Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-29 / 195. szám
1942. JMGVSZIUŞ 29 3 Mimsmltrsjxa Partraszállások a hadtörténelemben Irta: Caprivi ezredes Amióta a görögök több, mint háromezer évvel ezelőtt Kisázsia ellenséges partjain partraszállottak, hogy tíz évvel később Odysszeusz cselével elpusztítsák Trója városát, a különböző tengerekről számtalan ellenséges partraszállás történt. Ha azonban a mai partraszállás alapelemeit és lehetőségeit vizsgáljuk, felesleges ilyen messzire visszatekinteni a múltba. A repülőgép a hadviselés elemeit annyira megváltoztatta, hogy azok a tapasztalatok, amelyek a légi fegyvernem alkalmazása előtti időkből rendelkezésre állnak, csak csekély mértékben nyújthatnak útbaigazítást a mai partraszállások tekintetében. A légi fegyvernem egy esetleges partraszállásnál három szempontból jön tekintetbe. Elsősorban mint felderítő eszköz, kikémlelheti a tervezett partraszállás helye körül található tengeri erőket, de kikémlelheti a beljebb eső területeket is, azok erődítményeit, a bennük tartózkodó csapatokat s azok harcieszközeit. Másodszor az eltenséges harciberendezéseket és alakulatokat megtámadhatják bombákkal, utak és hidak és vasútak elpusztításával késleltethetik az ellenségnek a partraszállás elhárítására vonatkozó előkészületeit. A harmadik, egész újszerű szerepe a légihaderönek a csapatok partratétele, tehát ejtőernyősöknek a helyszínre váló vitele. Itt természetesen nem szabad a fantáziát túlságosan szabadjára ereszteni. Az ejtőernyősök és repülőgépen szállított gyalogság harcbavetésére vonatkozólag a haditudomány még nem sok tapasztalattal rendelkezik. Eddig azonban az az elv alakult ki, hogy főleg embereket, nem pedig nehéz fegyvereket, lovasságot, ágyukat leket partratenni. Tekintsünk kissé végig az 1014. óta sikerrel keresztülvitt partraszállásokon. Apróbb zavaró vállalkozásokat, amilyeneket az anfiaskót jelentett Churchill és az angolok számára, bár Angliának megvolt még a korlátlan tengeri uralma és ha lehet mondani, légifölénye is; az ellenség pedig különösen tüzérségi lőszerben, súlyos hiányt szenvedett. 1917-ben történt a németek partraszállása Oesel és Dagö szigetén, az észt partoktól nyugatra. Németországnak, akárcsak ma, akkor is korlátlan hatalma volt az Északitengeren. A partraszállást a hadsereg és hadiflotta egyetértőén készítette elő és tervszerűen vitte keresztül. A szigeteknek megfelelő és jól felszerelt helyőrsége volt, amely bátor ellenállást tanúsított, az egész partraszállás azonban csak másodrangu vállalkozás volt, szép fegyvertény, de a háború kimenetelére nem lehetett döntő jelentősége. Egészen más jellegű és jelentőségű volt az USA expediciós hadseregének a francia parton még ugyanazon évben történt partraszállása. Első eset volt ez a világtörténelemben, hogy egy egész hadsereget óriási felszerelésével, fegyverekkel, járómüvekkel, lőszerrel és minden más szükséges anyaggal egyik kontinensről a másikra átszállítottak. Másrészt azonban az egész partraszállás tulajdonképpen majdnem békebeli szállító vállalkozás volt. A tengeri szállítást a német tengeralattjárók a technika akkori állása mellett komolyan nem fenyegethették s valóban a német buvárhajók egyetlen amerikai csapatszállító hajót sem tudtak elsüllyeszteni. A kirakodás egy technikailag jól előkészített baráti (francia) kikötőben történt, amely a part felöl a többszáz kilométerrel keletre húzódó egyesült francia-angol arcvonallal biztosítva volt a támadás ellen. A partraszálló csapatokat semmi háborús veszedelem nem fenyegette, sőt még sietni sem kellett a partraszállással. Nyugodtan kirakhatták az amerikai csapatokat, amelyeA dédtátotyúS /tí/fUA nők — könnyen rfiegafiadátjoj fialják fogaik elüine- sede'iét, fia azokat naponta rendszeresen ODOL fogpéppel ápolják. Az ODOL - fogpép nemcsak alaposan tisztítja a fogakat, fianem fel is frisstI s üde tefie/lefet is biztosit Tefiál a Mindennapos száj- ás fogápolgsfioz Használjunk ODOL-fcgpépet MAGYARORSZÁGI ODOtMÜVEK R. T. BUDAPEST EÍI* A BRITEK SIKERTELEN DIEPPEI PARTRASZALLASARöL. Vad összevlsz- ezaeágban eldobált fegyverek éa sisakok jelzik a dicsőséges visszavonulás útját. goíok a sorvégiai Lofot szigeteken, vagy a francia parton pl. Saint Nazaire-nél kíséreltek meg, ezúttal nem veszünk tekintetbe. Az első világháborúban három egészen különböző, de egyaránt jelentőségteljes partraszállás történt. 1915-ben rendezte Churchill, -Anglia akkori fiatal haditengerészeti minisztere és mostani miniszterelnöke a hírhedt gallipoli partraszállást. Később megkísérelték az angolok, hogy a tengerszoroso- eofeon való átkelést kikényszeritsék. Mikor az túlságosan nagy hajóveszteségekkel járt, megkísérelték, hogy az elöregedett és gyengén felszerelt török parti erődítményeket a szárazföld felől foglalják el s így biztosítsák hajóik számára a szoroson keresztül való közlekedést. Az átjárásnak ugyanis a háború akkori állása mellett óriási jelentősége volt. Angliának akkor meglehetősen határtalan volt a Földközi-tenger feletti hatalma. Azzal tehát bejuthatott volna a Fekete-tengerre é3 sikerült volna neki az orosz tömegeket az akkori időkhöz viszonyítva óriási meny- nyiségü fegyverrel és municióval felszerelni. Az angol partraszállás két helyen is sikerrel járt ugyan, de különböző körülmények, nem utolsó sorban a vezetés gyengesége, megakadályozta, hogy a partraszállof, francia-angol seregek tovább jussanak a partraszállás helyétől. A törökök körülzár.ak az egymástól független partraszállási ne,j eket, I a partratett csapatok pedig sokat szenvedtek 1 a vízhiány és a kellemetlen éghajlat miatt. I Járványok törtek ki, úgyhogy az angolok, 1 bizonyos idő múlva boldogok voltak, hogy B észrevétlenül újra hajókra szánhattak. Az I egész partraszállás tehát tulajdonképpen | két azután franciaországi gyakorló tereken jól kiképezhettek uj feladatukra. Az uj világháború partraszállásai A mostani háborúban az angolszász hatalmak egyetlen partraszállást sem vittek véghez. A németek ellenben e téren is két dicső MÉG EG Y DIEPPEI KÉP... Tökéletesen elcsigázott angol katonák bandukolnak a fogolytábor felé..,, haditettre hivatkozhatnak: a norvcgíai partraszállás 1940 április közepén és a krétaira 19fjl májusában. Mindkét esetben tekintélyes és elszánt ellenséges erők megtöréséről volt szó. Ez mindkét esetben sikerült, mindkét terület ezidöszerint is korlátlanul a németek birtokában van. Mesteri partraszállásokat végzett az utolsó félesztendöben a japán szigetország haasere- ge a nagy ázsiai térben. A partraszállások sora az Amerikához tartozó Fülöp-szlgeteken és az angol birtokban lévő Malaja-félszigeten kezdődött 1941. decemberében. Azóta az egykori holland gyarmatbirodalom szigeteitől Ausztrália partjaiig sok szigetet szálltak meg a japánok a szárazföldön, tengeren és a levegőben kifejtett ellenállás ellenére. A sikereknek természetesen az volt a feltétele, hogy Japán mind a tengeren, mind á levegőben ura nagyázsiai térségnek. Miután a japán haderő hazája biztonságát dél, kelet és nyugat felől bebiztosította, észak felé fordult. Itt az Aleuti-seigeteksn az amerikaiak már 1933 óta; tengeri és légi támaszpontokat létesítettek. Az Aleüti, szigetek legfontosabb kikötője Dutch Harbour ellen junius 5-én és 6-án erős légitámadást indítottak a japánok. Ugyanakkor a sziget- csoport legnyugatibb, tehát a Japánhoz leg- közelebb eső szigeten japán csapatok szállottak partra, mig a tengeri haderő a. légi haderővel szoros összemüködésben szép győzelmet aratott az amerikai flotta, fölött, amely igy nem vehetett részt a partraszállás elhárításában. Az Aleutl-szigetek megszállása közvetlenül a jégmentes nyári időszak kezdete előtt történt. Ezzel a japánok nemcsak azt érték el, hogy az amerikai búvár- hajók és repülőgépek támadását tették lehetetlenné a Dutch Harbour-i támaszpontról, hanem olyan bázist teremtettek a maguk számára, amelyről kiindulva bármikor eredményesen támadhatják Északamerika nyu. gáti partjait. Zsarolás miatt elitélte a kolozsvári törvényszék a tiltott határátlépők vámszedőit Kolozsvár, augusztus 28. A bécsi döntés az országhatárra juttatta Magyarkályán községet is. Határutjait előszeretettel használták fel azok, akik útlevél nélkül szoktak közlekedni. A szomszédos Kiskályán községben élő Cseke Mihály gazdálkodónak az az ötlete támadt erre, hogy jó jövedelmi forrás lenne a. hatóságót elkerülő „fekete utasok“ megvámolása. Az ötletet közölte Ferericzi Ferenc falubelijével, aki bele is ment a dologba, Simon Dániel magyarkályáni gazda viszont azzal csatlakozott kettőjükhöz, hogy ő ismeri azokat az utakat, amelyeken a határátlépők közlekedni szoktak. 1941. november 15-ike éjszakáján lesben is álltak az egyik utón. Kisvártatva egy női csoport lopakodott arrafelé. A három férfi elébükállt, elszedték tőlük a ruhafélékkel téli batyukat s az igy szerzett zsákmányon megosztoztak. A kifosztottak közül Stan Anna, Cheletean Anna és Marian Anna erre visszatértek s feljelentést tettek. kifosztóik ellen. Az ügyészség rablás miatt indított ellenük eljárást, a törvényszék azonban zsarolás bűntettének minősítette a vádlottak cselekményét s ezért Cseke Mihályt, mint értelmi szerzőt, hathavi fogházra és S00 pengő pénzbüntetésre, Simon Dánielt négyhavi fog. házra, Ferenczi Ferencet pedig kéthavi fog. házra Ítélte. Kerekes Ernő dr. ügyész súlyosbításért, a védelmet ellátó Huszár Béla, Barőthy István dr. és Ságh Károly dr. ügyvédek pedig enyhítésért fellebbeztek. — A nagybányai rendőrség hírei. Tudósítónk jelenti: Técsön a hatóságok elfog+ak egy zsebmetszöt, aki a kihallgatás során bevallotta, hogy junius 15-én a nagybányai nagyvásáron, ismeretlen embertől 720 pengőt lopott el. A nagybányai rendőrség detektiv- csoportja. most a kárvallottat keresi. — özv. Hirsch Ignácné nagybányai lakos nagytakarítást rendezett és szőnyegeit kiterítette az udvarra. Amíg a szőnyegeket terítette, ismeretlen tettes a kiterített szőnyegek közül a legelsőt, amely az utcaajtó felé volt kiterítve, ellopta. — A nagybányai rendőrség a piacon tettenérte La Itatós Flóri kolozsvári cigányasszonyt, amjnt egy falusitól lopni akart. Amikor a kihallgatás során megkérdezték, hogy miért jött Nagybányára, azt válaszolta, nem tudta biztosan, hogy hányadika van s azt hitte, hogy most lesz a nagyvásár. A rendőrség gondoskodása folytán a három nappal később megtartott nagyvásáron már nem „szerepelhetett“ a szórakozott cigányasszony. — Megbeszélések a nagybányai festőtelep ügyében. Tudósítónk jelenti: Say Géza dr. íTüniszteii osztálytanácsos Nagybányára érkezett, ahol szabadságát tölti el. Ugyanakkor megbeszéléseket kezdett Szabó Miklós dr. polgármesterrel az uj nagyszabású festő- telep ügyére vonatkozóan. A megbeszélések nagyban elősegítik a tervek minél gyorsabb megvalósítását.
