Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-30 / 196. szám

1942. AUGUSZTUS 30 5 A VOLGA Amit Európa leghosszabb folyójéról mindeneinek tudnia kell... A Níluson kívül talán egyetlenegy folyó sem szabta meg annyira a partjain élő népek sorsát és életkörülményeit, mint a Volga, Európának ez a legnagyobb és a Földnek tizenötödik legnagyobb folyója. Kö­zel ezer kilométerrel hosszabb, mint a Duna, a vizterülete azonban majdnem kétszer akkora, mint Közép-Európa legnagyobb folyamáé. Végighalad a keleteurópai táj min­den régióján, a sarki tundra kivételével: az északi nagy fenyőerdőövön, azután a lombos erdők ettől délre elterülő övezetén, majd pedig az úgynevezett erdő-szteppen, amely egykori erdőből vedlett át megművelt terü­letté, igy érkezik a fekete földre, Európa nagy gabonaraktárára, hogy végül az ázsiai jellegű sós pusztákon terüljön szét és egye­süljön a Káspi-tóval. Azokon a valdáji magas­latokon ered, amelyeknél a tavaszi hónapok­ban elkeseredett harcok folytak egy észak felé tartó másik nagy folyó, a Diina közvet­len közelében. A Düna a közeli Balti-tenger felé tart s igy hasonlíthatatlanul rövidebb ut után érkezik el végcéljához, mint a Volga, amely az egész orosz földön végigvándorol. Forrásvidéke után számos tavon folyik ke­resztül, majd pedig egy nagy zsilipen, ame­lyet a Volga-tó alatt létesítettek, ezután északkeletre fordul, mocsaras erdövidéken keresztül, majd pedig hirtelen éles kanya­rodóval délkeletre tart s ebben az irányban folyik el Jaroszlav és Kosztroma városa mellett, Gorkijig, a régi Nizsnij-Novgorodig, Oroszország legpatinásabb ősi kereskedő­városáig, ahol az Okával egyesül. Az Oka itten, egyesülésük pontján, több mint három­szor olyan széles, mint a Volga s mégis kénytelen alárendelni magát az egykor még szerényebb folyónak. Eddig erdei folyó volt, Gorkijtól válik fo­kozatosan a nagy keleteurópai sztepp fő­folyamával. A szélesen hömpölygő pusztai folyam Kazán városáig, az egykori nagy tatár empóriumig, keletre tart, Kazántól berek vagy lovak vontatták a parton a le­felé, vagy fölfelé haladó hajókat. Az egész világot bejárta a. volgai vontatók monoton, melankolikus dala, az Ej uohnyem ... Újab­ban viszont már a gőzhajónak is győztes vetélytársa támadt: mind nagyobb szerepet játszanak a volgai hajózásban a nyersolajjal fütött motoros hajók. A volgai áruszállítás­nak rendkívül nagy jelentősége van a Szov­jet gazdasági életében. A nagy erdővidék fáját, a Káspi-tó régi és uj petróleumvidéké­nek nyersolaját elsősorban a Volgán szállít­ják a Szovjet ipari centrumai felé. 1939-ben a Volgán 39 millió tonna árut szállítottak, ennek a hajótérnek ötvenhét százalékát fa, 22 százalékát a petróleum és csak három százalékát a gabona töltötte be. Nagy városok mellett, halad a nagy fo­lyam. Forrásvidékétöl nem messze fekszik Kalinin, a régi Tver, amely a jelenlegi há­ború folyamán szintén nehéz harcok közép­pontjában volt. Ezután következik Ribinszk, Jaroszlav, Kniesma, Jurevec, a közel 700.000 lakosú Gorkij, a majdnem 500.000 lakosú Kazán, a közel 400.000 lakosú Kujbisev, az­után Batraku, Voiszk, Szara to v, amelynek lakosságszáma szintén megközelti a félmil­liót, majd Kamiszin, a közel négyszázezer lakosú Sztálingrád, a kétszázezer lakosú Vladimirovka és a 300.000 lakosú Asztralián. Gazdasági szempontból különösen Gorkijnak, Kazánnak, Kujbisevnek, Szaratovnak, Sztá­lingrádnak és Asztrahánnak van nagy jelen­tősége. A világ összes nagy folyamai közül csak a Mississippi, Misszuri, a Jang-ce Kiang és Közép-Európa nagy folyama, a Duna ha­lad el annyi nagy város mellett, mint a Vol­ga. A Duna ugyan annyiban van előnyben a Volga fölött, hogy két egymilliós lélekszám- nál nagyobb világváros mellett halad el, azonban ezeken kívül a háromszázezres la­kosságszámot meghaladó városa még csak egy van: Belgrád, a Volgának viszont hét olyan kikötője van, amelyeknek a lélekszáma meghaladja, vagy közvetlenül megközeliti a háromszázezret. Nem is szólva arról, hogy, mint említettük, a Szovjet majd minden eu­rópai nagy városa elérhető viziuton a Vol­gáról. A népek tarka sokfélesége lakik az oro­szokon, ukránokon és fehéroroszokon kívül a Volga partján: votjákok és zűrjének, csu- vaso, cseremiszek és baskírok — mindezek olyan népek, amelyek vagy a finn-ugor, vagy a török ágról közelebbi, vagy távolabbi ro­konsággal vannak a magyarsággal és ame­lyek még nagyon sokat megőriztek ősi hitvilágukból és szokásaikból —, azután a folyó legdélibb szakaszánál tatárok és kal­mükök. Meg kell említeni még a Szovjetköz­társaságok uniójának egyik legérdekesebb tagállamát, a Volga-némct köztársaságot. Ez a Volga-német állam Szaratovtól délre és Sztálingrádtól jóval északabbra fekszik. La­kosságának mintegy kétharmada a vallás­üldözések korában bevándorolt német tele­pes volt, fővárosát, Poprovszkot, a bolsevis­ták a kommunista doktrína egyik megalapí­tójáról, Engels-ről nevezték el. Multidőben beszélünk a Volga-németekről, mert legna­gyobb részüket a Szovjet kegyetlenül elűzte eddigi lakóhelyeikről és azzal az ürüggyel, hogy az ellenséggel rokonszenveznek, áttele­pítette őket Szibéria különböző területeire. A Volga táplálja is gyermekeit, a partjain élő népeket. Néhány, ma még ebben a tekin­tetben csak kis mértékben kiaknázott szibé­riai folyam mellett a Volga a föld halban legdusabb folyama. Közel százezer partvi­déki lakosa él halászatból, az évi halászott mennyiség megközeliti a hétszázezer tonnát. Különösen a tok, az óriási nagyságúra meg­növő viza, a szintén többnyire jól kifejlett volgai ponty és a fehér lazac halászata fon­tos. A viza halikrája a hires volgai kaviár, amely egyike volt a régi Oroszország leg­keresettebb exportcikkeinek. Újabb jelenté­sek arról számolnak be, hogy a fokozódó hajóforgalom miatt a halászzsákmány csök­kenőben van. J. V. Országszerte örvendetesen gyara­podik a honvédségnek szánt meleg holmik száma kezdve azután egészen a Káspi-tóig dél felé halad. A Káspi-tó valamikor Kujbisevig, a Szovjet mai székvárosáig ért, itt volt tehát a Volga-torkolat. Ma azonban még hosszú utat kell Kujbisevtől megtennie, ismét nyu­gati irányt vesz, elhalad két nagyváros: S zárató v és Sztálingrád, a régi Caricin mel­lett. Sztálingrádnál éri el déli szakaszának legnyugatibb pontját, ez az a pont, amelyet most a tengelyhatalmak nagyszerűen előre­törő^ seregei megközelítenek. Ribinszk váro­sától fogva nagy a különbség a Volga jobb­partja és balpartja között. A jobbpart mere­dek, magas domboldal, amely egy végtelen hosszú erdőlánc benyomását kelti hajóról nézve. A balpart viszont egészei; alacsony és az áradásos időszakokban a nagy folyam a balpart felé husz-huszonöt kilométernyi szé­lességben szétterül. Olyan nagy ez az ellen­tét a két part között, hogy a lakosok egy hegj partról és egy mezöpartról beszélnek. Sztálingrádnál kezdődik a Volga szétbom­lása számtalan ágra, amelyek a homok­padok, mocsaras szittyós szigetek, nádasok, erdei és mezei zsombékok, lápok végtelen el­hagyatott szövevényét fogják körül, amely valóságos paradicsom a ha.skn&k és vizi- madaraknak. Számtalan ágra bomolva, ismét egyesülve és megint újra legyezőszerüen szétterülve vonul lassan a folyam a nagy délkeletoroszországi sós pusztán, amíg szét nem ágazik a száztíz kilométer széles Volga- deltára. Asztrachántól, a Volga-part utolsó nagy városától 53 kilométernyire délre, két főágban és számos, javarészt o'homokoso- dott, elmocsarasodott mellékágban tart Európa legelhagyatottabb, de az utóbbi idő­ben nagyon érdekessé vált tengere, a Kaspi- tó felé. Leegyszerűsítettük a Volga vízrend­szerének jellemzését: számba kell azonban vennünk, hogy a Szovjet nagy csatornaháló­zata a Káspi-tavon kivül a Volgát összeköti a Szovjet-Unió összes tengereiv el, a li bér-, a Fekete- és a Balti-tengerrel, tevábbá leg­nagyobb folyóival, a Dnyeperrel, a Donnal, a Dünávat, a Diánával és a Pecsovával. Ez a csatornahálózat a Volgát a Donnái eppen a most megközelice t Sztálingrádnál köti össze. Ennek a csatornahálózatnak a ré”én a Vol­gán hajöuton cl lehet érni Leningrad!)! épp­úgy, mint Moszkvát, Odesszát, nem kevésbé, mint Rosztovot, A folyó majdnem egész pályáján, 3600 kilométer hosszúságban halőz • ható. Esése ugyanis nagyon csekély, a sellők és zuhatagok nagyon ritkák, sok azonban a zátony és a homokpad, a Szovjet va'áságos kotróba jó-flottakat szervezett, hogy ezeket eltakarítsa. A volgai hajózás jelentőségét a nagy csatornahálózaton kivül növeli, hogy nem kevesebb, mint harmincnyolc mellék­folyója hajózható. 1939-ben a volgai gőz- és motoroshajók száma 1950 volt, amibe nincse­nek beleszámítva a Volgán felhajózó tengert jármüvek; az egyéb hajók, tehát uszályok, stb. száma 4700 volt. Még nemrég a volgai hajók nagyrészét nem góz, vagy motorolaj vitte előre, hanem az emberi munkaerő, em­Budapest, augusztus 29. A Levente Hír­központ közli: A téli ruhagyűjtés eredményei megmutat­ják, hogy a társadalom mennyire szivén vi. seli honvédeink sorsát. A leventék gyűjtési eredményei Budapest egyes kerületeiben há­rom nap alatt a következők: SljO érmelegitö, 5911 gyapjuharisnya, 1632 lábszárvédő, 2jő6 fülvédö, 1622 kötött-szőtt alsónadrág, 2657 kötött-szőtt ujjas, 621 tá­bori takaró, 89 sífelszerelés, 37 pár sicipő, 365 hószemüveg, 1878 szőrmés kestyii, 317 szőrmés mellény, 187 szőrmés sapka, 89 férfi bunda, 51 női bunda, 2876 szőrmés bőr, 216 bundabélés, 32 lábzsák, 312 muff, '296 boa, 3 és fél mázsa gyapjufonal. Ezen kivü egyik nagyvállalat 2000 keztyüanyag impregnálá- sát vállalta el. A társadalom meghallgatta a Főméltósá- gu Asszony kérését, hogy kétszer ad, ki idejében ad, de háromszor ad az, aki hasz­nálhatót ad. * A gyűjtés eredményének fenti számadata! még szebbeknek tűnnek fel, ha tudjuk, hogy Kolozsvárott egyébként ma az alábbi ut­cákban folytatódik a gyűjtés: Agyagdomb. Anonymus, Alkony, Arad, Aranka, Attila, Acs, Ágoston, Állomás, Ár­nyas, Ásó, Badacsony, Bagoly, Bajza, Baka­mái, Balassa, Balaton, Balátok, Bánk bán, Berek, Béla, király, Bodza-szoros. Bokor, Bólyai, Ború, Botond, Böhm Károly, Bö öni Farkas, Brétíü, Buzogány, Cukorgyári, Ci­gány-telep, Czakó Zsi gmond, Czecz, Csa­torna, Csákány, Csillag, Cimbalom, Csillag- hegyi, Csóka, Csupor. Darányi, Daru, Déva, Duna, Elővölgyl, Elnke, ' Endre király, Enyedi, Erdő. Északi, Észt, Fecske, Felek!, Fogaras, Földés*. Fráter Gy., Füri, Fütőház- telep, Gazdasági Akadémia, Gábor Áron, Gidófa'vy, Gólya. Gömbös Gyula. Göncöl, Gyártás Jenő. Oyepii. Gyijnesi, Gyöngyösi, Gyufagyár, Hadak. Hajdú, Hangász, Har­gita, Házsohgávdi, Haltai, Hirschler, Hold, Holdvilág, Honvéd, Horthy, Högyes, Hösök- tere, Tpar, Imre király, Irinyi, Jakab Elek, •Jancsó Pál. Kajántói, Kapás, Kassai, Ka­tona József, Katonai Mihály, Kazinczy, Kályhás, Kárpát, Keleti, Kemény János, Kendeffy Adám, Kerekdomb, Kétvizköz, Ki­rályhágó, Kosh Antal, Komjáti, Kossuth Lajos, Kosztolányi Kovács, Kovács Dezső, Kölesföldi, Kőmives Kelemen, Körös, Körösi, Kövespad, Kurta, Kükullö, Kürt, Lehel, Lé­esek az eredmények csak a székesfőváros két körzetét jelentik s igy a meleg holmik lelke­sen folytatott gyűjtésének végeredménye eze­ket a számokat jóval túl fogja szárnyalni. Csak most látszik, hogy az ország népének mennyire szivéhez férkőztek a Főmeltóságü Asszony nemrégiben elhangzott szavai. Ma­gyarország Nagyasszonya megindító szavak­kal fordult a nemzethez s kérte, hogy kiki ajánlja fel a honvédségnek azt, amit nélkü­lözni tud. Minden egyes meleg holmi elvisel­hetőbbé teszi a rideg orosz tél kegyetlensé­gét hős honvédéi nknek, akik az itthonmara- dottakért is helytátlanak a távoli harcmezó- kön. A hont védő csapatoknak nem szabad fázniok. Minden áldozatot meg kell hoznunk érdekükben. Kolozsváron ugyancsak kielégítő módon fo­lyik a gyűjtés. Az első gyűjtési nap után sem csökkent a lelkesedés, társadalmi különb­ség nélkül kiveszi részét mindenki az adako­zásból. Figyelemreméltó, örvendetes jelenség és egyben követendő példa, hogy a külterüle­tek szegénysora lakossága számos esetben még nélkülözhetetlennek vélt holmijaitól is megválik, hogy segitsen honvédeinken. vay, Liget, Lófő, Madách, Marconi, Maros Megyeri, Méhes, Moldován Gergely, Monos­tori, Mozdony, Munkás, Nagyboldogasszony, Nap, Nagy Lajos király, Nábob, Nádasteve, Nádastorok, Nádasmenti. Nemere, Nyáréd. Olt, Orbán Balázs, ősz, Paál László, Pálffy János, Papfalvi, Pata, Pasteur, Pápai, Pári3, Pelikán. Petőfi, Petur bán, Porcéban, Postás, Pozsonyi, Ráskai Lea, Reguly, Révai, Rozs- nyai Dávid, Schneller, Segesvári, Szabolcs­ba, Szalárdi, Szalui, Szemere, Szenczi Mol­nár A., Szentgyörgy, Szentháromság, Szent - iványí, Szent Jakab, Szeszgyár, Széchényi- tér, Szélső, Szigligeti, Szinyéi Merse, Szo- pori, Szőlő, Tagányi, Taksony vezér, Tár­csái. Táltos. Thaly R., Thorma János. Ti­nódi. Tókörnyéki. Tőközi, Tordai. Torockói, Tölgyesi, Tömőét, Törcsvári, Tuni1, Türr Ist­ván. Ujfalvi, Uzoni Fosztó, Uzsokl, üstökös, Vajdahunyad, Vasgyár, Vastag György. Vas­vári Pál, Várostó, Verböczi, Vereczkei, Ve­réb, Veres Ferenc, Veröfény, Végvár), Vidra, Vöröstorony, Wass Ottilia, Zápolya, Zichy, Zöldkert, Zrinyi, Zsigmond király, Zsilvöigyl. Jó ára és ló hirdetés—a—­í ______1 alapja a jó üzletmenetnek Milyen utcákban gyűjtenek ma Kolozsvárott téli holmit ? Kie&BTzlIrsuxa 172.7 volt a júliusi létfenntartási indexszám Budapest, aug. 29. A Központi Statisztikai Hivatal a következő julius havi gazdasági statisztikai adatokat közli: A nagykereskedelmi árak indexszáma az 1929. évi árakat 100-al véve egyenlőnek ju­lius hó végén 150.1 volt az előző évi 148.4- el szemben. A létfenntartási költségek indexa az 1913. évi árakat 100-al véve egyenlőnek julius hó végén lakbérrel együtt számítva az előző havi 149.8-al szemben 152.0, lakbér nélkül számítva az előző havi 169.8-al szem­ben 172.7 volt. , Baromfitenyésztő mintakezségeket szerveznek Budapest, aug. 29. A népies baromfite­nyésztésünk fejlesztéséhez fűződő termelési közellátási érdekekre tekintettel a földmű­velésügyi miniszter baromfitenyésztő minta­községek országos megszervezését határozta el. A mlntaközségeket elsősorban a már mű­ködő és a közeljövőben létesítendő baromfi- keltető központok közelében szervezik. A mlntaközségek megalakítását azok a közsé­gek kérhetik, amelyekben legalábbis SÓ te­nyésztő legkevesebb 500 darab, lehetőség szerint egyöntetű jellegű tojásból álló állo­mánnyal rendelkezik. A mintaközségeket a tyúkfélékre, kacsára, ludra lehet szervezni. A szervezési munkálatokat a m. kir. gazda­sági felügyelőségek, állattenyésztő egyesüle­tek és mezőgazdasági kamarák, Erdély te­rületén a földművelésügyi minisztérium er­délyi kirendeltségének támogatása mellett a Baromfitenyésztők Országos Egyesülete lát­ja el. Ismeretlen mérgei vett I»© egy kolozsvári asszony Kolozsvár, aug. 29. Olár Jánosné képna- gyitó, Patak-utca 3. szám alatti lakos isme­retlen méreggel és eddig még ismeretlen ok­ból öngyilkosságot kísérelt meg. Tettét még idejében észrevették és kihívták a mentőket. A belgyógyászati klinikára szállították a ott magához téritették. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. A hatóságok megindították a vizsgálatot az öngyilkossági kísérlet okának felderítésére. „M©e!rendelc“!<önyv',-vel ellenőr­zi!« Kolozsvárott a bérgépkoesisak félvállait útjainak teljesítését Kolozsvár, augusztus 29. Az utóbbi idő­ben mind gyakrabban ismétlődik meg az a sajnálatos eset, hogy a bérgépkoesisok a fel­vállalt rendeléseket nem teljesitik. Hasonló esetek elkerülése érdekében Keledy Tibor dr. polgármester rendeletet adott ki, amelyben kötelezte a bérgépkocsi-tulajdonosokat, hogy nyolc napon belül megrendelSkönynet szerez­zenek be. Minden rendeléskor be kell írni a bérgépkocsi-megrendéfö nevét, lakását, a ren­delés helyét és idejét, továbbá azt, hogy hol és mikor kell a kocsinak előállnia, A meg- rende1 ókönyvet minden esetben a megrende­lővel alá kell Íratni. Ha valamilyen közbejött ok miatt a megrendelést az, aki felvette, nem tudná teljesíteni, köteles helyettesítéséről gondoskodni, a helyettessel annak rendelést könyvébe a megrendelésre vonatkozó adato­kat bevezettetni és a megrendelőkönyvet alá­írni. Amennyiben a megrendelés telefonon történik, fenti adatoknak megrendelőkönyvh* való bejegyzése után az, aki a megrendelést felvette, köteles nevét és gépkocsijának szá­mát a megrendelőnek telefonon bemondani. A rendelet szeptember ?-én lép életbe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom