Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-11 / 181. szám

1942. AUGUSZTUS 11 Ha hiszZtinlc a főbb jövőben» meg is ludjulc azt teremteni! Kállay Miklós miniszterelnök nagyfontosságu beszédet mondott Zalaegerszegen Zalaegerszeg, ang. JO. (MTI.) Kállay Mik­lós miniszterelnök vasárnap a kormány több tagjának kíséretében látogatást tett Zala­egerszegen. A vármegye minden társadalmi osztályának a megyeháza közgyűlési termé­ben egybegvült képviselői előtt fagy beszé­dei mondott nr egész országot érdeklő idő- fze.rii kérdésekről. A város közönsége nagy lelkesedéssel és mehg szeretettel fogadta a miniszterelnököt, akinek miniszterelnöki minőségében ez az el­ső hivatalos dunántúli ut.ja. Kállay Miklós miniszterelnök reggel érke­zett a Lér-motoror-vonatíal ritéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter és Aulai István nem­zetvédelmi propagandaminiszter kíséretében. Radorsay László igazságügyim niszter és Bánffy Dániel báró földművelésügyi minisz­ter már korábban gépkocsin a városba érke­zett. Az ünnepélyes fogadáson resztvettek hatalmas tömeg élén a vármegye és város ka­tonai és polgári hatóságainak vezetői és az egész Dunántúlról, mintegy 3d felsőházi tag és országgyűlési képviselő. A fogadtatás után a miniszterelnök szentmisét hallgatott, majd kíséretével együtt gyalogséta közben megte­kintette a város nevezetességeit és ellátoga­tott a közjóléti szövetkezet háziipari osztá­lyának helyiségeibe is. A vármegyeháza ka­pujában á tisztviselői kar élén Brandt Sán­dor alispán üdvözölte. A közgyűlési termet zsúfolásig megtöltő közönség szeretetteljes, lelkes ünnepléssel fo­gadta a miniszterelnököt. Vitéz Teleki Béla gróf főispán üdvözlő szavai után a törvény­hatósági bizottság, részéről Barcza László örökös törvényhatósági bizottsági tag. a kis­gazda és földműves társadalom nevében Cs. Darab József, a megyei mezőgazdasági bi­zottság alelnöke, az iparos és kereskedő tár­sadalom nevében pedig vitéz Tóth Béla, « nagykanizsai Baross Szövetség elnöke mon­dott üdvözlő beszédet. Ezután Kállay Miklós miniszterelnök mon­dotta el rendkívül nagy érdeklődéssel várt beszédét. Mindenek előtt köszönetét mondott a szere­tet és bizalom megnyilvánulásáért, majd igy folytatta beszédet: — Eljöttem Zala vármegyébe, mert zarán­doklatot akartam tenni annak a Kisfaludy- nak szelleméhez, aki a magyar megújhodást ebből a vármegyéből hirdette. Eljöttem, mert el akartam zarándokolni Deák'Ferenc­nek, a haza bölcsének vármegyéjébe hit­vallást tenni amellett, hogy a mai igen nehéz időkben vezessen bennünket Deák Ferenc bölcsességé, hite, nyugalma, de törhetetlen bizalma is a nemzet feltámadásában és örökkévalóságában. Készül a zsidóbirtokok átvételére vonatkozó végrehajtási utasítás Ezután az üdvözlőbeszédekben felvetett kérdésekre válaszolt. A zsidóbirtokok elvételével kapcsolatban közölte, hogy annak végrehajtási utasítását holnap, hétfőn tárgyalja meg a földművelés­ügyi miniszter orral, hogy az elvett földek a magyarság és a termelés szempontjából egyaránt megbízható és atravaló kezekbe kerüljenek. A kereskedelem és az ipar át­állításával kapcsolatban, örömmel látja, hogy a magyar kereskedő- és iparososztály, amely most a honfoglalás útját járja, úgy állja meg helyét, ahogyan azt tőié a nemzet meg. követeli. — Sok szó esik a strohmannok kérdésé­ről. Az átmeneti időknek mindig meg van­nak a maguk huligánjai. Magának a keres­kedelemnek kell önmagából kitaszítani őket. Törvénnyel körülírni ezt, nagyon bajos. Á szociális kérdéseknek nincs jobb megoldása, mint a jó közigazgatás Ezután a mindennap néhány' kérdésére tért át. — Népünknek, társadalmunknak, egész állami életünknek alapja a közigazgatás — folytatta. — Sokat beszélnek szociális kér­désekről. A szociális kérdéseknek nincs jobb megoldása, mint a jó közigazgatás, amely a nagy állami célokat és a legkisebb ember érdekeit is egyformán szemelött tartja. A megnagyobbodott oiszágban más, egészen újszerű szempontokat kell a közigazgatás­nak figyelembe vennie, elsősorban azt hogy háborúban vagyunk, tehát megsoka­sodtak a kérdések, a feladatok, a nehézsé­gek. Az egyes ember háborúban megszűnt elhanyagolható valaki lenni. Az egyes ember kérdése ma az egész nagy közösség kérdé­sévé lett. A közigazgatásnak ma közel kell jutnia az egyes emberhez, mert az életnek annyi és olyan problémája merült fel az egyén szempontjából, ami az eddiginél job­ban és erősebben szükségessé teszi az egyén, nek az állammal való érintkezését. Reformok a közigazgatásban és a földművelésügyi igazgatásban A belügyminiszter urnák készen van a közigazgatás nagy átalakítását jelentő köz- igazgatási reformról szóló törvényjavaslata. A háborús Időket nem tartom alkalmasnak arra. hogy ilyen nagyjelentőségű reformot teljes egészében keresztUlviheesem. t annak azonban olyan részei, amelyek már most megvalósíthatok. Ezeket a belügyminiszter már az év folyamán a törvényhozás elé ter­jeszti. De a közigazgatás más ágazatában is közelebb kell jutnunk a néphez. Ilyen a földművelésügyi igazgatás reformja. Lehe­tetlen egy 200—300 pengős tenyészállat juttatási segély háromszor járja meg Buda­pestet, amíg eljut a faluba. Lehetetlen, hogy ugyanarról az íróasztalról intézzék Göcsej és Háromszék ügyeit. Lehetetlen, hogy a gazdaközönség a ma megsokasodott problé­mák közepette ne találjon olyan fórumot, amelyet hamar elér és amely véglegesen tud intézkedni' ügyes-bajos dolgaiban. Ezt a célt szolgálja a földművelésügyi igazgatás átál­FI :R EN ICJI DZSI f-f.y y. 'L.'] ■ :F rr KfSERUVIZ- * --­d ) lítása. amely elsősorban vármegyei kiren­deltségek formájában decentralizálja a köz- igazgatást és az ország tájainak megfelelően közbeeső fórumokra bízza a fellebbvttelt, úgy, hogy csak a legfontosabb ügyek kerül, nek fel Budapestre a minisztériumba. Minél kevesebb utánajárást! — Hasonló megoldásra van szükség a köz- ellátás terén is. Egy mázsa korpa kiutalása, egy pár cipőtalpalás megszerzése» nem lehet a budapesti központ feladata. A nép széles rétegeinek ilyen igényeit minél kevesebb utánajárással kell kielégíteni. Ipari szem­pontból legelső sorban a munkaközvetítés az, amelyet szintén decentralizálni kell. A gaz­daközönséget, de a nemzet sok más társa­dalmi rétegét is sokat foglalkoztatja az ár­szint kérdése. Gazdapanasz volt a buza árá­nak nem emelése. A közönség nagy panasza pedig az, hogy sok árut nem a hivatalos áron kap, hanem csak zugban. Sokan azt mondják, hogy szövetségeseinknek ennyit, meg ennyit exportálunk. Sajnos, nagyon ke­veset exportálunk. A mult évben gahonane- müt alig, vagy csak egészen jelentéktelen tételekben exportáltunk. Az idén szeretnénk segítségére sietni velünk küzdő barátaink­nak. Nagyon meg kell azonban vizsgálnunk a magyar termés mennyiségét, hogy erre az annyira szükséges és kívánatos megsegítés­re gondolhassunk, mert nem lehet az. alá a fejadag alá menni, amelyet ma biztositunis a magyar népnek. Az a jó gazda, aki sokat termel és szerényebben él — Említettem, hogy gazdatársaim kifo­gásolják a 30 pengős búza-árat. Vannak bi­zonyos tételek, amelyeken nem lehet változ­tatni. Ne gondolják azonban azt, hogy meg­oldjuk a kérdést azzal, ha a búza árát 30 pengőről felemeljük 40 pengőre. Ez ugyan ilyen arányú tisztviselői fizetésemelést, ipari munkabér emelést, mez.őgaz.dasági munka­bér emelést is jelent. Nem tudjuk emelni a búza árát azért sem. mert Németországban sím magasabb az ára, mint nálunk. Ezzel szemben igyekeztünk a gazdák segítségére sietni azzal, hogy felemeltük a tej és hizott- sertés árát. Ezzel arra akartuk a gazdát ösztökélni, hogy a nehezebb, fáradtságosabb termeléssel a nemzet számára több értéket produkáljon. — Nem tartom feladatnak ugyanis, hogy annak a gazdának siessünk segítségére, aki egyszerűen csak vetni cs aratni akar és az­után jó áron eladni. Elsősorban azon a gaz­dán kell segíteni, aki munkát, tőkét, tudást fektet bele munkájába. Ma nem a gyara­podás idejét éljük, ma nem az a jó gazda, aki sokat keres, hanem az, aki sokat ter­mel és szerényebben él, mégha több is a ter­mése mint máskor. TJj árpolitika — A mezőgazdaság vonalán egyik legna­gyobb feladatunk az ipari áraknak a mező- gazdasági árakkal való összliangbahozása. E tekintetben ma súlyos eltolódások jelei mu­tatkoznak. Az orvoslásnak két módja van. Az egyik a gyártási haszonnak úgyszólván a minimálisra, vagy semmire való l»eállitáea. Ezt fe'elösségem tudatában mondom. A köz- szempontból ugyanis azt sem tartom bajnak, hogy az ipart általatok a gyarapodás és va- gyonosodás szempontjait ma nem tudják oiyan mértékben szolgálni, mint azt a kon­Keíeti llrsMti juktura, vagy a körülmények lehetővé ten­nék. Ugyanazt mondom nekik, mint a gaz­dáknak. Ma nem a vagyonosodás, hanem a több munka idejét éljük. A másik mód, az úgynevezett ár-rés, köznyelven „Spannung“ szabályozása. Ma elég nagy a különbség a fogyasztói és gyári ár között. A kettő kö­zött helyezkedik el a kereskedelem, a ma már inkább keresztény, mint zsidó kereske­delem. Nem azért álltunk át, azonban egyik vonalról a másikra, hogy a körülmények ne változzanak s csak a haszonélvezetben le­gyen különbség. A mai időkben mindent a minimumra kell leszorítani, tehát a gyártási hasznot is, a kereskedelmi haszonku csot is arra az elkerülhetetlen árkülönbözetre, ; amellyel az áru a gyártól a fogyasztóig el­jut. Hogy félreértés ne legyen a dologban, ezt nemcsak a szabadkereskedelemre vonat­koztatom, hanem még fokozottan az egy­ke/.re is. Ez a munka fo'yamatban van. — A gazdasági miniszterek fokozottan törekednek arra, hogy a gyári árakat újra átkalkulálják és ezeket a kereskedelmi ár­réseket a minimumra leszorítsák. Az árrend­szert nem tekintem merevnek. Ha az élet- körülmények a mai árrendszer módosítását kívánják, anélkül, hogy köze Hátasunk ennek kö vetkőzi ében drágulást szenvedne, meg lesz rá a lehetőség. Az ország cipő és ruhaszövet ellátása — A lábbeli és ruházati fronton gyors és fokozott munkatempóval a katonaság és a hadiüzemek munkásainak bakancsszükségle­tén felül .130.000 pár bakancsot tudunk gyár­tani. Magyarországon jelenleg 250.000 gaz­dasági cseléd van és 450.000-re tehető az állandó munkások száma. Ezek számára, ok. tóber 15-ig .150.000 pár bakancsot tudok juttatni 25 pengőtől .17 pengőig terjedő, csak nekik járó áron. Ezen kívül kereskedsimi forgalomba, jut még 2 millió pár. úgyneve­zett tipuscipő. amelyet utalvány ellenében lehet majd beszerezni, a vármegyékben pe­dig megmarad az a korlátolt javítási kon­tingens, ami eddig volt. — Október 15-ig gyáraink )00.000 méter gyapjúszövetet tudnak számtani. Ebből 100.000 méter kabátszövet, méterenként 11.15 pengős áron és 300.000 méter öltöny­szövet 6.14 pengős gyári áron. Ehhez jön a megállapítandó kereskedői haszonkulcs. Ezen felül 100.000 méter nadráganyagot, fe­hérneműből pedig 350.000 darab inget és ugyanannyi alsónadrágot, szóval 700.000 „garnitúrát tudunk előállítani. Ezek a jómi- flöségü áruk 15 20 pengőbe fognak kerülni. A nadrágok és gyermekruha-félék terén ez idő alatt körülbelül 1 millió méter flanelt, ezen kívül bizonyos mennyiségű ujlenböl készült kötött mellényt tudunk még forga- 'ombahoznl a népruházati akció keretében. Mindezeket a cikkeket a bakancsellátással együtt kizárólag a legalsóbb és legjobban rászorult népréteg ellátására /ordítjuk, kü­lön utalványrendszerrel. — A mezőgazdaságfejlesztö törvénnyel a termelés segítségére sietünk. A közellátás terén meg fogjuk csinálni, hogy liszt, zsír és burgonya tekintetében a fejadag az előirt mértékben mindenkinek rendelkezésére áll­jon. —- Az ország ma nehéz helyzetben ván — fejezte be beszédét a miniszterelnök. — Törekvésünk azonban mégis az. kell, hogy legyen, hogy akik utánnunk jönnek, gyer­mekeinknek könnyebb, jobb élet jusson osz­tályrészül. Bennünket a sors küzdelmes ge­nerációnak . jelölt ki, de ha hiszünk a jobb jövőben, meg is tudjuk azt teremteni. Ezután Kállay Miklós miniszterelnök kül­döttségeket fogadott. Ezalatt Radoesay László igazságügyminiszter a bírókat, köz­jegyzőket és az ügyvédi kamara tagjait, báró Bánffy Dániel földművelésügyi minisz­ter a gazdaközönség képviselőit. Antal Ist­ván nemzetvédelmi propagandaminiszter a Nemzetpolitikai Társaság tagjait fogadta, vitéz Lukács Béla tárcanélkiili miniszter pedig meglátogatta a Magyar illet Pártjá­nak zalaegerszegi párthelyiségeit és megbe­szélést tartott a párt vezetőség tagjaival. Egy óra után a miniszterelnök a társasá­gában lévő kormányférfiakkal Pölöskén vi­téz Teleki Béla gróf főispánnál szükkörü ebéden vett részt és a kora délutáni órák, ban Kehidára ment a mezőgazdasági szak, iskola megtekintésére. A miniszterelnök körútja Zalamegyében Balatonjüred, aug. 10. (MTI.) Kállay Miklós miniszterelnök vasárnap délután a kíséretében lévő miniszterekkel együtt gép­kocsin körutat tett Zala vármegyében. Kehi­llán megtekintette a mezőgazdasági szakisko­lát és Deák Ferenc házát, amely most az igazgató lakása. A lakásból egy szoba Deák- muzeuni. amelylien a haza bölcsének kedvelt bútorait, faragott sétapáleá.ját és saját kéz­írása levelét é- más egyéb tárgyakat gyűj­töttek össze. Kehidáról Badacsonyba vitt a kormány férfiak útja, ahol megtekintették az állami borpineét és a szőlőt. A miniszterel­nöknek jelentették, hogy az idén olyant szü­retre van kilátás, amilyenre 1931 óta neun volt példa az országban. A mijiiszterelnök és kísérete ezután felment a Kisfaludy-házba és megnézte az Eszterliázy-.szőlőbirtokokat. Látogatást tett Tihanyban az apátnál. A miniszterelnök az estet Balaton furedrn töltötte, együtt vacsorázott Füred és környé­ke vezetőembereivel. A vacsorán Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter és Rómán Bálint is résatvett. A miniszterelnök még vasárnap éjjel visszatért a fővárosba. Röntgen úgy ti, hangos szivhallgató és számos egyéb meglepetés az augusztusi Nemzetközi Vásáron Budapest, aug. 10. Kilenc külföldi állam és több mint ezer kiállító részvételével az augusztus 14 -24 között megtartandó Buda­pesti Nemzetközi Vásár egy helybe gyűjti mindazokat az ipari termékeket, amelyekkel Magyarország és Európa, sőt Ázsia legfej­lettebb ipari és nyersanyag-termelő államai a háború harmadik évének végén is rendel­kezésre állnak a fogyasztó tömegeknek. A Vásárnak emellett a szorosan gazdasá­gi célt követő ismertető é3 népszerűsítő ak­ciója mellett, lesz azonban számos olyan látnivalója is, amely méltán bámulatba fog­ja ejteni a közönséget. Pedig ezek a külön­legességek nem látványos mutatványon, vagy egyéb mesterségesen kiagyalt ötletek, hanem egytöl-egyig olyan érdekességei esz nek az iparnak, amelyeknek legkomolyabb gazdasági, vagy közegészségügyi rendelte­tésük van. Az egyik ilyen különlegesség, amelyet minden látogató meg fog majd cso­dálni a röntgenágyu, amelyet a Levente Egészségügyi Osztag mutat be működés közben. A leventék ezzel az „ágyúval“ díj mentesen készítenek majd röntgenfelvételt a Vásár bármely látogatójáról. Bárki kíván­hatja majd, hogy tüdejéről, fogáról, szivéről, epéjéről, gyomrából, vagy testének bármely egyéb részéről ingyen röntgengépet vihes­sen vasai-emlékül magával. LTgyancsak ipari teljesítményt jelent a hangosan szóló szivhallgató, a magyar egész ségügyi műszeriparnak legújabb csodája, melynek segítségével szinte dobszó erejével hallhatja mindenki, milyen ütemben, rende­sen vagy rendellenesen dobog-e a szive. Azt. mondják, különösen szerelmes párok járul­nak majd nagy számmal a szív rejtelmei­nek csalhatatlan vizsgálójához. Az egyik elektromossági ipart vállalat annyi újból másfajta, érdekes, rendkívüli uj alkotással vonul a közönség elé, hogy a pa- villonban várható torlódás és tolongás elke­rülésére az épület padlózatát forgó korong­gá alakították át. így mindenki mindent iát majd, de nem állhat meg hosszan, mert a padló továbbviszi körül az épületben, bejá­rattól — kijáratig. Lesz mindezen felül mozgószinház, repütő- gépkiátlitás, szovjet-hadizsákmány bemutató, lesz divatrevti, gazdag élelmiszer-csoport, vendéglő. Ezer olyan kívánatos, látványos rész lesz a Vásáron, amely hellyel-közzet megtöri azt a szigorú szakszerűséget, ko­molyságot, mely egyébként jellemzője a Vá­sárnak. De van is ám akkora érdeklődés, mint talán még soha. JÓ ARII ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom