáró és repülőgép kutatott a gib- raltári tengerrészen az ellenség után, de eredménytelenül. Hir szerint Gibraltártól 30 mértföldnyire megtorpedóztak egy kelet felé haladó angol teherhajót. Egy brit vadászrepülőgép a Földközi-ten­gerről visszatérőben a sziklaeröd közelében a tengerbe zuhant. Nem sokkal később egy hárommotoios bombázógép a leszállás pilla­natában felborult és kigyulladt. Á tűz a kö­zelben lévő benzinraktárra is átterjedt. A legénységnek sikerült megmenekülnie, de a gép teljesen elégett. Japcn tengeralattjárók az Átlanti>r német tengeralattjárók az Indiai-oceánon Berlin, szeptember 25. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: A véderő főparancsnoksága közli: A tengelyliatalinak közös tengeri hadve­zetése során a japán hadihajók felvették az érintkezést az Atlanti-tengeren működő tengelykötelékekkel. Miután a német ten­geri harcierök ‘már Japán hadbalépése óta együttműködtek az Indiai-tengeren a japán egységekkel, most japán tengeralattjárók­nak az Atlanti-tengeren elsőizben történt megjelenésével az Atlanti-tengeren is kato­nai együttműködés jött létre. Ez az ese­mény hadműveleti szempontból alapvető fontosságú. Japán tengeralattjáró érkezett az egyik német kikötőbe, ahonnan ismét ki­futott hadműveleti területére. Tokió, szeptember 25. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: A császári főhadiszállás közli: Japán tengerész egységek érkeztek ai Atlanti-tengerre, ahol a tengelyhatalmak haditengerészetével együttműködve hadmű­veleteket hajtanak végra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom