Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-20 / 213. szám
1942. SZEPTEMBER 20 Háromszék, a székely Nemzeti JPark A rádió egyik legfontosabb munka, tetve: felkeresni és ismertetni a magyar népet és magyar tájat. Ez a kifejezés; ,,felkeresni és ismertetni" — keveset mond. Felkeresni, a rádió számára annyit jelent, hogy saját környezetében, foglalkozásában, hétköznapjait an meglátogatni a magyarságnak egy-egy törzsét. nemzetségét, kiválogatni a fajta legjellegzetesebb sajátosságait, emberi, természeti kulturértékeit. Ismertetni sem azt jelenti, hogy előadást t irtani róla, hanem azt, hogy megszólaltatni az ismertetés tárgyát. Maga az ember mondja el azt, amire kiváncsiak vagyunk. A hegyek és a kövek beszéljenek. a közöttük élők száján keresztül. Ez a feladata és értelme a helyszíni közvetítésnek és ez a munkaelve a magyar rádió helyszíni közvetítési osztályának. A kifejezési forma tudósiiás, riportázs^ de a munka lényege néprajzi, történelmi,- szociológiai és művészi teljesítmény. Azt mondhatjuk, hogy a tekintetben Orbán Balázs és Malonyay Dezső, Herman Ottó, vagy Jankó János nyomában jár a magyar rádió, a régi néprajzosok nyomában, akik egyetemes érdeklődéssel fordultak a nép és a föld felé. A rádió ebben a sokágú munkában munkatársul birja a Magyar tudományos, művészi, kulturális, társadalmi, katonai, egyházi élet minden reprezentánsát. Tanácsaikat kikéri, segítségüket igénybe veszi, ezzel belekapcsolódik a magyar faj nemzet- és órszágépitö munkájába. Közösségi megmozdulás, maradandó alkotás létrejötte, a nemzeti élet emlékezetremcltó, vagy éppen történelmi eseménue nem eshetik a rádió tanúsága nélkül. A rádió felkeresi a magyar falvakat, vidékeket és városokat. Havonta rendez egy-egy város-, nagy vidék-napot, a y nap műsorát annak a vidéknek, vagy városnak helyszíni képet, közösségi életének jellegzetes mozzanatai, kutturviszonyai adják. így látogatott el ezévben Sopron, Kolozsvár, Kassa, Uj vidék, Győr, Debrecen városába, a Csallóköz falvaiba és augusztusban a Székelyföldre. A mai forgalmi viszonyok között a Székelyföld az ország központjától jómessze esik. Távbeszélő összeköttetése Budapesttel a rádió számára — mikor is a hang minősége kerül éles kritika alá ■— nem jöhet számba, tehát csak a helyszínen lehet lemezfelvételeket készíteni lemezvágó kocsival. De számos falu, fürdő, természeti szépség amúgy is csak kocsival érhető el, ha elérhető egyáltálán. Meet sajnos, a havasok világát csak a hordozható rövidhullámú adóvevő berendezés tudja megközelíteni, amely berendezést majd csak a háborút követő békeidők fogják megépítem. Tavaly nyáron Udvarhely-megyében, az idén Háromszékben járt a rádió, s ezúttal megkísérelte, hogy egy egész vármegyét, s az abban tipikus székelyt fényképezze le. Ebben a feladatban nem a föld cs a nép küllurarcára, hanem természeti képére volt kiváncsi, ezért még falut is alig, várost pedig egyáltalán nem keresett fel. Mesét és mondát, krónikát cs történelmet lapoztunk fel a helyszínén .és efajta emlékekben Háromszék bővel, kedik. Háromszék történelme egymaga, ban a Székelyföld és a székely nép története. Azonkívül Háromszék tele van természeti csodákkal és szépségekkel, földalatti, földön és lélekben található kincsekkel, amik lenyűgözik és áhítatra késztetik az emberi. Ott van a torjai Büdöshegy és kór. nyéke, ezer gyógyforrással, kénes, tini- sós, rézgálicos barlanggal, bükk, tölgy és fenyves erdőkkel. Kovászna, Málnás, Élőpatak vidéke úgyszintén. A rélyi Nyír számtalan tavával Finnországot tükrözi, őstengerfenék fövenyével és sajátos flórájával a szibériai styeppékre emlékeztet, s merő ellentmondás földrajzi környezetével szemben. De ugyanilyen ellentét a havasok lábjában az ország legacélosabb búzáját termő háromszéki Szépmező, melyet évezredeken keresztül tűzhányók szélhordta láva- földje termékenyített, mint Badacsony, vagy .Tokaj szölleiét. Magyar méretekben olyan Háromszék, mini amerikaiakban a Yellowstone Park. S az itt lakó székely rzs olyan sokban hasonlít az amerikai ős- lakó indiánhoz. Annak is, ennek is létfeltétele a függetlenség, a szabadság- érzés, az is, ez is nemes, bölcs,- bátor és büszke ősnomád. Ez a szabadságszeretet határozza meg a háromszéki székely történelmi magatartását a tatár- és törökvészek idején, a fejedelmi bcíha -. cok és 1848149. szabadságharca alaki. Ez a szabadságvágy néha még a szomszédos Udvarheyszékkel és Marosszék- kel is szembe tudja állítani, 1849-ben pedig tovább küzd, reménytelenül is, az Erdélybe tört ellenséggel egymagában akkor, amikor a többi székely szék már letette a fegyvert. Háromszék társadalmi rétegezödése gazdag. Szegény, másfélholdas gyalog- székelytől a sokszázholdas, magas méltóságot viselő főurig mindenfajta rend képviselve van ezen a skálán. De jellemző, hogy a legszegényebb földrnives család is mindig tudja taníttatni legalább egy gyermekét, mert eltartják azt a kollégiumok, hogy a legküzdelmesebb sorsból kerülnek ki közülük a legkiválóbb emberpéldányck, hogy Háromszék egymagában adott annyi tudóst, művészt, katonát, közéleti kiválóságot a magyar életnek, mint Erdély, hogy a háromszéki arisztokrácia mindenkor vezető részese volt a közösségi munka nak. Nagy kár, hogy Háromszékben a népszokások, hagyományok, népviselet, háziipar veszendőben van. Részes ebben az elszegényedés, a román megszállás 22 éve, Brassó és Bukarest közelsége, ami. a kommercializálódást segítette elő, de a legfőbb baj, hogy kevés a jó falust vezető, a közösségi gondolatnak eljegyzett pap és tanító. Ezen a hiányotx azonban könnyű segíteni. Ezeket a benyomásokat kaptuk HáPANNÓNIA BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Egtjdq^as szobái? 6'— P-töl 12* P-ig Kétágas szobák 9*—P-tőI 18*— P-ig Éttermében Veres Károly és egány- lenekara muzsikál Elismerten kiváló konyha. Polgári áraki romszékben és ezekről a benyomásokról számolunk be a rádió hallgatóinak szeptember 24-én este, mikor is leforgatjuk a bodoki havason, az uzoni Béldi-kas- tély udvarán, a maksai tanácsdombon, a várhegyi Székely Bánia-vár romjai között, á torjai Büdösbarlangban, a Csiszár fürdőben, a Bálványos-várban és a tusnádi szorosban készült hangfelvételeinket, majd pedig október és november folyamán a többi háromszéki lemezeket. Mindent összevéve’. a háromszéki rádiósát — éppúgy mint a tavalyi, udvarhelyszéki — azzal a nagy tanulsággal szolgált, hogy a háború, a forradalom és 22 éves megszállás megpróbáltatásai között a Székelyföld megmaradt változatlan és kimeríthetetlen gazdagságában, s a székely lélek megmaradt örök és rendíthetetlen magyarságában. Ami egyéb baj itt-oit még van, azt az. idők eligazítják. , CSANADY GYÖRGY Amit a földgolyó mesél. s .. ——— ..— —— — • r."1 ■ ———— Színes hírek a világ; minden tájáról ókori gázvezetéket fedeztek fel Köln közelében. Köln közelében földmunkák közben egy csatornára hukkantak. A csatorna a kölni egyetem régészeti intézetének megállapítása szerint egy, a rómaiak korából, való vízvezeték részét alkotta. Antibolsevista kiállítás FrarcLc rszág városaiban. A„ Parisban bemu atott i„A bol= eeyizmus Európa ellen“ című kiállítást három hónap alatt kerek 370.000 ember nézte, meg. A , kiállítást vándorkiállítás formában Lille, Lyon, Marseille és Bordeaux városokban is közszemlére teszik. Germán sírok Radomban. A Krakkó melletti Radom városkában sok régi sírra találtak. Legnagyobb részük a XI., XII. és XEEL századból való, de több úgynevezett „harang, sirt“ is felfedeztek a VI. századból, amelyek a korai keleti german kultúrának maradva-, nyak , Magyar bemutató Németországban. Az erfurti német népszínház az idei szezonban be fogja mutatni Kodály Zoltán „Székely fonó“ ciimü kétfelvonásos operáját. smmamtmm Szabó Gáspár hazamegy Irfa: Terescsényi Gyula öt nap óta ácsorgott már a gyár előtt. Ez Volt az utolsó reménysége. Itt ugyanis nem kértek semmiféle igazolványt. Csak éhbért fizettek s a munka is olyan volt, amilyent épkézláb ember nem vállal el soha. A ballongyár volt ez, a halálos gázok szörnyű épülete, amelyben elsorvad a tüdő, felfordul a gyomor és alig néhány nap alatt olyan lesz tőle az arc, mint a halott emberé . .. Mégis, nap-nap után csoportokban állottak az ajtó előtt a minden reménységből kikopott emberek. A bejárat felett sohasem változott a tábla: „Munkások felvétetnek . .. Napszámbér tizennyolc frank .. Szabó Gáspár elsorvadt, tüdöbajos ember vöft. Lensböl vándorolt Párizsba. A bánya ritka levegőjét nem birta el a tüdeje. Mégis tele volt reménységgel. Erősen hirte, hogjf meggyógyul és csak azért Ilyen gyönge, mert sohasem evett eleget. Ezen a reggelen valami szelid, földöntúli reménység öntötte el. Még a fájdalom is megenyhült benne és csodálatosan sok eróc érzett vézna karjaiban. Korán jött, de még igy is hosszú sor állt már előtte. A szemek az ajtó nyílására meredtek, amely mögött mégis csak ott van az élet egy darabja: a falás kenyér. ' A dagadtképü kapus már számolta az előtte állókat és egész rajokban engedte be őket a gyár,udvarára. ■— Vajjón, elér-e hozzá ? Csak ki ne hagyja... meg ne állana előtte, mint az elmúlt napokban — szorongott izgalmában. A kapus tovább számolt. Olyannak tűnt fel előtte ez az ember, mintha élet és halál ura volna, az ö életének Is korlátlan ura. Két emberrel Szabó előtt megállóit- Keveset gondolkozott, mintha számolt volna magában, aztán elkiáltotta magát: — Na még tiz! ... — dübörögtek keresztül rajta a szavak. Mégis csak jut hát a kenyérből, sóhajtotta és most ott a kapuban érezte, hogy alig áll a lábán .. - Hogy csak botorkálva tud már lépni is, annyira lehúzza, a földre a gyöngeség. Éppen az utolsó pillanatban jön ez a segítség, holnap talán már késő lett volna ... A vére is gyorsabban kezdett lüktetni. Egyszerre, mintha színesebb és illatosabb lett volna körülötte a világ. Tekintetében az alázatos készség halas pillantásával lépett előre egyet. A kapus éppen akkor ért oda hozzá. Bütykös aljával, már a hátamögött lévöket számolta előre, amikor tekintete végigsiklott Szabó Gáspáron. Szájából kiköpte a bagót, aztán jobb kezével parancsoló mozdulatot tett. — Allez! ... Nincs rád szükség! ... Az emberben megmeredt a rémület. Torkát a retteretes csalódás izgalma facsarta össze. Szólni akart. Valami kis menedéket érzett még. Beszélnie kellett volna, vagy mosolyognia talán. Vagy erőt mutatni, de gyönge volt. Csak gyerekesen elcsukló hangon suttogta a kapus felé az egyetlen szót, amelybe mindent belesüritett. — Mösszijő . .. De az ember már nem figyelt Szabó Gáspárra. Oda se pillantott és nem láthatta meg arcán a minden nyelvnél ékesebben felrajzolódott gondolatot. Pedig Szabó Gáspár még meg szerette volna neki magyarázni, hogy ez az elutasítás számára annyit jelent: halál... A többiek ezalatt ki is lökték a sorból és i Siettek előre, be a kapun, amelynek vaspáncélja mögött, a mérges gázok tüdőt sorvasztó levegőjében mégis csak ott liheg , az élet. Gáspár egyedül maradt az aj tő előtt. Háta mögött a Szajna locsogott. Az óriás platánok mozdulatlanul álltak a parton, úgy tetszett, mintha ebben a pillanatban az egész világon minden élet a rémülettől, vagy a borzadálytól meredt volna meg. Mint az eszelős nézett a semmibe. Csak reflexek mozogtak az elcsigázott testben. A megfagyott tekintet mögött már nem villant fel a lélek. Most homlokáról a pergament arcra a verejték gyöngyeivel együtt leperegtek a könnyek. Válla beesett, dereka meggörnyedt, csontos, sovány kezei a térdéig csüngtek alá. .. .ir Valami ellökte a kapu elől. Aztán újból továbblóditotta ez a valami. Már a Dartra vonszolta tel magát es odaíönlrOl mégegy- szer visszafordult. Hátha csak tévedés volt minden, egy furcsa, földi játék s a pirosképü Kapus elébeszalad és átöleli — beviszi a gyárba, odaülteti az asztal elé és azt mondja neki: — Fújjad, fújjad azt a hólyagot ... A lakatot azonban nem mozdította meg emberi kéz ... * Koromsötét este volt. A fekete házak, a roppant gyártömbök között semmi som neszeit. Még a fények is kialudtak az éjszakában. Csak egyetlen görnyedt alak vonszolta életét a halottnak tetsző világ fölött. Szabó Gáspár rém látott már semmit. Azt sem tudta merre jár. Hol i3 van? Csak vánszorgott előre, mint akit hipnotizált valami földöntúli hatalom. Úgy érezte, mintha mezei virágok, orgonák, muskátlik és akácok tavasza erdejében járna. A r3Tt fején pipacs»« tökötöket |! látott le yerUá'szoknyák suhogását hallotta körülötte neszelnl. Otthon volt megint. Az illat, az é földjének párája volt. Aztán látott egy házat, benne mécses pislákolt s az asztal fölé borulva egy sötétbevegyült árnyékot. Most, mintha mécses fölé emelte volna arcát as árnyék. .: Megismerte. Az anyja volt..« — Megyek — motyogta és fentartott fejjel, mint az alvajáró követte a látomást. —, Várj! Mindjárt otthon leszek!... Kerítés előtt rekedt meg, amely mögött töltés emelkedett. — Igen... a vasúti híd ... — Emlékezett. — Alatta a Tisza... Ez az, még csak át kell rajta menni, aztán otthon vagyok, Belefekszem az ágyba s az öregasszony mécsese mellett, abban a nagy-nagy békességben megkönnyebbül minden fájdalom . -. Ez a kába révület hihetetlen erőt adott vézna karjaiba. Mintha életének utolsó fel- lobbanását sűrítette volna marcangoló körmeibe. Egymásután szaggatta ki a kerítés léceit, azután felbotorkált a töltésié. Kalapját már régen elhagyta. Bozontos, izzadt üstökét szétzilálta a hídon keresztüIsivitó szél. Messziről lámpások fénye pislogott feléje és hívogatta. — Még néhány lépés — küldte, előre gondolatban az üzenetet. Még a híd közepére sem ért, amikor az rezegni, dübörögni kezdett. A sinek acélján jajgató, nyöszörgő hangok futottak tova. Szemét hirtelen fényár vakította el. Ahitatos, boldog megnyugvás ömlött ei az arcán. A fényesség ime elébe jött. — Mindjárt nálad leszek... s— motyogta még és mint a téveteg lepke, akaratiam# a fényárba hullott. Az expressz pedig vadul, a levegőt szaggatva, a vastraverzeket is szétrázó erővel i'lti V magával Szabó Gáspár hazaszálló lelkét.
