Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-15 / 208. szám

MkxEtrifo&m Ez a zászló a magyar becsület és öntudat lobogója Bdró 8ánTfv? Dániel Földmivelésügvi miniszter avatta feí vasárnap n?<3rosvd5árhely országzászlóját — Kertészképzó iskolát kap a Székelyföld M42* SZEP7EMBEK 15 Maros vásárhelj. szept. 14. (MTI) Fényes ünnepségen avatta fel Marosvásárhely kö­zönsége Országzászlóját, amelynek árboca díszes faragásu talapzatból szökken a ma­gasba. A domborművű faragás címerekkel van ellátva és a székelység történelmi em­lékeit idézi. Az ünnepségen megjelent báró Bánffj- Dániel földművelésügyi miniszter, Marosvá­sárhely országgyűlési képviselője Is. A szé­li elv főváros közönsége az országzászló ava­tással együtt ünnepelte meg a honvédcsapa­tok Marosvásárhelyre történt bevonulásá­nak második évfordulóját. Maros-torda vár­megye székely községei is elküldötték kül­döttségeiket, hogy kifejezzék a vármegye népének együttérzését a székely főváros né­pével. Megjelent a fényes ünnepségen In- c/.édy-Joivsinan ödön dr. Kolozsvár és Kolozs vármegye főispánja is. Báró Bánffy Dániel földművelésügyi mi­nisztert, Marosvásárhely országgyűlési kép­viselőjét a város határában Mikó László fő­ispán és Májay Ferenc dr. polgármester fo­gadta. Az ünnepség fél 12 órakor kezdődött. Antal Dezső, a SzEFHE volt elnöke az egye sülét nevében átnyújtotta a városnak a dí­szes országzászlót. Ezután báró Báuffy Dá­niel földművelésügyi miniszter szólott az egybegyült többezer főnyi tömeghez és töb­bek között ezeket mondotta: A fiHdmivelésügyi miniszter beszéde — Második évfordulója annak, hogy köny- nveinkkel áztattuk a mi drága nemzeti lo­bogónkat, amikor a magyar honvédség vi­téz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Drunk parancsszavára ide bevonult és ismét a magyar állam birtokába vette azt a földet, amely mindig magyar volt és magyar is marad Örökké. — Több, mint két évtized súlyos bilincsei törtek szét akkor és szűnt meg a gazdasági és kulturális elnyomás, ame'y már fennma­radásunkat, nemzeti létünket fenyegette. Az erdélyi magyarság ismét felemelhette fejét, mert megnyílt előtte az élet, a szabadság kapuja. — Azóta, hogy a magyar államhoz visz- szatértünk, nagy változások következtek be. A háború fellángolt keleti határainkon és mi hatalmas szövetségeseink: Németország és Olaszország oldalán elsőknek vontuk ki a kardot, hogy felvegyük a küzdelmet a ben­nünket és a civilizált Európát fenyegető vö­rös veszedelemmel szemben. A magyar fegy verek az egyik győzelmet a másik után aratták, honvédeink vitézül harcolnak és hő­siességük ismételten kivívta a világ elisme­rését. — Ugyanakkor itt bennt az országban megfeszített erővel folyik a munka. A had- bavonultak helyett is nekünk kell dolgoz­nunk, mert a termelésben fennakadásnak beállania nem szabad. Az utóbbi évek rossz időjárása miatt termésünk kisebb volt. az ország szükségletei azonban a háború követ­keztében nagyobbak. Nemzeti kötelesség tehát a több munka és az igények leszállí­tása minden téren. Mi erdélyiek szívesen hozzuk meg ezeket az áldozatokat, mert tudjuk jól, hogy a magyar sors a harc és a munka és mindkettőből ki kell vegyük a teljes részünket, az első helyen kell len­iünk, mert csali igy állhatjuk meg jól a he­lyünket a népek küzdelmében. — A magyar nemzet történelme hőstör­ténelem. az volt ezer éven keresztül ás mi, a hős apák fiai méltók akarunk leimi hoz­zájuk és történelmi hivatásunkhoz. — Állandó hősi küzdelem folyik a drága magyar föld barázdáin, a gyárakban, hiva­talokban, az iskolákban, az élet minden te­rén és hősi küzdelem a harcmezéül. A vér és a verejték áldozata ez a magyar haza oltárán. — A magyar lélek erejéből semmit sem veszített a trianoni elesettség szomorú kor­szakában sem. ^.z államalkotó eszme és a nemzeti öntudat országzászlót emelt Buda­pesten. És az első után az ország külön­böző részein avattak fel országzászlókat, hogy hirdetői legyenek a nemzeti gondolat­nak és nemzeti egységnek. — Mit jelent az országzászló? — Jelenti a küldetést, a jogot és az erőt. A küldetést, hogy a magyarság hivatott Európának ebben a részében vezetőszeie- pet betölteni. A jogot ahhoz a földhöz, amely a miénk, és amelynek a mi földünk­nek kell lennie, hogy nemzeti és európai küldetésünket teljesíthessük. Jelenti az e/öt, hogy a magyarság ezt a küldetést teljesí­tem képes a sors legnehezebb megpróbál­tatásai közepette Is. — A magyarság épitőmunkát végzett mindenkor és épitőmunkát végez most is. A nemzeti akarat, amely a küldetést vál­lalja, a jogot védi és az erői használja, a békében éppen ügy, mint háborúban min­dig nyilvánvalóvá tette, hogy a magyar értékes barát, de ha keli, hatalmas ellen­iéi is. — Mi mind a két szerepet hajlandók és képesek vágjunk becsülettel és öntudattal vállalni. Mi itt ezer- éven át áldásos rendet tartottunk fenn, hivatva érezzük magunkat tehát arra, hogy az európai rendben ezt a szerepet méltóan megtartsuk. — A szövetséges német és olasz hatal­mak vezérei ismételten kifejezésre juttat­ták azt, hogy a mi államalkotó képessé­günket megbecsülik, arra támaszkodnak és Magyarorezágot fontos tényezőnek tekin­tik. Hálával gondolunk rájuk és azzal a tudattal, hogy bizalmukat kiérdemeltük a múltban, de ahhoz méltóak maradunk a jö­vőben ts. — Ez az országzászlő a mágyar becsü­let és öntudat lobogója. A becsületé és az öntudaté a magyar múlttal, jelennel es lö­vővel szemben. Ez annyit jelent, hogy múl­túnkhoz becsülettel hűek maradunk, a je­len kötelességeit öntudattal vállaljuk és jö­vőnk érdekében minden tehetségünkkel, minden erőnkkel készek vágjunk síkra szállni. A földművelésügyi miniszter beszéde után az Ereklyés Országzászlő Nagybizottság kiküldöttje átvette, majd átadta Májay Fe­renc polgármesternek az Országzászlót. Az Országzászlő átvétele után a külön­böző egyesületek, számszerint mintegy negyvenen, helyezték el a talapzaton ko­New*York Étteremben MAGVARI BÉLA a budapesti Dunapalota hírneves prímása 8 tagú zenekarával minden hang versen've* saoruíkat, illetve a jelképes szalagot, mi­után számos egyesület a honvédek részére ajánlotta fel a koszorú költségét. A zászló mégkoszöruzása után felhangzott a Szózat, majd a különböző alakulatok disztépésben elvonultak az Országzászlő előtt. A gazdaküidöttség kívánságai Az ország-zászlóavatás után báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter a várme­gyeházába ment, ahol értekezlet volt. Kö­rülbelül 60 székely gazda jelent meg. Pálffy Károly országgyűlési képviselő, te­leki Arctur gróf, az Erdélyi Párt maros- tordamegyei tagozatának elnöke, Bíró Ist­ván dr. országgyűlési képviselő, majd Ke­mény Ferenc báró földbirtokos tárta fel a székelj' gazdák kívánságait. Ezután egy­szerű székely gazdák, a gazdakörök vezetői szólaltak fel. A miniszter válaszában kijelentette, hogy a kormány rövidesen kertészképző iskolát létesit és reméli, hogy az itt kiképzett szé­kely gazdák hatékonyabbá teszik a terme­lést. A miniszter a részletekre kiterjedő gondossággal fejtegette az egyes kérdések­ben foglalt álláspontját. Valamennyi kér­désre megnyugtató választ adott. Kemény Ferenc báró az árvizszabálj’ozó társaság felállításának tervét vetette fel. A minisz­ter kijelentette, hogy ebben a kérdésben rövidesen országos intézkedés készül, mely­nek keretébe bekapcsolják a Székelyföldi folyók szabályozását is. Délután a miniszter Káposztásszentinik- lós községbe utazott gazdaünnepségre. Bros hi fii, törhetetlen lelkű papok, taná­rok és tanítók vigy ázta viharában a fiatal református nemzedékre Jelentés a református közép- és népiskolák jelenlegi helyzetéről — maguk erejéből akarnak „téli népfőiskoíákaí" fenntartani oz egyházközségek Kolozsvár, szept. 14. Zsindelytetős hegyes­tornyu templomok, csúcsúkon a Petrus em­beri gyarlóságára emlékeztető kakassal az ég felé meredve, itt az erdélyi halmok és he­gyek között Demcsak azt hirdetik, hogy Is­ten dicséretére emelték, hanem azt is, hogy e templomok körül a zsupfedeles házakban magyarok laknak. A templomokban, a megfujt sípok nyo­mán, messzehangzóan zug s magyarul har­sán a zsoltár az egybesereglett hívek ajakáh. Az édes anyanyelv zengő húrjain, mint ősi hangszeren zenégenek föl a feketepalást.03 tiszteleteseknek a Szentirás igéit a lelkekbe, szivekbe és értelmekbe hintő példázatai s ta­nításai ... Erős várunk nekünk az Isten! Névelemzés és lélekhalászás ... A református hitélet teljességéhez elvá­laszthatatlanul hozzátartozik a templommal közösen munkálkodó iskola. Az cgjházi kö­zösség egyúttal értelmi közösséget is jelent. Az iskolákért hozott áldozatok mértékei a hivek hitben való erősségének és a közel­múltban mértékei voltak nemzeti érzületük­nek is. Szerte az erdélyi terekén, ma a refor­mátus templomok mellett kélfelöl két iskola áll számos helj'Ségben. Azért két iskola, mert ha a református egyházaktól az isko­lát elvették, vágj- lefoglalták az államhata­lom akkori urai a maguk céljaira, — idegen nyelv tanítására, idegen szellemben való ne­velés hajlékául, akkor a hívek nekiálltak és rögtön újat építettek. És mindig szebbet, korszerűbbet, jobban felszere!tet, mint ami­lyen a régi volt. Pedig az egyháznak és az egyházközségeknek a birtokait kisajátították és elvették, a népet szándékosan és mester­ségesen leszegényitették. Névelemzésse) és lélekhalászással szertenyargalásztak s tele­ki abá'ták a világot a maguk számarány­elméletével. Erdély magyar népe azonban bebizonjdtotta, hogy egy nép ereje nem a számbeli többségben, hanem a lelkek erejé­ben van. A magyar iskolák pedig úgy állot­tak a kis hegyescsucsu, ka kosos tornyu templomok tövében, mint Sión hegyén és a kis magyarok úgy jártak oda szomjas lel­kűkkel, mint a szarvas a szép hives patakra. A nagy viharban vigyáztak a nyájra a fe- ketepalástos tiszteletesek és a nagy föpász­torok: Nagy Károly, Makkai Sándor, Vásár­helyi János, az iskolákra pedig Illés Gyula, egyházkerületi tanügyi fötaná^éos s a sok­sok eröshitü, törhetetlen lelkű tanár és ta­nító. Beszédes adatok Most. a felszabadulás után az erdélyi re­formátus egyházkerület tanügyi vezetését Döezy Ferenc előadó-tanácsos és Káli Sán­dor felügyelő intézik. Szives tájékoztatásuk njomán az alábbiakban számolhatunk be a református egyházi közép- és népiskolák je­lenlegi helyzetéről: — Az egyház Kolozsváron fiú- és leány- gimnáziumot, Marosvásárhelyen fiugimná- ziumot és leány polgári-iskolát, Székelj-ud- varheljen jelenleg fejlesztés alatt álló fiu- gimnázíumot és leány polgári-iskolát, leánj’- uceumot és tanítóképzőt, Sepsiszentgj’örgyön fiugimnáziumot és egy fejlesztés alatt álló fiuliceum-tanítóképzőt, — amelynek jelenleg két osztálj’a működik ■— és egy tervbevett női kereskedelmi szaktanfolyamot. Zilahon pedig nyolcosztályos gimnáziumot tart fenn. — Kétszázötvenöt községben 263 népiskola van 535 tanítói állással. A felszabadulás pil­lanatától az egyház minden iskolájában za­vartalanul folyt a tanitás. A mostani tanév­ben a tanulók száma annyira megnöveke­dett, hogy a középiskolákban mindenütt több párhuzamos osztályt kellett az alsóbb fokon felállítani. Több uj elemi iskolát is létesítet­tek. lm,ved helyett — Sepsiszentgyörgyön — Az egyházi iskolák tanár és tanító- utánpótlásáról a múltban teljes mértékben sikerült gondoskodni. A tanítók és tanároa a magyar tantervet önképzés és hivatalos tanfolyamok utján sajátították el. Anyagi ellátás tekintetében a nagy és jóindulatú ál­lami támogatás révén minden tanitót és ta­nárt az őt megillető fizetési osztályon osztot­ták oe és államsegély címén mindannyian pontosan megkapják illetményeiket A la- nitó.céj zés. miután az ősi enyedi intéz-“ — sajnos — nem került vissza, a most létesí­tett sepsiszentgyörgyi intézetben folyik és csak kilenc év múlva kerülnek ki onnan uj' tanitők. Addig pályázat utján az anyao-szág- bói kapnak utánpótlást. A tanítóknak a ta­nároknak állami kartársaikkal egyforma fi­zetésük van. Az egyház régi - és kisebbségi sorsban kipróbált szolgái hivek maradtak, munkájukat lelkiismeretes buzgalommal folytatják ma is. A minisztérium rendelete szeiint tanár vagy tanító csak az egyházi hatóság jóváhagyásával távozhat el és kér­heti állami iskolához való kinevezését. Az egj'ház azonban nem gördít akadályt az el­távozni akarók útjába és azoknak, akik el­bocsátásukat kérik, minden további nélkül megadja az engedelmet, előfordult ellenben az is, hogy eltávozottak állásukba való visz- szahelyezésüket kérték. Az áldozatos munka és eredményei — Tanítóink s tanáraink a múltban nagy áldozatokkal és sok szenvedéssel megteihel- ten végezték feladataikat, fizetésük meg sem közelitette az akkori állami szolgálatban lé­vőket, munkájuk azonban nagyon sok volt és rengeteg nehéz, leginkább a rosszindulat diktálta akadályok állottak útjukban. Az egyház léte és fennmaradása függött azon, nogj' a hivek megtartsák hitüket. Minden egyházközösségnek ki kellett nyújtania kar­ját azok után is, akiket a kegyetlen sors a szétdult tűzhelyek mellől messzekergetelt. E ö kellett készíteni a felnövekvő nemzedé­keket a reájuk váró kemény küzdelmekre. Nevelni és lanitani kellett ott is, ahol nem voltak iskoláink. Ebből a célból létesítettük az úgynevezett vasárnapi iskolákat és más nevelő- és tanitócélu intézményeinket, mint például a nö- és férfiszövetségeket, Ifjú Ke­resztények Egyesületét és a bibliaolvasó kö­röket. Ezek vezetői mindenütt lelkészeink és tanítóink voltak. Nagy gondot fordítottunk a családi élet ősi, puritán, szeretettel és tisz­ta erkölccsel telitett hagyománj'ok szerint való kialakulására. A nők, Illetőleg leányok nevelését tartottuk legfontosabbnak. Tiszta s az anyaság szentségére méltó hajadonokat akartunk nevein! s ezért az egyházközségek mindenütt őrködő szeretettel vigyáznak az ifjúságra, igyekeznek őket a rájuk nézve ká­ros hatásoktól távoltartani. Különösen « gazdaifjuságot gondoztuk nagy szeretettel. Tanítóink, lelkészeink mindenütt igyekeztek az ifjú gazdákkal a korszerű gazdasági is­mereteket megismertetni. Az idősebb nem­zedéknek még emlékében élt a nagy háború előtti évek ilyen irányú oktatásának nagy haszonnal járó emléke. Sok-sok falu gyü­mölcs- vagy kertészeti kultúráját annak * tanítónak köszönhette, aki a maga példájá­val s munkájával gyakorlatilag meg is való­sította elmélet! tanításait. — Ilyen irányú munkánk eredményének bizonysága az a tény — foljdatta Dóczy Fe­renc tanácsos — hogy ma egymásután ér­keznek be a jelentések arról, hogy az egj'- házközségek a maguk erejéből úgynevezett „téli népfőiskolákat“ akarnak fenntartani. A mult évben állami támogatással több na­gyobb helységben működtek ilyen téli tan­folyamok. A nép, különösen a fiatal gazdák úgy tapasztalták, hogy az ott tanított anyag nagy hasznukra van s most már ók akarják rendszeresíteni ezeket a tanfolyamokat s szí­vesen áldoznak is érette. Ezek a példák né­zetünk szerint az úgynevezett iskolánkivüü népoktatásnak is az életszabta irányát jelölik meg. — Híveink önmegadóztató készsége álta­lában megható bizonyitékokat s igazoláso­kat mutat fel a múltból s arra kötelez min­ket s mindazokat, akik a nép szolgálatában állanak, hogy kötelességeinket emberileg el­érhetően a legtökéletesebben s lelkiismerete­sen elvégezzük. Lelkészeipktöl s összes ok- tatószemélj'zetünktől el is várja és meg is követeli ezt egyházunk főhatósága. — A református konvent a nyolcosztályos népiskolák részére most adta ki az uj tan- tervet, ezt most minden tanítónak lelkiisme­retesen tanulmányozni kell és. a benne lefek­tetett elveket a legrövidebb idón belül meg is kell valósítani. — Népünk, híveinknek iskoláinkhoz való ragaszkodását, azt a szeretetet, amelynek újabb bizonyságát adta most az uj tanév ele­jén is azzal, hogy olyan nagyszámban küldte gyermekeit a kinyitott kapukon át az isko­láinkba, alázatos szivvel Isten jóságos aján­dékának tekintjük, amellyel megjutalmazta eddigi munkánkat — fejezték be nyilatko­zatukat az erdélyi református iskolaügy ki­váló vezetömunkásal. TURAN LAJOS JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom