Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-17 / 210. szám

MBSUBTMlIl&JXGk 1S42. SZEPTEMBER 17 Szép eredményekről számolt be az Iskolánk ivüli Mépmüvelésü^yi Bizottság közgyűlése Több mint 600 anolfabéta tanulta meg az írás olvasás tudományát — fl bizottság a lövő évben céltudatosan épifi tovább munkaterületeit Kolozsvár, szept. 16. ,,.4: iskolai tudás hiányainak pótlása, a szakműveltség kiegé­szítése, a nemzeti öntudat irányítása, kiala­kítása azok a feladatok és kötelességek, me­lyek a Népművelési Bizottságra hárulnak“ — vázolta a Bizottság irányelveit az alakuló gyűlés alkarmával Kiss Károly kormányta­nácsos, tanügyi főtanácsos, ügyvezető elnök. A csonka országban már évtizedek óta működő intézmény Erdélyben is mint átfogó, minden művelődési munkát egybeolvasztó tényező jelent meg, amelyet a hazaszeretet szent érzése hat át, a vallásosság, az isten­félelem és a fajszeretet vezet. A kezdeti év eredményes munkája után szeptember 16-án, szerdán délután 6 órakor tartotta meg Kolozsvár vaios Iskolánkivüli Népművelési Bizottsága ezidei közgyűlését a városháza nagy tanácstermében. A közgyű­lést Kiss Károly vezető tanfelügyelő, ügy­vezető elnök nyitotta meg, aki — a Magyar Hiszekegy együttes elmondása után — len­dületes beszédben fejtegette a felnőttek ok­tatásának uagyon komoly nemzeti feladatait. — Ezernyi tennivalónk van — hangoztat­ta — a mai élet minden terén. A társadalom valamennyi rétegét át akarjuk, át kell se­gítenünk a válságos idők nehézségein, hogy a maga érdeklődési körében bárki megta­lálja a szükségeseket: a gazda mit termel­jen e háborús időben, a kézműves hogyan dolgozzon a mai anyaghiányban s épp így a termelők és fogyasztók is tennivalóikat. Arra kérem a bizottságot, hogy valamennyi tagja igyekezzen szakértelmével támogatni, tőle telhetöleg irányítani ezt a munkát. A megnyitó beszédet Kovácsy Pál népmű­velési titkár beszámoló jelentése követte. A részletes beszámoló kitért a Népművelési Bi­zottság kerek 10 hónappal ezelőtt történt megalakulására. — A cél, — mondja a jelentés — amiért e bizottságot életre hívták, közismert. Már a mult év november 11-én, az első közgyűlés alkalmával vázoltuk a hároméves munkater­vet és az általános munkatervnek az 1941/42. tanévre vonatkozó részletét. A nehéz kezdet ellenére tervezetünk a kitűzött célokhoz a három felekezet vezetőségének megértő köz­reműködésével nagyrészben elérte. Nagy­horderejű volt a honvédség kiváló katonai előadóinak támogató szereplése. Almay Béla vezérkari alezredes, Bereznay Károly alezre­des, Kásás Andor vk. őrnagy, Kozma Ferenc és Zsögön Tibor vk. századosok, vitéz Bor- siczky Imre százados, vitéz Huszár Endre tábori föesperes, vitéz Kun Iván és vitéz Borbándy János tábori esperesek nagyértékü együttműködéséért jóleső örömmel tolmá­csolt köszönetét és hálát a jelentés, hasonló­képpen a-római katolikus Nőszövetségnek és Missziós Nővéreknek, a református és uni­tárius Nőszövetségeknek, a közreműködő ta­nítói és tanári karnak, orvosoknak, valamint gazdasági szakelőadóknak. Az elmúlt évi munkarend szerint decem­ber és január havában főképpen történelmi és földrajzi ismeretterjesztő előadások vol­tak, amelyeket februárban és márciusban irodalmi jellegű, egészségügyi, társadalmi és katonai vonatkozású előadások követtek. Áp­rilis-májusban — uj munkarend alapján — különböző jellegű időszerű kérdéseket ismer­tettek, igy a magyar adózórendszert, a fon­tosabb ipartörvényeket, majd a hadbavonul- tak családtagjainak segélyzésével kapcsola­tos intézkedéseket. Ugyanakkor nagy lendü­lettel folytak,a gazdasági előadások, melyek csak junius elsejével értek véget. A bizott­ság tehát teljes hat héttel tolla ki munká­ját az anyaországbeli bizottságok március lS-ikével végző munkarendjével szemben. Lényeges része volt a munkatervnek az írástudatlanok oktatása is, aminek eredmé­nyeként három csoportban a polgári osztály, a leventekötelesek és a kaszárnyák Írástu­datlanjai közül összesen 695-en sajátították el a betűvetés tudományát. Később az egyházak segítségéve! a ház­tartási alkalmazottakat is belevonták a népművelés hatókörébe. A bizottság elmúlt évi munkásságát, amelynek folyamán 234 előadó, 1642 előadási órán 58.387 hallgatóval tartott fenn kapcsolatot, tanulmányi séták­kal és oktató kirándulásokkal fejezte be. A gondosan összeállított jelentést követő hozzászólások alkalmával Puskás Lajos igaz­gató, a Tizes Szervezet elnöke kifogásolta, hogy a szervezet tevékenykedését mellőzi a jelentés, holott a közönségszervezés és az első két tanulmányi hónap munkáját nagy­részben e szervezet viselt. Kovácsy Pál titkár magyarázó szavai sze­rint a jelentés annakidején felsőbb utasításra készült igy. Kelemen Lajos levéltári főigaz­gató, mint a nemrégiben korniányintézke­Délkelet-Ázsia, mely most már teljesen japán kézen van. a világ kaucsukternielésé- nek kereken 90 százalékát szolgáltatta. Ennek a kaucsukbányának végleges elvesz­tésével az Egyesült Államok óriási autó­állományával rendkívül kritikus helyzetbe jutott. Évi kaucsukfogyasztása a háború előtt Anglia legfeljebb 100.000 tonnás és Németországnak körülbelül hasonló szinten álló szükségletével szemben kereken 500 ezer tonnára rúgott. Egy amerikai lap az amerikai politika felelőseinek rövidlátását, mellyel sikerült elérniök, hogy az Egyesült Államok kaucsukbehozatal tekintetében most gyakorlatilag a semmivel kénytelen szembenézni, „gazdasági Pearl Haróour- nak“ nevezte. A helyzet áttekintése meg­győzhet. hogy ez a súlyos Ítélet nem légből kapott frázis. Hogy a hasonló szemrehányásoktól fel­zaklatott amerikai közvéleményt megnyug- tassa, Henderson árkormánybiztos néhány kimutatást hozatott forgalomba, melyek -- annak ellenére, hogy a háborús fogyasztás emelkedésének és a behozatal elégtelensé­gének tényét nem tagadják — az Egyesült Államok 1942 és 1943 évi kaucsukellátását még mindig nagyon derülátó színben tün­tetik fel. Henderson 1943-re még mindig 434.000 tonna nyersgmnibevétellel számit — annak ellenére, hogy a japánok a tavasz óta már egy font kaucsnkot sem engedték külföldre. Ehhez járul még a 25.000 tonnára becsült szintetikus gumiterme'1 és, mely az eddig fennálló kísérleti üzemek összesített elméleti csúcsteljesítményének felel meg. Ezzel az összesen 459.000 tonnás állítólagos bevétellel szemben 847.000 tonnás szükség­let áll szemben, melyből 409.000 tonna es­nék a hadsereg és a bérlet- és kölcsön-* törvény céljaira, 200.000 tonna a polgári fogyasztásnak jutna, 265.000 tonna pedig a szövetségesek polgári szükséglete javára esne. A 415.000 tonnás hiányt Henderson a há- hom kitörését megelőző évben gyűjtött készletekből akarja fedezni, melyek 1942 január elsején állítólag 693.000 tonnára rúgtak, júniusban azonban, újabb adatok szerint, már lényegesen a 600-000 tonnás határ alá kerültek. 1943-ra Henderson nyersgumiból még mindig 135.000 tonnás déssel megszüntetett háromtagú Erdélyi Népművelési Bizottság elnöke, kijelentette, hogy a szóbanforgó utasítás hozzájárulása, sőt tudta nélkül történt. Kemény János báró a kisebbségi élet Er­délyben kialakult álláspontjának érvényesí­tését látta szükségesnek felszólalásában, azaz minden együttműködést, minden meg­felelő vagy értékes elemmel. Kiss Károly a vita befejezéséül további együttműködésre kérte fel a Tizes Szerveze­tet is, hangsúlyozva, hogy a kultuszminisz­ter intézkedése elhárította azt az akadályt, amely eddig a közös munkát gátolta. A beszámolót követő vita után Kovácsy Pál titkár felolvasta az idei tanév munka­tervét. behozatalra számit — minden lehetetlen­séggel dacolva. Délanierikai behozatalra alig lehet gondolni, mert egész Ibero-Ame­rika összesített kauesuktermelése a 20.000 tonnát sem éri el, uj ültetvények létesítése és kitermelése pedig hosszú évek munkáját követeli. A szintetikus gumigyártástól Henderson 300.000, sőt 1944-re éppenséggel 600.000 tonnát vár. Ezzel a feltételezett 436.000 tonnával szemben a szükséglet ol dalán 1943-ban 1,047.000 tonna áll, azaz nem kevesebb, mint a háború előtti fogyasz­tás kétszerese. Henderson a hiány fedezé­sét a fogyasztás 25 százalékos kényszerű csökkentése és a maradék tartalékkészle­tek majdnem teljes kimentése utján kép­zeli el. Ez az amerikai kaucsukmérleg nyilván csak egyik a sok közül, melyek színvonal és komolyság tekintetében többé-kevésbbé mind a piaci tejesasszonyok számvetésé­nek színvonalán állanak. Walter Lippnian a „New Herald Tribune“ hasábjain meg­állapította, hogy az Egyesült Államon kauesukhelyzetének statisztikai felméré­sére nem kevesebb, mini hét kormánybató- ság munkájára volt szükség — magát Roosevelt elnököt nem is számítva melyek a helyzetet természetesen mind lényegesen eltérő módon Ítélik meg. Fel­tűnő, hogy Henderson mérlege a regenerál* kaucsukot, melytől Roosevelt annyit vár, még csak megemlítésre sem Ítéli érdemes­nek: a használt gumit mindenesetre elóbt össze kellene gyűjteni, azonban kétségtelen hogy az üzembeszüntetésre ítélt magán- kocsik abroncsainak már bejelentett lefog­lalása rendkívül kedvező eredményt mutat­hatna fel. A regenerált gumitermelés 1941-ben 250.000 tonnát ért el és ezzel még magasabb volt, mint az 1928 évi rekord- eredmény, mely csak 228.000 tonnát tett ki. Egyes szakemberek azzal számolnak, hogy aránylag rövid idő alatt 600.000 tonna használt gumit sikerül majd összegyűjteni; ezzel szemben azonban bizonyos, hogy a meglevő gyárak a rendelkezésükre álló munkaerővel és gépekkel a regenerálást megközelítőleg sem tudják ugyanolyan ütemben elvégezni. Ha a fent erplitett mér a regenerált gumi íigyelmenkivülhagyása miatt — ha 57 érés féifi KERES egy feltétlenül megbízható lehetőleg rom. kát. validsu házvezetőnőt» ki nagyvdllaíati gondjai után leljes gond- felejffl nyugalmas o'tiiont teremt, trre vál­lalkozók részi tes leírású ajanlnja nagybánya Rákóczi tér 13 K.-H. címre ajánlva küldendő. ugyan Henderson nem számította a nyers- gumihoz — túlságosan kedvezőtlennek lát­szik, másrészről ezek a remények a szinte­tikus gumitermelés egy éven belül való megkétszerezését illetőleg rendkívül túl­zottak. Amint a newyorki „Daily News“ beszámolt erről, a szenátus albizottsága előtt kihallgatott nagyiparosok egészen nyíltan kijelentették, hogy a gyárak rcég mindig csak a legjobb eljárás kikutatásán fáradoznak. A nagy állami támogatásban részesített ál-gyárak tehát még a kísérlet: stádiumon sem jutottak tul. A vezető gyá­rak ezen a téren a Du Pont de Nemours (Neoprene), melynek évi kapacitása 9000 tonnára rúg, a Goodrich-Phillips (Ámen- pol, 2000 tonna), a Goodyear (Chem'gum. 2500 tonna) és a Standard Oil Company of New Yersey (Butyl and Buna, 2000 tonna). Ezeken a nagyvállalatokon kívül kisebb irányokban többek között a Dow Chemtcai Co., az American Cyanamid és az Union Carbide is számba jöhet. A mügunügyár- tást ebből a kezdeti állapotból kétségtele­nül nehéz lehet majd a nagyban való ter­melés útjára lendíteni, annál is inkaDb, mert a politikai és gazdasági körök között állandó huzavonák folynak az előnybe i ré­szesítendő eljárás »kérdésében. Mig knliin- kiilön is minden vállalat a maga eljárását tartja a legjobbnak, a kormány pénzügyi juttatásokban megnyilatkozó kegyeiért, melyek nélkül semmiféle nagyobb beruhá­zásokat sem lehet kezdeményezni, két nagy csoport versenyzik: a petróleumipar, mely a nyersolajból való kiindulásért hadakozik és a mezőgazdaság, melynek érdekképvi­selői az égetett gabonából nyert szeszt hir­detik a legalkalmasabb alapanyagnak. A nagyipar hatalmas képviselői azonban a jelek szerint egyet máris elértek: gyá­raiknak a kockázatmentes üzembetartásáva már a háború utánra is kicsikarták a biz­tosítékot. A Dow Chemical Co. elnökének nyilatkozata: „Bármekkora mennyiségek álljanak is Irelőle rendelkezésünkre, soha­sem fogunk már a természete* kauosukho» visszatérni“ — már erre a bizonyítékra tá­maszkodik. Annál érdekesebb, hogy az Egyesült Államok elnökhelyettese, Henry Wallace egy újságcikkben kijelentette, hogy ha az Egyesült Államoknak természetes nyersgumiszükségletét nem sikerülne ol­csón és minden elképzelhető esetre elegendő módon biztosítania, ez a helyzet feltétlenül harmadik világháborúra vezetne. Amerika tehát ezek szerint eltökélte magát, hogy akár fegyveres erővel is olcsó kaucsukot fog szerezni — akkor is, ha az amerikai gyáripar kizárólag mügiimifel- használásra fog berendezkedni! Amerika háborús céljait aligha világítaná meg job­ban valami, mint ez a két látszólagos ellen­tétben álló nyilatkozat. (MN.) Vigyázat f A Darntol hashajtót utánoz- í5* isLJY/r zak- u9ye!i®«. mert minden V ,ab,e,,án 3 „DAR MOL“ szónak ésT alakú bevágás­V < nak kell lenni. Kimondottan ÜÜ/ eredeti csomagban kérj«. fl kultaszminiszfériuTi engedélyezte a sepsiszentgyörgyi kétéves női kereskedelmi tanfolyam felállítását Kolozsvár, szeptember 16. A Rikánbel'ilí Kommunitás elnöksége még ezév tavaszán kérdést adott be a vallás- és közok látás- ügyi miniszterhez, melyben Sepslszent- györgyöh kétéves női kereskedelmi tanfo­lyam létesítésének engedélyezését kérte. Az iskola felállítása azért különösen lon'oa. mert ezáltal olyan szakképzett nemzedéket lehet nevelni a magyar társadalomnak, akik a kereskedelmi él síben a zsidókat föl­válthassák. A széke’/ mp körében olyan nagy az érdeklődés az fkola iránt, hogy augusztus hő folyamán minden hirdecí« nélkül már 34-en jelea .teztek az első évfo­lyamra. László Dezső országgyűlési cép- viselö sürgetésére a kultuszminisztérium a kérést kedvezően intézte .el és engedélyezte a kétéves női keresk 'ilel .ii tanfolyam fel­állítását és az erről sz ó hivatalos értesí­tést a napokban ki is küldte az illetékes tanügyi hatóságoknak. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETME-NJblMHi  |övö év munkarendje ják, különösképpen az egyházi vezetőt: és A népművelés nagyszabású tennivalóiból a most kezdődő tanévben főként az alapis­meretek hiányainak pótlására (helyesírás, fogalmazás, irodalom, történelem, föld­rajz) helyez súlyt. ■ Különös tekintettel lesz az időszerű tud­nivalók elíadássorozatára. Ennek keretében ismertetik mindazokat a miniszteri rendele­teket, amelyek a háborús viszonyok sike­res átélése céljából elengedhetetlenek. Kü­lönösen az élelem, lakás, ruházat, tűzifáéi- látás és a közegészségügyre vonatkozik ez A munkatere nagy fontosságot tulajdo­nit a célszerű táplálkozás lehetőségeinek ismertetésére, a pótanyagok megfelelő be­vezetése szempontjából. A gazdatársadalom részére időszerű gazdasági irányú előadá­sok tartását tervezik. Munkarendbe van ik­tatva a nőnevelés, anyák iskolája, a külön­böző háztartási szabó-varró, ruhakötö tan­folyamok. Az iparos-, a munkás- és a kereskedő- társadalom részére külön magyar helyes­írási, fogalmazási és kalkulációs tanfolya­mokat tervez. Módot keres az iparososz­tály szakirányú továbbképzésének lehetősé­gére is. A Nemzeti Munkaközpontba tömörült munkásság számára külön, a többi mun­kással pedig az alkalmazó gyár vezetősé­gének bevonásával szándékoznak megol­dani a korszerű szabaditó-mozgalom kultu­rális lehetőségeinek kihasználását. Szoros kapcsolatra törekszik továbbá a leventeparanesnoksággal. A magyar ipar­pártolás és a becsületes keresztény keres­kedelem kihangsulyozása s az ország szo­ciális intézményeinek ismertetése szintén a Bizottság gondját képezi. Fejleszteni tog­Nőegyletek segítségével a háztartási alkal­mazottaknak a népművelési munkarendbe való bevonását. Végül kedélyápolás: szín­ház, mozi, főleg kulturfilmek bemutatása, ének és zene s a népkönyvtárak fejlesztése és az olvasókedv fokozása egészítik ki a tanév munkarendjét. A bemutatott munkatervvel kapcsolato­séul is több értékes hozzászólás hangzott el. Majd a jövő tanév költségvetésének is­mertetésére került sor. A bizottság uj tagjai Az indítványok során Kiss Károly ügyve­zető elnök előterjesztésére a kolozsvári Nép­művelési Bizottság taglétszámát — Keledy Tibor dr. polgármester elnök hozzájárulásá­val — hatvanra egészítették ki. Az újonnan meghívott tagok —- akik részben az eltávo­zott dr. Lörinczy Ferenc egyetemi tanár, az elhunyt Zágoni Szabó Mihály földész és Tá- ray Ferenc, a Nemzeti Színház volt igazga­tójának megszűnt tagsági helyeire kerültek: vitéz dr. Biró Gyula gazdasági akadémiai igazgató, Kelemen Lajos levéltári főigazgató, báró Kemény János, a Nemzeti Szinház fő­igazgatója, Csíki Sándor földész, Knaffel Pál egyetemi tanársegéd, Percdi János le­vente főoktató és Varga Jenő testnevelési felügyelő. Gálffy Zsigmond unitárius kollégiumi igaz­gató javaslatára a bizottság végül Írásbeli köszönetét szavazott meg a bizottság Veze­tőinek, közöttük Kiss Károly ügyvezető el­nöknek és a népművelési munka lelkét ké­pező Kovácsy Pál titkárnak. A közgyűlés Kiss Károly zárószavaival vé­gétért. ... ————— Amerika kaucsukmérle&e

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom