Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-23 / 190. szám

jCßZMTltirSJKG 6 1942. AUGUSZTUS 23 A MAGYAR SORS MPIPARAKCSA: Önmagadnak adsz, ha honvédőink javára adakozni! , MA; MÚZEUMOK: Botanikus Botanikus Múzeum a Kertben. (Majális-ut'a.) Az Országos Történelmi Ereklye Muzeum eddig még ki nem állított anyagának rendezése miatt a gyűj­temény további Intézkedésig zárva van. Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástya­utca 2. szám.) Nyitva: délelőtt 9—i-ig. Megtekinthetők: őskort, római, népvándorlás- és honfoglalás­kor! gyűjtemények, római és közép­kori kőtár. Képtár, fegyvertár és éremtár KOLOZSVÁR VAROS NTABI F.LÖADASAI: Délután 6 órakor és este 9 órakor a „Gyertyafénynél" c. operett-vígjá­ték előadása. SrOKTESEMLNYEB: KAC—Vasas NB I. évadnyitó mér­kőzés a városi sporttelepen, d. u. fél 6 órai kezdettel. MOZEELÖADASOK: ARPAD-mozgó (volt Uránia): Ho­tel kikelet. (Magyar). CORVIN-mozgó (volt Royal): így szeret egy férfi. (Német). ERDÉLY-mozgó (volt Edison) : Csákó és kalap. (Magyar). EGYETEM-mozgó: Kádár kontra Kerekes. (Magyar). MÁTYÁS KIRALY-mo-r<5 (volt Capitol): 2000 pengős férfi. (Ma­gyar). RAKöCZI-mozgó (volt Rio): Egy éjszaka Erdélyben. (Magyar). SZOLGÁLATOS GYÓGYSZERTÁRÁK: Mátyás király gyógyszertár (Bíró) Mátyás király-tér 5. Távbeszé'ö: 24-80. — Apostol gyógyszertár. Wesselényr-u. 30. Távbeszélő: 17-82. .— Palóczy gyógyszertár. Magyar­utca 13. Távbeszélő: 17.05. — Isteni Gondviselés gyógyszertár (Holieska) Mussolini-ut 18 a. Távbeszélő: 10-65. — Kállay miniszterelnök a német Sas rend nagykeresztjének tulajdonosa. Budapestről jelenti a Magyar Távirati Iroda: A Budapesti Közlöny szombati száma közli, hogy a Kor­mányzó Ur nagykállai Kállay Miklós dr. mi­niszterelnöknek megengedte, hogy a német Sasrend nagykeresztjét elfogadja és viselje. — Lisszabonba érkezett a spanyol légive­zérkar főnöke. Lisszabonból jelenti a Ma­gyar Távirati Iroda: Gallarza tábornok, a spanyol légierő vezérkarának főnöke Lissza­bonba érkezett. Látogatása magántermé­szetű. — Franciaországban télen is megmarad a nyári időszámítás. Párisból jelentik: A pá­risi sajtó szerint a vichy-i kormány pénteken elhatározta, hogy a mcgnemszáUt Francia- országban a télen is megmarad a nyári idő­számítás. (MTI). — Morfiummal megmérgezte magát egy marosvásárhelyi asszony. Tudósítónk jelenti: Niederwéizer Józsefné 39 éves marosvásár­helyi asszony Katona-utca 22. szám alatti la­kásán gyógyíthatatlan betegsége miatt mor­fiummal megmérgezte magát. Az öngyilkos asszonyt kórházba szállították. Életbenmara- dásáhez kevés remény van. — Háromhónapi fogházra ítéltek Szolno­kon egy árdrágítót. Szolnokról jelenti a Ma­gyar Távirati Iroda: A királyt törvényszék jogerősen 3 hónapi fogházra itéite árdrágí­tásért Ágota Mária ugartanyai leáDjt, aki a vaj kiiógramjáért 13 pengőt, a kenyér- lisztért pedig 3 pengőt kért a piacon. —- Egy veszprémi műhely munkásai bérük egyszázaiékát ajánlották fel a honvédek ja­vára. Veszprémből jelenti a Magyar Távirati Iroda: A Vesszely-íéle műhely alkalmazott­jai heti bérük egyszázalékát felajánlották a bn;xU . ’ . honvédeknek. A munkások :.oi hofic -. i- fizették az összeget a íőis­KRISTÁLY KAVEHAZ ES GRILL Kolozsvár. Rózsa-utca 2 sz. uj tulajdonos vezetése alá ke­rült. Teljesen uj és korszerű vezetés- Reggeli, uzsonna kévé, összes kömére romi* és kártyajátékok. Legjobb bel- és külföldi képes- és napilapok KRISTÁLY KÁVÉHÁZ ÉS GRILL f. évi szeptember 1-től esténként a legnívósabb világ­városi varieté műsorral szórakoztatja közönségét. Elsőrangú jazz és tánc záróráig. Augusztus 25*én kezdődik Kolozsvárott a lionvédeSiiknek szánt féli kolroiik ö§szegyüjfése Kolozsvár, augusztus 22. A harctéren küzdő honvédeink részére megindított téli gyűjtés Kolozsváron augusztus 25-én kezdő­dik. Illetékes helyről, mint ismeretes, felkér­ték a közönséget arra, hogy hazánkat védő honvédeink javára a nélkülözhető meleg ru­hanem tieket ajánlják fel augusztus 25-től kezdödöleg. Mindenkinek lakásán jelentkez­nek a gyűjtéssel megbízottak, hogy átvegyek és elszállítsák a honvédeknek szánt cikkeket. Mindenki készítse elő tehát azt az ajándé­kát, amit katonáinknak szánt, hogy ezáltal megkönnyítse a gyűjtők munkáját. » m Péter Téli időben, vagy ősszel, tavasszal, ami­kor eső. zivatar s a haldokló élet rogyott a földre, alig járt ember azon a vidéken. Úgy festett ezidökben a tájék, mint a reményte- lenség kertje az elveszett lelkek birodalmá­ban. Csak a paraszt ragaszkodott a környék­hez. Birta a sarat, a zivatart, a reménytele.n- séget és nem tágított. De nyáron? Mintha a jó Isten Édenkertje lett volna ... A sárból, a zivatarból, a szomorúságból kicsinosodott a határ. És mint a legyek a cukorra, úgy szállták meg ezt a környéket a városi em­berek a gyermekek hadával. Csak nyáron jöttek. Elhozták beteg életüket. Ttt pihentek meg, itt gyűjtötték az uj erőt és föiették a környék minden gyümölcsét. Péter koldusszegény parasztgyerek volt. Alig mert a városból jött gyermekekhez kö­zeledni. Eleinte csak messziről nézte őket. Szégyelte rongyait, de egyszer mégiscsak feloldódott benne ez a félszeg bizalmatlan­ság. Péter mindenhez értett. Ismerte az er­dők, a vízpartok, csalitok zegét-zugát. A szo­morú föld minden titkát’ kileste, pedig alig volt tizenkét esztendős. Ez a föld, igy nyaranta, néhány elfutó héten át magához formálta a városi embe­rek életét. Vígan ég szabadon, korlátok és formák nélkül éltek itt és olyanokká váltak, mint maga a nép, amely soha sem hagyta el ezt a vidéket. Péternek ez a nyár hozta meg a boldog­ságát. összeszokott a városi nép gyermek­hadával. Mert nagyon egyedül volt az őszi­téli szomorúságban. S most Íme megjöttek a barátok. Kitárt szívvel, az öröm forrósá­gával lelkében beszélt nekik a föld titkairól. Ha füröűtek, féltette őket a „limán“-októl, a csónakot is magába forditó örvényektől. Né­ma csodálattal hallgatták meséit a lidértek- ről, a bűnös emberek léikéiről, amelyek meg­megjelennek a lápok éjszakáiban. S a sárká­nyok? A bűvös titkok úgy röppentek el Pé­ter szájáról, nünt az örökkévaló mesék igaz­ságai. Aztán elvitte őket az erdő vadonjaiba. Az égbenyuló fák csúcsaira kúszott és le­hozta nékik a hollók fészkeit, ürgét öntött, s ha kellett, gyógyító füvekkel kötözte be az apró sebeket, amiket játék közben kap­tak barátai. Péter az életét Is odaadta volna értük ... Lassanként megszűnt közöttük minden különbség, amely kezdetben elválasztotta őket. Mezitláb csatangoltak a friss saljukon, mert Péter megmagyarázta nékik, hogyan ke’l elcsúsztatni lábukat a tüélec csonkok fölött. Nadrág és trikó volt minden ruháza­tuk. Egyformákká váltak még külsőségek­ben is. S akkor kitűnt a különbség Egyszer­re Péter lett a vezér ... Teltek a hetek. Péter kiválasztotta magá­hoz a legjobbakat s a szeretet tiszta hevü­letében örökkigtartó barátságot fogadtak. A kis társadalom vigan, egymásra találva fo­gyasztotta a szomorúság vidékének nyarát. Aztán egyszerre esart megkókkadtak a lombok. Az éjszakában dídergetö furalmak szálltak s az életről lassan szitálni kezdtek a levelek. Zivatarok jöttek s a városi nép ség szedelözködni kezdett. Csapatostól, szín te rohanvást futottak el a szomorúság vldé kéről, ahol csak aratáskor igézetes az élet Péter ott állt az ösvényen és nézte őket A barátait, amint a szülök karéjában siet nek az enyhelyek felé. Didergett rongyaiban a — vezér ... Azt várta remegő lélekkel, vájjon szol­nak-e hozzá a szép és meleg ruhákba öltöz­tetett barátok? Hiszen nemrégen még örökkigtartó szevetetet fogadtak ... De a választófal már ott volt közöttük, Péter szeme tükrét befútta a könny. Oh, hogy tudta volna adni magát — az életét ts egyetlen jó szóért. Ha most megölelték volna. Talán-talán a szomorúságnak földjén is elviselhetőbb lett volna a kin. Egyik a másik után ment el Péter mellett. De már nem bánta őket. Lelkére az élet na- lálos borongása ereszkedett. Felvágta fejét és átnézett felettük a ködös végtelenbe. Nem is törődött velük többé. Csak egyre vált, az egyetlenegy barátra, aki legköze­lebb került a szivéhez. Jóskára, arra az egyre, akt olyan volt. mint ő. A husa-vére, hiszen úgy érezte, mintha egyetlen anyjuk volna, még ha el is vitte tőle a város és az iskola. Jóska jött is. Uj cipő ér gyüretlen ruha fénylett alakján. Kézenfogva vezette valaki. Ezt az embert még sohasem látta Péter. Péter elé értek. Most, most ... ez a pilla­nat... Vájjon odatQhan-e hozzá Jóska, a husa-vére ? Látszott rajta, hogy indulna, menne feléje, de akkor az ember megrántotta a kar­ját. összeroppant, fejét elfordította Pétertől és alázatosan tovalódult. Akkor Péter kiegyenesedett. Torkába fel­szaladtak az indulatok. Két ugrással beérte Jóskát. Vállonragadta, maga fele for­dította és szemébe nézett. A két baiát egymás előtt állt. S akkor — senki se tucná megmondani honnét jöttek a szavak. — Péter a szomor ú­ság vételen bánatával a hangjában, csak ennyit mondott: — Jóska... Jóska... hát te is elhagytál engem ?... Kh. LE 11 VJ SAU Könyvek között < Mózes Ándrós: Atz erdélyi román refor­máció káté irodaiméi A magyar élet vezetőit mindig és minde­nütt áthatotta az igazi szentistváni gondo­lat, az ország, az egységes Magyarország minden fiának segíteni akartak testi és lelki jólétük gyarapításában. Ennek a tételnek igazságát nemzeti életünk minden vonatko­zásában végigkísérhetjük s az erre vonat­kozó kutatás és annak eredménye jelentős nemzeti szolgálat, mert megmutatja, hogy s magyar Európának ezen a fontos őrhelyén mindig — mindenütt a maga belátása, fel­fogása, szellemi iránya és legjobb Igyeke­zete szerint — törekedett a nagy, általános nemzeti eszmény valóraváltásában. Azzal a váddal, hogy a magyarság türelmetlen szel­lemű. a vele együtt élő más ajkú népek et- nemzetietlenitésére törekvő volt, szembesze­gezhetjük azt a munkát, amelyet a magyar­ság egész élete alatt végzett más népek szolgálatában. Mózes András — most már Mózes András dr., mert éppen ennek a dolgozatának alap­ján avatták cum laude doktorrá a debre­ceni egyetemen — ennek a kérdésnek egyik részét vizsgálja, az erdélyi román reformá­ció kátéirodalmát. Hatalmas kutató munká­ra, alapos eruditióra valló dolgozatában, amelyben több eredeti szövegközlés és értel­mezés van s amely mögött sokkal több tu­dományos felismerés és eredmény rejtőzik, mint amennyit a szerző a maga érdeméül megmutat, ismerteti az eidélyi reformáció­nak a románság körében végzett munkáját. Ez a munka jóval meghaladja kihatásaiban a szigorúan vett vallási töiekvések területét, mert amint azt Lupas voit kolozsvári román egyetemi tanár is elismeri egyik munkájá­ban, ,,Erdélyben a nemzeti fejedelmek pártfogása alatt indult meg az az irodalmi és művelődési áramlat, mely csakhamar át­csap a vajdaságokba s százados dermedtsé­géből feltámasztja a román szellemet. Minden olyan kutatás, amely világosabb fénybe állitja Igaz magyar törekvéseinket, amelyik rámutat arra az általános ember! munkára, amit a magyar jóakarat és em­beriesség végzett, újból és újból megragyog- tatja a magyar élet, a magyarság létének igazoltságát és megalapozott jogál. A ma­gyar nem hogy elvette volna más nép nem­zeti nyelvét, fejedelmei törekvéseiben éppen megindítója lett például a románság nem­zeti nyelvi fejlődésének, amely azután az egész későbbi román mozgalmak alapja. Az azután, hogy a másik oldalról a szolgálatot nem igy viszonozták, a nemzeti lélektan jelensége és értékes adat ezekhez a kérdé­sekhez. Mózes András könyve a magyarság nagy igazságának érdekében végzett nemzeti szolgálat. __Kinevezték a kolozsvári középiskolai ta­nárképző vezetőségét. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1942—43. tanév tartamára a kolozsvári középiskolai tanárképző elnökévé dr. Bartók György egyetemi ny. r. tanárt, az elnökhelyettesévé dr. Györffy István nyu­galmazott r. tanár, az igazgatótanács tag­jaivá pedig dr. Dávid Lajos, dr. Geley József, dr. Mészöly Gedeon, dr. Szentpétery Zsig- mond és dr. Zolnay Béla egyetemi ny. ren­des tanárokat újból kinevezte. és veszélytelen gázokkal irt. DEÁK mérnök, Te’e>on: 27-00. __Egv évvel meghosszabbították a kolozs­vári gépkocsivezetők és jegykezelők kollek­tiv szerződését. A Nemzeti Munkaközpont vezetősége és a Rákász igazgatósága között lefolytatott tárgyalások alapján egy évvel meghosszabbították a kolozsvári gépkocsive­zetők és jegykezelők kollektív szerződését. Az egyezség 1943 augusztus elsejéig marad érvényben. A Rákász igazgatósága egyben kötelezte magát arra, hogy alkalmazottainak 20 százalékos béremelést ad. Az egyezség értelmében az alkalmazottak órabére a kö­vetkezőképpen alakul. Gépkocsivezetők. I. oszt. 95, II. oszt. 88, III. oszt. 76 fillér, jegy- keze ök: I. oszt. 66, II. oszt. 54, III. oszt. 50 fillér, ellenőrök: I. oszt. 80, II. oszt. 70, III. oszt. 60 fillér. A forgalmi ügyeletesek óra­bére 95 fillér. A sikeresen befejeződött tár­gyalásokon a Rákász alkalmazottait \ enczel Anta! országgyűlési képviselő, a Nemzett Munkaközpont kolozsvári szervezetének tit­kára, Farkas S. István, ckintus István és Farkas Károly képviselték. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom