Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-13 / 183. szám
Caunsnnic 1942• augusztus 13 Ára 12 miét ■■OurtAnj /-- ípviaola h ti zr a-v v ti r'° ’1j <f t ára ^ P l :í r f >V ^ »ym " r* ' ^ ^ l' 2 Sí . ejhpbrh - . . ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÖR A 2.10, NEGYED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 82 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 183. SZÁM. KIADJA A LAPK1ADÖ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, K1ADÖHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. T. TELEFON: lí-08. — POSTAFI6K: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Kalácsnál megsemmisült a 62. szovjet ■■■■■■■■■■■■BsnnffiMnHHnniaHMHnaMBBHHMMnai hadsereg és az 1. páncélos hadsereg jelentős része Egy milliónál több foglyot és hatalmas értékű hadianyagot vesztett a Szovjet a tavaszi hadjáratban Példás együttműködéssel harcolnak a honvédség fegyvernemei Sztálin még; nem fogadta Roosevelt külön követőt Szigorított ostro útállapot Indiában De profnndíss Kormányzö Urunk hltveae hétfőn este rá- íHósrozathan kérte és figyelmeztette a magyar nemzetet arra, hogy mindenki hozza meg áldozatát a harctéren küzdő honvédek téli felszerelésének elötermetésében. A Fö- méltóságu Asszony nemesen egyszerű, szlv- heeszóló szavalt nagy megilletödéssel és megértéssel hallgatta meg a magyar föld minden gyermeke. Milyen aggódó szeretet, milyen bölcs előrelátás, milyen aprólékos, agyai gondoskodás izzik a rádiószózat szavaiban! így, ilyen egyszerűen, közvetlenül csak anya tud gyermekeihez szólni — fiaiért. S valóban így is van. A Főméltóságu Rormányzöné, az ország első asszonya, ma osztozik minden magyar anya sorsában, hiszen az ö fia is ott szolgál, ott küzd az első arcvonalban, veszélyes vállalkozásokban. A magyar anyák minden aggodalma, féltése, szere te te és büszkesége az ország etsö Asz- ezonyának szivében dobban. Egy volt nemzetének minden gondjában, örömében s most ft nemzet legnagyobb erőpróbájában is egy minden magyar anyával, akinek fir. legszentebb kötelességét teljesiti. S éppen ennek a gyönyörű lelki egységnek fénye világítja meg legszebben a hétköznapi élet tényeit. Amikor a Főméltóságu Asszony rádiószózatát az éter hullámai szét- röpitettek, bdajdnnképpsn nem k^rós, nem kezdeményezés hangzott el, tuséin egy ho'cs és szükséges Iránymutatás, amely a nem- zet gyermekeinek vágyait és s»Ap elgondolását szedte rendszerbe és tette rsltnrf^to- sr-i*bá, A nrmTşt, már göoóolt ann, hogy télire idejÄhen gondoskodni kell meleg hol - miről, téli felszerelésről honyédfiaink számára. Kicsinyben, nagyban egyaránt ég a vágy, hogy segítsen, használjon, szolgálatot tegyen, mert pillanatig sem kétséges, hogy a belső arevonalnak ez a szépszándéku munkája „éppen olyan fontos, mint egy megnyert csata“. Milyen különös játéka a véletlennek, hogy a Főméltóságu Asszony rádiós zózatára a legelső visszhang a mélyből érkezett! Bányamunkások adtak életjelt magukról és a magyar sorsközösséggel való szórós összetartozásukról. Amit az egeres! barnaszénvi- déken fekvő Forgáeskut bányamunkásai tettek, a legszebb és legértékesebb bizonyt- téka a magyarság lelki egységének, Amikor a. szegény bányamunkások egy napi keresetüket ajánlották fed a második háborús tél gondjainak enyhítésére, az egész nemzet színe előtt tettek bizonyságot arról, hogy magyarok, mindenekelőtt magyarok, nem pedif hontalan bitangok, proletárok. Szegények, de nem hazátlanok. Sok földi ja tat k, fényes keresetük nincs, de van otthonuk, szülőfalujuk, határuk # azon túl: hazájuk. Nem szakszervezeti tagok már. hanem pol gáral egy olyan nemzetnek, amely minden jószándékka! dolgozó flát szeretette! és megbecsüléssé! ölel! magához. A íorgácskuti szénbánya munkásai már tudják, hogy mit jelent magyar munkásnak lenni. Üzemük tájáról tudjuk, milyen derekasan és eredményesen dolgoznak nehéz körülmények között Is, Most tudtunkra adták, hogy a munkát és a munkást megbecsülő magyar földet szeretik és szeretetüket gyors cselekedettel bizonyítják is. A magyar munkás, a nemzetközi izgatók egykori játékszere, ma már nem az örökös elégedetlenség, az örökös fenyegetés vak eszköze. Felismerte végre helyzetét. A magyar munkás a maga helyén épp oly szükséges, értékes eleme a nemzet életének, mint akárki más. Ma már nem kér és követel, hanem ad és áldoz. Meleg sziwel jelentjük a Fömé’tóságu Asszonynak, hogy az ország első Asszonyának, a legelső magyar Anyának szavára a nemzet szegény gyermekei: a bányamunkások adtak leghamarabb választ. A mélységből, a föld és a társadalmi ré- tegeződés mélyéről jött a felemelő' példaadás. Szeretettel adunk hirt a fórgácskutl bányászok elhatározásáról. Hisszük, hogy a föld és társadalom magasabb régióiban épp ily gyors és szép elhatározások születnek meg a jobb magyar jövendő szolgálatában. MEGSEMMISÍTŐ GYŐZELMET arattak a német csapatok a ragu Dem ka p vaui ÍÁtba n KalAtstol nyugtra. A csata véget ért és a bekerített szovjet erőket megsemmisítették. Az 57.000 foglyon kívül roppantmennyiségü hadianyagot zsákmányoltak, vagy semmisítettek meg a németek, A csata befejezése alkalmából a német véderő főparancsnoksága összefoglaló jelentést adott ki, az ezévi nagy támadás' megindulása óta ejtett foglyok számáról s a zsákmányolt és megsemmisített hadianyag megsemmisítéséről. Egy_ milliónál több hadifogoly, 6671 harcikocsi, tízezernél több löveg és hatezernél több repülőgép a szovjet vesztesége s természetesen ehhez hozzá kel! számítanunk a szovjet haderő elesettjeit és < sebesültjeit is, akiknek száma az eddigi harcok tapasztalatai alapján valószínűleg nem kevesebb a foglyokénál. Ez az óriási veszteség olyan érvágás, ami teljesen indokolttá teszi a moszkvai és londoni aggodalmakat, A szovjet vezetők a jelek szerint alapos borúlátással tekintenek a jövő elé. Az egyik francia lapnak, a ,,Petit Daug- hinois“ értesülése szerint a szovjet főparancsnokság köreiben az egyes tábornokok között tlagy ellentétek merültek fel, Saposnikóv és Zsukov tábornokok s állítólag maga Molotóv sem ért egyet Sztálinnál, Vbrosilovval és Timosenkó- val. A szovjet hadvezetőség most, miután a Kaukázus északt vidéke már elveszettnek tekinthető, Sztálingrádot akarja minden eszközzel menteni. Az NST értesülése szerint Sztálingrádban tartózkodik Vorosilov tábornok s a moszkvai értekezlet után odautazott Sztálin is, hogy a védelmet megszervezzék és a vörös haderő csüggedését megszüntessék. A közeljövő fogja megmutatni, hogy vállalkozásuknak mi lesz az eredménye. A Kaukázus vidékén tovább tart a megvert csapatok üldözése most már a hegyvidéken, a német légihaderő pedig szünet nélkül intézi támadásait a Feketetengeri szovjet kikötök és a volgai hajózás ellen. * A MAGYAR CSAPATOK ARCVONALA ELLEN —. amint azt már a keddi német hivatalos jelentés is közölte, a szovjet az* utóbbi napokban erőteljesebb támadásokat icditott. Amint a Magyar Távirati Irodával illetékes helyről közölték, a támadásokat a magyar csapotok sikeresen visszaverték, A harcok lefolyásáról azonban, mivel azok még folyamathas vannak, további részletek koz* l’léaétől tartózkodnak. A tájékoztatás .asonbaa «• Ugnagypbb- dicséretté! emeli ki a magyar légvédelmi tü. térség és a távolfelderitő repülőgépek kiváló teljesítményét. A nem harcra épült távolfel- derítö gépek vadászkiséret nélkül az ellenséges arcvonal mögött 3—400 kilométerre és 7—S000 méter magasságban a legnagyobb- szerű fegyvertényeket vitték véghez és ezek a magyar léaierö legdicsöbb teljesítményei közé tartoznak. A szovjet nemcsak a magyar arcvonal előtt hanem 'máshol is tehermentesítő támadásokkal próbálkozik, hogy hadereje déli szárnyának szorongatott helyzetén enyhítsen. A német és szövetséges csapatok azonban eredményesen hárítják el ezeket a próbálkozásokat s például Vóronyezstől északnyugatra a németek 40 szovjet páncélost semmist ettek meg elhárító harcokban. Az angol sajtó a keleti harctér eseményeinek hatása alatt további súlyos vereségek lehetőségeire készíti elő olvasóit. Elismeri, hogy Timosenko a német nyomás miatt kénytelen volt feladni a Kaukázus északi vidékét, a majkopi és a groznijl olajmezőket, hogy megerősítse Sztálingrád és Asz- trahán védelmét. Vájjon igaza lesz-e Timo- senkonak, veti fel a kérdést aggódva az angol lap. Úgy látszik azonban, hogy ebben ö maga sem bízik túlságosan, mert a továbbiakban azt írja, hogy a mostani válságos helyzet következtében a szovjet könnyen elvesztheti Moszkvát és Leningrádot is, mert utánpótlási lehetőségei nagyon megcsökkentek s különösen köolajellöAása forog végzetes veszélyben. Nagy érdeklődés irányul az angol fővárosban a szovjet hajóhad sorsa felé *is. Angol részről olyan hireket terjesztenek, hogy Bzovjetoroszország Törökországnál érdeklődött a hajóhadnak a Dardanellákon való átbocsátása kérdésében. A német külügyminisztériumban ezzel kapcsolatban kijelentették, hogy Anglia nyilvánvalóan nagyon szeretné biztosítani a maga számára a Fekete.tengeri szovjet egységeket. Törökország azonban már a mult évben is szilárd magatartást tanúsított a Dardanellák kérdésében s Berlinben egyáltalában nem látnak okot arra, hogy Ankara éppen most változtassa meg magatartását ebben a kérdésben. * EGY IPTOMR AN a nagy harcok megkezdése a legközelebbre válható — mondották londoni illetékes helyen, .amint azt Baselba .jelentik. Rommel és Auehinleck egyaránt készülődik gz újabb nagy mérkőzésre. Az angolok keserűen állapítják meg. hogy nem tudták megakadályozni a tengelyt abban, hogy újabb eró'siteséket ne küldjön az afrikai harctérré. RcünmeLnek sikerült ismét hasi* válható állapotba helyez»’ a■ tobruki kikötőt, ■■■•it* 'imtr Marsn Sfatmafr kikötőiébe ir befutnak es kirakodnak a kisebb hajók. Egyelőre még légi harcok folynak az egyiptomi arcvonal felett és a mögöttes területeken. A tengely gépei a britek csapat Összevonásait és gépjárműiü táborhelyeit bombázzák. A tengeri háború nagy eredményei sem hathatnak valami bátorítóan az angol közvéleményre. Kedden délután süllyesztette el egy némtet tengeralattjáró az ,Eagle“ angol rer pulógéphordozó hajót a Földközi-tengeren $ az olasz hivatalos jelentés most azt közli, hogy olasz tengeralattjárók a Földközi-tenger nyugati részén ugyancsak eltaláltak egy nagyobb ellenséges hadihajót. Az „Eagle“ álsüllyesztésével az angol haditengerészet repülőgéphordozó és anyahajóinak már több, mint felét elvesztette. * BOMBAY TARTOMÁNY KORMÁNYZÓJA beszédet intézett a brit hadsereg géppuskásaihoz. Ezekkel erősítették meg Bombay katonai rendőrséget, mert a rendőrség már nem bír a tüntetőkkel. Humley felszólította a géppuskásokat, hogy gondolkozás nélkül löjjenek, ha a tömeg nem tesz eleget a parancsoknak. Hangoztatta, hogy az indiaiak felkelését mindenáron leverik. Ez a jelentés mutatja, hogy milyen súlyos a helyzet Indiában. A rendőrség már nem tudja megfékezni a tömegeket s a sortüzek nemhogy megfélemlítenék a függetlenségükért tüntető indiaiakat ellsirke- zöleg: még jobban felkorbácsolják a tömeg- indulatokat. Az események egyre erősebb és mindjobban szétterjedő hullámokat vetnek. Az NST ankarai jelentése szerint Kairóból hire érkezik, hogy az Egyiptomban levő indiai csapatok nagy része fellázadt, amikor megtudó a kongresszuspárt vezetőinek letartóztatását. Egy indiai ezredet megötödöltek. Az indiai tiszteket eltávolították a hindu kötelékektől. A brit főparancsnokság parancsban tiltotta el az indiai katonákat a rádió hallgatásától, készülékeiket pedig elvették. Londonban természetesen azt a kérdést tárgyalják a legnagyobb figyelemmel és aggodalommal, hogy vájjon az indiai forrongás időleges jelenség-e és lassanként legyengül, vagypedig csak bevezetője az indiai tömegek, igazi megmozdulásának. Az angol sajtó nyíltan elárulja, hogy mit várhat India Angliától. Az angolok számára, Írja a „Daily Mail“, csak két politikai lehetőség volt: vagy elfogadjuk Gandhi ultimátumát és elhagyjuk Indiát, vagy pedig tovább uralkodunk felette. Anglia választott és mostantól kezdve mint uralkodó áll India fölött és ezt az irányt mereven követni ÍPgja, l
