Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-12 / 182. szám
1942. MGUSTIVS 12 Három letartóztatás a Husárugyár Kft.-nél leleplezett csontzsirpanama miatt Hivatalos ügyészségi nyilatkozat Juhász László mérnök, Huradin Márton és Weisberger Adolf letartóztatásáról Kolozsvár, augusztus 11. A kolozsvári közellátási hivatal és a rendőrség nyomozó közegei bizalmas jelentés folytán njahb nagyarányú visszaélést lepleztek le a kolozsvári Husárugyár Kft.-nél. A napokon keresztül tartó nyomozás során a gyanú bebizonyosodott és ennek alapján a hatóságok megindították az eljárást. A nagyarányú visszaéléssel kapcsolatban a királyi ügyészség kedden délután a következő hivatalos nyilatkozatot adta ki ,,A mai napon a királyi ügyészség előzetes letartóztatásba helyezte Murádin Márton gyáíöparos hentesmestert, Székely Mózesaira 4. szám alatti lakost, a kolozsvári Hus- áregyár Kft. egyik vezetőjét, továbbá Juhász László mérnök Krizbal-utea 14. szám alatti lakost, a kolozsvári Husárugyár Kft. rgyik főtiszt-viselőjét és Weisberger Adolf Erzsébet-ut, 34. szám alatt lakó olajgyárosí. Nevezettek nagyobb mennyiségű csont- zsírt — amely tudvalevőleg zárolt anyag és a szappan alapanyaga — Weisberger Adolf utján hoztak forgalomha, illetőleg adtak el Wels László budapesti utazónak, aki a hatóságilag zárolt árut állítólag Budapestre szállította. A csontzsir hatóságilag megállapított legmagasabb ára 1 pengő 67 fillér kilogramon- kint, míg Muradin és Juhász Weisbergernek 5 pengőért adta tovább kilogranionként, Weisberger pedig a nyomozás adatai szerint 6 pengő 10 fillérért adta kllogramját Weis Lászlóna k. Az eddigi megállapítás szerint körülbelül 1000 kg. esontzsirt hozott llye-nformáii forgalomba a kolozsvári Husárugyár Kft. két vezet őe inhere. A nyomozás során a hatósági közegek a gyár területén hordókba csomagolva, elszál. Utasra készen SS mázsa esontzsirt találtat még. A rend ki rill értékes és zárolt anyagot, amelyet a gyárnak kötelessége lett volna bejelenteni az anyaggazdálkodási hivatalnak, a hatóság lefoglalta. A nyomozás még folyamatban van és előreláthatólag más természetű visszaélésekre is fényt fog deríteni.“ Hogyan igázta le India népeit az anqoi közigazgatás? Brit eg^ensufy-poíitika Indiában India, a maga több mint 4 millió négyzetkilométer területével és kerek 390 millió la- kősava!' a népi, politikai és szociális ellentétek tipikus hazája. Anglia azonban sohasem kísérelte meg, hogy ezen ellentéteket megfelelő közigazatással és az ország célszerű felosztásával keresztülhidalja. Sőt ellenkezőleg. Anglia minden időben gondoskodott arról, hogy ezen ellent étek ápoltassanak, hogy ezáltal a különböző indiai néprészeket köny- nyebben tudja egymás ellen kijátszani. Ha India közigazgatási térképét tekintjük, látjuk, hogy az egész ország tartományok és önálló állomocskál; színes összevisszaságából ill. Aprólékosan azonban nehéz tanuhnányoz- u az indiai angol köiigazgalá-t, mert tudvarod#' a régiben. A régi szokás, mély szerint az indusok előtt az indiai ügyek elintézési lehetőségének 80 százaléka zárva maracl% továbbra is fennállt. Az angol királyt képviselő alkirály Delh - ben. székek Hivatalos óimé „főkormányzó“, mellyel az elgondolható legteljesebb hátasom jár. Ai alkirálynak teljes végrehajtó hatalma ran, valamint az összes törvényekkel szemben királyi vétójoga is. Ő határozza meg a hadsereg, külpolitika és kereskedelmi politika kiadásait. Az alkirálynak alá van rendelve, mint központi hatóság, az államtanács, az úgynevezett „council of State“ és egy törvényhozó gyűlés, a ,.legislative assembly“. Jtizcukiv ül mellé van rendelve az általa kinelókra vidék. Kimondottan angol ■ edenes lerntet Bennszülöd hercegé ■ qck melvek nets merik el oandliit, Sajót brit fennhatóság albit űílC kormcmv-' lötök. április elsejétől egy bizonyos vidéki autonómiát élvez, amely törvényéit törvényhozó parlamentje által hozza. A kormányzónak egy úgynevezett minisztertanács is rendelkezésére áll. A többi tartományok egyenesen az alki- mty hatáskörébe tartoznak és ennek nevében főkommiszárok (chief eommisioner) áltól kormányon atnak. E tartományok: Dehli (Dehli Imperial Enclave), Ajmer M erre ara, az A n- 6ama és Nicobar-szigetek, végül a Coorg- tartomány. Az összes- tartományok együttvéve alkotják ,,Brit-Ind'át", mig az államok „Bnt’Proték- torát üst“ alkotnak. A legtöbb állam az a’királynak van alárendelve, miközben többen, mint közigazgatási egységek egy rezident vagy „agent" hatáskörébe tartoznak. Csak egynéhányat igazgatják a -provinciák kor* mánvzóí. melyek területén azok fekszenek. Az indiai faj- és válldskülönbségekre a MkxMmlirsiáca brit, közigazgatás egyáltalán mines tekintettel, Igv vannak például tiszta, mohamedán államok, amelyeket hindu fejedelmek vezetnek és ugyanakkor hindu államok, melyek felett mohamedánok gyakorolják a hatalmat. A tartományokat sohasem osztották fel úgy, hogy a mohamedánok és a hinduk lehetőleg elkülönítve legyenek egymástól, hanem azokat leginkább az antik történelmi hagyományok alapján állították össze. Indiára körülbelül 260 millió hindut és kerek 80 millió mohamedánt vehetünk. Nyelv szerint leginkább a mohamedánok irodalmi nyelve, a hindosztán nyelv van gyakorlatban, mit urdának is hiv- nák. India déli részein beszélik az u. n. ira- vidiai nyelveket, milyen a taluga és tamilé nyelv. Indiához tartoznak még az úgynevezett szövetsége« tartományok: Koméit, Bahrein, Katar és Maskat arab protektorátusok, a, kalózpari, hat hercegsége, valamint Bhutan szövetséges protektorátusa. Itt jegyezzük még meg, hogy Északindia bizonyos, Afganisztánnal határos részei szabad törzsteritóriumokat, úgynevezett tribal-territory-kat képeznek.Angol szakfolyóiratok India kérdéseivel foglalkozva az 'Wóbbi években egyre jobban felvetették a kérdést, hogy Indiának domi- nium-statútumot kellene adni. E kísérletezésekre az, egyik legnagyobb angol India-szak- értő megjegyezte : „A dominium-status nem olyan valami, mit engedélyezni, vágj' valakire átruházni lehetne. Csak ha az empire egy része már elnyerte a nemzeti (népi) státust és azt, hiszi, hogy megérett az önkormányzatra, lehet közelebbről megtárgyalni a kérdést, Abszurdum volna, azt állítani, bogy mindez India esetében fennáll. Kincs olyan angol miniszter, ki meg tudná mondani, mikor és hány év múlva jut India abba a helyzetbe, hogy domíniummá váljék.“ Ezen álláspont világos képet ad az angol elgondolásról. India, beláthatatlan időkig bábja kell legyen az angol politikának és jó fejőstehene az indiai angol közigazgatásnak. A legújabb események azonban azt mutatják, hogy ma már minden indiai párt egy véleményen van arra nézve, hogy Angliának el kell tűnnie Indiából és az indiai népek maguk kell megold jók közös kérdéseiket és elsimítsák ellentéteiket. (T. E. K.) is Magyarország: gazdasági téren kiveszi részét a háborús áldozat« vállalásban Budapest augusztus 11. (MTI) Lossonczy István közellátási miniszter a „Das Schaffende Ungarn" c. folyóirat részére ,,Mö,gyár- ország áldozatvállalása, az: európai hádielld- tősban" címmel cikket irt. A cikk többek között ezeket mondja: A bolsévizrhtls elleni harcban Magyarország a többi kitttúr-néppel együtt felsorakozott a harctereken is. Magyarország ebben a nagy erőfeszítésben nem csak véráldozatokat hoz, hanem jelentős gazdasági hozzá, fáruláaökat kállait, Országunk örvendetesen fejlődő mezőgazdásága már eddig is szépen kivette részét a háborús gazdasági küzdél, nyékből, annak ellenére, hogy a nagy küzdelemben való aktív részvételünk óta a termelésünkben jelentős munkaerő és termelőeszköz kiesésével kell már számolnunk. Mégis a magyarsó) arra törekszik, hogy többter- metése révén európai hivatását teljesítse. Mindazokat á termésfeleslegeket, amelyekkel rendelkezünk, a nemet.—magyar és olasz—mágyár kereskedelmi egyezmény keretein belül h tengely gyökeimének szolgálatába állítjuk. Ezzel kapcsolatosan még kell azonban említenünk azt is, hogy az adagolási rendszerünkben az egyes cikkekből az ellátatlanok részére napjainkban rendelkezésre bocsátott, fejadagok majdnem, jóval magasabbak mér most is, mint más országokban, ahol a tervszerű készletgazdálkodás már régebben folyik. Nálunk ma már mindenki tudja, hogy a sorozatos katonai győzelmek elengedhetetlen fettétele az erős hátország, hogy ott a gazdasági fron*, kiegyensúlyozottan, működjék. Nemzetünk ezért az elsőrendű táplálkozást jelentő cik. kékből, főleg gabonanemüekben, élőállat exportban, burgonyában, hüvelyesekben és különböző konzervfélékben jelentős készleteket bocsátott már o múltban is a tengelyhatalmak rendelkezésére. A mezőgazdáság tér- ményproduktumatn kívül nem hagyhatjuk figyelmen kívül a mezőgazdasági ipar termékeinek-, valamint az ország területén t«u lálható ipari nyersanyagoknak a tengely részére történő részbeni rendelkezésre bocsátását, sem. A fokozódó ipari nyersanyag- hiány részbeni ellensúlyozására a kormányzat messzemenő takarékosságot és a lakosság túlzott igényeiről való lemondást követeli, amelyet egyrészt, a racionálisabb termelés jobb feltételeinek megteremtése révén, másrészt az ellátatlan, tömegek számbavétele és az elsőrendű szükségletek rendszeresebb és igazságosabb elosztásának biztosítása által kivan fokozatosan elérni, lay kapcsolódik be a magyarság az európai hadiellátás áldozatvállalásába azért, hogy a magyarság évezredes történelmi múltjához méltóan résztvegyen abból a küzdelemből, amely az európai újjáalakítást hivatott szolgálni, levőleg az 1935. évi utolsó kö*ígnzgala.-í reform egye? rendelkezései mind a mai napig nem léptek még életbe. Anglia Indiának ismételten függetlenséget Ígért az angol empire kebelén belül, ígéretét azonban sohasem: tartotta he, mert maga sem gondolta azt komolyan. A világháború alatt sikerült Angliának, hogy élőzetes Ígérete fejében India több millió katonát és több milliárd rúpiát áldozzon fel angol érdekekért. Alighogy befejeződött a világháború, az angolok azonnal elfelejtették az indus segítséget. Megkezdődött a becsapott indiai lakosság lázadása és az indiai angol csapatok kegyetlenkedéseinek gyászos sorozata. Amikor már igen, elmérgesedett a helyzet, Anglia a 20-as évek végén az úgynevezett Simon-bizottságot küldte le Indiába, majd a Londonban tartott kereka-sztal-konferencia következett. Az itt 1935-ben elkészült „Governemen-t of India Act“, más néven „India Bili“ az 1919. évi alkotmánnyal szemben, mely megígérte, hogy Indiát, lassan a domíniumok státusába vezeti be, — más bizonyos változásokat tartalmazott, alapjában véve mégis minden megmavezett és bét mlniszteiből (bárom indus is) álló minisztertanács és a fejedelmek tanácsa, mely utóbbi csak meghívásra gyűl össze. Közigazgatásilag India 18 tartományra és 560 államocskára oszlik, melyek egymáshoz való viszonyukat szimbolizálandó egy szövetséget alkotnak. A szövetség parlamentje Delhiben székel. E szövetség központi hatóságának felállítása azonban az Anglia által támasztott teljesíthetetlen feltételek miatt mind a mai napig nem vált lehetővé. Brit-India tartományaiban az utolsó nép- számlálás szerint (1941 március) összesen 245.827.000 ember lakik. A hercegségek India területének körülbelül egvharmadát teszik ki s lakosaik száma mintegy 90 millió. A tartományok közül a tizenegy legfontosabb tartomány, az úgynevezett kormányzói tartományok egy öt évre választott kormányzó hatáskörébe tartoznak. E tartományok: Madras, Bombay, Bengalta, Egyesült, tartományok (Ágra és Aoudh), Pandzsab, Bihar és Orissa, mint központi tartományok, valamint Berar, Assam és a nyugati tartományok és végül Szmd tartomány; E tizenegy tartomány 1337, STRANDRUHAK SZALMÁBÓL VAGY CELOFÁNBÓL Az egyik olasz kötöttárugyár különleges strandruhát kreált, amely egyelőre csak kísérletnek minősíthető, de valószínűleg hamarosan nagy népszerűségre tesz szert a hölgyek, közt. Az uj modell szabásban olyan, mint a szokásos fürdő- vagy strandruhák, de finom, vegyi utón hajlékonnyá, tett szalmából készül. A különböző szinü szalmákból érdekes szabálytalan rajzok alakulnak ki. Különösen figyelemreméltók a tér- mészetésszinü vagy a feketére festett szalmából készült, ruhák. Ezekre egész képeket lehet festeni. Érdekes a durva celofánfonalakból kötött fürdőruha is, ahol a kötés, a kidolgozás szándékos hibái frappáns hatást tudnak kelteni. Szépek a tisztán fekete. vagy fekete, fehér celofá nfürdő ruhák, amelyeknek egészen sajátos jelleget ad a ragyogó, csillogó anyag, Romániábon újból szabályozták a kiőrlési arányt Bukarest, aug. 11. (Búd. Tud.) A katonai és polgári ellátásügyi államtitkárság uj rendelettel szabályozza a gabonaörlést. A 75 kg-ös fajsúlyú búzából 90 %-os egységes lisztet és 10 % korpát kell előállítani. A 60 kg-os fajsúlyú árpából 75 %-os lisztet és 25 % korpát kel! kiörölni Mészöly Gedeon dr. egyetemi lonár a kolozsvári' tanávizsgáló- bizottsóg elnöke Budapest, aug. 11. (MTI) A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1942—43. tanév tartamára kolozsvári állami középiskolai tanárvizsgáló bizottság elnökévé Mészöly Dedeon dr. egyetemi nyilvános rendes tanárt, alelnökévé Prinz Gyula dr. egyetemi ny. rendes tanárt kinevezte.
